Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

1992. február 1., szombat 7 PWSJTOM Történelmi tablón — közg, székhelyek Körbeülésezték eleink Nógrád vármegyét Talán nem érdemtelen a sz.ékhelyviták idején forrásér­tékű munkákra támaszkodva - Borovszky megyei monográfi­ája. Balassagyarmat város tör­ténete. Madách Imre dokumen­tumok. Balassagyarmati Hon­ismereti Híradó sth. - változa­tos történelmi tablót festeni ar­ról, hol mindenhol gyűltek egybe vármegyei eleink, a „rendek", s hogy milyen dönté­sek nyomán volt megyeszék­hely egy időben a Gyarmathoz közeli Szügy, s miként került végül is Balassagyarmatra, majd pedig már a mi korunkban Salgótarjánba Nógrád megye közigazgatási központja. A kezdetek épolyan tarka ké­pet mutatnak Nógrádban is, mi­ként feltehetően más megyék esetében. Gyarmat az Ipoly völgyében, a folyó bal partján, a hegyvidék és a róna találkozásában min­denesetre jelentős pont volt kedvező fekvése révén is. 1244-ben Hont várához tartozó puszta és ez maga ellentmond némiképp annak a megállapí­tásnak, miszerint ugyanez évben IV.Béla itteni tartózkodásakor már kényelmes nagy épületei lettek volna. IV. Béla a Balassák ősének, Detre fia Miklósnak adományozta a királyi várbirto­kot. Innen indul a város és Ba­lassák története, amely legalább a nevében máig nyomon követ­hető. Történetünk szempontjá­ból fontos, hogy Gyarmat sze­repnövekedése az 1330-ban megkapott vásárszabadalma miatt is figyelemre érdemes for­dulat. Az 1300-1400-as évek­ben ez a szerepnövekedés abban is megnyilvánult, hogy rendre itt tartotta Nógrád és Hont vár­megye a közgyűléseit! E korból való a Balassa-Gyarmat elneve­zés is. Időben kissé visszalépve, 1290-től várát is említik és Nógrád vármegyéhez sorolják. Anyaszentegyházának első plé­bánosa bizonyos Mihály, akit név szerint ismerünk. Hetekig tartó! nádori közgyű­lések színhelye volt 1341-1366 között számos alkalommal Ba­lassagyarmat. ahol a két megye jogi ügyei kerültek terítékre. Volt ilyen nógrád-honti-megyei nádori közgyűlés például 1369-ben is, amikor bizonyos ítélkezés, tiltás is esett Konya, Pásztói Domokos. Taari László urak ügyében (önkényes föld- foglalás). László nádor volt az ítélkező. Általában több közgyűlés is lezajlott akkoriban Balassa­gyarmaton. Komoly jelentőség­gel bírt a hely a huszita korban is (1430) és valójóiban töretle­nül érvényesült közgyűlési szék­hely-szerű szerepe egészen a tö­rök térhódításig. A török idők alatt gazdát cserélt többször is. 1554-ben a gyarmati vár török kézre került, felgyújtották, míg végre valóban pusztává romlott egy időben, ami után újra kellett telepíteni (1690-től) főként fel­vidékiekkel, tótajkú szlovákok­kal. Akkortól származó első jegy­zőkönyveit is tót nyelven írták, készítették. 1554-1593 között, egyesek szerint, talán Divényben, ami a kezünkön volt még vagy Somos­kőn voltak a közgyűlések, de tény az is. hogy Hollókő helyet adott megyegyűlésnek. A szügyi emeletes kastély két szárnyáról máig tartó hiedelem, hogy ott voltak a megyegyűlé­sek és ott volt maga a székhely is! Ezt még a „nagy Borovszky" is vallja. Valóiban, az 1700-as évek közepén szügyi székhelyet választott a megye - kényszerű­ségből és talán méltányolható bölcsességétől vezérelve, hiszen ez az az idő. amikor a Balassák és a Zichyek Balassagyarmaton nagy viszályba keveredtek. Ezen felül idegen katonaság is jelen volt a városban — 1750-től volt szükség a szügyi székhelyre. Szügy és Balassa­gyarmat amúgy is határos lévén egymással szinte ez volt a „ké­zenfekvő" döntés. Olyan településre vinni a székhelyet, ahol az előbbiek nem zavarják a közgyűléseket stb. Szügy és Balassagyarmat másként is összetártozónak lát­szott. Kölcsönösen irtották egymás erdeit, sőt egy ízben a szügyi bí­róival az élen lekaszálták a gyarmatiak kölesföldjeit (ekkor Sulivá Pál csesztveit utaztában visszatartották, hogy ne tudjon idő előtt hírt vinni a gyarmati­aknak!) A közelség tehát min­den módon érvényesült. így került Sziigybe egészen érthetően a székhely. De a so­káig, máig fenálló és látható két épületrész Szügyben nem maga a megyeháza „csak tartozékai”. Annak romlelete nemrégiben rekonstruáltatott, mögötte a megyeháza képét is formázó új iskola. A romterület szélén pedig a megye esjyik legértékesebb fa-tanúja, a négylevelű hárs ket­tőzött főágakkal kb. 150 éves. A valamikori megyeháza elől ki­ugró részének helyén! eresztett gyökeret, úgy az 1800-as évek első harmada körüli időben. Ugyanott (tehát Szügyben) ugyanis egymás után több na­gyobb tűzvész pusztított az 1700-as évek vége felé, akkor tűnhetett el a volt megyeháza. 1753-ban épült a már említett idegen katonaság számára egy kaszárnya Balassagyarmaton. Körülbelül ott, ahol ma Madách szobra áll. Ezt alakította át a megye 1790-ben kissé, amikor Balassagyarmatra költözött. Ez azonban szűknek bizonyulván eldöntetett 1832-ben. hogy új megyeházát kell építeni a szom­szédságában, amiben nem csak közpénzek, hanem nemesi hoz­zájárulások is szép szám- ban-összegben voltak jelen, hi­szen jó idejig a megyeházán számos köznemesnek - így Madáchéknak - is volt szállása ennek fejében. Itt azonban szükséges eltávo­lodni kissé Balassagyarmattól és számbavenni - mielőtt a máig álló megyeházát így „fel­építenénk" -, hol mindenhol üléseztek nógrádi eleink a for- gatagos évszázadokban. Losonc ezek között mindig is kiemelkedő szerepet játszott. Egyik legrégebbi városunk a magyar királysággal nagyjából egyidős. A vármegyétől függet­lenül dönthetett szabdalmai ré­vén legfontosabb dolgaiban. Maga választotta tisztviselőit, számadásait is csak maga vizs­gálta stb. Nyilvános üléseket tartott!, és 1782-től rendezett tanácsú város, ami egyedülálló Nógrád megyében. Volt oka ezen felül is későbbi korokban nem egy - iparosodás, városi lét - a székhelyért vívni éppen Ba­lassagyarmattal. de hiába! A Balassa, Ziczhy feudális erőfö- lés mindennél hatékonyabban érvényesült. A közgyűlések fel­váltva 1597-től Losoncon, Gát­ason és Szécsényben estek, az első losonci közgyűlésen ugyanez évben választották például újra a régi alispánt - Osztroluczky Menyhért szemé­lyében. A későbbi években is volt megyei közgyűlés nem egy Lo­soncon. közülük több is kie­melkedik a történelemből (1703) döntései miatt. Murány ostromát például ekkor határoz­ták el a megyei urak, önkénte­sek bevonásával és gyakorlati­lag ekkor álltak át Rákóczihoz is. Fiilek sem maradt ki a megyei közgyűlések helyszíneiből. Az egyik legősibb nógrádi telepü­lés, ahol már 1246-ban vár ál­lott. A bányavárosok védbásty- ájaként dacolt az ellenséggel. Székhelye is volt egy időben - török idők környéke - Nógrád. Heves sőt Pest megyének! Mégis ezekben az időkben, és főként az 1700-as években. Losonc a megyei közgyűlések legtöbbet látogatott helye. 1730-ig a vármegyei törvény­szék is Losoncon kapott helyet. Érdemes néhány szót mon­dani arról is. hogy a megyegyű­lések gyakorta egyszerűen a pi­acokon zajlottak - vagy például a megyezászló alatt, a tábori lé­tezéshez igazodva ( a megyei urak közül szinte mindenki fegyverben állt akkor már) 1706- ban Keszi faluban, 1707- ben Ónodon, vagy például Kis-Hont vármegyében Zsalu- zsány községben és még tovább menve, 1708-ban a Madáchok lakta Alsósztregován. sőt. hogy a Mikszáth ősök se maradjanak ki az említhetőségből. ugyan­azon évben még Szklabonyán is. Balassagyarmat tehát 1790-től volt a vármegye szék­helye. Az 1832-ben elkezdett vármegyeházi építkezés 1835-ben már be is fejeződött. Nagy közgyűlési terme alkal­massá tette akármilyen megye­gyűlés megtartására. Déryné és társulata is közreműködött az ünnepélyes avatáson még az év októberében. A város 1886-tól elveszítette ugyan mezővárosi címét, de megmaradt székhely­nek (nagyközség volt még szá­zadunk első évtizedében is). Madách. Szón tagit, Mikszáth működése kötődik a volt me­gyeszékhelyhez. Érdekes, ami Madách munkásságát őrző deo- kumentum egyben, hogy éppen ő, megyei főbiztosként, az első alispánnak beadott javaslatában írja: .......a' Megyeház tornáczai­n ak kivilágosítását úgy vélnők legolcsóbb áron eszközölheti, ha ehhez a' börtön kivilágosí- tása is csatoltatván, árcsökken­tés útján kiadatna, mivel így nagyobb összegről lévén szó. a' kétszer sikertelenül maradt ór- csökkentési kísérlet daczára, inkább reménylhető hogy vál­lalkozó akadna. Kőit BGyarmaton !847ik év Jan: hó ll-én. Madách Imre F Bizt. Mint radikális politikus nem egy gyújtó hangú beszédet mondott képviselőként a me­gyeházán, a közgyűléseken, például az 1848-as forradalmi eszméket újra felvállaló 1861-es éveiben. Mikszáth és Madách itteni működését meg­örökítő márvány emléktáblákat ma .is láthatjuk a volt megye­háza falán, avatásukon jelen volt a kormányzó is. Mai korokba átlépve: általá­nosan leszűrhető tapasztalat, hogy a megyeszékhely mindig ott volt, ahol az adott kor nyo- matékot kívánt tenni vagy fel­mutatni, tehát a körülmények összhatása érvényesült. Igaz le­het ez a jövőre nézvést is? Min­denesetre igazi hazai kiilönle­rálta. hogy kiugróan magas arányban. 75 százalékos több­séget biztosítva a választások győztesévé tette a kommunista pártot (országos átlaga a párt­nak a választási eredmények alapján 22,3 - Salgótarján: 74.9 százalék. Balassagyarmaton Barankovics keresztény eszme- iségű pártja 67.0 százalék, az országos 16,4-el szemben). Balassagyarmaton - jellemző módszerrel - elsőként megszűn­tek az önálló lapok, folyóiratok. Díszkapu Balassagyarmaton gesség. hogy szinte nincs is ma- Ezek újra már csak Salgótarján- gyar megye, székhely vagy ha- ban jelentek meg. tár. ami valamilyen sértődött­séget ne tudna őrizni a múltból. Vagy székhely volt valamikor , vagy a szerepköre volt na­gyobb. Balassagyarmatról mindkettő elmondható. Az áthelyezés kérdése elő­ször 1946-ban merült föl - nem is akármilyen körülmények kö­zött! És akkorra már bekövet­kezett az a negyvenöt utáni vál­tozás is, ami Balassagyarmat kétségtelenül meglévő értékeit átértékelte, sőt ami miatt „gya­nússá" vált. Mindenesetre Rá­kosi Mátyást kell idézni, aki 1946-ban Salgótarjánban tízez­res tömeg előtt kijelentette, hogy a megye székhelye Salgó­tarján lesz. A kivételezett támo­gatás kilátásba helyezését a ne­hézipari munkásság úgy hono­Korabeli balassagyarmati városkép, szemben a megyeháza 1949- ben az. a rendelet, amely a 4343/1949-es számot viseli, kimondta, hogy a 19 me­gye újrakialakítósakor elsődle­ges szempont a gazdasági adottság és a tervgazdálkodás teljesítésének feltétele. Egyes helyeken elrendelték a megye- székhely áttelepítését. 1950- ben a megyei tanács ugyan a volt vármegyeházán alakult meg. de a fokozatosság érvényesült: egyre több hivatal került át a feltételekkel akkor egyáltalán nem rendelkező Sal­gótarjánba. 195 1. november 30-ikán volt az első megyegyű­lés -tanácsi típusú változatban. T.PATAKI LÁSZLÓ // s NÖ&R/.D-HONr v/RMEGY?K ALBÁNIA Qsftp'Af»«. 9340-1913. ciorr,. . NÓGRÁD-HCNf VM. IÖRVÍNYHAÍŰSÁGI BIZOTTSÁGA 19^8, évi jCntus hó 5.-én (sjombo'on) d.-e. II érckor R u Ia v5o9 /0 r m a f o n a vármegyeháza nagytermében < V V /> y sf X QXr/‘ far/iM Nógráa-Hont vármegyék ujonrvar kinevezett főispánjának fogadalomtétele és fa o iktatóig alkalmából ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉST tor, melyre a törvény hatósági bizottság taglót tisztelettel meghívom Bt l'jbüayyaimut, 1948 május 28. Dr. KOVÁCS JENŐ a Ispán. Korabeli dokumentum: meghívó egy ünnepségre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom