Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

1992. január 8., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 A lakómegbízott kamata Nem hiszem. Iia nem látom: a lakómegbízott, nevezetesen vala­hol Turjánban, a Kemewvón - újabb nevén a Fáy András kör­úton - levelet ír az egyik lakótársnak, melyben felszólítja a né­hány napja esedékes, de elmaradt közös költség fizetésére, de nem akármilyen feltétellel: 44 -negyvennégy - százalékos kése­delmi kamattal együtt! Mit momdjak. hát ez igen! Kupán vág a látvány, elvégre pénzről van szó. S ha már Kupa és pénz. a kamat sem leltet véletlen. Am hogy a fizetésid kötele­zettségnek ezt a legújabb fajtáját a lakógyűlés állapította meg, némi gondolkodásra késztet. Mily tanulékonyak az emberek! Nem elég. hogy lassan már a levegővételért is fizetnek, újabb költségekbe űznék társaikat, persze még mindig jobb. mint ha a temetőbe! Szó mi szó, adóból, kamatból, növekvő árakból sok embernek elege van. Lassan azt sem tudjukjni után. mennyit, hol és hová fizessünk, s lám. a nagy káoszban is érik még meglepetések az embert. A jelek szerint a lakómegbízott, ott a Kemerovón, kiváló gazda, nyilvánvalóan pénzügyi szakember, miként a lakógyűlé­sen a késedelmi kamatról szavazó társai is. No. de hol van az a rendelet, vagy utasítás, mely ilyen méretű fizetések bevezetésére jogosítja fel a lakóközösséget? Arról nem beszélve, vajon hová is vándorolna ez a negyvennégy százalékos kamat? (-kor) Megoldódik a fogas-kérdés • S/.ügv. Napjainkban Balas­sagyarmatra kell utazniuk a szügyieknek gyógykezelésre, ha megfájdul a foguk, ám az idén minden bizonnyal megol­dódik ez a „fájdalmas” prob­léma. Az önkormányzat egy épületet alakíttat át rendelővé, s ezt követően pályázatot ír ki a fogorvosi állás elnyerésére. Mi­vel lakossági érdek, hogy a te­lepülésnek legyen fogorvosa, a maszekként praktizálónak mi­nimális bérleti díjat kell fizetnie a rendelő használatáért. Kiállítás • Szurdokpüspöki. Az általá­nos iskola Radnai- galériájában január 8-án, szerdán 13 óra 30- kor nyitják meg Losonczi Ildikó grafikusművész kiállítását. A sziráki Kastély Szálló galériájában Kiállítások sorozatban Bilecz Endre válasza az egyeztető tanács felszólítására Vállalom a képviselői felelősséget Országgyűlési képviselőként felelősségemnek tartom a sajtó­nyilvánosság minden lehetősé­gének megragadását a közvé­lemény. a választók tájékozta­tása érdekében. Ezúttal az „SZDSZ Nógrádi Területi egyeztető Tanácsa” lemondásra felszólító nyilatkozatára vála­szolok, bár álláspontomat a múlt héten a legszélesebb nil- vánosság (napilapok, NAP TV ) előtt is kifejtettem. Képviselői mandátumomról a jelenlegi parlamenti ciklusban nem kívá­nok lemondani, megkezdett munkámat belátható ideig füg­getlen törvényhozóként folyta­tom. A Magyar Országgyűlés I4. független képviselője le­szek, az SZDSZ parlamenti frakció 5. kilépettjeként. Természetesen jobb megol­dásnak tartanám a frakcióvál­tásnál az új választások kiírását Magyarországon, erre azonban az ismert társadalmi okok miatt most nincs lehetőség. A független képviselői mun­kát azért választom tiszta lelki­ismerettel, mert a demokratikus rendszerváltás ügyét így tudom leghasznosabban elősegíteni. 1990 tavaszán választóimnak a gyors és gyökeres társadalmi - politikai rendszerváltást ígér­tem. Ez a folyamat most kezd másfél év után végre felgyor­sulni - én viszont éppen a rend­szerváltás alapkérdéseiben ke­rültem ellentétbe az SZDSZ ve­zető köreivel. Ez a vita hónapok óta szintén a legszélesebb nyil­vánosság előtt folyt. Pártom ve­zetőivel ellentétben én támogat­tam a Zétényi-féle elévülési törvényt, a világkiállítás meg­rendezését, mindkét 111/IlI-as törvényjavaslat napirendre tű­zését. Helytelenítettem a költ­ségvetési vita ellenzéki öbst- rukcióját és a rendszerváltás zűrzavarában „szerzett” elvtársi nagyvagyonok kivizsgálásának halogatását. Én a választóknak tett ígéreteimhez tartottam ma­gam és a lelkiismeretemre hall­gattam, amikor ilyen álláspon­tot képviseltem. Véleményemet., nézeteimet frakcióm meghatá­rozó körei számos alkalommal nyilvánosan utasították el. Ha ezek az SZDSZ új alapértékei, akkor én képviseletüket nem vállalhatom önmagam előtt, de a választóim sem erre szavaz­tak. Egy ,.bírálatot” viszont ma- gatpra vállalok: csakis olyan szabadelvű politikát képviselek, amely elfogadja, beolvasztja a nemzeti öntudatot és a keresz­tény kultúrális-erkfílcsi érték- rendszert. Nógrád megyei képviselő vagyok, az ország legválságo­sabb gazdasági és politikai öve­zetét képviselem. A megye te­lepülési önkormányzatainak je­lentős részével kapcsolatban ál­lok, jogos céltámogtási igénye­iket eredményesen támogattam 1991-ben. Ez ezután sem lesz másképpen. Legfontosabb par­lamenti megnyilvánulásomnak azt tartom, hogy sikerült elfo­gadtatnunk a beépített belterü­leti telkek-önkormányzati tulaj­donosi részesedését. Ez csak a nógrádi önkormányzatok szá­mára többszáz milliós vagyont, vagy pénzbevételt jelent.(Be­szédemet az Új Nógrád is köz­readta - köszönet érte). Tagja vagyok Nógrád Megye Közgyűlésének. Tisztességes, demokratikus programmal ke­rültem többségbe tavaly az el­nökválasztási harcban. (Melyik megyében produkált hasonló eredményt valaki SZDSZ szí­nekben?) A központisított megye kon­cepcióját most is. ezután is el­utasítom. Ebősorban. ezért tá­mogatómét megyeszékhely rész­leges áthelyezésének gondolatát és Salgótarján megyei jogú vá­rossá nyilvánítását. Komoly nógrádi területfejlesztési, fog­lalkoztatási programon dolgo­zom a kormánybizottság meg­bízásából. Többet írtam és be­széltem bárki másnál az utóbbi években Nógrád problémáiról az országos sajtóban, rádióban, tévében. Két komoly hibát követtem el parlamenti képviselőként, il­letve nógrádi politikusként. Nem tiltakoztam azonnal nilvá- nosan a salgótarjáni SZDSZ- MSZMP paktumos polgármes- tcrválaszlás és csendes kor­mányzás ellen. Hasonlóképpen azonnal ki kellett volna lépnem az SZDSZ parlamenti frakció­jából. amikor kidriilt, hogy a párt országos vezetése hallgató­lagosan tudomásul vette a sal­gótarjáni megállapodást. Ezt a hibámat úgy igyekeztem korri­gálni. hogy a leghatározottab­ban léptem fel az MSZMP nóg­rádi mozgolódása és salgótar­jáni kongresszusa ellen. Másik komoly politikai hi­bám volt Korill Ferenc jelölé­sének átgondolatlan támoga­tása a megyei közgyűlés elnöki posztjára. E két hibás politikai lépé­semmel akaratom ellenére elő­segítettem. hogy ma Nógrád megyében bizonyos hivatalok­ban csak azok a régi vezetők nincsenek pozícióban, akik nem is akartak, vagy gazdasági veze­tőnek mentették át magukat. Mindkét tévedésemért nyil­vánosan is elnézést kérek Nóg­rád megye demokratikus közvé­leményétől. a rendszerváltást sürgető választópolgárokról! Meggyőződésem és lelkiis­meretem szerint akkor tehetek a legtöbbet a megyéért és a ma­gyar demokráciáért, ha to­vábbra is vállalom ;! képviselős- séggel járó felelősséget. Bilecz Endre országgyűlési kép\ iselő Látogatók a Kastély Szálló galériájában Nem az adó, hanem a tv—készülék számít Víz- és csatornadíjak Az emelésről senki nem tud semmit A sziráki Kastély Szálló galé­riájában a napokban fejeződött be Victor-Raul Betancourt ko­lumbiai festőművész kiállítása. A tárlat látogatói tizenöt élénk, színkavalkádban tobzódó a dél-amerikai temperementum- mal átitatott női aktokat és tor­i' Folytatás az I. oldalról) karbantartásuk gondja is. Nagy vitát váltott ki a vízi közművek kérdése. Ezen létesítmények vi­szont legtöbbször 15-20 telepü­lés vízellátását is szolgálják. Esetleges önkormányzati tulaj­donba adásuk - hívta fel a fi­gyelmet az előadó - működésü­ket is veszélyeztetné. Idén az árvízvédelmi feladatokra, fo­lyamszabályozásra, vízrende­zésre mintegy 9,3 milliár forint jut, amelynek a költségvetés mindössze a 30 százalékát biz­tosítja. Tehát a működés feltéte­lei nem jók. Viszont ami biz­tató, hogy a vízrendszerek, la­kossági vízellátás fejlesztését szolgáló központi céltámogatás összege eléri a 12 milliárd forin­tot, amely a tavalyi összegnek mintegy háromszorosa. Lesz is mire fordítani ezt az összeget, hiszen a felszín alatti vizek 5-6 százeléka végleg el­szennyeződött,s a csatornázás és szennyvíztisztítás színvonala kritikán aluli. Ennek az áldatlan helyzetnek a javítására keli szö­vetségre lépni az érdekelteknek. A vízügyi ágazat szolgálat jel­legét hangsúlyozta, utalva arra is, hogy nem is olyan régen ez a hivatal kinyilatkoztatásokkal irányított, kivívva ezzel a társa­dalom ellenszenvét is. Éppen ezért a vízügyi igazgatóságok és zókat ábrázoló festményben gyönyörködhettek. A kastélygaléria következő kiállításán, január közepétől Mészáros Erzsébet salgótarjáni iparművész alkotásai lesznek láthatók. Mint e példa mutatja. Szirtik szívesen ad helyt Nógrád a helyi önkormányzatok képvi­selői között egy dinamikus kap­csolatnak kell kialakulnia. Holles Miklós az önkor­mányzati hivatal osztályveze­tője a megye helyzetéről szólva elmondta, hogy Nógrád telepü­léseinek a fele nem rendelkezik vezetékes vízzel. A 125 telepü­lésből 57-nek az ivóvize nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak. A mennyiségről csak annyit, hogy napi 80 ezer köbméterre lenne szükség, he­lyette csupán 50 ezer köbméter folyhat a csapokból. A vízhiány leküzdésében elsősorban a du­nai vízátvezetésre és a másik három megyei vízrendszer bőví­tésére építenek, amelyekről le­csatlakozva számos település kaphat egészséges ivóvizet eb­ben az évben és jövőre. A fej­lesztésre, amelynek tehát a négy vízrendszer bővítése, összekap­csolása a célja, készen állnak a tervek, s van olyan hely, ahol már el is kezdődtek a kivitele­zési munkák. A fórum további részében felkért előadók a vízbázis és ví­zellátás, csatornázás és szenny­víztisztítás, valamint vízrende­zés és vízhasznosítás témakör­ben tartottak tájékoztatót a fó­rumon résztvevő önkormányza­tok vezetőinek. Szabó Gy. Sándor megyei alkotóművészeknek. Ennek szellemében kiállított már itt Czinke Ferenc, Oláh Jo­lán és Földi Péter is. A kastély parkjában egyéb­ként a szintén megyénkbeli Bo- bály Attila szobraival találkoz­hatunk. Tanulmányutak A salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet több munkatársa vett részt kül­földi tanulmányúton. Két peda­gógus a Németországi Ipari Kamara vendégeként (az IPOSZ szervezésében) a to­vábbképzési bázison három hé­tig ismerkedett egy-egy szakte­rülettel, a járműelektronika, il­letve az i rán y ít ás t ec h n i ka-a u - tomatika részleteivel. Az oktatási intézmény igaz­gatója a dán szakképzési rend­szert, és a munkanélküliség ke­zelésének lehetőségeit tanul­mányozta. (Folytatás az I. oldalról) semmiképpen sem lehet szó ar­ról, hogy valótlan adatokkal pá­lyáztunk. Azt még hozzátehet­jük. közben tájékozódtúnk a he­lyi ASZ-nál is. ahonnan azt az információt kaptuk, hogy nem jelent meg a Nógrád megyei önkormányzat céltámogatásai­val összefüggő nyilatkozat. Következő állomásunk a bu­dapesti Állami Számvevőszék volt. Nagy József osztályvezető főtanácsossal (az ominózus in­terjú alanyával) folytatott be­Adónak vagy szolgáltatás­nak minősül a televízió előfi­zetési díja? Ha szolgáltatás, akkor miért kötelesek teljes díjat fizetni azok az állampol­gárok is, akik készülékeiken csak az egyik adót tudják fogni? A kérdésre a Magyar Köz­löny 140. számában találtunk választ. A pénzügyminiszter rendelete szerint a Magyar Te­levízió műsora vételének előfi­zetési díja televíziókészüléken­ként havi 250 forint. Ennyit kell fizetni minden olyan készülék után, amely műszakilag alkal­mas a Magyar Televízió műso­rának vételére. A rendelet kitér arra, hogy kik mentesülnek a díj megfizetése alól, ebbe azonban szélgetésünk után mindenkit megnyugtathatunk: Nógrád megye nem pályázott valótlan adatokkal! Nagy József min­denben megerősítette a megyei önkormányzat elnökét, sőt. an­nak közzétételét kérte, hogy a Nógrád megyei önkormányzat fel sem vetődött az általa adott interjúban! ígérete szerint a félreértést tisztázza a cikk szerzőjével. Minősítés helyett álljon ez: örü­lünk. hogy tévedés volt. Dudellai Ildikó nem tartozik bele a kérdésünk­ben felvetett probléma. A rendelet 6. paragrafusa így szól: Ha adott településen vagy te­lepülésrészen az MTV műsorá­nak vétele (műsorsugárzási okokból) lehetetlen, és ezt a Frekvenciagazdálkodási Intézet igazolja, ott a vételi viszonyok megteremtéséig ^díjfizetési kö­telezettség szünetel. ' A tartósan munkanélküli segélyen vagy járadékon lé­vők 2200 forintos rendkívüli juttatást kaptak december­ben. Beleszámít-e ez az ősszeg a személyi jövedelemadóba? - pásztói olvasónk kérdésére következő Kíváncsiskodónk­ban keressük a választ. Viccnek jó lenne, hogy Ma­gyarországon immár luxusau­tónak számít a Trabant, a baj az. hogy ez nem vicc. Nem szüksé­ges túlragozni a kötelező fele­lősségbiztosítás, a súlyadó, a benzináremelések következmé­nyeit. Amiért ez mégis szót ér­demel most, egy (nem éppen új. de) felerősödő jelenség. Egy­fajta takarékossági forma, ha nem használjuk az autónkat. Ám van ennek fejlettebb for­mája is. Erről kérdeztük dr. Tanner Miklós rendőrszáza­dost, a Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályvezetőjét. Év végén, illetve az eddigi januári napokban nagy a sorba­Január 6-tól az ország min­den településén átlagosan 60 százalékkal több víz- és csator­nadíjat kell fizetni. Ez az átlag mit jelent Nógrád megyében? Kérdésünkkel Fekete Nándor­nál, a I íz- és Csatornamű Vál­lalat számlázási csoportvezető­jét kerestük: Jelen pillanatban nem tu­dunk pontos adatokat mondani, mivel mi is csak tájékoztatás szintjén ismerjük a rendelke­zést. pontos részletekről nem tudunk - mondta. - Ezért ma még számunkra is rejtély, hogy a megyében mely településeken mennyivel többet kell fizetni. Azonban nagy a valószínűsége, hogy néhány napon belül meg­tudjuk a díjfizetés pontos mér­téket. nállás a közlekedés-igazgatási osztályon - tudtuk meg. Na­ponta húsz-harminc autótulaj­donos adja vissza a rendszámot, hogy megszabaduljon a fenti átkoktól. Ez. sem ingyenes, de jóval olcsóbb eljárás. Ha ideiglenesen vonják ki forgalomból a járművet, akár régi a rendszám, akár új. le kell adni. A kivonás illetéke 300 fo­rint. (Ugyanennyit kell fizetni a visszahelyezésnél is.) Végleges kivonás esetében csak a régi táblát kell visszaadni, és ez ille­tékmentes. A rendőrség a következő ro­hamot áprilisra jósolja, amikor a pihenten táblák újra felkerül­nek az. autókra. Javul a nógrádi települések vízellátása A megyei közgyűlés nem tévedett! Pihenő rendszámtáblák

Next

/
Oldalképek
Tartalom