Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 5. szám
1992. január 7., kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Ábrándozás nélkül Dobozolt izzó zsugorfóliázására alkalmas gép Szécsény. Két telefonkagyló, két egyidejű beszélgetés köti le a Newtec-H unpack Csomagoló gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatójának, Kiss Sándornak a figyelmét. Régen megszokhatta már a megosztottságot, mondhatnánk szinte hitvallása lett ez a fajta magatartás. Azt tartja: nem szabad semmit reagálás nélkül hagyni, erre tanítja kollégáit is. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy nyereséges évet zártak. sőt! A jelenlegi kilátások bátor optimizmusra adnak okot a kollektívának, mely ugyan kényszerűségből karcsúsodott a korábbi években, de idén már az - óvatos - létszámbővítés felé kacsintgathatnak. — Csökkentett munkaidőre forgácsoló, lakatos, illetve szerelő szakmunkások felvételét tervezzük az év első felében. De van ennél nagyobb újság is: 700 ezer dolláros és egy húszmilliós szerződésre van kilátásunk, s ez igen megnyugtató számunkra. Egymillió háromszázezer forintos haszonnal mondtunk búcsút 1991-nek. s ehhez annyit tennék hozzá: soha ne legyen rosz- szabb - mondja az igazgató. Szerződéseik zöme olasz és ukrán, a legkisebb részt kévisel a magyar, a hazai igény ugyanis fokozatosan csökken termékeik iránt. — Kilencvenhat céggel lefolytatott tárgyalásból tizenöthúsz hozott kedvező eredményt, a gyárakkal való kapcsolatkeresés is megérett mostanra. Huszonkét új típusú gépel készítettünk az elmúlt időszakban, az álláspontunk ugyanis az. - magyarázza Kiss Sándor, hogy mindaddig fent kell tartanunk a fejlesztést, amíg össze nem om- lunk.. . Mindezt megfeszített energiával, vállalkozó kedvvel, s nem utolsó sorban fiatal jó szakembergárdával lehet csak csinálni. A megvalósítható ötletekről, kimeríthetetlen piackeresésről nem beszélve. Létrehoztak egy szervízhálózatot is. ezt a jövőben tökéletesíteni szeretnék. — Az első negyedévben indítottunk be egy gipszpólya csomagolásra szolgáló berendezést Ukrajnában. Összesen tízet rendeltek ebből. Készítem elő a balti államokba való körutat, s nemrégiben keresett meg a japán Minolta bécsi cége, s egy tajvani is érdeklődik irántunk. Tőkés piacban is bontogatjuk a szárnyainkat, de megmondom őszintén: a Nyugatra nyitást ábrándnak tartom. M.J. Terítéken az akkubontó Nagylóc. Rendkívüli falugyűlés lesz január 10-én. pénteken a községben. Minden lakos meghívót kapott a moziteremben 17 órakor kezdődő megbeszélésre. A falu életében jelentőst változást hozhat a tervezett akkumulátorbontó üzem létesítése. Az önkormányzat szeretné megismerni a lakosság legszélesebb köreinek véleményét arról, hogy létrehozzák-e a sokak által környezetkárosítónak vélt bontót. Egyesek szerint nagy szükség lenne helyben munkalehetőséget teremteni. A kérdés nyitott, a tét jelentős. A közeljövőben szavazás dönti el: a tiszta környezet vagy a munkahely fontosabb? Szégyellem megmondani keresetünket A fák állva halnak meg o A természet a kívánatos hótakaró alatt megyénk erdeiben is a téli álmát alussza. A vele járó, uralkodó csendet az Ipoly- vidéki Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság szécsényi kerületében a kitermelést végző fűrészek és szállítógépek zaja töri meg. Az itt dolgozók felségterülete tízezer hektárt foglal magába. Karancskeszitől Garábig, Nóg- rádsipektől Nógrádmarcalon át Szügyig, illetve Balassagyarmatig. Ezen a szétszórt területen a legnagyobb egybefüggő részt a 3-4 ezer hektárt magába foglaló litkei-sipeki terület vallhatja magáénak. — Nálunk is folynak az átalakulást célzó privatizációs tárgyalások. A régi tulajdonosok közül is jónéhányan kérik vissza erdeiket - utal mai valóságuk lényegét érzékeltetve a jövő várható eseményeire Szabó Sándor, az erdészet vezetője, aki nem is olyan régen még erdészmérnökként a műszaki vezetői beosztással járó tennivalókat látta el. Maradva a jelennél, a következőkkel folytatja: — Tizenhét éve mindig nyereséggel zártuk az évet, eredményesen gazdálkodtunk. így sikerült az elmúlt esztendőben is - állítja nem kis büszkeséggel a hangjában az erdészet vezetője. Az. állami tulajdonban lévő erdőrengetegben három fő tevékenység köré koncentrálják tevékenységüket az idesereg- lők. A terveknek megfelelően kitermelik a vágásra érett fákat, elvégzik az erdőtelepítéssel kapcsolatos feladatokat, és felújítják a szükséges erdőrészeket. — A múlt évben 23 ezer köbméter fát exportáltunk .melyet Olaszországban, Ausztriában, és Jugoszláviában használtak fel megrendelőink. A kiszállított alapanyag zöme akác volt. Ezeken kívül erdeinkben megtalálható a tölgy és a fenyő. Ez utóbbi a szécsényi és szügyi csemetekertjeinkben díszük. Fontos tevékenységünk még a gyérítés és az ápolási vágás. Ezzel az a célunk, hogy az állomány nagyobb levegőhöz jusson. Egészségi okokból megmentjük az erdőt a száraz fáktól is. Az utóbbi gondolathoz kapcsolódva sokak kérdését tolmácsolom: — Miért hányják a táskákat a földben? — Mert visszakerülve a talajba, annak humusztartalmát növelik. A visszatérési idő igen különböző — három-négy évtől tíz évig terjed, a fától függően. — Folytassuk azzal, ami nem használ az erdőnek: mondjuk az állományt ritkító betegségekkel. — Tavaly a tölgyhervadó támadta meg erdeink egy részét. Amennyiben nem tudjuk a fákat megmenteni, akkor a beteggé vált fák állva halnak meg, ugyanis nem kapnak elegendő vizet. Tulajdonképpen gombás fertőzésről van szó. A hatalmas területen tizenöt kerületi erdész vigyáz az állam vagyonára. A gondjaikra bízott erdők nagysága változó; 600 hektártól 1200 hektárig terjed. — Több-kevesebb sikerrel, de megbirkóznak önként vállalt szakmai feladataikkal - szól meggyőződéssel és elismeréssel a hangjában Szabó Sándor, majd kisvártatva kesernyés hangon tolmácsolja mérnök társainak aggódó, féltő szavait: — Sajnos gátlástalanul lopják az erdeinket. Akiket lefülelünk, azok csak büntetéssel úsz- szák meg hívatlan jelenlétüket. Az elmúlt évben 300 ezer forint büntetést fizettek, akiket rajtakaptunk az engedély nélküli kitermelésen. Általában a szabad területeket szemelik ki, ritkábban látogatják a zárt és csemetekertjeinket. Arra a kérdésére, hogy kik a rendszeres dézsmálok, megbízható adatot pillanatnyilag nem tudok mondani. Esete válogatja. A közismert nóta szerint erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni. E gondolat jegyében firtatom a kereseti lehetőségeket. Szabó Sándor előbb hosszasan rám néz, aztán szinte körültapogatva minden szót, így válaszol: — A kerületben százharmincán dolgoznak. A csemetések- ben munkálkodó női csapat 60 főt képvisel. Annyira alacsony a keresetük, hogy szégyenlem elmondani. A férfiak végzik a legnehezebb fizikai munkát, s havonta átlagban tízezer forintot visznek haza. Ebből lehet következtetni arra, hogy mit kereshetnek a női dolgozók. Amit mond az önmagáért beszél. — Az az igazság sajnos, hogy sohasem tartoztunk a jobban fizetett rétegek közé. No de hagyjuk ezt a mindannyiunkat irritáló témát! — zárja gondolatait az erdészet vezetője. Ennél sokkal jobban hangzik az, ami tény a szécsényi erdészetnél: bárhogy és bármilyen irányba terelje a kollektíva életét az átalakulással járó új idők szele, az új felállásban sem tágítanak eddigi jó szokásuktól. A kitermelés csökkenése, az erdő- telepítés ütemének mérséklése ellenére a most elkezdett esztendőt ismét'nyereséggel kívánják befejezni. Venesz Károly Itt az adó • Szalmatercs. A kommunális adó bevezetése mellett döntött a település vezetése. Ezen belül a vállalkozók adója hét személyt érint, ők fejenként ezerötszáz forintot kell fizessenek. Modern mese • Ságújfalu. A község úgynevezett Csáki -féle házának mesébe illő a története. Korábban a fiatalok vették birtokukba, de nem viselték gondját. Kívül-be- lül elcsúnyult, így talált rá a következő ifjú nemzedék, s elhatározta. hogy rendbeszedi az öreg épületet. Meszeltek, festettek, vakoltak, persze a kőművesekkel. Nemrégiben el is készültek, s ma már ifjúsági klubnak használják a helyiségeket. Százezrek ajándékba • Litke. A község képviselőtestülete pénztámogatásban részesítette a hetven éven felülieket, illetve a rászorulókat. A napokban kétszázhatvanezer forintnyi összeget osztottak szét az érintettek körében. A gyermekes családokra is gondoltak: közöttük 170 ezer forint talált hasonló módon gazdára. Kicsiknek, nagyoknak Szécsény. A napokban nagyon sok családot ért kellemes meglepetés a városban. Az ön- kormányzat, pontosabban a szociális bizottság jóvoltából januárban az általános iskola menzásainak nem kell étkezési térítési díjat fizetni. A testület javaslatára a település vezetése az összeget átutalja az intézmény számlájára. Ide tartozik, hogy az elmúlt év végén valamennyi óvodás és iskolás ajándékcsomagot kapott, 172 diák pedig ezer forint értékű, az iskolai munkáját segítő felszerelést vehetett át. Az idősebbekről sem feledkeztek meg: a fentiekkel egy- időben több mint félszáz idős emberhez kopogtattak be az ön- kormányzat dolgozói, s szintén ajándékokkal kívántak boldog új évet. A kosár azonban még ezek után sem üresedett meg. Tartogattak egy kis pénztámogatást azoknak a helybelieknek is. akik rendkívüli szociális és nevelési segélyre szorulnak, Együttérzés, gesztus, bizalom Az elmúlt napok bebizonyították: egyik önkormányzat hasonlít a másikra. Persze nemcsak szervezeti felépítésükben hasonlatosak hanem szándékaikban is. Az évbúcsúztatók példázták ezt a legjobban. Még friss az emléke az általuk szerzett megannyi meglepetésnek. Az esetek többségében pénztámogatásról, egyszeri segélyről volt szó. Bizonyos helyeken a hírvivő újság adta az ötletet az ajándékozásnak ehhez a formájához: mi sem maradhatunk ki a sorból, jegyezte meg az egyik kis falu polgármestere, amikor a pénzcsomag szétosztásáról számolt be. Egy másik településen a kemény tél könnyebb átvészelése volt a jelszava az adakozásnak. Nógrádszakálon két alkalommal adományoztak: először a legidősebbeknek szereztek kellemes perceket, aztán a gyermekes családokat, egyedülállókat keresték meg. Szalmatercs. Karancsság és más Ipoly-völ- gyi falvak iparkodtak beállni a sorba. Szó sincs arról, hogy gazdag községek nagylelkű megnyilvánulásai voltak ezek. Sokkal inkább lehet beszélni a nehezebb körülmények között élőkkel való együttérzésről. A gesztus nem a külvilágnak szólt, bár kétségtelen: a bizalom megszerzése. megőrzése is szerepelt a célok között. Több helyen gondosan ügyeltek arra is: személyesen, kedves szóval adják át az. egy-kétezer- nél nem nagyobb összegeket. Négylábú tetemek a tárolóban Bögrecsárdák végnapjai Szécsény belterületén több „osztályon aluli" ivó található, a törzsvendégek kocsmahivatalnak. bögrecsárdának nevezik ezeket. Az idők során rájuk ragadt a „becsületsüllyesztő" jelző is. amit ma már nehéz lenne megmagyarázni. Egyesek arra esküsznek, hogy az ilyen helyekre járó vendégek egy részének szeszfogyasztása és népszerűsége fordítottan arányos. Míg mások arra voksolnak, hogy ezek az ivók a maguk nem éppen esztétikai élményt nyújtó mivoltukkal, s az onnan ki-betántorgó vendégekkel a település rangját, tekintélyét ássák alá. Valóban, mindez nem sorolható a látványosságok közé, bár, hogy van mit látni az ivók körül. az biztos. Az alkoholmámorban úszó vendégek a falmellékeket vécének nézik, sürgős dolgaikat ott intézik el. Igaz, - néhány kivételtől eltekintve - odabent nincs erre lehetőségük. A terjengő bűz ékes bizonyíték az elmondottakra. A városatyák úgy döntöttek: véget vetnek az áldatlan állapotoknak. Törvényt alkottak, mely kimondja: Szécsény belterületén csak harmad vagy magasabb osztályú vendéglátó egységet lehet üzemeltetni. A bögrecsárdák, bodegák tehát végnapjaikat élik. De mielőtt bárki is azt mondaná, hogy ez egy sztaniolba csomagolt áremelés, megjegyzem: szó sincs erről. A feltételeket, a környezetet kell minimum harmadosztályú szintre emelni. Az árak lehetnek osztályon aluliak is. -sz. Halálszeglet. Ez a név illeti a Szécsény jelképes városkapujához közeli mezőséget. Néhány hodály, s hol több. hol kevesebb szarvasmarha található itt. A hóban-sárban álldogáló jószágokról szaktudás nélkül is a rideg szó jut az ember eszébe, s még valami: rideg ember lehetett. aki ezt a fajta marhatartást kitalálta, jónak tartotta. Csupán pár lépést kell tenni a karámtól a kerítéssel körülvett fémtárolóig, mely legtöbbször dugig telt borjú tetemekkel. Legszívesebben nem látná az ember az égnek meredező lábakat. a kifordult beleket. Mi történt itt? Marhavész vagy más betegség pusztított? - találgatja az erre járó. Aztán tekintete az egykedvűen kérődző élő állatokra téved, s már nincs több kérdése. Legközelebb megint erre visz az útja. Pechjére. A tartály látványa ismét taszító. Még jó. hogy fagyos az idő, legalább hűti az állatmaradványokat - gondolja, s szeme megakad a kerítésen. Furcsa kép: a dróton egy jól megtermett, élettelen varjú csüng, tolláit néha szél borzolja. Nehéz elképzelni, hogy átpréselte a fejét a résen és szándékosan akasztotta fel magát. Az éhsége okozhatta a vesztét: ti bomló húsból lakmározhalott. s az perceken belül végezhetett vele. Hátborzongató.-Mihalik-G\ urkó