Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

1992. február 28., péntek SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 13 Hangverseny az egészséges Salgótarjánért A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt feb­ruár 29-én 18 órai kezdettel a megyeszékhelyen, a József At­tila Művelődési Központban. Műsorukat Händel Tűzijáték szvitje nyitja, majd Erkel Palotása csendül fel. A továbbiak­ban Strauss Anna, illetve Pizzicato polkája, a Radeczky in­duló és az Éljen a magyar című szerzemény, Brahms V. és VI. Magyar tánca, Mascagni Intermezzo című műve és a Rá­kóczi induló szórakoztatja a közönséget. A karmester Horti Gábor lesz. A bevételt az Egészséges Salgótarjánért Alapít­vány javára ajánlotta fel a zenekar. A palóc vidék lírai hangulata Megjelentek Etesi Deák László versei A szerző magánkiadásában a napokban látott napvilágot Etesi Deák László Zaklatottan című verseskönyve Salgótarjánban. A szerző nem ismeretlen a Nóg- rád Megyei Hírlap olvasói előtt sem, hiszen a lap egyik jog­elődje, a NÓGRÁD a korábbi­akban szintén többször közölt verset tőle hétvégi irodalmi, művészeti mellékletében, ha­sonlóan a salgótarjáni Palócföld című folyóirathoz, vagy az Ifjú­sági Magazinhoz, a Képes Új­sághoz, a Mozgó Világhoz, il­letve a Dunántúli Naplóhoz. Etesi Deák László a Tiszántúl egyik falujában, Bökönyben született 1948-ban. Apját korán elveszítette, egy autóbaleset ál­dozata lett. Nógrád megyébe 1960-ban költöztek, harminc éve lakik itt maga a szerző is, aki 1967-ben érettségizett Tö­rökszentmiklóson. Egy sikerte­len felvételi vizsga után Buda­pestre ment dolgozni, az albér­letek falai között kezdett ver­selni. Családos ember, büszke 19 éves érettségizett lányára. Je­lenleg Etesen él rokkantnyugdí­jasként. A most kiadott kötet ezer példányban jelent meg és négy ciklusra tagolódik. Ezek azonban nem választhatóak el élesen egymástól. Jubileumra készülnek Tavaly elkezdődtek már az előmunkálatok a Salgótarjáni Kohászati Üzemek közelgő 125. évfordulójának méltó megünneplésére. A vállalatve­zetés a felelősségteljes munka gondozásával és koordinálásá­val az Országos Magyar Bá­nyász Kohász Egyesület helyi csoportját bízta meg. A szervezetten folyó munka első nagy feladatával, a vállalat történetéről szóló könyv elké­szítésével már a nyomdai sza­kaszban tartanak. Pontosabban, a 288 gépelt oldalból és 114 fényképfelvételből álló kézirat ezer példányos kiadására várják a kedvező nyomdai ajánlatot. A kohászok a különféle kiad­ványok mellett jubileumi érme és jelvény kiadására is készül­nek. Az érme formájára és tar­talmi megoldására pályázatot ír­tak ki, amit múzeumi anyaggal egészítettek ki. Az érme az Ál­lami Pénzverde jóvoltából már el is készült, míg a jelvény ter­vezése még folyik. Készül a vállalat életéről, te­vékenységéről egy film is a Salgótarjáni Városi Televízió gyártásában. A filmnek a na­gyobb részét már elkészítették, míg a befejező részt jövőre ve­szik fel. Téli kezdet után tavaszi folytatás Salgótarján. Március 2-án folytatja február 24-én megkezdett ülését a helyi önkormányzat képviselő­testülete, mivel a 9 napi­rendi pontból csak a hatodi­kig jutottak el, s a máso­dikra - a Síküveggyár és az önkormányzat vagyoni megállapodására - még vissza kell térniük. A továbbiakban a hivatal működésére a jegyző tesz javaslatot. A tavalyi lakáse­losztási terv végrehajtásáról szóló tájékoztató után egyeztetik az idei tervet. A gyámügyi rendkívüli segé­lyek elutasítása elleni fel­lebbezések elbírálásának előterjesztője dr. Zsély András polgármester lesz. A várossá nyilvánítás hetvenedik évfordulója kapcsán Salgótarján története a nyomtatott dokumentumok tükrében „Salgótarján az a város, amely nem született, hanem ké­szült. Készült pedig nem olyan szempontok szerint, hogy mi­ként lehetne szebb és városibb város, hanem egyedül és kizáró­lag az üzemek szempontjai sze­rint. Ennek következtében ma négy Salgótarján van. Az egyik a rimái, a másik a bányai, a harmadik az üveggyári, a ne­gyedik a Hirsch-gyári Salgótar­ján” — jellemezte Salgótarjánt a harmincas évek végén Szabó Zoltán a Cifra nyomorúság című művében. A továbbiakban még írt a város „közepéről”, a kereskedelem, a kisipar köz­pontjáról, valamint a szegregált kisvárosi tisztviselői „ne- gyed”-ről is. A „központ” szót azért lehet idézőjelbe tenni, mert hiszen ez a sajátos szerke­zetű város budapesti központtal rendelkezett, gazdaságát, közé­letét meghatározóan onnan irá­nyították. Azóta a négy Salgótarján kö­zül több is eltűnt, vagy tűnőben van, „közepét”, a kívánatos polgárosultság potenciális lehe­tőségét hordozó zsidóságát - hasonlóan a többi városéhoz - csaknem teljesen kiirtották, an­nak idején a város szívében, a mai városháza környékén volt a gettó. Ez már a Cifra nyomorúságot követő történet. Miként a még későbbi is, midőn a város mai gazdasági szerkezete ráépült a régire, azt tovább alakítva, részben bővítve. Meghatáro­zóan a hatvanas évek elejétől alakult ki Salgótarján mai építé­szeti, gazdasági arculata, s va­lamennyi intézményhálózata, nem utolsó sorban ide értve a kulturális intézményhálózatot is. A város most ünnepel. Az egész évet meghatározó ese­ménysorozat egyik fontos ré­szeként nyitották meg a közel­múltban a Balassi Bálint Nóg­rád Megyei Könyvtárban azt a kiállítást, ami a „70 éve város Salgótarján” címet viseli, és vá­rosunk történetét mutatja be a nyomtatott dokumentumok tük­rében. A dokumentumokat Oroszné Katona Anna, a kiállí­tás rendezője válogatta össze, a gazdag anyag tematikai csopor­tosítása is az ő érdeme. A nyolc tematikai csoport igen szemléle­tes módon teszi lehetővé a láto­gató számára a várostörténet át­tekintését. A várostörténet, a városkép alakulása, a gazdaság, ipar, ke­reskedelem, Salgótarján sportja, művészeti élete (ide értve a köz­téri szobrokat is), az oktatás, művelődés, a könyvkiadás, sajtó és az irodalmi élet kü- lön-külön önálló részként is ta­nulmányozható, noha a csopor­tok egymással is szerves egy­ségben vannak a kiállításon. Természetesen, ez a kereszt- metszet sem lehet teljes, bár­mennyire is gazdag a tárlat. A rendezés érdeme, hogy jó hang­súlyokat teremtett a várostörté­net tanulmányozásához. Ez nem kis dolog, hiszen a könyvtár lé­nyegesen több anyagot őriz e témakörben is, könyveket, kata­lógusokat, régi és új városi ké­peslapokat, fotókat, lapkivága- tokat, újságokban, folyóiratok­ban megjelent publikációkat, prospektusokat, diákat, és így tovább. Gyakorlatilag tehát minden olyan dokumentumot, ami a könyvtár gyűjtőköréhez tartozik. Az intézmény helytörténeti gyűjteménye 1961-ben jött létre. Ezen belül maga a köny­vállomány csaknem négyezer kötet, az úgynevezett apró­nyomtatványok száma körülbe­lül 60 ezer. Ide tartoznak pél­dául a plakátok, meghívók, szó­rólapok, gyászjelentések, pros­pektusok, termékkísérők stb. Ezen kívül külön képeslapgyűj­teménnyel rendelkeznek, válto­zatos a fotóanyaguk és igen ér­tékes a mikrofilmek gyűjtemé­nye. Például mikrofilmen van meg „A Munka” című, az első salgótarjáni közéleti lap teljes anyaga a megjelenés idejétől, 1923-tól számítva. De az egész megyei sajtó is megtalálható itt az 1800-as évek közepétől, ugyancsak mikrofilmen, köztük például a „Nógrádi Lapok Honti Híradó”. Az időszaki kiadvá­nyok, a későbbi időktől a teljes megyei sajtóanyag eredetiben áll rendelkezésre. S akkor még nem is szóltunk a video-, a dia- és a hangfelvételek gyűjtemé­nyéről, a szépírók munkásságát figyelemmel kísérő gyűjtő­munka eredményeiről. Egyéb­ként, a könyvtár helytörténeti gyűjteménye katalógusban fel­tárt, tehát szisztematikusan ku­tatható. Oroszné Katona Anna ebből a hatalmas anyagból válogatta ki a tárlat anyagát. Úgy tetszik, sikerült a legjellemzőbb doku­mentumok közül kiválogatnia a legjellemzőbbeket. A látogatók sokáig elidőznek egy-egy tárló előtt, az idősebbek emlékeiket idézik, a fiatalok csodálkozva fedezik föl például a mai utca­képek előképeit. A kiállítás az elegáns környezetben valódi élményt kínál, ugyanakkor hoz­zásegíthet a gyakran hiányzó ismeretek megszerzéséhez. Az évfordulóra jelent meg - mint már lapunkban szó esett róla - a „Hírmondó” külön- száma Kojnok Nándor szerkesz­tésében. Ez a többi között szin­tén közöl dokumentumokat, igen hasznos válogatott iroda­lomjegyzéket, nem utolsó sor­ban pedig szépirodalmi mozai­kot. Ez utóbbiak között talál­ható Szabó Zoltán, Móricz Lili, Szeberényi Lehel, Cs. Nagy Ist­ván, Vihar Béla, Polgár István, Kass János, Balázs János, Csa- nády János, Gerelyes Endre, Jobbágy Károly és Nagy Pál Írásainak egy-egy részlete, il­letve a költők egy-egy verse, amely a városhoz kötődik. Természetesen, ez a miniatűr antológia is lényegesen bővít­hető lenne újabb szerzőkkel és újabb részletekkel. Mindazonál­tal valóban szép vallomásokat és jellemző megnyilatkozásokat válogatott egybe a szerkesztő. —mér Megújult templomi orgona Sokan bizonyára nem is tudják, hogy a Salgótarjáni Déli Főplé­bánia elődje már 1397-ben fogadta a hívőket, és az is elképzelhető, hogy éppen a mai templom helyén állt. A ma látható templom is sok változáson ment keresztül a hosszú évek során, hiszen folyamatosan bővítették. Legutóbb a templom orgonája újult meg. A hangszer nem sokkal a második világháború előtt készült, és néhány évvel ezelőtt javítása elengedhetetlenné vált. A költséges munka három éven keresztül folyt, és csak nemré­giben fejeződött be. Csupán maga a játékasztal 200 ezer forintba került, és még hátravan az elektromos szerelvényezés egy része is. A főplébánia az elvégzett munka ellenértékét kifizette, ehhez több, mint 100 ezer forint kölcsönt is fel kellett venni. A törlesztés jelenleg is folyik. (f. z.) A cél csak az igazságos mérés lehet Magasak a szolgáltatások dí­jai, ezen belül a hőszolgáltatás tarifája kiemelkedően nagy. Til­takozhatunk, megtagadhatjuk a számlák rendezését. A dolog hátránya, hogy a végén mi isz- szuk meg a levét. Célszerűnek tűnik, ha takarékoskodunk. De átalányt fizetve nem sok értel­mét látjuk ennek. A hőszolgál­tatási díj igazságosabb elosztása érdekében célszerű tehát a lakó­épületek lakásaiba költségosz­tókat felszereltetni, ami lehe­tővé teszi a fogyasztó saját dön­tése szerinti energiafelhaszná­lást, ezen keresztül a díj csök­kentését is. Salgótarján város önkor­mányzata úgy határozott, a mé­réssel történő elszámolás meg­valósításához, a költségme­gosztó műszerek felszerelési költségeihez ötven százalékos támogatást nyújt. Ennek érde­kében a távhőszolgáltatásba be­kapcsolt lakóépületek lakókö­zösségei számára pályázatot ír­tak ki, melynek beadási határi­deje április 15. Érdemes a lakóközöségeknek felfigyelni az ajánlatra, hiszen a műszerek felszerelése valóban segítség lehet. Egy példán ke­resztül könnyen belátható: az egyéni vízórák felszerelésével - amikor egy adott család kell hogy eldöntse, mennyi vizet fo­gyaszt -, igazságossá válik a díjfizetés. Az egyesült lakász­szövetkezet - ez a szervezet vé­gezte a Salgótarjánban felsze­relt vízórabeépítések közel négyötödét -, adatai szerint a mérőeszköz beszerelése után az épületek összes fogyasztása át­lagosan egyharmaddal csök­kent. Ugyanakkor a családi fo­gyasztások igen eltérően alakul­tak. Előfordult, hogy a fize­tendő összeg - a korábbi elszá­moláshoz képest - töredékére csökkent , vagy éppen többszö­rösére nőtt. Érdekes megje­gyezni, hogy a mért vízfelhasz­nálások nem mutatnak össze­függést a családnagyságokkal, mert döntő részben a kialakult szokások határozzák meg a fo­gyasztás mértékét. Kopott cipők „doktora” Ritka mesterséget űz Salgótarjánban Sándor Tibor. Noha család­jában senki nem hódolt a cipész szakmának, ő kifejezetten erre készült - s nem bánta meg. Amióta elterjedt hazánkban a „mér­sékelten vízálló” téli lábbeli, nekik mindig akad munkájuk ... Salgótarián a betegeket. Erdélyi Kör • Salgótarján. Az Erdélyi Kör március 2-án, hétfőn 17 órakor a József Attila Művelődési Közponban tartja következő összejövetelét. Napirenden a március 15-i ünnepség, és az éves taggyűlés előkészítése sze­repel. Mátraszelei Híradó • Mátraszele. Idén is megje­lenteti ingyenes, tájékoztató ki­adványát, a Mátraszelei Híradót a helyi önkormányzat. Az első szám a múlt év decemberében került az olvasók kezébe, a leg­közelebbi március végén-április elején lesz kész. A továbbiak­ban pedig negyedévenként je­lentkezik helyi információkkal, érdekességekkel. Várják a jelentkezőket • Kishartyán. Érdekegyeztető fórum megalakítását tervezi a helyi polgármesteri hivatal. A községben lakó kárpótlást igénylők a jövő hét közepéig je­lezhetik részvételüket a fórum munkájában. Tájékozódó összejövetel • Salgótarján. A Lakásszöve- kezetek Nógrád Megyei Szö­vetsége legutóbbi ülésén dr. Szabó Istvánnak, a lakásszövet­kezetek jogtanácsosának tájé­koztatóját hallgattak meg a szö­vetkezeti és az ehhez kapcso­lódó átmeneti törvényről és az ezek végrehajtásával kapcsola­tos teendőkről. Ezen kívül tár­gyaltak a Hőszolgáltató Válla­lattal kötendő, a hőteljesítmény szerinti elszámolással össze­függésben lévő szerződésről. Tornaterem Lapujtőn? • Az önkormányzat képvi- selő-testülete a napokban hagyta jóvá az idei költségve­tést. Lapujtőn hetven millió fo­rinttal gzdálkodnak. Az összeg döntő többségét, több mint öt­ven milliót az intézmények üzemeltetése viszi el. Az utak karbantartására kétmillió forin­tot szánnak. A tervek között szerepel egy tornaterem építése, amely nagyon hiányzik az isko­lából. Két év alatt szeretnék tető alá hozni a gyerekek mozgását szolgáló termet. Pályázatot nyújtottak be, bízva a kedvező elbírálásban. Emellett az idén négy és félmillió forintot félre­tesznek az építkezésre, amelyet még ebben az esztendőben sze­retnének elkezdeni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom