Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
4 LÁTÓHATÁR 1992. január 25., szombat Néhány gondolat az adóalanyok 1992. évi feladatairól Tájékoztatók és ügyfélszolgálat megyeszerte Az adózás egyik legfontosabb év eleji feladata az adóbevallás elkészítése, A személyi jövedelemadó bevalláshoz segítséget nyújtanak az adóbevallási egységcsomagban található útmutatók. A nyomtatványok hibátlan kitöltését kívánjuk elősegíteni a megye városaiban és náhány várostól távoleső településen szervezett tájékoztató előadásokkal és kihelyezett ügyfél- szolgálat keretében nyújtott tanácsadással, ahol a hivatal szakképzett dolgozói útmutatást adnak a felmerülő problémák megoldásához. Ezen rendezvények Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztóit, Rútságon. Szécsény- ben, Romhányban és Palotáson lesznek. A rendezvények és az ügyfél- szolgálat időpontjai a helyi ön- kormányzatoknál és érdekképviseleti szerveknél megtudakolhatok. A személyi jövedelemadó bevallás szervezése kapcsán az adózók kényelmét keresve több olyan ügyfél számára postáztunk bevallást, aki az előző évben önbevalló volt. de 1991. évre vonatkozóan már nem. Ezen esetekben kérjük, hogy amennyiben az 1991. évi jövedelmével munkáltatója számol el, a kiküldött nyomtatványt szíveskedjék visszajuttatni igazgatóságunkra, vagy valamelyik rendezvényükre. Felhívjuk adóalanyink figyelmét, hogy a sajtóban és egyéb fórumokon korábban vitatott személyi szám feltüntetése a bevallási nyomtatványom kötelező. Mindezt az indokolja, hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan más azonosító rendszer, ami kiválthatná ezt. Az Országgyűlés az 1991. évi LXXXVIII. számú törvényében szabályozta, hogy az állampolgár néhány szerv, köztük az APEH részére is köteles közölni személyi számát. A magánszemélyek, a vállalkozók és gazdálkodó szervezetek körében napjainkban népszerűek az alapítvány és közérdekű kötelezettségvállalás céljára történő felajánlások. Mindezt ösztönzik a személyi jöve- delmadó és a nyereség adóztatásáról szóló törvények, melyek lehetővé teszik, hogy a felajánló csökkenthesse a nyereség, illetve személyi jövedelemadó alapját a fenti célokra kifizetett összeg nagyságával. A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXV1. törvény 4.paragrafusa /2/ bekezdése g./ Lés 2. pontjában, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 34.paragrafus /1/ bekezdés a./ és b./ pontjaiban foglaltak sze- - rint adóhatósági hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy a magánszemélyek és jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli társaságok belföldi alapítványi és/ vagy közérdekű kötelezettségvállalási célokra történő befizetéseikről, átadott pénzeszközeiről olyan igazolást kapnak, amely adóalapcsökkentő kedvezmény igénybevételére feljogosítja ezen magán- személyeket és szervezeteket. A hozzájárulást minden esetben az adóhatósághoz kérelemmel forduló belföldi jogi személy, alapítvány (Ptk.74/A- 74/B. paragrafus) számára, illetve a közérdekű kö- teleztt'ségy'álialó (Ptk.593- 596.paragrafus) . pénzeszközei kezelésére kijelölt szervezet kaphat. A hozzájárulás formája adóhatósági határozat. Az adóhatósági hozzájárulást - első kritériumként - csak a következőkben felsorolt célokat megvalósító (alapító okiratban is rögzített) alapítványnak, illetve közérdekű kötelezettségvállalásnak jogosult kiadni, amely alapítói célja/i/: betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környetvé- delmi, műemlékvédelmi, kulturális, oktatási, diák és tömegsport, vallási célt, közrend, közbiztonság védelmét, öregek, hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kissebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos célok megvalósítását, menekültek megsegítését szolgálják. Azt szokták mondani, hogy egy magára valamit adó ember csak oda megy el, ahová - szóban vagy írásban - meghívják. Ha nem kap invitálást, akkor nincs mit tennie, tudomásul kell venni, hogy az adott - társadalmi vagy bármilyen egyéb - rendezvényen „persona non grata", azaz nem kívánatos személy. Vannak azonban esetek, amikor a mellőzés többnek látszik hiú egyéni sérelemnél s ezért némileg közügynek, de legalábbis tűnődésre késztető kérdésnek tetszik. Úgy hozta a sors, hogy eleddig valamennyi Madách-iin- nepségen módon volt résztJóhiszemüen venni, idestova három évtizede. Néhány esztendeig „csupán” a kultúra, az irodalom iránti aktív érdeklődésből, a helyi művelődéstörténeti hagyományok mélységes tiszteletéből, 1974 óta pedig, mint a halhatatlan drámaköltő nevével fémjelzett díj szerény tulajdonosaként is meghívtak ezekre a mindig szép - hosszú esztendőkön át Salgótarjánban, néhány éve pedig Balassagyarmaton szervezett - rendezvényekre. Tavaly is, azt megelőzően is, csak az idén nem! Vajon mi az oka: vetem fel a nyilvánosság előtt is? Rosszhiszeműen akármire - ilyen-olyan diszkriminációra - is gondolhatnék, de - én legalábbis úgy vélem — nincs miért ezt tennem, ezért maradok a másik, a tisztességesebb variációnál: nyilván véletlenül nem kaptam meghívást, valamily technikai ok játszott közre benne, hogy megszakadt egy - számomra - közel sem akármilyen folyamat. Azt is őszintén remélem, hogy a „kiközösítés” csak engem érintett, és mindenki más- korábbi Madách-díjas társam- ez évben is meghívattatott Balassagyarmatra. Csongrády Béla Kilencvenmillió a kisebbségeknek Ez évben kilencven millió forintot juttatnak a kisebbségek anyanyelvének, kultúrájának megőrzésére, ápolására, kutatására a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványból. Tavaly e célra csupán negyvenmillió forint jutott - tájékoztatták az MTI munkatársát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban. Az alapítvány havi részletekben kapja ezt az összeget állami költségvetésből, ezért negyedévenként bocsátja a pályázat nyerteseinek rendelkezésére, s negyedévenként újabb pályázatot hirdet. Az idei első pályázatot ezekben a napokban teszik közzé. Ebben felhívják a figyelmet: szervezetek és magánszemélyek egyaránt igényelhetik a támogatást a pályázatban kitűzött célok eléréséhez. Beruházásra azonban csak kivételesen - ha égetően szükséges - adnak pénzt. A pályázóknak meg kell jelölniük: maguk mennyivel járulnak hozzá programjuk megvalósításához. A kuratórium az igények elbírálásánál előnyben részesíti azokat, akik az eddigi eredményekre alapozva kívánják elősegíteni a kisebbségek anyanyelvének, kultúrájának ápolását, fejlesztését. A kisebbségek szervezetei működésének költségeihez viszont nem járul hozzá az alapítvány. Erre a célra ugyanis az állami költségvetésből 220 millió forintot folyósítanak a kisebbségi szervezeteknek ebben az évben. Az idei első pályázatot ez év február 29—éig lehet eljuttatni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalba. A hozzájárulás megadásának másik, - preferált célok vizsgálatán túli - kritériuma, hogy csak az az alapítvány, illetőleg közérdekű kötelezettségvállalás pénzeszközeit kezelő szervezet kaphatja meg a hozzájárulást, amelyiknél kizárható a közvetlen összefüggés az adományt adó (adományozó) és a felhasználó között. Közvetlen összefüggés alatt az értendő, hogy az adományozó (és közeli hozzátartozója) semmilyen formában nem részesülhet; semmilyen vagyoni előnyhöz nem juthat az általa befizetett adományból. Mindezek alapján az alapítvány képviselőinek azt javasoljuk, hogy az 1991. évi XC. számú törvény 34. paragrafusában előírt előzetes hozzájárulást legkésőbb 1992. február 15-ig kérjék az adóhatóságtól. Késedelmes kérelmeket nem áll módunkban teljesíteni. Természetesen az a magán- személy, aki 1992. január 1-jét megelőzően teljesített alapítvány, és/vagy közérdekű kötelezettségvállalás címén befizetést, az összjövedelméből levonható tételek érvényesítésénél az 1991. évben hatályos 1989. évi XLV. tv. 34. paragrafus (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazhatja. Dr. Institóriszné Dr. Kozma Erzsébet APEH megyei igazgatósága A népfőiskolákról Szécsény. A város polgár- mesteri hivatala és a művelődési ifjúsági centrum szervezésében január 25-én 9 órai kezdettel P. Árva Vince és Timkó Iván tájékoztatást ad a népfőiskolákról, illetve a mezőgazda- sági vállalkozások banki támogatásáról. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Információ elsókézb'ól: Pedagógusok az oktatási törvény tervezetéről (FEB (Rendkívül érdekes vizsgálat végére tett pontot a napokban a)z Oktatáskutató Intézet: az orsfeág különböző iskoláiban ezer pedagógust kérdeztek meg az oktatási törvény készülő tervezetéről. A megkérdezettek 130 ezer tanárt képviseltek, 73 százalékuk nő volt, 42 százalékuk 31-40 év közötti, 46 százalékuk több mint 16 esztendeje dolgozik a szakmában, további 42 százalékuk 9-15 esztendőt.töltött már a katedrán. Kozma Tamás, az intézet főigazgatója pyomatékosan kiemelte, hogy 1985 óta a mostani, immár az ötödik olyan reprezentatív felmérés, amelyben a tanárok közérzetét tudakolják. De mi is derül ki az anyagból? A legfontosabb: a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy elkerülhetetlen az iskolarendszer változása. Nem ennyire egységes a véleményük azonban az új iskolarendszer típusáról. 28 száza lék a 6+6 osztályos rendszer mellett voksolt, 26 százalék a I 0+2 osztályt látná helyesnek, a korábbi 4+8 osztályos iskolákra 21 százalék szavazott. míg a mostani 8+4 csak 19 százalék szerint eredményes. Az oktatási törvény vitájának egyik kulcskérdése, hogy legyen-e központi tanterv, vagy sem? A megkérdezettek 85 százaléka jónak tartaná, ha volna ilyen, de alternatív módon választható; 10 százalékuk a hagyományosan kötelező tanterv mellett szavazott és csak 5 százalék vette volna szívesen, ha a tanár teljesen maga dönthet a tanmenetről. Hogy ki fogadja el ezeket a tantelrveket? A többség szerint - 58 százalék látja így - ez a tantestület illetékességébe tartozik. 12 százalék az egyes pedagógusokra bízná, 14 százalék pedig valamilyen szakmai szervezetre ruházná a döntést. Ehhez kapcsolódik a vizsga- rendszer kérdése is. A korábbi években a pedagógustársadalom két táborra oszlott, az egyik tantervet, a másik vizsgarend- szert akart készíteni. Most a központilag szabályozott vizsgák mellett foglalt állást 87 százalék, 82 százalék megfontolandónak tartja, hogy minden iskolafokozatba egy-egy vizsga jelentse a belépőt. A mostani viták kényes kérdése az iskolák felügyeletének problémája. 73 százalék azt vallja, hogy valamiféle szakmai felügyeletre szükségük van az iskoláknak, de megoszlanak a vélemények a „gazda” személye körül. A Területi Oktatási Központokat elfogadná 43 százalék, az egyetemeket tartaná alkalmasnak erre 20 százalék, 14 százalék az államot látná szívesen ebben a pozícióban és csak 9 százalék bízná az ön- kormányzatokra. Ez egyben a pedagógustársadalomnak azt a kívánságát is tükrözi, miszerint szívesen látnának bizonyos állami védttséget az iskola felett. Helyesnek látnak ha a bérük, felügyeletük a minisztériumtól függene, az iskola anyagi fenntartása viszont az önkormányzatokra tartozna. Érdemes megemlíteni, hogy a megkérdezettek többsége nem szívesen látná sem a szülők, sem’ a diákok beleszólásának növekedését. Elengedhetetlennek tartják a pedagógusok bérének rendezését. Sokuknak - ez mintegy 33 százalék - a havi bruttó bére nem haladja meg a 15 ezer forintot, 52 százalékuknak - a túlórákat, a magánórákat, a korrepetálást is beleszámítva - a nettó jövedelme sem több ennyinél. (Somfai) Cseh és szlovák kultúra Budapesten A közép-kelet-európai régió belső törvényű összetartozása közös érték, tudatosítása létfontosságú - mondotta Vida László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztály- vezetője a budapesti Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kulturális és Tájékoztató Központjának sajtótájékoztatóján, amelyen a bécsi Collegium Hungaricum, a Prágai és pozsonyi Magyar Kulturális Központok vezetői is részt vettek. Mindegyikük kiemelte a régió kulturális együttműködésének fontosságát. E kapcsolat valódiságát a számos közös rendezvény is bizonyítja. Karol Wlachovsky, a CSSZSZK KTK igazgatója az intézet ez évi programjai közül kiemelte a magyar-csehszlovák diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulójára rendezett történettudományi, kulturális előadásokat, kerekasztal- beszélgetéseket. Az idén először kaptak helyet a cseh-szlo- vák-német, magyar-német, illetve osztrák-magyar kapcsolatokat kutató szimpóziumok - hangsúlyozta. A továbbiakban is bemutatják a magyar közönségnek a cseh-és szlovák filmművészet és színházi élet újdonságait, illetve retrospektív sorozatokat indítanak. Megemlékeznek Comenius születésének 400. évfordulójáról is. A doni áldozatokért • A Don menti magyar honvédsírok gondozásásra létesített alapítványt a Kereskedelmi Bank Rt. Az alapítók célja a már meglévő, tavaly júliusban felszentelt repjevkai zaránde- okhely gondozása, valamint a II. világháborúban a Don mentén hősi halált halt 2. magyar hadseregbéli honvédjeink ma már jeltelen sírjainak, temetőinek kegyeleti hellyé alakítása, gondozása - s az ezzel kapcsolatos kutatások támogatása. 1992-ben kidolgozott program alapján kezdődnek meg Oroszországban a munkálatok. A „Don menti magyar honvédsírok gondozására” alapítvány támogatása a Kereskedelmi Bank Rt. Kisvárda (számla- szánt: 443-10885) címen lehetséges. A székhely: 4621 Fé- nyeslitke Kossuth út 177. Legyen a Hírlap pártfogója! Nógrád megye egyetlen napilapja, az Új Nógrád, 1992. február 3—ától új címmel, megváltozott szerkezettel, reményeink szerint gazdagabb tartalommal, tartalmasabb információkkal. de változatlan áron, 9,60-ért kerül hűséges olvasótáborunk kezébe. A korszerűbb eljárással készülő NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP igyekszik mindenütt jelen lenni, a legkisebb érdekes megyei történésekről is tudósítani és információkat adni közel százezer olvasójának. Jelszavunk: „Mi mindenüttjelen vagyunk!" Legven ön is Nógrád megye egyetlen napilapjának pártfogója! Hogy tudja ön is mi történik lakóhelyén, szomszédjában, mi zajlik szűkebb pátriánkban, Nógrád megyében, miként alakul a világpolitikai, milyen események történnek hazánkban, vásárolja rendszeresen a HÍRLAPOT! Fordítson nagyobb gondot naprakész tájékozottságára! Ön még nem előfizetője lapunknak? Ne várjon vele, bennünk nem csalódik! A mellékelt megrendelőlapon fizesse elő a NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAPOT, ám amennyiben már megtette, ajánlja ismerőseinek, munkatársainak, barátainak! Pártolja ezzel is lapunkat, tájékozódjon és tájékoztasson a megye életéről. Mi bízunk önben, ön bízzon bennünk! Legyen a HÍRLAP barátja! Lapunk változatlanul olcsó áron, friss információkkal jut el a jövőben is olvasóinkhoz. Nem csupán nevünkben újulunk meg. Tovább szeretnénk bővíteni szolgáltatásainkat, igyekszünk minél több nógrádi emberhez eljutni és őket bemutatni. Ha a HÍRLAPOT olvassa, naprakész információi lesznek. NÓGRÁDI, HÍRLAP WlASSAGURMAf. BMOMt IEHUIYE PÁSZTÓ. BgTSÁS. SALGÓTARJÁN SZfCSEMY VÁKOSt* fS KÖKNYÉHUIt NAPIUPJA ÓNÉRT! KERESSE . .A HÍRLAPÁRUSOKNÁL MEGRENDELHETŐ A MELLÉKELT MEGRENDELŐLAPON. MEGRENDELŐLAP Megrendeltem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot ____________példányban_______________hónapra. Kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:________________________________ Címe: (város, község, irányítószám ). utca, házszám:_________________________________ Az előfizetési díj: egy hónapra 245,- Ft, negyedévre 735,- F:it, fél évre 1470,- Ft, egy évre 2940,- Ft. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni. L __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __
