Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

Honecker megkéri Jelcint Német lapjelentések szerint erősen megromlott a Chile moszkvai nagykövetségén tar­tózkodó Erich Honekcer egész­ségi állapota. Ezt három orosz orvos állapította meg, akik a nagykövetség épületében keres­ték fel a volt keletnémet vezetőt. A német lapok arról is tudni vél­nek, hogy Honecker hamarosan levélben kéri majd Borisz Jel­cint: engedje, hogy kiutazhasson Chilébe. Orosz — kínai szerződés Az orosz parlament tegnap ra­tifikálta azt a megállapodást, amelyet Kína és a Szovjetunió ta­valy májusban írt alá a két akkori ország között húzódó 6500 km hosszú határ keleti szakaszáról. Az okmány mint orosz — kínai szerződés lép életbe, mivel Oroszországot tekintik a Szov­jetunió jogutódjának. Algír: megkéselt katonák Újabb véres merényletet kö­vettek el ismeretlen tettesek Al­gírban: a főváros egyik laktanyá­jában tegnap késszúrásokkal hat katonát öltek meg. Bár a táma­dásról érkező hírek ellentmon­dásosak, — egy jelentés szerint a katonák csupán megsérültek, — a merénylet tényét valamennyi hírforrás megerősítette. ENSZ-békefenntartók Horvátországba A horvátországi ENSZ-béke- fenntartó erők mielőbbi kiküldé­sét javasolta Cyrus Vance, a vi­lágszervezet főtitkárának jugo­szláviai különmegbízottja. Dip­lomaták valószínűnek tartják, hogy Butrosz Gáli támogatja majd a kezdeményezést. Min­denesetre Gáli tegnap összehívta a BT öt állandó tagjának tanács­kozását. Amennyiben az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína képviselői között egyetér­tés jön létre, összehívják a BT teljes ülését a békefenntartó erők kiküldéséről döntés érdeké­ben. A horvátországi harctereken tegnap viszonylagos fegyver­nyugvás volt, még Eszéken is, ahol a szerdán egy személy életét vesztette, nyolcán pedig súlyo­san megsebesültek. Oroszország a közeli napok­ban hivatalosan is elismeri Szlo­vénia és Horvátország független­ségét — jelentette be Moszkvá­ban Vitalij Csurkin. Az orosz külügyi szóvivő jelezte egyben: Moszkva továbbra is fejleszteni kívánja kapcsolatait a mai for­májában létező Jugoszláviával. Jobban éltek-e Marcos elnöksége alatt, mint most Corazon Aquino alatt? Özvegyek csatája Néhány napja megkezdődött a választási küzdelem a Fülöp-szige- teken, ahol május 11-én általános választásokat tartanak — meg­választják a köztársaság elnökét, az új kongresszust és 17 ezernél is több közhivatalnokot. Politikai elemzők szerint a választási küzde­lem az eddigi leghevesebbnek bizonyulhat a szigetország történeté­ben. Az elnökségre nem kevesebb mint 78 jelölt pályázik, közülük kell a 62 milliós lakosságnak az új államfőt kiválasztania. Nem lehet kétséges azonban, hogy az elnökségért folyó küzde­lem két legprominenseob figurá­ja a két özvegy — Corzon Aquino asszony, a hivatalban elvő elnök és Imelda Marcos, az elűzött dik­tátor, Ferdinand Marcos özve­gye. Vetélkedésük drámai hátte­rében pedig ott áll Aquino asz- szony férjének, a befolyásos el- lenzeki politikusnak tragikus ha­lála, akit az egyesült államokbeli száműzetéséből történő hazaté­résekor a manilai repülőtéren gyilkoltak meg a biztonsági szol­§ álat emberei — aligha a hivatal­án levő elnök, Ferdinand Mar­cos tudta nélkül. Meglepetést okozott kedden Aquino elnökasszony — aki ko­rábban már leszögezte, hogy nem kívánja újból jelöltetni ma­gát — azzal a bejelentésével, nogy aktívan részt vesz a válasz­tási kampányban és több beszé­det mond, mert meg akaija aka­dályozni az egykori First Lady vagy valamelyik lakája visszaté­rését a hatalomba. Mialatt az elnökasszony ezt közölte a sajtóval, ellenfele, Imelda Marcos néhai férjének egykori fellegvárában, az ország északi részében levő Ilocos Nor- te-ban — ahol Ferdinándot még ma is istenként tisztelik — nagy­gyűlésen jelentette be indulását a választásokon. A szépségkirály­nőből lett egykori elnökasszony, aki ma 62 éves, beszédében azzal vádolta Corazon Aquinót, hogy „képtelen volt kielégíteni a la­kosság legelemibb szükségleteit” és kijelentette: „csak egyetlen kérdés vetődik fel ebben a vá­lasztási küzdelemben: jobban él- tetek-e Marcos elnöksége alatt, mint most, Corazon Aquino alatt ? Másképp fogai m azva: Visz- sza akarjátok-e hozni a hatalom­ba a Marcosokat, akik megfo­gadták, hogy újból naggyá teszik ezt a nemzetet? Akarj átok-e, hogy a dicsőség új hajnala kö­szöntsön rátokr’ Corazon Aquino Fidel Ramos volt védelmi minisztert táríiogat- ja a küzdelemben, aki 1986-ban segített megdönteni Marcos el- nÖKÖt és azt követően hat ízben hiúsított meg államcsíny-kísérle­tet az elnökasszony ellen. Imelda mellett jelöltette ma­gát az elnöki posztra a néhai Fer­dinand Marcos legközelebbi üz­lettársa, Eduardo Cojuangco is. 1986-ban a Marcos házaspárral együtt ő is elmenekült a Fülöp- szigetekről, később azonban ha­Szandi pókerarc A döntés súlyosságát és a 13 tagállam egyéni érdekeinek kü­lönbözőséget tekintve nem meg­lepő, hogy az Opec genfi minisz­teri találkozójának második nap­ja tegnap nem a megegyezés, ha­nem inkább a véleménykülönb­ségek jegyében telt. A szerdán késő éjszakába nyúló tanácskozás után Abdul­lah Szalim el Badri líbiai olajügyi miniszter elmondta: három konkrét javaslat van, mégpedig — miután a résztvevők a terme­léscsökkentés szükségességében általánosságban egyetértenek —, a.termelési mennyiségről. A há- rómjavaslat: a jelenlegi 24,2 mil­lió hordós napi termelést 22 mil­lióra, avagy 22,5 millióra, illetve 22,8 millióra csökkentsék-e. Az első indítvány Líbiától, a máso­dik Irántól, a harmadik Kuvaittól származik. A legnagyobb súllyal rendelkező, legnagyobb termelő Szaúd-Arábia egyelőre nem fog­lalt állást a vitában. (MTI) A fegyverkereskedelem nyolc pontja A Szovjetunió megszűnése óta a világsajtó tele van azzal a valóban nyomasztó kérdéssel, mi lesz az atomarzenállal. Sajnos, majdnem ilyen jogos az a mosta­nában valahogy kevésbé divatos kérdés, megmarad-e a földke­rekség egyik legnagyobb és talán legeltcnőrizhetctlenebb szuper­biznisze, ahőjgyirn-az AFP fran­cia hírügynökség fogalmaz, „a nagy fegyverbazár”. Ha a sajtó nem is, az illetéke­sek a jelek szerint azért napiren­den tartják a témát. Ilyen vonat­kozásban mindig jól értesült francia források (Párizs-Was- hington és Moszkva mögött a vi­lág harmadik legnagyobb fegy­verexportőre) kiszivárogtatták: még ebben a hónapban, vagyis februárban az Egyesült Államok fővárosa ad otthont egy ezzel kapcsolatos tanácskozásnak. Ez a megbeszélés folytatása lenne az 1991 júliusában megtar­tott párizsi értekezletnek és a résztvevők is ugyanazok lenné­nek. A Biztonsági Tanács állan­dó tagjai folytatnák télvíz idején a nyári vitát arról, milyen „maga­tartási kódexet” kellene kidol­gozni e jellegénél fogva kényes témát illetően. A téma több okból is kénye­sebb, mint valaha. Az új elemek a következők: 1. A Független Államok Kö­zössége komplexebb, nehezeb­ben kontrollálható, mint elődje, a Szovjetunió. 2. A leszerelési megállapodá­sok nyomán éppen a két tanács­kozás résztvevőivel, tehát a BT- tag nagyhatalmaknál szabadul fel a legtöbb fegyver. 3. Az éhező FÁK-álIa«ioknak létkérdés a deviza. Mr' "^cdig a fegyverüzlet 1990-ben 22 milli­árd dollár nagyságrendű volt. 4. Az Egyesült Államok jó né­hány bázist bezár, főleg Euiópá- bar - R-vzír fegyverkészíétei is a piacratOc bnak. 5. Az Öböl-háború sokkja nyomán kemény fegyverkezésbe kezdett számos gazdag sejkség — és elsősorban Irán, az ex-szovjet fegyverek mai legnagyobb po­tenciális vásárlója. Folynak a T-72-es páncélosokkal, MÍG 29-es és SU 27-es repülőgépek­kel, rakétákkal, sőt tengeralatt­járókkal kapcsolatos tárgyalá­sok. Új elem, hogy Teheránban felbukkant az ancol Vickers- konszern és számos német cég embere is. 6. Pakisztán eddig — amerikai és kínai kötődései miatt — nem számíthatott orosz fegyverekre. Ez a múlté, mint ahogy az a szempont is, hogy Moszkva szö­vetségese, Új-Delhi ellen nem támogatja Iszlabamadot. 7. Ä nagy fegyverbazár ugrás­ra készen válj a az ENSZ által 1977-ben meghirdetett dél-afri­kai fergyverembargó megszün­tetését. Pretoriának nemcsak igénye van, de pénze is. 8. Növekszik annak a veszé­lye, hogy fegyverhez jutnak a terrorizmust támogató kormá­nyok. (Ferenczy Europress) Mintegy 2 milliárd rubel A szovjet tartozások helyzete Várhatóan március elején ér­keznek Budapestre a volt Szov­jetunió Külgazdasági Bankjának képviselői, s így valószínűleg a megbeszéléseken szóba kerül az elmúlt néhány év során felhal­mozott kereskedelmi tartozások rendezése. A Magyar Nemzeti Bankban elmondották: eddig még abban sem jött létre megállapodás, hogy mekkora á tartozások vég­összege. Eg. mintegy 2 milliárd rubelre tehető, ám bizonyos téte­leken még vitatkoznak a szakér­tők. Korábban már született egy megegyezés, hogy a kereskedel­mi tartozásokat 0,92-es szorzó­val számolják át rubelről dollár­ra. Az ügy rendezése Magyaror­szágnak azért lenne fontos, mert ezek a kintlevőségek egyelőre nem kamatoznak. Bizonytalan az is, hogy mikor kerülhet sor törlesztésükre. (MTI) Ki külpolitizál? Ha valóban közelebb jutottunk ahhoz, aminek természetesnek kellene lennie — hogy eredményes külpolitika ésszerű együttműkö­dést kíván a törvényhozás, az államfő és a kormány között —, nem volt hiábavaló a parlament külügyi bizottságának Göncz Árpád rész­vételével megtartott szerdai ülésé. Mert tisztázott valamit. Miért rendhagyó az, ami történt? Mert azt próbálták eldönteni, ami magától értetődő lehetne: ki külpolitizál nálunk? Ez nemcsak jo­gi kérdés, hanem tény: amikor kicsivé szűkült a nagyvilág, s szűkebb es tágabb földrajzi értelemben egyaránt sokat szerepel benne Ma­gyarország, állampolgári gyakorlat a külpolitizálás, s szinte minden, ami itthon történik, egyben külpolitika is. Mi lenne hát a logikája an­nak, hogy ebben a politizálásban az első számú közjogi méltóság nem vállalhatna az országban betöltött helyének megfelelő szerepet — ugyanis ez volt a kirobbant viták magja. Ezért fontos, hogy Katona Tamás államtitkár a külügyi bizottság . ‘úgy* ülésén bejelentette: a kormányzat az elnökkel maximálisan korrekt együttműködésre törekszik. Jó lenne remélni, hogy mindenki — törvényhozás, elnök, kor­mányzat, sőt állampolgár — azt teszi a külpolitikában, amire jogosít­ványa van a jog szabta keretek között, s azt mások nem kifogásolják. Ügy, ahogyan egy alkotmányos demokráciában lennie kell. Mert kül- ügyeink intézésekor sem viselhetjük örökké magunkon a táblát: „Ta­nuló demokrácia”. K. T. (FEB) Légtérsértés: Jugoszláv repülőgép Szeged fölött? Minden bizonnyal egy — eset­leg két — jugoszláv repülőgép tegnap megsértette a magyar lég­térét, s Szeged térségébe is bere­pült — tudta meg az MTI Krisán Attilától, a Határőrség szóvivő­jétől. Elmondta:, csütörtökön 10 óra 10 perckor Újszentiván köz­ségben (Szeged szomszédságá­ban) repülogépzúgást lehetett hallani. Majd 10 óra 45 perckor Madaras térségében — Újszent- ivántól 30-40 kilométerre — a határőr őrsparancsnok észlelte, jelű, su- iagyja a magyar légteret. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy annak a gépnek a zúgását lehetett hallani, amelyet később a határőr észlelt. Az illetékes helyi magyar — ju­goszláv vegyes bizottság meg­kezdte az ügy kivizsgálását. Az MTI érdeklődésére a Hon­védelmi Minisztériumban késő délutánig nem adtak választ arra, hogy a határ közelében telepített lokátorok észlelték-e a légtersér- tést, a Magyar Honvédség va­dászgépei felszálltak-e, illetve mikent lehetséges, hogy Szeged fölé idegen gép berepüljön. FÁK: csúcstalálkozó Minszkben Mérsékelt opti­mizmussal indult el Minszkbe, a mai ál­lamközösségi csúcs- találkozóra Borisz Jelcin. Az orosz el­nök repülőtéri nyilat­kozatában utalt arra, hogy a katonai kér­désekkel foglalkozó tanácskozás előké­születei korántsem zajlottak zökkenő- mentesen. A kilátá­sokat taglalva Nur- szultan Nazarbajev kazah elnök viszont úgy vélekedett, hogy már az is nagy ered­mény lesz, ha a kato­nák szociális védel­méről sikerül egyet­értésre jutni. (MTI) Hamilton egy tábornok volt, de van egy ilyen nevű város is az Ontario tó partján. Mivel a tá­bornok úr már meghalt, nekem csak az utóbbi juthatott, így be­költözhettem a háromszázezres város központjában tévő Shera­ton szálló lakosztályába, mely alapterületre teljesen megegye­zett otthoni tetőteres lakásomé­val, igaz ezt nem kellett két má­sik családtagommal megosz­tani. Némi különbség is volt, mert például ebben a vécé­kagyló mellett is volt egy tele­fon. Először azt hittem, hogy bo- hókás kanadai mérnökök tolták el az épületet, mert az én 12. emeletem után mindjárt a 14. következett. A megoldás ettől egyszerűbb: nem lenne olyan a babonás amerikaiak között, aki hajlandó lenne a tizenharmadi­kon lakni. így hát 13. emelet egyszerűen nincs. A City Hall, vagyis város­háza jogi irodáján kaptam he­lyett. Ennek a háromszázezres városnak 17 honatyája van. Há­rom évre választották őket a képviselőtestületbe. A választás úgy történik, hogy a 8 szavazó­körzetben az első és a második legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz képviselő. A polgármestert közvetlenül választja a nép. Ő a 17-ik. A választások szinte Történetek a „Tócsán” túlról II. Második lecke: az önkormányzás majdnem teljesen pártmentesen zajlanak helyi szinten, mert a konzervatív és liberális párt csak tartományi viszonylatban foglalkozik lobbyzással és vá­lasztói hadjárattal. A városban ahhoz képest adnak pénzt a je­löltnek a hadjárathoz, hogy mennyi ajánlócédulát szednek össze. Az olaszok nagyon nye­rők, mert sokan vannak. A képviselők túlnyomórészt főfoglalkozásúak és szép fize­tést kapnak, egy fél emelet az övék a városházán. Ennek meg­felelően az ülések jól előkészí­tettek és általában csak a lé­nyegtelen kérdésekben van pa­rázs vita. Például a nők becéző és bizalmaskodó megszólítását megtiltó tanácsi rendelet vitáján remekeltek a férfiak. Főleg a kanadai nőuralomtól homloke­gyenest eltérő véleményt képvi­selő olasz nemzetiségű tanács­tagok voltak fölháborodva, hogy miért nem lehet Gizikét piszkálgatni, hiszen végülis akármennyire tiltakozik, jól is esik neki. Egy 6 millió dolláros viadukt kérdését 10 másodperc alatt szavazták meg. Nem a polgármester vezeti az ülést, hanem egy titkár, aki semle- ges(nek látszik). Az üléseken mindenki elfo­gult, és ezen senki sem csodál­kozik. A helyi televízió élőben közvetíti az összes ülést, pénz van rá. Otthon pénz sincs, de a berendezések sem bírnák. A pártpolitika nem gyakorol befolyást a testület működésére, csak a gazdasági hatalom. Az egyik vállalatvezető nem kis bölcsességgel súgta nekem, hogy „nektek még tíz évet kell tanulnotok, hogy hogyan lehet nagyon demokratikusan és kifi­nomultan csalni”. A szociális problémák velejét Kanadában nem az adja, ha va­laki iszik, mert annak még elég a munkanélküli segély a hó­napra. A baj ott kezdődik, ha valaki kábítószerezik is, mert a pénze akkor egy hét alatt el­fogy. Utána meg jönnek a ba­jok, elvonási tünetek, koldulás, bűncselekmények. A társadalmi feszültségeket pedig alapvetően nem a nemzetiségi problémák adják - ellentétben az ebben a kérdésben kevésbé bölcsnek mutatkozó Európától -, hanem a gazdasági feltételek hatalmas különbsége és az ebből fakadó élet- és szemléletmód különb­ségek. Kanada más, mint az Egyesült Államok. Kanada szo­ciális érzékenysége sokkal na­gyobb, ingyenes az alap és kö­zépfokú orvosi ellátás, sok az ingyenes iskola, nagyon sok kö­zérdekű célra fizet az állam. Ennek fejében igen magas adót szednek az állampolgártól. Az Egyesült Államokban nyersebb a szabad verseny. Lehet az em­ber nagyon szegény és nagyon gazdag, az adó lineáris, de ettől még fetrenghet az utcán is, mert nincs általános társadalombiz­tosítás. A nyugdíjasoknak a helyzete kissé más, mint Magyarorszá­gon. A legaktívabbak otthon főznek, az aktívak étteremben esznek, aki pedig már csak pi­hen, annak az étterem hazaviszi az ételt. Hallottam panaszt is: milyen felháborító, hogy szégény nyugdíjas minden ősszel Flori­dába kényszerül, hogy az ol­csóbb USA-beli árakkal és a fű­tés megtakarításával valahogy kihúzza áprilisig, amikor Kana­dában kizöldül a fű. (Dr. Szabó Sándor salgótar­jáni ügyvéd kanadai tanulmá- nyútján készült naplójából.) (Folytatjuk) Ha a szerbek is 3karnák... Megnyitható az Adria-vezeték Egyelőre nem ismeretes, hogy nikor nyílik meg ismét a horvát- trszági fegyveres harcok miatt avaly szeptemberben lezárt Ad- ia-vezeték — jelentette a Reuter torvát szakemberekre hivatkoz­na. A brit hírügynökség József jábort, a Magyar Olaj- és Gáz­pari Rt. (MÓL) ügyvezető igaz­gatóját is idézte, aki szerint a ve­rték műszakilag rendben van, negnyitására akár márciusban :or kerülhet. A vezeték műszaki állapotá- íak sértetlenségét támasztja alá a (ugoslavenski Naftovod, a Hor­vátországon keresztül haladó fővezeték tulajdonosa is. A cég izóvivője tegnap úgy nyilatko- rott, hogy a megnyitás a politikai íelyzettol függ, s a szerbek, ha rkamák, akar két órán belül negtehetnék. i, nugy uz,itu rodalmát. Ferdinand Marcosnak 1989-ben a Hawaii-szigeteken történt elhunyta után pedig neki­látott elnökjelöltségének előké­szítéséhez. Ismeretes, hogy Ferdinand Marcos, aki két évtizeden át ál­lott az ország élén, 1972-ben szükségállapotot vezetett be és 1986-ban történt megdöntéséig diktatórikus hatalmat gyakorolt. A Marcos házaspárt milliárdok elsikkasztásával és külföldre csempészésével vádolják. A 78 regisztrált elnökjelölt mellett 18-an pályáznak az alel­nöki tisztségre és 286-an versen­genek a 24 szenátort helyért. Az elnökjelöltek közt van a már felsoroltakon kívül Ramon Mitra, a kongresszus elnöke, Sal­vador Laurel alelnök, Jovito Sa- longa, a szenátus volt elnöke és a filmszínészből lett szenátor, Jo­seph Estrada. A 78 közül termé­szetesen csak néhánynak van reális esélye az államfői poszt megszerzésére. Ez azonban egyáltalában nem akadályozta meg az esélytelennek tűnő jelöl­teket abban, hogy a legképtele­nebb ígéreteket tegyék potenciá­lis választóiknak. De az sem min­dennapi, ahogyan felkínálták magukat a választóknak. Volt aki az atombomba feltalálójának és Hitler egykori parancsnoká­nak mondotta magát, de olyan is akadt, aki azt állította magáról, hogy ő „a szférák nagy papnője és a legyőzhetetlen Nap első koz­mikus harcosa”. Ismét egy másik megígérte, hogy megvalasztása esetén szabadon engedi az összes börtönök valamennyi lakóját. Különösen nevetség tárgyává tette azonban magát egy oizo- nyos Lilia Pablo Amansec, aki előszeretettel nevezi magát „Lily Mamának”. A 60 esztendős író- és költőnő, kártyajós és ismert anekdotázó büszke arra, hogy — mint mondja — feltalálta a „szfé­rikus építészetet” és buzgón ajánlja is azt honfitársainak. Any- nyi mindenesetre tény, hogy Lily Mama a Michigani Egyetemen diplomát szerzett — angol nyelv­ből és irodalomból. Még szerencsésnek mondha­tó, hogy ezeknek a jelölteknek legtöbbikét a választási bizottság hamarosan törölni fogja a hiva­talos listáról. Politikai elemzők nyolcra teszik azoknak a számát, akik közt a küzdelem május 11- én eldőlhet. (A Reuter, azAFP és az AP alapján.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom