Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 8. szám
4 LÁTÓHATÁR 1992. január 10., péntek Vendégmunkások keserédes kenyerén A nehezedő életkörülmények ellensúlyozásaként sokan vállalnak munkát külföldön, hisz egy szerencsés vendégmunkás a hazai átlagnak akár tízszeresét is megkeresheti havonta. Az újsághirdetések egy része persze közönséges csalás: lelkiismeretlen ügyeskedők próbálnak így pénzt kihúzni a nyugatra vágyódok zsebéből. Akiknek viszont minden buktató ellenére mégiscsak sikerül külföldön munkát találniuk, azoknak sem fenékig tejföl az életük. A kis magyar építőmunkás társasággal München külvárosában futottam össze. — Hogyan kerültek ide, és mikor? - kérdeztem tőlük. — Újsághirdetésre válaszoltunk. Kőművest és ácsot keresett németországi munkára egy budapesti kft - feleli Feri, aki 38 éves, és sváb származása, valamint az itt töltött egy év ellenére sem beszél németül. — Csak szakmunkásokat alkalmaznak? — Nem. Az építőipar itt is felveszi a szakképzetleneket, mint régebben otthon. Különben mindenkinek mindent meg kell csinálni, ha a kőműves szakmunkásnak azt mondják, hogy zsaluzzon, vagy hogy szemetet szedjen, akkor nincs vita. Én egyébként villanyszerelő vagyok, a Feri meg vadőr volt otthon - mondja nevetve Laci. — Hogyan sikerült a váltás? Elég nagynak tűnik a különbség az eddigi foglalkozásukhoz képest . . . — Könnyen ment. Otthon építkeztünk mind a ketten, és egy családi házat tető alá hozni éppen elég gyakorlásnak. — Többet kell itt dolgozni, mint a magyarországi viszonyok között? — Lényegesen. Nincsenek jó kis lazítások munka közben, és nagyon szigorúan veszik a munkaidő pontos betartását. Reggel szinte másodpercre fél nyolckor kezdünk, és utána csak fél ötkor van megállás, leszámítva a reggeli és ebédszünetet. Mivel itt a heti munkaidő csak 38 óra, pénteken 2 órával előbb végzünk - mondja Zoli, majd hozzáteszi: - Itt nincs állásidő, ha szakad az eső, akkor is dolgozunk, legfeljebb esőköpenyt veszünk. — Az őshonos munkatársakkal hogy jönnek ki? — Olyanok nem nagyon vannak. _?/ — A (nyugat)német csak végső esetben szegődik el építőmunkásnak. A múltkor összeszámoltuk: a 34 dolgozóból 4 született helybeli van. A többi olasz, török, jugoszláv - bocs', szlovén, ezt újabban kikérik maguknak - ezenkívül egy-egy lengyel, román és litván. A volt NDK-s tartományokból is sokan jönnek ide a munkanélküliség elől és a jobb kereset reményében. Nem szeretik őket - nagyon ellustultak az utóbbi 40 évben, és ritka közöttük a kivétel. Egyetlen előnyük van a külföldiekkel szemben: tudnak németül. Velünk, magyarokkal, úgy látjuk, hogy megvannak elégedve - darálja egy szuszra Pista. A 7 fős brigádban ő az egyetlen, aki beszél németül. Nem csoda, hiszen az egykori NDK-ban élt és dolgozott 10 évig. Műszerész létére ő is gyorsan beleszokott az építőipari munkákba. — Eléggé diplomatikus vagyok, ha úgy kérdezek rá a fizetésekre, hogy anyagilag meg- éri-e itt tenni? — Naná. majd bolondok lennénk itt kínlódni -.válaszolta Pista. — Különben item titok: havi 1500 márkát kapunk. Ezt az alkalmazónk - a pesti kft - mindig visszaosztja az adott hónap napjainak számával, így jön ki a napidíjunk. Tiszta pénz, csak az itteni biztosításunkat vonják belőle. Ez sem vág földhöz: 18-25 éves életkor között 24 márka, utána 5 évenként 4 márkával emelkedik. — Azért vannak bosszantó dolgok is - veszi át a szót újra Zoli, aki 23 éves és kőműves. Itt egy harmadéves szakmunkástanuló havi ösztöndíja 1300-1400 márka. Annak idején én forintban annyit kaptam... Most meg a napidíjam se sokkal több. — Önellátók? — Igen, csak a szállást biztosítja a német cég, a magyar meg az évi egyszeri hazautazást és egy kis forint fizetést otthon, a családnak. Különben mindent hazulról hozunk, a húst, a zöldséget, a konzerveket és más tartós élelmiszereket. Ezért kénytelenek vagyunk havonta hazamenni, mert az még mindig olcsóbb — mondja Laci. — Ismerünk egy barátságos szlovén vendéglőst, de egy tál étel 15-20 márka nála. ezt nem engedhetjük meg magunknak. Csak sörözni járunk hozzá. Egyébként venni is csak sört, kenyeret és tejet szoktunk — ebben a sorrendben — szólal meg most először a másik Feri, aki Zolihoz hasonlóan kőműves. — Hétvégeken mindig, de néha munka után is szoktunk főzőcskézni. — Adódtak már problémáik abból, hogy vendégmunkások ? — Ilyen téren még semmi gondunk nem volt - feleli Pista. - El sem tudom képzelni, hogy mi lenne Németországgal vendégmunkások nélkül? Például ki hordaná el a szemetet? Sok olyan piszkos munka van, amire nem találnának embert. Nekünk egészen más problémáink vannak.-—Megtudhatnám, hogy mik azok? Néma csend a válasz, de aztán kis idő múlva Pista folytatja: — Azért, hogy kijöhessünk dolgozni, egy ránk nézve eléggé hátrányosm szerződést írtunk alá a magyar alkalmazónkkal. Aszerint azt csinálhat velünk, amit akar. Hazaküldhet, áthelyezhet, de ami a legrosszabb, a fizetett szabadságunk idejére csak 30 százalékot kapunk a napidíjunkból, holott a német 100 százalékot fizet - nekik. — A múltkor, amikor hozták a napidíjat, egy vastag borítékból fizettek — alig csappant meg, miután kézhez vettük a járandóságunkat — szólal meg Csaba is, aki eddig hallgatott. Neki két szakmája is van: kőműves és vasbetonszerelő. — Vannak ugyanennél a német cégnél más magyarok is, egyéni munkavállalási engedéllyel. Ők 600-800 márkával többet keresnek! Ha ennyit nem is, de párszáz márkát nyer a kft. mindenegyes dolgozzóján! Minden gondjuk ellenére a fiúk mégis optimisták. Céljaik eltérőek, de valamiben megegyeznek: nagyon vigyáznak nehéz munkával, idegenben megkeresett pénzükre. Van, aki hatalmas OTP adósságától szeretne megszabadulni, van aki kocsmát, üzletet nyitna, van, aki építkezésbe kezdene, és többségük kocsit is szeretne hazavinni. Egyetértenek abban is, ha itthon csak a felét megkeresnék a németországi bérüknek, valamennyien hazajönnének dolgozni! Faragó Zoltán Salgótarján (Az írás a Riporter kerestetik! című pályázatunkra érkezett.) Az Akadémiai Kiadó 1992-es tervei A rossz levegő ellen véd a légzőkészülék Verseny Berzsenyi szellemében Országos vers- és prózamondó versenyt hirdet meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. A harmadik alkalommal idén tavasszal megrendezendő verseny célja a névadó költő példaadó életművének és a szomszédos népek irodalmának mind szélesebb megismertetése. Az országos versenyre - amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Lakitelek Alapítvány, Marcali város, Somogy és Vas megye önkormányzata támogat - várják a 14. életévüket betöltött vers- és prózamondók jelentkezését, akik nevezésüket február 15-éig a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társasághoz (7400 Kaposvár, Honvéd u. 5.) küldhetik el. A döntőt a regionális versenyeket követően május 22-24. között rendezik meg Marcaliban. Visszhang Aki hű maradt önmagához A parlamenti közvetítéseket figyelve, sajnos nem mondhatom el, hogy csak „egy gondolat bánt engemet”, most mégis egyetlen kérdéssel szeretnék foglalkozni. Szent meggyőződésem, - ha ebben egyedül vagyok is, - hogy az alkotó módon gondolkodó ember szellemi szabadsága nélkül nem lehet igazi demokrácia. Ezért nézem értetlenül és tűnődve azt a jelenséget, amikor általam eddig sokra tartott, megbecsült emberek nyomják a szavazógombot pártuk vezényszavára, meggyőződésük ellenére is. Nem csoda így, ha a mi véleményünkre már régóta nem kíváncsi senki. Szeretném megkérdezni, bár nem tudom kitől, hogy szabad-e ma egyetlen értelmes, magát szuverén lénynek tartott embertől is is elvitatni azt a jogot, hogy saját fejével gondolkodjon, szívével érezzen és kitartson saját, igazságnak tartott véleménye mellett? És ha valaki megteszi ezt, az miért bűn? Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy jogos, illetve etikus dolog-e lemondásra szólítani fel azt a képviselőt, akit oly gyorsan elfeledett csendes forradalmunk egyik példamutató egyéniségeként ismertünk meg. Aki dr.Bilecz Endre sok éves, Miről is önmagát sem kímélő, kitartó, jót akaró munkáját ismeri, az nem feledheti el mindezt, akkor sem, ha tegyük fel egyszer véletlenül rosszul szólt. Sokat idézett szavai ellentmondanak eddigi magatartásának, ezért kő- dobálás helyett célszerűbb lenne talán a dolgokat inkább tisztázni, kultúráltan, esetleg baráti hangon megbeszélni. Megkísérelte már valaki? Balassagyarmat és Salgótarján viszonyát pedig nem hiszem el, hogy ne lehetne elrendezni még úgy, hogy attól ennek, a számunkra kedves Palócországnak az egysége töretlen maradjon. A sok távoli város helyett bár csak Balassagyarmattal lenne igazi testvérvárosi kapcsolatunk, hiszen az ellentéteket okozó dolgokról legkevésbé azok tehetnek, akik a városokban élnek. A Palóc-Olymposz tövében és az Ipoly-partján nem kevesen laknak olyan emberek, akik „európai” módon képesek gondolkodni és alkotni. Csak remélhetem, hogy az ellentétek keresése helyett éppen a közös célok és érdekek fogják egymáshoz közel hozni őket. Megértve, hogy az elmúlt évtizedeket igaz, hogy másként, de végül is valamilyen formában mindnyájan megsínylettük. Dr.Fancsikné Csaba Mária Salgótarján van szó? Leszállhatok a buszról? Cseh és Szlovák Köztársaság: a Havirov nevű településen -amely egyike az ország legszennyezettebb vidékének - légzőkészülékkel vesznek levegőt a helyi óvodában a gyerekek. Közülük nem kevesen immunrendszerbeli hiányosságokkal születnek. (MTI Foto) A szovjet bomlás hatása a Közel-Keletre Lesz-e Golan-fennsíkon Disneyland? Az Akadémiai Kiadó mintegy 200 könyv kiadását tervezi 1992-ben. Az idén jelenik meg többek között a Magyar Larousse Enciklopédia második és a Világirodalmi Lexikon tizenharmadik kötete. Az év egyik tudományos érdekessége lehet a Nem Petőfi! című kötet, amely a barguzini „Petőfi csontvázat” vizsgáló akadémiai bizottság tagjainak tanulmányait és a felkért szakértők írásait tartamazza. Folytatódik a Márai Sándor sorozat, idén újabb három kötet jelenik meg: a Napló 1958-1963 az Ihlet és nemzedék és a Szegények iskolája. A reprint sorozatban Gratz Gusztáv két munkája, a dualizHuszár nevű ismerősömmel utazom Salgótarjánban a II-es autóbuszon. Régen láttam, hát kicsit eldiskurálok vele. De egyszerre csak búcsúznom kell tőle. — Szervusz, le kell szállítom. Ismerősöm arca kissé megmerevedik. — Nincs neked szárnyad, hogy leszállj. Lelépsz és kész. Látom rajta, hogy nem tréfálkozik. Ostobának, nevetségesnek tartja a száll igét, hacsak nem valami madarat biggyesztek melléje. És nincs egyedül véleményével. A 11-es buszon legalábbis egész szektára való akad belőlük. Molesztálnak minket. leszállni akarókat, és minduntalan lelépésre akarnak bennünket kényszeríteni. Pedig nincs igazuk. Mennyi minden száll anyanyelvűnkben, aminek nincs szárnya! musról írt kétkötetes műve és A forradalmak kora lát napvilágot. Szelényi Iván Harmadik út? című tanulmánya egy 1971-ben elkezdett kutatássorozat terméke: az urbanizáció hatását vizsgálva a magyar vidék és az aprófalvak helyzetét elemzi a szocialista viszonyok között. A további tervek között szerepel Grétsy László és Kemény Gábor képes diákszótára, valamint Krausz Tamás és Szilágyi Ákos munkája az Oroszország és Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája. Idén jelenik meg a Magyar Néprajz következő, harmadik kötete is, amely a kézművességgel foglalkozik, a háziipartól a céhes iparosságig. A huszár a lovára szál! hadba- indulás előtt. Ha útközben ráesteledik, egy fogadóban száll meg. Lefekvés előtt idogálni kezd, hát fejébe száll az ital. Ha kötekedő természetű, bizony könnyen vitába száll még a fogadóssal is. Ha nincs igaza, talán magába száll. Végül aztán lefekszik, álom száll a szemére. Másnap a csatatérre érve hadba száll. Ha életben marad kitüntetést kap, és fejébe száll a dicsőség. Ha meghal, teste a koporsóba száll, bűnös lelke meg a pokolra száll, és nem szállhat perbe a jó Istennel. Mi marad utána? Kicsiny vagyonkája, amely gyermekeire száll. Ugyan mikor találkozom Huszár nevű ismerősömmel megint a 11 -es buszon? Félek, hogy kis írásomért teljesen rám száll. Sebaj, ha meglátom, előbb szállók le a buszról. Nagy Zoltán (Ferenczy-Europress) — Egyszer talán - jelentette ki Bari El kapitány, az izraeli hadsereg szóvivője - a Golanon Disneyland épül, az izraeli és a szíriai gyermekek örömére. Ez lehetséges. Ami nem: hogy valaha is feladjuk ezt a fennsíkot, ami biztonságunk legnagyobb rizikójából biztonságunk legerősebb garanciájává vált az idők során. Lesz-e valaha Disneyland a Hermon-hegy hófödte csúcsai alatt? Közelebb hozza-e a béke álmát a Szovjetunió felbomlása? Az érem egyik oldala, hogy a szovjet birodalom minden eszközzel - és nem sikertelenül - igyekezett államosítani a közel-keleti feszültséget, destabilizálni a térséget. Sztálin és utódai az arab adura játszottak. Izraelt - noha az elsők között ismerték el annak idején - „az Egyesült Államok meghosz- szabbított karjaként" kezelték. Egyértelműen Moszkva volt Izrael legális és illegális ellenségeinek kiemelkedően legnagyobb fegyverszállítója és politikai támasza. A térség diktátorai elsősorban a Szovjetunió létének és tevékenységének köszönhették hatalmukat. A tétel számos terrorszervezetre is vonatkozik. Gorbacsov hatalomra Dr.Bilecz Endre bejelentette: az SZDSZ frakcióját elhagyva „átigazol” a függetlenekhez. Válaszul a nógrádi szabad demokraták lemondásra szólították fel. Csalódtunk egymásban, - gondolták - váljunk el tisztességgel. Dr. Bilecz Endre úgy döntött, nem fog meglepetést szerezni: nem mond le. Miért is tette volna? Igaz, nem az SZDSZ jutott be Bilecz listáján a parlamentbe, hanem ő az SZDSZ-én, a kívánság tehát - adja vissza mandátumot - akár logikusnak, jogosnak is nevezhető, de Magyarországon ilyen körülmények között még senki sem mondott le. Talán ő tegye meg elsőként, csak azért, mert ez volna a rendes dolog? Járt utat, járatlanért... Ennyi a lényeg. És a többi? Választói akarat (ahogy azt dr. Bilecz képzeli), kerülése után a Birodalom valamelyest visszahúzódott a térségből, de a korábbi automatizmusok még sokáig működtek, egészen a legutóbbi időkig. Az Öböl-háború ilyen szempontból is fordulópontnak tekinthető. Már csak azért is, mert Izrael golani szomszédját és egyik legveszélyesebb ellenségét, Szíriát a szovjet támogatás megszűnése rákényszerítette arra, hogy keresse Washington jóindulatát. A szovjet bomlás abban is segítette Izraelt, hogy nekilendült a zsidó kivándorlás: két év alatt 300 ezer szovjet bevándorlóval erősödött (katonailag vállalhatatlan „új” SZDSZ-es alapértékek (vagy dr. Bilecz újított alapértékeket?), nemzeti öntudat, keresztény kulturális-erkölcsi értékrend (a képviselő legújabb megújhodása), az SZDSZ-MSZMP paktum és „csendes kormányzás” elutasítása (no ez a mi amatőrizmusunkat - de nem elvtelen- ségünket! - igazoló „kabátlopási ügy” - képviselőnket csak annyi érdekli belőle, amennyi most hasznosnak tűnik számára), MSZMP-kongresszus elleni hősies harc, képviselői felelősség stb. - hókuszpókusz, abrakadabra! Sokszor kell mondani, a választók talán elhiszik; a békából királykisasszony lehet. . . És ha mégsem? akkor csak: lárifári. Gusztos István Salgótarján is) a zsidó állam, melynek telepítési költségvetése 1992-ben először szárnyalta túl védelmi büdzséjét. Ez az érem egyik oldala. A másik: az önálló közép-ázsiai köztársaságokban végigsöprő muzulmán fanatizmus, amely a CIA értesülései szerint egyes helyeken már zsidó-pogromokban és Iz- rael-ellenes tüntetésekben is megnyilvánult. Ha az Iszlám új fellegvárai Izrael ellenségeit erősítik (esetleg a féltve őrzött atomtitkok és atomtudósok exportjával is), akkor sajnos valóban nem lesz Disneyland a Golanon.
