Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
4 LÁTÓHATÁR 1992. január 4., szombat Kit szeretnek a halak? A közoktatás három éve Válságágazatból húzóágazat? Feleségem álmomból rázott fel: — Nem hallod? Kopognak! - ismételgette riadt rémülettel. Ajtót nyitottam! Még csak szürkült, s amint az ajtó előtt állva megláttam Józsi homályból kiformálódó alakját, - hátán a hátizsákból kikandikáló horgászbotokkal, - elcsábított az ajánlata. Gyorsan felöltöztem és elindultunk, - tele reményekkel. Útközben néhány kerékpárost megelőztünk, akik - libasorban haladtak, - ugyancsak horgászbotokkal felszerelve. Az Ipoly-partján sietve neki láttunk a „műszerek” összeszerelésének, s máris bedobtuk „áztatni” a két házikészítésű pe- cabotot. Szemkidülledve figyeltünk, s hallgattuk az apró vízhullámok zenélő csobogását. Csodálatos volt a kép, de mi ettől többet szerettünk volna. Kétszer lecseréltük a kukacokat is, de a halak rá sem hederítettek. Nem volt kapás! Jobb híján - ott helyben - megreggeliztünk és szisszenés nélkül vártunk tovább, a kiadósnak remélt horgászszeren- csénkre. Jó másfél óra elteltével történt valami. Elmerült az úszóm! Örömömben lihegve oda szóltam Józsinak: — Lehet, hogy kapás ?... — Józsi nem kis irigységgel rábólintott. — Nagyon úgy néz ki! - jegyezte meg halkan, s ő is jött segíteni. — Szép példány lehet, mert nagyon húz! - biztatott Józsi. Én meg olyan izgatott lettem, mint egy kislány az első randevúnál. Néhány perc múlva jött a „hidegzuhany”! Legnagyobb Szerencsére még nem. De a tisztek már puffogtatnak. A közkatonák viszont nem értik, mire megy ki a játék. Őket még senki sem értesítette, de állítólag rövidesen sorsdöntő hadműveletre kerül sor. A „fekete várost” kell bevenni, hogy megyei hivatalait, ha kell erőszakkal is, Balassagyarmatra költöztessék. Ez történt 1950-ben Balassagyarmat ostrománál is. Hát akkor mi a különbség? Semmi. De elgondolkodtató, hogy az ókori Athénban, kerek 2500 évvel ezelőtt. Periklész a kiváló politikus már tudta, hogy nép nélkül semmit nem lehet tenni. Ezért kérte ki gyakorta a legszegényebbek véleményét is. Tehát már ő sem hordta zsebében a bölcsek kövét. Ellentétben némely imígy-amúgy, megválasztott képviselővel, aki a népakarat egyedüli letéteményesének tartja magát és mindig pontosan tudja: mit akarnak az állampolgárok. Most például mindannyiunk dédelgetett legfőbb vágya a megyeszékhely visszaszerzése Balassagyarmatra. Ez a gordiuszi csomó, s egy huszáros vágás egycsapásra megoldja az egész megye gondját-baját, mivel fejét veszi a „vörös szörnyetegnek”. Javaslom, hogy a „bűnös város” falai azért ne romboltassanak le, helye ne szántassák fel, s barázdáiba sót ne hintsenek. Hadd hirdesse csak az egész világnak e „furcsa kinövése a szocializmusnak”, hogy lakói bűnösök. De meddig a botokra, te meg „beugrasz” a faluba cigarettáért, és valami enni- meg innivalóért. Elindultam Ladámmal, mert gyalog messze volt a község. Az erdő árnyában kocsikázva, a bozótban, megláttam egy hajladozó alakot. Egy fekete ruhás, megőszült néni rozsét gyűjtögetett. A zajra ijedten felém fordult. — Nem tehetek mást, ha egy kicsit melegedni, meg néha- néha főzni is akarok! — A néninek nincsen férje, esetleg gyermekei? — A férjem oda veszett a Donnál. Azóta egyedül élek.! Nyugdíjat sem kapok! A tanácstól, (az önkormányzatra gondolt) küldenek néha-néha egy kis pénzt, de az nagyon kevés! — Van két fiam! Az egyik Pesten lakik.., Neki jól megy a sora, de már van nyolc éve is, hogy utoljára láttam. A másik fiamék itt laknak a faluban. Ők is nagyon szegények! Öt gyermekük van. Ráadásul munka- nélküli, de szakmája sincs. A menyem soha nem dolgozott. Szegény gyerekeik csak nálam tudnak néha-néha igazán jóllakni, amikor nekem is van miből. — Segíthetnék nénike? - kérdeztem. Az öregasszony hitetlenül nézett rám, majd egészen halkan felelt. — Megtenné? Nem igen szokott nekem senki segíteni.. . Tekintetével végig-végig méregetett. Én meg nekiláttam a rőzse gyűjtéshez. Összeszedtem egy jó köteggel, felpakoltam a kocsim csomagtartójára, - még öt daral} ölfát is loptam hozzá. Beszálltunk a kocsiba és egészen még? Vajon hányad íziglen? Ezt Werbőczy sem határozta meg 1514-ben, amikor a job- bágyfiakat apjuk „bűnei” miatt is sújtották. Hogy Clemen- ceau-ék ma idegenbe taszítaná- nak-e több millió „bűnös” magyart, mint az első világháború után. nem tudom. Azt viszont tudom, hogy most a kistrianoni Nógrád megyében a nagymoszkvai szellem kísért. Ahelyett, hogy a munkanélküliség és szegénység tengerében fuldoklók összességét igyekeznének kimenteni, a bajbajutottak „arcszínét” vizsgálgatják, és úgy találják, hogy az egyik várost csupa fehérek, a másikat csak vörösek lakják. Pedig zömében semmi különbség nincs közöttük, a köztes öröklődés is rózsaszínt mutat. Ha úgy tetszik, közömbösek az emberek, mint mindenütt Magyarországon. Csalódottak és kiábrándultak. Emberi szükségleteik kielégítése helyett nem lehet őket reggelire ledöntött szoborral, ebédre új utcanévvel, vacsorára székhelyvitával etetni. A nép azonban szerencsére higgadtabb, és érettebb, mint elöljárói. Ezért konkrét válság- kezelő programra vár, nem figyelemelterelő manőverre, ami megosztja a lakosságot. Most az „oszd meg és uralkodj” elve és inni a szomszédos italboltban. A kislány még akkor is ott állt a kocsmaajtó előtt a lépcsőn. Megszólítottam: — Vársz valakire ugye? Apukámra - szepegte. Mindig itt szokott megvárni, de most nincs itt. Pedig a lakáskulcs is nála van! — És az anyukád? - faggattam tovább. — Anyuka nincs velünk. Amikor apu a börtönből haza jött elzavarta őt. — Nem is szoktál vele találkozni? — Egyszer eljött hozzánk jó részegen, de apu újra megverte és elkergette. Azóta nem láttam. . . van egy öcsém is, de apu be- szokta zárni, mert elcsavarog. Apu is folyton megy, sokszor még éjszaka is. Már régen nem dolgozik, csak ha akad egy kis munkája. — Láttam, hogy most érkeztél a busszal. Honnan jöttél? — A szomszéd faluba járok rehabilitációs iskolába... -felelte szégyenkezve. — Hányadikos vagy? - faggattam tovább. — Most vagyok harmadikos! — És hány éves vagy? ... — Tizenhárom múltam! - bökte ki és hangos apu-apu! kiáltással elfutott, mert meglátta az apját, amint dülöngélve felénk közeledett. A kislány lökéstől, esetleg ütéstől a földre esett és valaki felháborodottan rátámadt az apjára. . . Elég sok időt töltöttem el, amíg újra visszaértem az Ipolyra. Józsi már megéhezett, halat azonabn egyetlen egyet sem sikerült fognia. Csendben gyakorlata orvtámadás a születő demokráció ellen. Nem tudom, mi a felháborí- tóbb, maga az erőszakos székhelyköltöztetési (költekezési) szándék, vagy annak indoklása mások bemocskolása árán. Azt hiszem mind a kettő, s ráadásul nélkülöz minden ésszerűséget. Nem a jelenből indul ki, mert akkor be kellene vallani, hogy a modern nagyváros. Salgótarján természeti és gazdasági-földrajzi fekvésénél fogva minden tekintetben alkalmasabb megyeszékhelynek. mint a Trianon miatt teljesen perifériára került Balassagyarmat, amelynek sokkal kisebb lett a vonzáskörzete. A megye lakosságának túlnyomó többsége a Zagyva völgyében, vagy az arra néző, arra nyitott településeken él. Itt vannak a nagyobb települések fejlettebb gazdasági struktúrával. A Zagyva völgye kapcsolja be a megyét az orzágos vérkeringésbe. A városi önkormányzatoknak ajánlatos lett volna a megye térképét is tanulmányozni mielőtt döntöttek. Márcsak azért is, mert egy másik badarság is terítéken van, ami igaz. hogy üti az elsőt, de minden képtelenség találhat követőkre. Tudniillik arról is szó van, hogy a megyei hivatalokat a különböző váro(Ferencz.y-Europress) A kormány három éves programja az oktatást húzóágazatnak, kitörési pontnak tekinti, ezért a közoktatás fejlesztéséhez jelentős szellemi és anyagi erők koncentrálását terevezi. A programban foglalt feladatokról Burányi Károlytól. a Művelődési Minisztérium Közoktatási Szakmai Irányítási Főosztályának vezetőjétől kértünk összefoglalót. Válságban van a közoktatás, ezt pedagógusok, szülők és tanulók egyaránt saját bőrükön érzékelik. A korábbi években átgondolatlanul, kapkodva és kellő anyagi háttér nélkül végrehajtott reformok sem a tartalmat, sem a szerkezetet tekintve nem hozták meg a kellő eredményeket. A képesítés nélkül dolgozó pedagógusok a szakma preszlizsét ásták alá. Háttérbe szorultak a világkultúra részét képező erkölcsi értékek, értékhozók, amelyek a családi, illetve vallásos nevelésben gyökereznek. A kistelepüléseken az óvodák. az apró iskolák megszűntetése. a körzetesítés miatt romlott a közoktatás feltételrendszere. A nemzetiségi, etnikai oktatás fejlesztése sem haladt a megfelelő ütemben. Hasonló a helyzet a fogyatékos gyerekeket sokba költöztetik. A terv kiagyalói ezt decentralizációnak nevezik. Valójában ez csak a hivatalok széttelepítése, és semmi köze nincs a közigazgatás decentralizációjához. Mindenesetre annyi haszna lesz, hogy az idősebbek is teljesíthetik a kisiskolások „Ismerd meg megyédet” akció programját. Vagyis minden hivatalos ügyét, amit most egy helyen, egy épületben kénytelen elintézni, a nagyszerű ötlet valóraváltásá- val. mind különböző helyeken a változatosság legmesszemenő figyelembevételével. Az érzelmekéi telített múlt semmiképpen sem lehet döntő érv praktikus kérdésekben, bármilyen nagyszerű is. Megindító, hogy egy város lehet a „leghűségesebb" (mint Sopron) és a „legbátrabb", mint Balassagyarmat, amelynek polgárai 1919-ben hősies harcban űzték az Ipolyon túlra a cseh megszállókat. Azonban hűtlen, gyáva, vagy bűnös város nem létezik. A bibliai Szodomában és Go- morában is voltak kivételek. 1956. december 8-a vitathatatlan történelmi tény, ami éppen a salgótarjáni munkások elszántsága mellett szól. A nagy népi felkelés utolsó záró akkordját nem tudom hogyan lehet fegyverként az egész város ellátó intézményekkel is. A tan- könyv-és taneszköz ellátásban 10-15 éves lemaradásaink vannak. A továbbképzéshez a pedagógusok számát növelni, az oktatás tárgyi feltételeit javítani kell. Mivel pedig közoktatási intézmények legnagyobb része önkormányzati tulajdonban van, őket kell olyan helyzetbe hozni, hogy ezzel kapcsolatos feladataikat el tudják látni. Ehhez normatív-, cél- és pályázati támogatás szükséges. Most, hogy a közoktatás már nem állami monopólium, megszűnt az oktatás egysíkúsága. Gazdálkodó szervezetek, magánemberek, egyházak egyaránt alapíthatnak iskolát, és számukra is biztosítani kell a normatív támogatást. Rugalmasabb iskolaszervezet kialakítása a cél és ezzel együtt a helyi, illetve önkormányzati szándékok érvényesülési lehetőségeinek biztosítása. A korábbi, a gyerekeket merev kényszerpályára helyező, zsákutcákba vezető iskolarendszer helyett rugalmasabb formákra van szükség, ahol az iskolatípusok között lehetséges az ésszerű átjárás. A pedagógusoktól nem várható, hogy olyan feladatokat lássanak el, ami meghaladja erejüket, ráadásul nem is rájuk ellen fordítani. Viszont nevetséges, vajjy talán inkább bosszantó annak számolgatása, hogy melyik város adott több nagyembert az országnak. Mintha a becsületes munkásemberek már nem is számítanának. Ezek után már csak azt kellene pontosan kiszámítani (természetesen egy szakértőkből álló megbízható apparátus segítségével), hogy hány proli ér fel egy híres emberrel, mondjuk egy képviselővel. Itt azonban éles határvonalat kell húzni a választói érdekeket képviselő és az azt semmibevevő képviselők között. Mert az utóbbiak egy fabatkát sem érnek. Állítólag annak az országy- gyűlésnek kell majd eldönteni nagy horderejű (valójában helyi jellegű) székhelyvitát, ahol a többségnek fogalma sincs a Nógrád megyei viszonykról. Ha azonban a szokásos módon degeszre tömik politikával, kétségeink nem lehetnek a szavazás eredményét illetően. Ebben az esetben a „honatyák" olyan szemléletnek engednek teret, amely már embermilliók pusztulását okozta a századunkban. Igaz, hogy itt, most „csak" ezrek kollektív elmarasztalásától van szó, de maga a szemlélet veszélyes. Éppen ezért, még ilyen formában sem található meg a művelt világ szemétdombján sem. Kádárkúti József tanár Pásztó tartozik. Nem fecsérelhetik erejüket saját továbbképzésük helyett feladatlapok kidolgozására, helyi versenyek szervezésére. E tennivalók elvégzésére meg kell szervezni - lehetőleg valódi versenyfeltételekkel - a pedagógiai szolgáltatásokat. A közoktatási fejlesztési alapot mindenképpen fenn kívánják tartani, jobban odafigyelve, mire. mekkora összeget fordítanak,s a pénz se forgácsolódjon szét. Külön pénzalap létesül a tehetséggondozásra és ezzel együtt szeretnénk bővíteni a kisebbségi oktatás intézményhálózatát is, támogatni a kisebbségi pedagógusok képzését. A tankönyvpiac kialakításával javítani kell a kínálatot, a könyvekhez kapcsolódó állami támogatást a tanulók, illetve a szülők kapnák s nem a kiadók. Átalakításra vár a pedagógus bérrendszer is. A bérekben ki kell fejeződnie a képzettségnek, a szolgálati időnek, a végzett munka minőségének, figyelembe véve az általános bérmozgást is. Az infláció idején fenn kell tartani a bérautomatizmust is. A tanárok műveltségi szintjének növelése érdekében pedig anyagilag is ösztönözni kell őket a továbbképzésTiltakoznak az indiánok Az észak-amerikai indiánok meg akarják akadályozni azt. hogy az európaiak Kolumbus partraszállásának 500. évfordulóján, 1992-ben másodszor is felfedezzék őket. Phil Fraser, az indiánok szóvivője Ottawában bejelentette: az. Ámerikát felfedező spanyol hajó három utánzata az évforduló alkalmából elindul az Újvilág felé. Az indiánok megpróbálják feltartóztatni őket és rábeszélni arra, hogy térjenek vissza Európába. Ily módon kívánják tudtukra adni a kormányoknak, hogy az eltelt fél évezredben a bennszülöttek jogait figyelmen kívül hagyták. „Amennyiben nem sikerül békés manőverünk, dalijuk a hajók útját" - fenyegetőznek az egykor felfedezettek utódai. Milyen volt valójában Kolumbusz, a nagy felfedező? Erre a kérdésre - bármilyen furcsa is -, a tudósok még fél évezreddel azután sem tudják a hiteles választ. hogy a bátor hajós eljutott Amerika partjaiig. Pedig most végre úgy tűnt, megismeri a kései utókor, milyenek voltak Kolumbusz arc- vonásai.Genovában tavaly találtak egy 43x58 cm-es képet képet, amelyről egy olasz szakértő, Maurizio Marini kísérlettel igazolta, hogy szerinte kétség kívül Amerika felfedezőjét ábrázolja. Most mégis bebizonyosodott, hogy a portré a valóságban csak egy londoni festmény rendkívül jól sikerült mása, s VII. Henrik angol királyt ábrázolja. A dél-európaiaknak az egész idei esztendőt kitöltő jubileumi ünnepségsorozatába nemcsak az üröm vegyül. Legújabban ugyanis megszólaltak a skandinávok is. Ok szerényen csak arra utaltak, hogy az új kontinenset már Kolumbusz előtt felfedezték: mégpedig a vikingek egyik harcos képviselője. Leif Eiriksson . .. Január 20-án két különlegesen képzett spanyol pilóta emelkedik a levegőbe, hogy Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából átrepülje az Átlanti óceánt és elérje Közép-Amerikát. Ha sikerül, ez lesz az eddigi leghosszabb lég- hajóút, amely előreláthatólag hét-tíz napig tart. ....... .... ... . .. letlen fazék emelkedett a víz felszínére. Bosszankodtunk, de nevettünk is az eseten. Én meg pirultam szégyenletemben, mert ez volt életem legelső horgászfogása. Most már csak azért is kitartunk, még a szerencse hozzánk nem pártol!? - ez volt a közös gondolatunk és csak vártunk, vártunk. . . ! Közben elfogyott a cigarettánk és meg is éheztünk. Társam, - aki az italt sem veti meg, - már össze is állította a programot. — Én itt maradok, felügyelek hatatlanul hálás volt érte, de én is boldog voltam, mert a ráncos arcon egy keskeny .mpsolyt véltem felfedezni. ' Jó érzéstől kidagadt mellel érkeztem a ÁBC elé bevásárolni. A távolsági busz is éppen akkor állt be. Egy kamasz kislány szállt le róla. Á lenge-csintalan szellő a lány kurta szoknyácská- ját emelgette, aki elpirulva két- kezével - az egyikben iskolatáska volt, - próbálgatta vissza- vissza hajtogatni. Vásárlás után kávét akartam megebédeltünk. Eközben egy csillogó fehér Ford parkolt le. egészen közel hozzánk. Három kövérkés, jól öltözött férfi szállt ki belőle, s máris előkerültek a mesébe illő, drága horgászbotok. Még el sem tűntettük a maradék élelmet, és a hulladékokat, amikor hangos örömujjongásra „kaptuk” fel a fejünket. Lehetett egy kilós a ponty, ami az újonnan érkezettek egyik horgászbotján ficánkolt. Józsival egymásra néztünk, szó nélkül összepakoltunk és elindultunk hazafelé!. . . Kökénvesi Béla ben való részvételre. Lachowszkv Bea Újszülött víziló London. Boris a kéthetes vízilóbébi anyjához Hattie-hez törlesz- kedik a vvindsori szafari parkban. A lipcsei származású mama az itteni park hímjével lépett nászra. MTI Foto Visszhang Városok háborúja?
