Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 20., hétfő Hírek innen-onnan • Kijev. Ukrajna az óraigazí­tásban sem hajlandó követni a nagy orosz szomszédot, s ez csakúgy mint a politikai kérdé­sekben, nem kis felfordulást okoz a két köztársaság között. Oroszországban ugyanis vasár­napra virradóra egy órával előbbre igazították a mutatókat, ezzel három órával előbbre járva a greenwichi időnél. Uk­rajna azonban ragaszkodik a régi időzítéshez. Kijev sérel­mezi, hogy Moszkva az Ukraj­nával való előzetes konzultáció nélkül vezette be az új időszá­mítást. így évtizedek óta elő­ször fordul elő, hogy Moszkva és Kijev különböző időzónákba kerül. A kijevi repülőtéren pél­dául hatalmas fennakadást oko­zott. hogy a vasárnap útnak in­dulók a moszkvai idő szerint tervezték utazásuk időpontját. • Bonn. A berlini Kurier Am Sonntag című lap jelentése sze­rint Moszkvában azzal a gondo­lattal foglalkoznak, hogy Lenin bebalzsamozott holttestét 1993-tól kezdve két éven át ki­állítják a világ különböző pont­jain. A bulvárlapok közé sorolt újság úgy tudja, hogy ilyen terv fekszik Borisz Jelcin íróaszta­lán, a bemutatóból márkában számítva három millió folyna be az előzetes elképzelések sze­rint. A Lenin-vándorkiállítás első állomása New York lenne, majd Boston, Washington, Los Angeles és Chicago követ­kezne. Az egyik javaslat szerint „a bevételt azoknak az idősek­nek és elesetteknek kell oda­adni, akik a lenini eszmékbe ve­tett hitükkel elfecsérelték az éle­tüket és ma semmijük sincs” - írta a Kurier Am Sonntag. • Moszkva. Közel ezer kom­munista tüntett vasárnap Moszkvában a Len in-mauzóle­umnál, így emlékezve meg az 1917-es forradalom vezetője halálának 68. évfordulójáról. A megmozdulás résztvevői bírál­ták Borisz Jelcin elnököt, s egyben arra szólították fel. hogy állítsa helyre a kommunista rendszert és az egységes Szov­jetuniót. • .Szentpétervár. A jelentések szerint az egykori Leningrádban háromezren gyűltek össze és hasonlóképpen adóztak Lenin emlékének, aki 1924. január 21-én hunyt el. • Párizs. A vajdasági magya­rok rendszeres diszkrimináció áldozatai - írják a francia lapok. A Vajdaságban élő magyarok pedig nem kívánnak határmó- dosötást, de ragaszkodnak ko­rábban megkapott jogaikhoz. Ezzel szemben a szerb parla­ment sorra olyan intézkedéseket hozott, amelyek alapvetően kor­látozzák a nemzetiségi jogok érvényesülését. Szellem és fegyelem nélkül ma sem jutunk semmire (Folytatás az 1. oldalról) sei, annak vállalásával járt együtt. A magyarság a nehéz időkben mindig talpraállt, s most sem lesz másként. Jó­részt az idősebbeken múlik ez, akik az összetartozást és az azt megsokszorozó erőt ma­guk a legjobban ismerik és ebben példát mutathatnak mai kiállásukkal. — Kéri Kálmán szenvedé­lyes hangú kiállításmegnyitó beszédében utalt arra, hogy a hazai honvédelem létszáma és ellátottsága azon múlik, milyen az ország gazdasági helyzete. Ez most nem teszi lehetővé azt sem, hogy a nemzetközi előírá­soknak megfelelő létszámú és felszereltségű honvédelmünk legyen. — De nem is a létszám dönti el egyedül a dolgokat! A szellem és a fegyelem, az ösz- szetartás megsokszorozhatja az erőket. A mai honvédség­ben minden jó szellemű, a ka­tonát nevelni is tudó, akaró fiatal tisztet meg kell becsülni, meg kell tartani. Nevelni is kell a katonát, nemcsak ok­tatni, s ha erre ma törvénye­ink nem mindenben adnak le­hetőséget - forduljatok képvi­selőitekhez, és követeljétek tő­lük ezt, ennek megváltoztatá­sára ösztönözzétek őket - mondta nagy eréllyel Kéri Kál­mán a körülötte álló doni sereg­beliekhez szólva. — Fegyelem nélkül semmi­lyen szervezet nem létezhet, s különösen nem egy katonai társaság, amely enélkül csak csürhe marad. Elismeréssel szólt azokról, akik e tájról kikerülve szolgál­tak aktív ideje során a keze alatt. Külön is kiemelte a gyön­gyösi, egri és salgótarjáni kato­nákat. — Jó katonák voltak, mert munkások voltak, sőt szocia­listák, szociáldemokraták, akiknek azonban első volt a haza, minden más csak az­után következett. — Fegyelem, összetartás és jó szellem, hagyomány és ne­velés - ezek nélkül nincs ka­tonai élet, de nincs semmilyen más élet sem. Kilencven éves elmúltam, de biztos vagyok abban, hogy most is kikerü­lünk a bajból, lesz még vi­rágzó a mi országunk és nyil­vánvaló lesz, hogy nem lehet nélkülünk ebben a Kárpát medencében semmit sem csi­nálni, s különösen nem elle­nünk! Dr. Horváth Itván múzeumi­gazgató mondott köszönetét azoknak, akik az emlékkiálítás megrendezésében segítettek. A karancssági és az érsekvadkerti önkormányzatnak, a Nógrád megyei Tiszti Főorvosi Szolgá­latnak, a Nógrádvin Kft.-nek, a Nógrád Tourist és a Híd Alapít­ványnak, de sokat segítettek a Budapesten, Salgótarjánban, Székesfehérvárott élő kortársak is, hogy az eltelt ötven év alatt ilyen formában elsőként itt lét­rehozott emléknap és kiállítás megvalósuljon. A pontos kép kialakítása még további kuta­tómunkát, feldolgozást igényel. Munkát ad a történészeknek, múzeumoknak, ezért fontos ál­lomás a doni sereg salgótarjáni emléknapja és az itt összeállított kiállítás. Ezt követően több előadás Irán a libanoni túszrablások mögött Washington. A iráni kor­mány fedezte a Libanonban fogvatartott amerikai túszokkal kapcsolatos költségeket, s Te­heránnal folytak a tárgyalások szabadonbocsátásukról is - je­lentette vasárnap a The Was­hington Post. Az amerikai lap kormányfor­rásokból kapott, szigorúan tit­kos értesülésekre hivatkozva megírta: mindvégig Teheránnal tárgyaltak az ENSZ képviselői és mások a hosszú éveken át fogvatartott túszok elengedésé­ről. Az utolsók a múlt esztendő végén szabadultak. Teherán - a korábbi pénzek mellett - tú­szonként további 1-2 millió dollárt fizetett a libanoni fun­damentalista rabtartóknak, mi­után Iránnak tartós érdekei van­nak az országban és embereire a következőkben is támaszkodni kíván. A túszok elengedése mögött Irán gazdasági érdekei rejlenek: szüksége van a Nyugattal való együttműködésre, miután a szovjet alternatíva megszűnt. A helyzetet az amerikai kormány is felismerte, amikor tavaly no­vemberben csaknem 300 millió dolláros kártérítést fizetett Irán­nak. A teheráni amerikai nagy- követség 1979-es iráni meg­szállása után az amerikai kor­mány befagyasztotta az iráni követeléseket, többek között többmilliárd dollár értékű, már kifizetett hadianyag szállítását. Az ügyben azóta pereskednek a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Felnő a „katonai törpe yy Kell-e félni a németektől? (FEB) Németországban ma­ratoni vita folyik a fegyveres erők, a Bundeswehr létszámá­ról, szerepéről, struktúrájáról, jövőbeni felhasználási lehető­ségeiről. Ez világszerte felerősí­tette azok hangját, akik már a német egység pillanatától kezdve kifejezték aggodalmu­kat „egy nyomasztó túlsúly” ki­látásával kapcsolatban. A „csoda atyja”, Ludwig Er­hard ex-kancellár egyszer gaz­dasági óriásnak és politikai-ka­tonai törpének nevezte hazáját. Azóta a gazdasági óriás tovább nőtt, politikailag az NSZK kö­zéphatalommá vált, az egység óta pedig az ország óhatatlanul úton van a nagyhatalmi státus felé. Katonailag azonban nem volt ilyen jelentős az előretörés. Németországnak még az Öböl-háborúban is jelképes sze­rep jutott. A jelek szerint most napi­rendre tűzték a katonai törpeség megszűnését. A kormánypártok a Bundeswehr olyan reformját szorgalmazzák, amelynek nyo­mán a német fegyveres erő aránylag rendkívül alacsony lét­számmal, de magas színvonalú technikai fejlesztéssel válnék szupermodern sereggé. Ráadá­sul úgy, hogy a nemzetközi le­szerelés folyamataiban az or­szág mintegy harminc milliárd márkát még meg is takarítana. A korszerűsítés keretében a légierő, a Luftwaffe Tornádókat és Phantomokat, a szárazföldi haderő egyebek között 2000 tí­pusú páncélosokat (a Leopard II. helyett), PAH-2 típusú pán- célos-elhárító és NH 90-es csa­patszállító óriás-helikopterekt kapna - miközben a sereg össz- létszáma 370 ezerre csökkenne. A kancellár és szövetségesei al­kotmánymódosítással szeretnék elérni, hogy a német hadsereg ne csak ENSZ-akciókban, sőt, ne is csak NATO-határokon be­lül legyen bevethető. Ez nemcsak bizonyos nyugati - elsősorban angol és francia - körökben kelt némi idegességet, de német -főleg szociáldemok­rata- körökben is, bár az al­kotmánymódosításhoz kéthar­mados többség kell. S a jelen­legi német vezetés aligha kí­vánja felhasználni a Bundes­wehr a nyugati védelmi rend­szeren kívül eső célokra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az erősödő Németország­gal szemben érezhetők bizo­nyos „háborús reflexek”. Kiszi­várgott értesülések szerint a há­rom nyugati győztes titokban úgy döntött, hogy még vagy öt évig megakadályozza Berlin és Tokió állandó BT-tagságát. A brit parlamentben pedig felhá­borítónak tartották Kohlnak azt a kérését, hogy az Európai Kö­zösségben az engolon és a fran­cián kívül a német legyen a harmadik hivatalos nyelv. hangzott el zsúfolt nézőtér előtt a városháza nagytermében, ahol az emlékülést tartották. Dr. Szakály sándor a 2. ma­gyar hadsereg 50 évvel ezelőtti handszíntérre küldésének kö­rülményeiről beszélt, sok, eddig ismeretlen részletet felmutatva és összefüggéseket feltárva. Dr. Szabó Péter A losonci 23. gyalogezred részvételéről a Doni harcokban címmel tartott beszámolót kutatásai alapján. Kamarás Oszkár személyes em­lékeinek közreadásával szolgált a salgótarjáni 53/III. zászlóalj doni harcairól, felolvasva egyes torokszorító részleteit doni nap­lójának. Megmutatva azt, hogy milyen körülmények között és milyen harci szellemben küz­döttek katonáink a doni áttörés idején. Közvetlenül is bizo­nyítva, hogy az eddig erről kia­lakított kép soha meg sem köze­lítette a valóságot! Dr. Stark Tamás a 2. magyar hadsereg személyi veszteségei­ről beszélt, amelyben mindenki számára új közlés talán - aki maga nem élte át a harcokat -, hogy a tiszti veszteségi arány volt offenzívában a legmaga­sabb, ezt követte a legénységi, és csak azután a munkaszolgála­tosok veszteségi aránya. Kéri Kálmán még á megnyi­tójában külön megemlékezett a munkaszolgálatosokról, amikor kiemelte: „Hős volt akár fegy­verrel, akár lapáttal, min­denki a Donnál, aki elesett”. Itt mutatták be a Bennünket leírtak című dokumentumfil­met, majd baráti beszélgetésen vettek részt a doni katonák a múzeum tanácskozó termében. T. Pataki László Vámmentes agrárexport a volt NDK területére Vámmentesen vihetők be a mezőgazdasági termékek az egykori NDK területére a kelet­európai országokból. Elsősor­ban vetőmagok és növényi sza­porítóanyagok, tartós tésztafé­lék szerepelnek a listán, illetve fűszerpaprika, friss gyümölcs, zöldség- és gyümölcskonzerv, valamint bor került fel arra jegyzékre, amelyet a Frankfurti Élelmezési és Erdészeti Szövet­ségi Hivatal tavaly, december közepén állított össze. A német importőrök a listán szereplő termékekre azonnal megkapják a behozatali engedélyt. Az importőrök engedélye ja­nuár 1-jétől négy hónapig érvé­nyes. (A teljes listát és a bevi­hető mennyiségeket a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Ér­tesítő december 23—i - XLII.év­folyam 21-es - számában ol­vashatják a téma iránt érdeklő­dők). Tüntetés Tőkés László mellett Bukarest. Több mint tízezer ember tartott szolidaritási tünte­tést Székelyudvarhelyen Tőkés László Királyhágó-melléki re­formátus püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett, akit, mint ismeretes, levélben halálo­san megfenyegettek és vérdíjat tűztek ki a fejére. A hétvégén kapott értesülés szerint beszédek nem hangzot­tak el a megmozduláson. A tö­meg fegyelmezetten végigvo­nult a székelyföldi város főút­vonalán, „Tőkés László, veled vagyunk”, jelszót hangoztatva. Balszerencsés hétvége Megint zűrös hétvégénk volt, legalábbis erre a megállapításra juthatunk a rendőrségi ügyeleti napló alapján. Pénteken délután három óra előtt néhány perccel egy dejtári lakos szenvedett súlyos sérülé­seket a község belterületén, mi­után a táblát figyelmen kívül hagyva kifordult kerékpárjával egy útkereszteződésből, és au­tóbusznak ütközött. Szombaton délelőtt 11 órakor Honton keletkezett tűz. A Kos­suth út 59. számú épület tető- szerkezete gyulladt ki, 50 ezer forintos kárt okozva. Vasárnap újabb súlyos balesetet jegyez a krónika. H. Ákos rétsági lakos délután két óra körül Keszeg irányából Alsópetény felé ve­zette a Wartburgot, amikor - elmondása szerint- egy szarvas ugrott elé. Elrántotta a kor­mányt, és a baleset következté­ben szátoki utasa bordatörést, a másik utas, egy bánki tanuló könnyű sérülést szenvedett. A gépkocsiban 100 ezer forintos anyagi kár keletkezett. És újra a vonat! Vasárnap hajnali öt órakor Szurdokpüs­pöki és Pásztó között négy 14- 18 év közötti fiú pénzt követelt egy salgótarjáni fiatalembertől, "ha nem ad, megverik és kidob­ják" felkiáltással. Majd a táská­jából kivették a személyi iratait, és a zsebéből kiszedett 120 fo­rinttal tűntek el. A nyomozók nagy erők dolgoznak felkutatá­sukon. Pályázati felhívás a foglalkoztatási alapból támogatható munkahelyteremtő vállalkozások kezdeményezésére Az 1991. évi IV. számú foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló tör­vény, valamint a 4/1991. (IV.13.) MŰM. sz. a foglakoztatást elősegítő egyes támogatásokról szóló rendelet alapján a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács pályázatot hirdet a munkahelyteremtések tá­mogatására. A pályázatot 4 példányban a Nógrád Megyei Munkaügyi Központba (Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 40.) kell benyújtani az ott igényelhető útmutató előírásai alapján. A pályázatok elbírálása negyedévenként történik. Az I. negyedéves benyújtási határidő: 1992. február 28. A felhívási jogi és magánszemély, illetve magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága egyaránt pályázhat. A támogatás formái 1. Visszatérítendő kamatmentes pénzbeni juttatás, melynek visszafizetési futamideje 6 év. A jut­tatás visszafizetése évi 17 százalék járadékbefizetéssel történik. A visszatérítés kezdete a beruházás befejezése után 6 hónap. 2. Vissza nem térítendő támogatás, mely maximum a megítélésre kerülő foglalkoztatási alap tá­mogatás 50 százaléka lehet. A vissza nem térítendő támogatási összeg megítélhetőségének feltéte­lei: — termelő beruházást valósít meg — idegenforgalmi tevékenyéget indít — nagy volumenben foglalkoztat többletlétszámot. A támogatás megítélhetőségének feltételei: — a tervezett létszámbővítés legalább 50 százaléka a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, pá­lyakezdők. illetve csökkent munkaképességűek köréből kerül ki. — a beruházás legfeljebb 2 éven belül megvalósul, és a létszámbővítést a fejlesztés befejezését követő 3 hónapon belül végrehajtja — a többletlétszámra vállalt legalább 5 éves foglalkoztatási kötelezettség — nyereséges gazdálkodás, az útmutatóban szereplő számszerű kimutatás alapján. A támogatás mértéke A vállalkozás indításához szükséges ráfordítás maximum 30 százaléka, illetve maximum 300 ezer forint/fő, mely csak a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, pályakezdők, csökkent munkaké­pességűek köréből kikerülő létszám után vehető igénybe. A megyei alapból nyújtott támogatás az összes állami támogatással együtt nem haladhatja meg az 50 százalékos részrányt. A benyújtott pá­lyázatok közül előnyben részesülnek azok, amelyek: — a tervezett beruházást a kiemelkedően magas munkanélküliségi rátát mutató településeken, - jelenleg Szécsény és Rétság körzetében - valósítják meg, — többségében pályakezdőket, illetve csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak, — nagy volumenben foglakoztatnak többletlétszámot, — a vállalkozás életképességét alátámasztó, kedvezőbb gazdaságossági, piaci pozíciókkal ren­delkeznek, — termelő beruházást valósítanak meg. A pályázatok elbírálása és a támogatási forma megítélése a munkaügyi tanács hatáskörébe tarto­zik. Salgótarján, 1992 január 15. Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom