Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
4 LÁTÓHATÁR 1992. január 7., kedd TVélemény Közszolgálati irkafirka A közéletben gyakori jelenség. hogy egy-egy szó. kifejezés unos-úntig használatossá. ..divatossá" válik még mielőtt tisztázódna a fogalom valóságos tartalma. Ilyennek érzem manapság - a rádióra, televízióra vonatkoztatott - közszolgálati jelzőt. Ezt emlegetik a tévé házatáján és azon kívül - kormánypárti és ellenzéki körökben erre hivatkoznak azok, akik pénzt kérnek a legnépszerűbb médiának és ugyanerre, akik zároltatják az intézmény költségvetésének egy részét. Látszatra mindenki egy dologról beszél, valójában azonban - mint más szlogenek alatt is ki-ki mást ért - a köz- szolgálati televízió értelmezésében is mérföldnyi különbségek tapasztalhatók. Éppen itt lenne már az ideje közös nevezőre jutni ebben a kérdésben is, lehetőleg még a médiatörvény elfogadása előtt. De még egy apropója van e témának: nevezetesen a január ha- todikától életbe lépett új műsorrend. Nyilván vannak - lesznek -. akik ebben is politikai szempontokat vélnek felfedezni és csakúgy, mint eddig, a közszolgálati minősítést az intézkedések indoklására, védelmére, mások pedig ellenkezőleg: támadására fogják felhasználni. Ráadásul a tévéhíradó körüli csetepaték, az új időpontok, az élesen elkülönített stábok adnak is okot a találgatásokra. Én nem kérdőjelezem meg, hogy a tévé vezérkara - élén az ilyenkorC?) külföldre távozó Hankiss Elemérrel - a „közt” akarta szolgálni akkor, amikor több hírműsort vezetett be. abban sem akarok állást foglalni - hisz kevés hozzá a konkrét ismeretem- , hogy a híradó és a délutáni, valamint esti egyenleg nagy nehezen kialakított gárdája mennyire tükrözi a házon belüli erőviszonyokat -pedig igazán érdekelne, hogy például a riporternek, műsorvezetőnek egyaránt kiváló Baló György vajon hová tűnt? -, azt viszont „egyszerű” nézőként tudom, máris érzem, hogy sok éves életritmusomba szólt bele a mostani változtatás. A fél nyolcas híradó ugyanis már egyfajta tájékozódási pontként funkcionált mindennapi tevékenységünk menetében és bizony nem lesz könnyű - ha csak egy fél órával is - „átprogramozni” magunkat. Azt csak remélni tudom. hogy a délutáni 16 illetve az esti 18 órakor kezdődő egyenlegnek valamint híradónak lesz elég friss híre és nézője, hisz é,n magam - gondolom sokakig egyetemben - a legritkább esetekben tudok majd olyankor a képernyő elé ülni. A Hét fél nyolcas - valószínű így „közszolgálatibb” - kezdése már nem lep meg, hiszen abból az elmúlt években nyaranta kaptunk ízelítőt. Egyébiránt pedig - legalábbis az első hét programja alapján - sokkal kevesebb változást vélek felfedezni a struktúrában. mint a nagy hűhóval beharangozott „előzetesek" alapján sejteni lehetett. Új műsort jószerivel kettőt fedeztem fel. Az egyik a Közjáték című sorozat a TVI-en reggel 8.30-kor és este tíz óra után. A Fiatal Művészek Stúdiója alkotói jeles elmék egy-egy bölcseimét „képesítették" meg egy öt perces klip erejéig. Az első körben - amely hat hetes kísérleti szakaszt jelent - például Füst Milán, Van Gogh, Paul Klee, Márai Sándor, Weöres Sándor - bölcselmeiből láthatók szemelvények. Kíváncsian várom - már csak Vitray Tamás iránti rokonszen- vem okán is - az Össztűz című aktuális közéleti vitafórumot. A hetente jelentkező műsor meghívott vendégei a legfrissebb politikai, kulturális, sportesemények főszereplői közül kerülnek majd ki s egyrészt az újságírók, másrészt a közönség kérdéseire válaszolnak. Abban egyelőre csak bízom, hogy a két program - bármenynyire is önálló - jobban igyekszik összehangolni műsortervét és kevesebb lesz az olyan, gyakorlatilag irreális választási lehetőség, mint amilyen eleddig bizony sokszor előfordult. Kérdem én: hogyan lehet okosan dönteni mondjuk a Panoráma és Mester Ákos Exkluzív-ja között, amely rendre ütközött? Az azonos típusú filmek egy időben való vetítéséről már nem is szólok, az azonban furcsa, hogy a Telesportból - legalábbis hétfőn esténként - továbbra is kettőt nézhetünk egyszerre, hisz az úgynevezett hosszú sportmagazin - 20 órakor a TV2-n - egybeesik a TVI 20,25-ös napi sporthíradójával. Azt sem nagyon érteni, hogy egyetlen délután illetve este - jelesül a múlt szombaton - miért kellett három könnyűzenei (Majláth Júliára emlékező, a Záray-Vámosi kettős pályafutását méltató, valamint a táncdalfesztiválokat felidéző) nosztalgiaműsort sugározni? Ennyi(?!) anomáliát persze még elbír az akármilyen „köz- szolgálati” televízió. ..- csongrády Robotrendőr (MTI Panoráma-Sajtóadatbank) Három éven belül felállítják a tokiói utcasarkokon az első robotrendőröket .- ezzel orvosolják az évtized végére egyre súlyosabbá váló munkaerőhiányt. A fővárosi rendőrség kutatási programja szerint robotokat állítanak fel a tokiói utcasarki rendőrőrsökön, ahova ügyes-bajos dolgaikkal fordulnak az emberek. Az automata rendőr a Mit tehetek Önért? - kérdéssel fordul majd a betörőhöz, és képes lesz útbaigazítást adni neki a számítógépkijelzőjén, sőt hozzá kis térképet is mellékel majd. Harmincféle információval és szolgáltatással áll majd az ügyfelek rendelkezésére a robot. Megújítja majd a lejárt jogosítványt, eligazítást ad arról, mi a teendő közlekedési baleset esetén. Az automata rendőr akkor sem esik pánikba, ha tudását meghaladó kérést kell teljesítenie, ez esetben a központi rendőrséggel létesít távtelevíziós kapcsolatot. Mindezen túlmenőn az elképzelések szerint még vészhelyzetben is segítséget nyújt a rászorulóknak. A robotrendőrt olyan szenzorokkal látják majd el, amelyek érzékelik a segítségre szoruló ember zaklatottsági állapotát. Postánkból Az emberség szép példája Örömmel tájékoztatjuk az érintetteket - a Gyógyszersegély Eszékre címen adományozó önkormányzatokat (Drégely palánk-Terény-Rétság-Pa- tak-Karancslapujtő-Ber- cel-Pásztó), az MDF Nógrád megyei Választmányát, a Drogun ion Rt.-t (Mohora), az egyéni támogatókat (Pappné Muzslai Zsitvai Ágnes Esztergom, Szabó Géza Sándor Kalocsa) valamint a két mohorai magánkereskedőnél felállított urnába ismeretlenül adományozókathogy helyi MDF szervezetünk két tagja (Székely Imre és Vidámi József) 1991 év utolsó napjain a gyógyszer és kötszer segélyszállítmányt eljuttatták az eszéki kórháznak. A kiutazás biztonságosabb végrehajtása érdekében felvettük a kapcsolatot a Sztárüj Li- szica - Öreg Róka - segélyalakulat krónikásával, aki velük tartott a kétnapos úton. A gyógyszereken kívül a balassagyarmati Vöröskereszttől ruhaneműt is szállítottak, melyet Várpalotán rakodtak ki és onnan továbbították a legközelebbi menekült táborba. Mi akik itthon maradtunk, többségünkben nem ismerjük a háborút, a fegyverek - ágyúk és aknák hangját -, mégis tele voltunk szorongással: vajon sikerül-e az akció és épségben visz- szatérnek-e barátaink? Rajtuk akkor nem látszott a félelem, mert erősebb volt a segítség- nyújtás ereje. De bíztunk Istenben és a szerencsében, mert rászoruló embertársainknak vitték a szerény az adományokból vásárolt gyógyszer és kötszer segélyt. Ággódtunk, szorongtunk a feszült várakozás alatt, és amikor „követeink" december 31-én 19 órakor megérkeztek, - arcukon a fáradtság nyomaival, szemükben csillogó könnycseppekkel - akkor értettük meg igazán hová mentek, honnan jöttek vissza. Röviden elmesélték milyen volt az útjuk, mit láttak, hogyan fogadták őket és a szállítmányt. Az óévet már közöttünk és családjaik körében búcsúztatták. Büszkék vagyunk, és büszkék lehetünk mindazokra, akik vállalkoztak, vagy vállalkoznak akár közvetve, akár közvetlenül humánus cselekedetre rászoruló embertársaikért. MDF Szervező Bizottsága Mohora Az érettségi legyen a Egyetemi, (FEB) Megkezdődött a felsőoktatási törvény „társadalmi” vitája: a minisztérium elképzeléseit ezekben a napokban az egyetemek, főiskolák oktatói és a szakszervezetek boncolgatják. Információink szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az az álláspontja, hogy ez a törvénytervezet az akadémiai törvénnyel egy „csomagban” kerüljön az Országgyűlés asztalára. Dr.Havasi Jánost, a minisztérium szóvivőjét kérdeztük: miért van szükség erre az „árukapcsolásra" ? — Valóban azt szeretnénk, ha ezt a két törvényt együtt tárgyalnák a honatyák, hiszen számos közös vonása van, bizonyos értelemben egymásra épülnek. A mi elképzeléseink az egyetemi, főiskolai oktatás színvonalának emelését szolgálnák, valamint azt, hogy az alapkutatások legfontosabb tudományos bázisai ezentúl a felsőoktatási intézmények legyenek. — Manapság viszonylag kevesen kerülitek be az egyetebelép'ó főiskolai törvény készül mekre, a főiskolákra, az intézmények pénztárcája igen sovány. Mindez ellentmondani látszik a minisztériumi szándékoknak. — Ha az Országgyűlés elfogadja a mi koncepciónkat, reményeink szerint mind a két probléma megoldódik. Radikálisan növekedhet a diákok száma és az intézmények költségvetése is. Tarthatatlan, hogy az egyetemista korosztálynak ma alig kilenc-tíz százaléka juthat be az iskolákba, holott a fejlettebb országokban ez az arány eléri a huszonöt százalékot is. — De a fiatalok egy része nem is tud szakmájában elhelyezkedni . .. — A világon sehol nem garantálják a diploma mellé az állást is. Az országnak ugyanakkor szüksége volna a mainál nagyobb értelmiségi rétegre is, olyanokra, akik hajlandóak volnának a szakterületükön belül, vagy akár azon kívül is elhelyezkedni. Szemléletváltásra van szükség a szülők részéről is, hogy ne gondolják azt. máris „úr”, akinek diploma van a zsebében. — A tervek szerint hogyan változnak a felvételi vizsgák ? — Szeretnénk, ha az érettségi általánosan elfogadott belépő lenne az egyetemekre, főiskolákra. Az érettséginek garantálnia kell az ebben a korban megszerezhető azon tudásszintet, amelyet a világ más országaiban is elismernek. Az új oktatási rendszerben ezért nem volna szükség külön felvételi vizsgákra, hanem az első két év vizsgái szűrnék ki a szakmákra, továbbtanulásra alkalmatlanokat a hallgatók közül. — Várliatéi-e a felsőoktatás privatizációja, vagy ezek az iskolák továbbra is állami kézben maradnak? — A privatizálásnak ezen a területen sincs akadálya, bárki alapíthat iskolát, akinek az ehhez szükséges képzettsége is megvan. Egyedül az egyetemek alapításához kell kikérni az országgyűlés jóváhagyását, a főiskolákéhoz pedig a kormány beleegyezését. Sz. S. Nem minden zebra, ami csíkos Svájc: a baseli állatkertben puha szénán pihen Onia a kéthetes okapi bébi. Onia nagy örömet szerzett gondozóinak, mert az okapik nehezen törik a rabságot. MTI Foto Megszűnik a szépségverseny Kanada azonnal hatállyal megszűnteti szépségversenyek rendezését, amelyekre a 40-es évek óta rendszeresen sor került. Az utóbbi időben a kanadai tv is közvetítette a versenyeket. A győztes „Miss Canada" 100.000 dollárnak megfelelő jutalmat kapott, egy éven át mint „az ország szépe” különböző társadalmi feladatokat láthatott el és külföldön is képviselhette hazáját. Most „eljött az ideje annak, hogy az ország ifjúságát a kornak megfelelőbb módon mutassák be". Ezen kívül a szépségverseny megrendezése tavaly jelentős deficittel is járt. George Bush Tokióban, avagy kié a jobb autó? (MTI Panoráma-Sajtóa- datbank) Az amerikai elnök ázsiai-csendes-óceáni kőrútjának messze legfontosabb állomása az utolsó, a kedden kezdődő japáni látogatás. Eredetileg novemberre várták Tokióba, ám az utat szinte az utolsó percben lemondták, mert az elnök úgy vélte, hogy a közvélemény elítéli, ha a gazdasági válság közepette ismét külföldre utazik. Hogy azután az útra rövid késedelem után most sor kerül, azt megint csak elsősorban belpolitikai okok indokolják. George Bush, miközben újraválasztásáért küzd, azzal az ígérettel szeretne visszatérni Tokióból, hogy az amerikai gazdaság az eddiginél sokkal nagyobb lehetőségeket kap áruinak eladására a japán piacon. Az amerikai kormány és a gazdaság, amelynek huszonegy kapitánya Bush meghívására vele utazik, azzal érvel: nyílt és burkolt japán protekcionizmus van a mögött, hogy a két ország kereskedelme tavaly is 41 milliárd dolláros amerikai hiánnyal zárult. A deficitet elsősorban az autók okozzák. A japán kocsik már meghódították a piac egyhar- madát az autó őshazájában, s előretörésük folytatódik, miközben a szórakoztató elektronikai termékek terén a japánok már lényegében egyeduralko- dóak az amerikai piacon. A japán cégek sorra építik autógyáraikat az Egyesült Államokban, míg a nagy amerikai vetélytár- sak milliárdos veszteségeket szenvednek. Ugyanakkor amerikai gépkocsik, alkatrészek Japánba történő exportja rendkívül bonyolult feladat, s a szigetállam évtizedek óta elzárja piacát az amerikai mezőeazdasáei termékek, köztük a rizs elől. Mindezek tükrében George Bush elvárja Tokiótól, hogy Japán, amely páratlan gazdasági felemelkedésében sokat köszönhet az amerikai politikának is. nyújtson ugyanolyan lehetőségeket az amerikai termékeknek, mint amilyeneket a japánok élveznek az USA-ban. A japán kormány ugyanakkor úgy véli. hogy nem az ő politikájukban kell keresni a gondok okát, hanem abban, hogy a versenyben az amerikai termékek, köztük az autók, gyengébb minőségük miatt maradnak el. Az első „európai városközösség (MTI Panoráma-Sajtóa- datbank) Két szomszédos rivi- érai város, a francia Menton és az olasz Ventimiglia példát mutat. hogyan lehet lépéseket tenni az európai egység felé. A két település. amely tíz kilométerre fekszik egymástól a határ két oldalán, hozzálátott, hogy megalakítsa az első valódi európai városi közösséget. Persze ennek nagyon is gyakorlati okai vannak. Azt remélik, hogy ezentúl közvetlenül az Európai Közösségektől kapnak támogatást, kiküszöbölve a francia és az olasz bürokráciát. A többi között orvosi egyetemet. és egészségügyi központot szeretnének létesíteni brüsszeli pénzből. Mind Mentonnak, mind Ventimigliának 30- 30.000 lakosa van. s külön— külön nem számíthatnának efféle támogatásra. A mentoni városházáról most három számjegy tárcsázásával közvetlenül kapcsolható az olasz partnerváros tanácsa. Egységes vízellátást építettek ki. s épül egy közös szemétégető is. Összehangolják a város- tervezési problémákat, és a közlekedési ügyeket. Hamarosan megnyitnak egy főiskolát, amelyen kölcsönösén elismert gyógyszerészeti diplomát lehet szerezni. A ventimigliai vasútállomáson a két szomszédváros rendőreiből alakult őrs működik. amely már sikeresen leleplezett egy embercsempészbandát, és egy lopott gépkocsikkal kereskedő szervezetet. A két polgármester együttműködik a tengerszennyezés elleni küzdelem kérdésében is. Ez azóta vált égetővé, mióta egy ciprusi tankhajó áprilisban elsüllyedt Genova partjainál, és a kiömlött olaj elárasztott több francia tengeri strandot. A nemrégen elhatározott közösségi politika olyan jól működik. hogy ma már három eladó mentoni ingatlan közül kettőt milánói és torinói olaszok vásárolnak meg. Az olasz turistákat a mentoni kereskedők is örömmel fogadják. Háromszor annyit költenek, mint az angolok vagy a németek - mondják. Persze nem mindenki lelkesedik a két város egyesítéséért. Sok idős franciában fájdalmas emlékeket ébreszt az olaszok korábbi mentoni szereplése. Az itáliai fasiszta hadsereg a II. világháború során 2 évig megszállva tartotta Mentont. s számos francia lakosnak menekülnie kellett. Nem örülnek a vámhivatalok dolgozói sem, akik joggal tartanak állásuk elvesztésétől. mivel a határ hamarosan szabadon átjárható lesz.
