Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-28 / 50. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. február 28., péntek Várják az aranyos Oscart A rögtönzés csodája Mini Immáron hatvannegyedik alkalommal ítéli oda a nagytiszteletű Amerikai Filmakadémia a tengerentúli mozgók legkiválóbbjainak kitűntető díját, az Oscart. Hollywood a hagyományokhoz híven, idén március 30-án is szemkápráztató ünnepségre készül, s a hatalmas esemény első felvonásaként közzétették a jelöltek névsorát. Az év legjobb filmje kategóriában egy rajzfilm (A Szépség és a Szörnyeteg), egy Barbara Streisand produkció (Hullámok hercege), egy hátborzongató krimi (A bárányok hallgatnak), továbbá Las Vegas megalapítójáról, Lucky Luciano gengsztervezér társáról, Bugsy Siegel- ről készült történet, valamint a Kennedy-gyilkosságot feldolgozó, a Farkasokkal táncoló Kevin Costner főszereplésével készült JFK című mozi esélyes a díjra. A főszerepért járó szobrocskát a férfiaknál Warren Beatty (Bugsy), Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak), Nick Nolte (Hullámok hercege) és Robin Williams (A halászkirály legendája) közül veheti át valamelyik művész. A nők versenyében Geena Davis (Thelma és Louise), Susan Sarandon (Thelma és Louise), Laura Dern (Rambling Rose), Bette Midler (For the Boys) és Jodie Foster (A bárányok hallgatnak) ajelölt. A rendezőknél John Single- ton (Boyz in the Hood), Barry Levinson (Bugsy), Oliver Stone (JFK), Jonathan Demme (A bárányok hallgatnak) és Ridley Scott (Thelma és Louise) között dől el a versenyfutás. Tucatnyi további kategóriában vár kiosztásra az Oscar-díj, s nem mellékes, hogy mely alkotások, mennyi jelöléssel várják a gálát. Listavezető a Bugsy a maga 10 jelölésével, ezután következik a JFK (8), majd a Hullámok hercege és A bárányok hallgatnak (7-7). A Schwarzenegger nevével fémjelzett Terminátor 2. öt kategóriában esélyes, kizárólag a különböző trükkökért, technikai bravúrokért. Persze, az Oscar-díj történetében soha nem a jelölések száma számított, s minden bizonnyal nem lesz ez az idén sem másképp. Elvégre a Bugsy az berlini Arany Medve Fesztiválon nagyot bukott, A bárányok hallgatnak igazán kemény thriller, s az ilyesmit nem kedvelik az Akadémia urai, a JFK-t és a Hullámok hercegét pedig nem túlságosan dicséri a tengerentúli szaksajtó. Dehát, mondhat bárki bármit, a döntés a zsűri kezében van. Március végén minden kiderül. A magyar filmrajongóknak örömhír, hogy szinte valamennyi említett produkció bemutatásra kerül(t) hazánkban is, vagyis megtudjuk, mit, miért... (eszen) Amikor úgy két évvel ezelőtt újságírókat fogadott Fisher Lane Farmon, hogy „But... Seriously” című lemezét bemutassa, Phil Collins azt mondta, 1991 elején talán összeáll újra a csapat, a „team”, s ha tényleg így lesz, meglátják, körülbelül két hónapra rá bemutatja nekik a Genesis új albumát. Meg kell türelmesen várni, hogy ő szóló- karrierjét befejezze, és hogy Mike Rutherford is tisztázhassa ügyeit a Mechanics-szel. És tavaly októberben - éppen Rutherford születésnapján -, a megadott időben, újra összegyűltek az újságírók Fisher Lane Farmon. Hallgatták az új lemezt, s elcsodálkoztak, hogy a négy esztendős kihagyás mit sem változtatott a trió tagjain. A zenéjükön különösen nem. Küllemüket tekintve mindhárman a régiek. Talán Banks halántékán lett ősz néhány hajszál, ennyi az egész. Phil Collins derűsen, nagyokat kuncogva mondta, hogy mindenki azt hitte, hogy na, a Genesis most már olyan hosszú vakáción volt, hogy vagy nem megy együtt stúdióba többé, vagy ha igen, akkor nagyon nehéz lesz a három vén palit rábeszélni a karrier folytatására. Csakhogy mindenki tévedett. Tony Banks menedzsernél fel volt jegyezve Collins szólókiruccanása éppúgy, mint az is, hogy mikor kell összejönni a stúdióba, és mikor kell az új közös lemez felvételeit elkezdeni. Az igazság az, hogy még csak szólni sem kellett senkinek, mikor eljött az idő, mert mind ott voltak egyszerre. Az újságírók meglepetten kiáltottak fel: ez így nem igaz! Ez csak duma! És az anyag? A szerzemények, a szöveg? Phil Collins és Rutherford kishíján egyszerre szólalt meg. Collins beszélt aztán komolyan, ám arcán mindvégig ott volt az akár csúfondárosnak is nevezhető mosoly:-Ejnye, kérem, hát önökkel még nem beszéltünk soha? Önök annyira fiatalok még, hogy nem ismernek minket? Na jó, hát akkor idehallgassanak: mi hárman, Tony, Mike meg én, tehát a Genesis, úgy szoktuk csinálni, hogy bejövünk a stúdióba - itt van mellettünk éppen - és nekilátunk zenélni. Zenélünk, zenélünk órákon vagy akár napokon át, aztán egyszer csak abbahagyjuk, és meghallgatjuk élőiről, mit is csináltunk. Tehát mit csinálunk? Keményen improvizálunk, kérem. A visszahallgatáskor kiszedjük a leghasználhatóbb részeket, és ezek kerülnek a lemezre. Tehát nincs kész anyag. Szövegben sem. Mikor leülünk dolgozni, nem tudjuk, hogy mi fog végbemenni bennünk és köztünk munka közben. Na jó: most ez nem ment az elején olyan köny- nyen, mert a négy esztendős leállás alatt mind a hárman más munkastílust szoktunk meg, ez igaz.- Jó az, ha szólólemezeket is csinál az ember - mondta Rutherford-, mert teljesebbé lesz, és ennek az együttes munkában nagyon lényeges hatása van. Csoda születik. A jam, az improvizáció közben az ember rádöbben, hogy olyat tud adni, amiről azt gondolja, hogy arra aztán soha sem lesz képes. Ugyanígy voltunk, mikor arról volt szó, melyik szám kerüljön végleg a lemezre. Remélem ez is hallatszik rajta. Az új Genesis opusz már Magyarországon is kapható. Címe: Nem tudunk táncolni. Vass Imre Minielefánt selymes szőrzettel? Új háziállatok - géntechnológiával (FEB)Szeretne egy kutyát bársonyos puhaságú mancsokkal és óriási szemekkel, amely sími, meg nevetni tud? Egy törpe juhot, amely „lenyírja” a gyepet? Vagy egy minielefántot selymes szőrzettel? Ezek a háziállatok még nem léteznek, de a géntechnológia megteremtheti őket. A tudósok már a 70-es évek óta képesek megváltoztatni a növények és állatok öröklött tulajdonságainak hordozóit. A kék rózsa például feltalálója szerint Ausztráliában több száz millió dollárt hozhatna a konyhára. Óriási üzletnek ígérkezik a saját magát „nyíró” birka is. Erről hat héttel a természetben is előforduló protein oltás után a gyapjú lefejtődik és kézzel lehúzható. Az ausztrál CSIRO kutatóintézet munkatársai olyan fajta birka kitenyésztésén is dolgoznak, amelynek gyapja ellenáll a molynak. „Ez most még a fantázia müvének tűnik - mondja dr. Oliver Mayo, a CSIRO állattenyésztő részlegének vezetője — de az ezredfordulóra valósággá válhat!" A tudomány még nem jutott el odáig, hogy új teremtményeket produkáljon. De a rokon fajok— mint pl. a juh és a kecske, a csirke és a fürj - keresztezése már lehetséges. „Most azon dolgozunk, hogy olyan kutyákat és macskákat tenyésszünk, amelyek ellenállnak a bolháknak - tájékoztat dr. Sleigh, az intézet egyik kutatója. Az Amerikai Tudományos Akadémia már 1987-ben nyilvánosságra hozta beszámolóját, amely a génmanipulációt a hagyományos tenyésztési eljárással azonos rangra emelte. Eszerint kockázat csak akkor lépne fel, ha a megváltoztatott állatok vagy növények a szabad természetben károkat okoznának, vagy megváltozott génjeiket átadnák más fajoknak. Robert Seamark professzor, a „szuperdisznó” megalkotója ezért mondott le a tenyésztésről. „A superdisznó keveredhetett volna vaddisznókkal, és az talán egy új szupervaddisznókból álló fajt eredményezhetett volna, ami a biológiai egyensúly megzavarásához vezetett volna.” A gyorsabban növekvő „szuperdisznó”, amelynek kevesebb eleségre van szüksége és zsír helyett húst termel, csak akkor hasznosítható, ha terméketlenné teszik. Ez az előfeltétel egyébként minden mesterségesen előállított állatra igaz. „Az újonnan tenyésztett háziállatok kérdéséről nyíltan kellene beszélnünk” - véli Peter Singer professzor, a géntechnológia morális problémáival foglalkozó, világszerte ismert szakember. „Fenntartásaim vannak, de ezek kisebbek, mint az emberi génmanipulációnál. Főként azért, mert ezekre az állatokra szükség van." „Anyám fekete rózsa” Az erdőkertesi Kulturális Közhasznú Alapítvány és az Ady Endre Művelődési Ház „Anyám fekete rózsa” címmel hirdet vers- és prózamondó találkozót dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott fővédnöksége és Csoóri Sándor védnöksége alatt Jász-Nagy- kun-Szolnok, Pest és Nógrád megye nem hivatásos versmondói részére. Az Anyák napi versenyen gyermek (11-16 évig) és felnőtt kategóriában lehet indulni. A nevezési lapon a nevet, a születési évet, lakcímet és három verset kell megjelölni, amelyek közül az egyiknek az anyasághoz kell kapcsolódnia. Nevezni március 20-áig lehet. Az elődöntőket április 4-én és 11-én rendezik meg. A döntő pedig május 3-án lesz Erdőkertesen. á színházt esték Magyar Holló angol tollazatban J megtöltötték a József Attila Művelődési Központ színháztermét, már jó előre eldöntötték, hogy, ha törik, ha szakad, ők pedig jól fogják magukat érezni a Holló-Színház műsorán. Ez az elhatározás érződött az előadás előtti hangulaton, az együttes bemutatkozását kísérő tetszés- nyilvánításon. A ováció közel sem volt véletlen, hiszen az érdeklődők nyilvánvalóan tudatosan váltottak jegyet a televízió III. Humorfesztiválján fődíjat nyert fiatal „csapat” salgótarjáni bemutatkozására. Annak azonban — a szereplők ugyancsak ifjú életkorán túl, - nem nagyon találni magyarázatát, hogy miért lett „a Holló” generációs, nemzedéki színház, holott, amit előadnak, ahogyan játszanak, az esetenként elvont, intellektuális gondolkodásmódot feltételez a közönségtől is. (Példaként a Hogyan halt meg Mária a skótok királynője? című jelenet vagy a Hogyan ismerjük fel a különböző testrészeket? diafilmes bejátszások említhetők.) Az együttes egyébként „angol abszurd revű - magyarul” műfajként titulálja műsorát és e megjelölésből sikerük titkára is következtetni lehet. Kellett valaki - gyanítom, hogy a „primus inter pares” személyiségű, a jeleneteket és a dalokat angolból fordító Galla Miklósnak ehhez is volt köze -, aki kitalálta, hogy Peter Cooknak és Dudley Moorenak, az 1969-ben összeállt, eredetileg hattagú Monty Python csoport szerzőgárdájának és más - mifelénk kevéssé ismert nevű— humoristának a műveire nemcsak egy egész estét betöltő előadást, hanem egy társulatot is lehet építeni. Néhány angol játékfilm s még inkább egy-egy televíziós produkció már bizonyította, hogy - noha temperamentum, lelkialkat dolgában a magyar bizony messze esik a ködös Albion lakóitól - nálunk is szívesen nevetnek az emberek az angol favicceken, a fanyar tréfákon, vagy a nagyon is harsány, de éppen ettől sajátos - Benny Hill-szerű - komédiázáson. A Holló-Színház 1990 tavaszán arra szerveződött, hogy módot nyújtson a hazai érdeklődőknek „a legkiválóbb sziget- országi szerzők briliáns tehetségének arany homokjában való meghengergőzésre”. S, hogy jól számítottak, azt mindjárt az első összeállításuk -a Salgótarjánban is bemutatott Tudnak-e a hollók a víz alatt repülni, vagy megfulladnak? című estjük - kétéves sikerszériája is igazolja. Persze ehhez, kevés lett volna a míves alapanyag, kellett az adekvát - egyszersmind magyaros - előadásmód is. „Hollóék” esetében úgy vélem a kemény, fegyelmezett munkával, a magasfokú intelligenciával párosuló könnyedség, természetesség jelenti azt a sajátosságot, amellyel „a hazai terepre adaptálják” kedvenc íróik- a terméketlen, csakazértis vitákat, az öncélú tévé-fórumokat, rádiós kvízjátékokat parodizáló- jeleneteit. Ebben a már említett Galla Miklós jár az élen, aki született „magyar-angol” vagy, ha úgy tetszik „angol-magyar”. Kivételes érzéke van a faarcú figurák megjelenítésére, a groteszk szituációk ellentmondásainak po- entírozására. Az előadás címadó jelenetében —a hollókkal foglalkozó tudós alakjában- egyszerűen zseniálisnak bizonyult. Az öttagú együttesnek biztos pillére a visszafogott humorú, és ezért jó Pethő Zsolt. A női szerepekhez nélkülözhetetlen Nagy Natália megbízhatóan teszi a dolgát. Kettőjük John és Mary című jelenete különösen emlékezetes élményt nyújtott. Á negyedik szereplő ezúttal Novák Péter volt (Kova- lik Balázzsal váltott szereposztásban játszanak), s különösen a „mosogatásba” beleszeretnie - sedett, belekábult gátlásos fiatalembert sikerült meggyőzően megformálnia. A dramaturgiai szerepet is betöltő dalbetétek, táncjelenetek - legalábbis nekem - kevésbé tetszettek. Az ifjú nézők szimata jónak bizonyult: a körülményeiben egyelőre amatőr, de tudásában már-már profi szintű Holló-Színház kiérlelt, színvonalas előadásssal tette le a névjegyét Salgótarjánban: érdemesnek bizonyult a meghívásra.- csongrády Képes technikatörténet Az elektromotor Jakobi elektromotorja a moszkvai politechnikai múzeumban Százhatvan évvel ezelőtt, 1832-ben Borisz Szemjonovics Jakobi (1801-1874) német származású orosz feltaláló olyan villamos motort szerkesztett, melynek újdonsága az volt, hogy a munkatengely közvetlen meghajtását lehetett vele biztosítani. A kommutátor működését is új elvi konstrukcióval biztosította Jakobi azzal, hogy az dörzs-érintkezéssel működött. K.A. Szenthelyi Miklós az orgonáért Az optimista zeneművész Manapság egyre kevesebb optimista emberrel találkozni. Kinek ezért, másoknak azért megrendült a jelenbe, jövőbe vetetett hite. Nekem mégis sikerült találkoznom egy életkedvvel, bizakodással átitatott művészemberrel. A közelmúlt egyik zenei csemegéje volt Salgótarjánban a Szenthelyi Judit, Szenthelyi Miklós mű vész-test vérek kamarakoncertje. A salgótarjáni zeneiskola hangversenytermében léptek fel, a Mesterbérlet sorozatban. Még a hangverseny előtt, két gyakorlás között adott lehetőséget a beszélgetésre Szenthelyi Miklós hegedűművész. A testvérek közel negyedszázada szerepelnek együtt. A zene szeretetét az „anyatejjel szívták magukba”, hisz édesanyjuk neves zongoratanárnő volt Budapesten. Érdeklődésük a muzsika iránt már 5-6 éves korukban kezdett tudatosan kibontakozni.- Törvényszerűnek lehet azt mondani, hogy egy zenészcsaládban felcseperedő gyerek is zenei pályát válasszon?- Egyáltalán nem, hiszen jómagam is gyakorló apa vagyok, feleségem szintén zeneművész, de korántsem biztos, hogy a hat és fél éves Dávid fiam ezt az utat fogja keresni. Mi pedig nem is erőltetjük, hagyjuk, hogy kiforrja magát, nyitottabb legyen a világra, amikor már dönteni tud a jövőjét illetően. Szinte hasonló örömmel és lelkesedéssel beszél másik „családjáról”, a Magyar Virtuózok vonós zenekarról, amellyel áprilisban háromhetes olasz turnéra készül.-A ma esti előadásnak kétszeresen örülök — mondja Szenthelyi Miklós -, egyrészt felemelő érzés egy nemes jótékony cél érdekében szerepelni, -jelen esetben a zeneiskolai orgona felújítása jelenti ezt, - másrészt február végén Judit testvérem zongorakíséretével a Pesti Vigadóban adjuk elő a salgótarjáni premier teljes műsorát. Április elején a Magyar Rádió egyenesben közvetíti szólóestjüket. A világot járt - és járó - művésztől szinte kérdezni sem kell a külföld véleményét a magyarokról.- Bármerre járok, nagyon jó érzés hallani, hogy mindenütt szeretik a magyarokat, bíznak bennük, megerősödésükben, talpraállásukban. Deák Ferenc 1* t / •f \
