Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-22-23 / 45. szám
TO -HF 2 4 I Mehiv 3101 Megyei Könyv - SALGÓTARJÁN I 3101 psz. ,BÉKESSÉGRE USZÍTOK” — 4. oldal TS'i'-I'f, HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 45. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1992. FEBRUÁR 22-23. SZOMBAT-VASÁRNAP A VÍZVEZETÉK ÉS SZERELVÉNYBŐL^ új helyre kölföza a Rákóczi út 75. számr&L v Címe: CSARNOK UAS , Bajcsy Zs. út 7/13. fBányamúzeum melletti 1' RÉGI BOLT ÚJ HELYEN f1155Jr Ha nem érkezik pozitív válasz Felbontják a bősi szerződést A kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkozott a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügy évéi. A két ország közti feszültség elkerülése, a közös gond közös döntéssel való megoldása érdekében felkérte a miniszterelnököt, hogy intézzen levelet Marián Calfa cseh és szlovák szövetségi elnökhöz. Abban ismételten hívja fel az egyoldalú és jogsértő munkák azonnali leállítására és a szakértői vizsgálatok közös megindítására. Egyúttal jelentse be: ha nem érkezik pozitív válasz, a magyar kormány felbontja az 1977-es államközi szerződést— jelentette be Mádl FerencVárca nélküli miniszter a pénteki szóvivői tájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy hazánk szerint a vízlépcső megépítése igen súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal járna, s veszélybe kerülne az ország ivóvíztartaléka. A cseh-szlovák fél azonban e veszélyeket nem ítéli ilyen nagymértékűnek, s üzembe helyezhetőnek tartja a rendszert. A nézetkülönbségek tisztázására hivatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A kisgazdák szakítottak a koalícióval A Független Kisgazdapárt Országos vezetősége pénteki ülésén úgy döntött: aznapi hatállyal kilép a kormánykoalícióból. Indoklásul Torgyán József kifejtette: pártja nem kíván közreműködni a „nemzetrontó” politikában, és ezentúl a párt ellenzéki politikát kíván folytatni. Az országos vezetőség azonnali hatállyal kizárta a párt tagjai sorából a 33 kisgazda képviselőt, valamint Kiss Gyula munkaügyi minisztert, Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert és Morvay István belügyminisztériumi államtitkárt. Elmarad a népszavazás Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzata népszavazást írt ki Soroksárnak az önkormányzatból való kiválása kérdésében február 23-ra. A fővárosi köztársasági megbízott a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordult, a határozat felülvizsgálatát és a végrehajtás felfüggesztését kérte. A bíróság ezt felfüggesztette, a vasárnapi népszavazás elmarad. Alapítvány a hadigondozottakért Hadigondozottak Nemzetközi Alapítványáról írtak alá pénteken megállapodást Szolnokon, a városházán. Az alapítvány céljai között szerepel a magyar és a külföldi magyar nemzetiségű, hadigondozásra szorulók szanatóriumi kezelésének elősegítése, a rászorulók gyógyászati segédeszközökkel való ellátása, szociális helyzetének javítása, a ha- digyámolt gyermekek iskoláztatása. Új üzem Diósdon Hegesztőelektronikák előállítására új üzemet avattak pénteken Diósdon. A Cooptim Kft. pályázat útján a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alaptól elnyert 25 millió forint hitelből építette fel a csarnokot, amiben a legkorszerűbb technológiával évente 63 millió forint termelési értéket állítanak elő. BLHCK 3HCK L C K 3 BLACKJACK DISCO SHOW <I az Etesi Művelődési Házban 1992. február 22-én, szombaton Vendég: Fenyő Miki "Gyere el Te is!" A közös cél: a jó újság Beszélgetés Martin Feldenkirchennel, az AS—M ügyvezető igazgatójával Nem szerencsés az, ha egy lap tűi sokat foglalkozik önmagával. Néha azonban szükséges a számvetés, hogy tudatosan is beszéljünk arról: mi határozza meg újságunk arculatát, s milyen közös jövő elé nézünk hűséges olvasóinkkal. Bizonyára tisztában vannak vele, a Hírlap egy nemzetközileg ismert kiadóhoz tartozik, amelyet Axel Springer neve fémjelez. Ezen belül kiadónk az Axel Sprjnger-Ma- gyarország Kft., amely hét megyei napilapot jegyez. Ügyvezető igazgatója Martin Feldenkirchen, aki nemrég járt nálunk, hogy ez évi terveinket tárgyaljuk meg vele. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy megkérdezzük: hogyan látja a magyar sajtó helyzetét, s ezen belül a megyei lapok szerepét. — Ez nagyon sokoldalú téma azonban a másik tényező kérdése, — hangsúlyozta. — Most két részterületre szeretnék kitérni. Az egyik az újságok és a tulajdonosok kapcsolata, figyelembe véve az örökölt helyzetet, s a jövőt. A másik pedig a gazdaságosság. Az előbbivel kapcsolatban: az elmúlt negyven évben úgy alakult a helyzet, hogy a lapokat itt a párt a saját szócsövének használta. Ezért a szerkesztőségi munka igen távol állt attól, amit nyugati mércével annak tekinthetünk. Most két tényezőt kell megkülönböztetnünk, mégpedig előbb a belsőt: saját szerkesztőink és újságíróink hogyan fogadják a változást, s miként tudják magukban feldolgozni. Szerkesztőségeink esetében úgy látom — bár az újságot nem tudom elolvasni, de beszélgetünk erről —, hogy az újságírást úgy értelmezték, ahogy kell. Sokkal nehezebb a politika és a sajtó kapcsolata. Ma már nem egy párt van Magyarországon, hanem nagyon sok. Mindannyian arra törekednek, hogy a demokráciát képviseljék. Azonban rájönnek: nincsenek szócsöveik, rendelkezésre álló saját újságjaik, amelyek azt hozzák kommentár nélkül nyilvánosságra, amit az olvasóval közölni szeretnének. Ennek különböző következményei vannak a magyar sajtóban. Attól kezdve, hogy a pártok újonnan kinevezett főszerkesztőket próbálnak megtámadni, egészen addig, hogy saját lapot alapítanak. De a politikusoknak meg kellene érteniük, hogy a sajtó teljesen szabad. — Egy orgánum viszont akkor tud a szabad sajtó piacán megmaradni, ha biztosítják számára a gazdasági függetlenséget. (Folytatás a 2. oldalon) A Parlament idén januárban fogadta el a szövetkezeti törvényt, valamint az ehhez kapcsolódó átmeneti szabályokat. A témakör megyénkben is sok embert érdekel. A „Mit kell tudni a szövetkezeti átmenet szabályairól?” című összeállításunkban, mely lapunk 6-7. oldalán olvasható, igyekeztünk, átfogó képet adni a legfontosabb tudnivalókról. j .. . , ▲ • •• // S 1 1 í 1 • A íovo érdekli a • ?' ;vállalkozókat is Méltányossági adókedvezmény idős iparosoknak Számos vállalkozó panaszkodik, hogy nehéz helyzetben van. Körmükre égtek a feladatok, zárni kell a múlt év tevékenységét, s már indítani kellett volna az idei évet. A munkával kapcsolatos rendelkezések változásai azonban késve látnak napvilágot, esetenként nem egyértelműek. Most elsősorban az adóbevallásokkal van gondjuk. Minket az érdekelt, vajon az ipartestületek - mint a vállalkozók lehetséges érdekvédelmi szervei - segítenek-e, és hogyan segítenek a vállalkozóknak. Kellő információk érdekében Rázsó Istvánhoz, a salgótarjáni ipartestület ügyvezetőjéhez fordultunk, aki mindenekelőtt arról szólt, hogy ipartestületiik az APEH megyei igazgatóságával karöltve ad segítséget így év eleje tájt az adóbevallások kitöltéséhez, illetve a következő esztendő változásaira való felkészüléshez. Ezt azért kell együtt csinálni, mert az évzárások és évkezdések már régóta nincsenek összhangban. Az idén is bíztak benne, hogy talán már tavaly novemberében eljutnak oda, hogy megismerhetik: miként lehet gazdálkodni 1992-ben, milyen változásokkal kell számolni. Ez sajnos nem történt meg. Éppen ezért az adótájékoztatás csak a múlt év elszámolására szorítkozhatott, mivel az idén érvényes változásokat nem tudták ismertetni. Ugyanis a rendeletek, a tájékoztató kiadványok is csak január első napjaiban jelentek meg. Az értelmezésre nem jutott kellő idő, így csak a legfontosabb teendőket tudták közölni az iparosokkal. (Folytatás a 3.oldalon) Közigazgatási reformkonferencia Salgótarjánban Ha a két város összefog, a megye jár a legjobban Az Önkormányzati Akadémia és Nógrád Megye Közgyűlése rendezésében „Megyeszékhely és közigazgatási reform, Nógrád" címmel konferenciát tartottak tegnap Salgótarjánban. A téma horderejével nem állt arányban a részvevők létszáma, ámde az érdeklődés pótolta a számbeli hiányosságokat. Korill Ferenc a megyei közgyűlés elnöke megnyitójában utalt rá, hogy a konferencia címe mögött lényegében a Balassagyarmat, kontra Salgótarján megyeszékhelyi vita húzódik meg, s annak érdekében kérték fel a jelenlévő szakembereket, hogy a téma tudományos megvilágításával segítsék elő a megoldást. Egyben sajnálkozását fejezte ki, hogy a balassagyarmatiak - a polgármester betegség miatt - nem képviselték városukat a konferencián. A konferenciára felkért konzultánsok - Dr. Kilényi Géza, az Államtudományi Kutatóközpont igazgatója, Dr. Kóródi Mária országgyűlési képviselő és Dr. Kökényesi József,a Magyar Közigazgatási Intézet önálló kutatója - kivétel nélkül előrebocsátották, hogy előadásukban kizárólag szakmai szempontokat érvényesítenek, semmiféle hivatalos álláspontot nem képviselnek. Nem indulatokat szítani jöttek, hanem a meglévő indulatokat kívánják racionális mederbe terelni. Az előadásokat követően négyen kértek szót a jelenlévők közül. A felszólalók lényegében egyetértettek az előadók mondanivalójának alaphangjával, azzal, amit Kilényi professzor fogalmazott meg: „Ha a két város kezet fog, annak nemcsak a két városra, de az egész megyére kisugárzó hatása lesz.” 80 oktatási intézmény került a kezelésükbe Visszaigényelt egyházi ingatlanok Eddig több mint 6100 ingatlant igényeltek vissza a magyarországi egyházak. A lista még bővülhet, de csökkenhet is. A legtöbb ingatlant — 3120-at — a katolikus egyház kéri vissza. A református egyház 2423-ra, az evangélikusok 450- re, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 82-re nyújtotta be igényét eddig. Csaknem 100 ingatlan esetében már megegyezés született az érintett ön- kormányzat és az egyházak között. A munka jelenlegi stádiumában — ameny- nyiben a kérelemben megjelölt ingatlan a törvényben előírtaknak megfelel — az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése van napirenden. A tulajdonrendezés egyik lényeges alapelve, hogy az ingatlanátadás az érdekeltek megegyezésén alapuljon. A sajtótájékoztatón elhangzott: ez év elejéig mintegy 80 oktatási intézmény került egyházi kezelésbe, jövőre ez a szám várhatóan megduplázódik. A hitoktatásban résztvevő gyermekek becsült száma 621 ezer, a hitoktató csoportok száma pedig 22 ezer. Izraeli parkolási rendszer bemutatója Miskolcon Kizárja a csalást Új városi autóparkolási rendszert mutattak be pénteken izraeli közlekedési szakemberek a miskolci városházán. A különleges eljárással készült és így nem hamisítható parkolójegyeken alapuló rendszer lényege, hogy az autps az előre megvásárolt jegyen önmaga tünteti fel a parkolás dátumát és a megállás időpontjának megkezdését. A szisztéma óriási előnye, hogy nincs szükség parkolóórák beszerzésére és felállítására, azok karbantartására, valamint a bevétel külön adminisztrálására és a pénzt begyűjtő személyzetre. A rendszer kizárja annak a veszélyét, hogy ellopják az érméket az órákból, valamint elkerülhetővé teszi a tarifaárak változása esetén az órák átállítását. Növekvő bevételek és kintlevőségek A legfrissebb adatok szerint az 1991-ben kiszabott vámtételekre 47,6 milliárd forintot, az importtal kapcsolatos forgalmi adó címén 109,9 milliárd forintot, statisztikai illetékre pedig 19,5 milliárd forintot fizettek be a vállalkozások a Vám- és Pénzügyőrségnek, így a tervezett 150 milliárd helyett 173 milliárd forint futott be 1992. január 6-áig a VPOP számlájára — tájékoztatta a pénzügyőrség illetékese az MTI-t. A bevételek növekedésével párhuzamosan emelkedett a kintlevőségek összege is. Ez az év végére elérte az 53,5 milliárd forintot. A nyár közepén még volt olyan időszak is, amikor csak 18 milliárd volt ez az összeg. A kintlevőségek ilyen arányú növekedése egyszerre több okra vezethető vissza. Hozzájárul ehhez az év végi forgalom emelkedése, mivel decemberben bonyolódott le a teljes éves import 20 százaléka. Ezen túlmenően az új vámszabályok és statisztikai rendszerhez való alkalmazkodás nehézségei miatt tavaly nyáron némileg felhalmozódtak a feldolgozásra váró ügyiratok, ami tovább növelte az októberi és novemberi forgalmat. Összességében a kintlevőségeknek a bevételekhez viszonyított aránya nem változott. Egyébként az 53,5 milliárd forintból közel 8 milliárddal a felszámolás alatt álló cégek tartoznak a vámhatóságnak, s így azok behajthatósága elég bizonytalan.
