Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

HELYISMERET

GOND(OLAT)OK A KÖNYVTÁRBAN — 5. oldal

III. ÉVF., 16. SZÁM

ÁRA: 9,60 FORINT

1992. JANUÁR 20., HÉTFŐ

Németül vagy angolul beszélő portásokat keresünk felvételre a

recepciójára. Jelentkezés rövid szakmai önéletrajzzal a szálloda vezetőjénél. Cím:

Salgóbánya, Medvesi út 9. Telefon: ( 32 ) 11-966.

"Merre tovább falu, merre tovább termelőszövetkezetek?"

Nógrád központú agrár konferenciasorozat

A Közép- Magyarországi Agrárkamara konzultációkkal egybekötött előadássorozatot rendez önkormányzati tisztség- viselőknek, vállalati és szövetkezeti vezetőknek,vállalkozóknak. A témák között szerepel a szövetkezeti törvény, szó lesz az átalakulás, a társaság alapítás, vagyonértékelés, vagyonfelosztás, privatizáció, csődeljárás gyakorlati kérdéseiről, a

gazdálkodást alapozó jogi és pénzügyi intézkedésekről.

Az előadók és a konzultációs partnerek a Földművelésügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Kvantum Bank szakemberei, továbbá a Duna- holding RT., a Sztáv Novent Kft. és a Híd Alapítvány Nógrád megyei képviselői lesznek.

A konferenciasorozat első előadása a mai napon lesz az érsekvadkerti tsz központjában. Január 24-én Gödöllőn az FM műszaki intézetében, 29-én a Herceghalmi Állami Gazdaságban, február 4-én Albertirsán a Hűtőház kultúrtermében, míg a záró előadás február 5-én Salgótarjánban a megyeháza nagy tanácskozó termében lesz megtartva. Valamennyi előadás, illetve kölcsönös eszmecsere 13 órakor kezdődik.

Régi és új szakszervezetek egymás ellen (Nógrádban is)

Ki képviseli a munkások érdekeit?

Hol tart ma a szakszervezet? A kérdésre a választ A. Dumas A három testőr-éből kellene, hogy megkapjuk: „Egy mindenkiért, mindenki egyért’’. Sajnos a jelszó ma inkább így hangzik: egymás ellen, mindenki önmagáért.

Agner Gyula, a Nógrád Megyei Szakszervezetek helyi képviselője:

— A múlt 'rendszer maradványnak tekintenek bennünket. És nem akarják elhinni, hogy mi valóban megváltoztunk és tenni akarunk a dolgozó emberek érdekében.

— A városban azt beszélik, hogy székhazukat áron alul adták el. Mi erről a véleménye?

— Már én is hallottam. Az igazság az, hogy a házat, amely valaha a SZOT tulajdon volt, a márciusi kongresszus visszaszármaztatta az alapító hetven tagszervezetre. A taglétszámok alapján lett elvileg felosztva a vagyon.

Valóban így van, vagy csak ideiglegesen?

— Formailag igen. A fenntartás költségeihez és a működtetéshez anyagilag hozzájárulnak.-A Frohburg Union Rt, svéd-svájci pénzügyi csoporttal, mikor született megállapodás?

— Tavaly júliusban kötöttünk velük egy adásvételi szerződést a székházakra, s be vittük a részvénytársaságba, mintegy szakszervezeti apportként. Ez képviselné a 40 százalékot, a magyar tulajdont és 60 százalék lenne a külföldi tőke. Ebből akarjuk létrehozni a Szakszervezeti Bank és Biztosító Részvénytársaságot. De mivel a SZOT vagyont zárolták, így csak három megyei székházat tudtunk az Rt- tulajdonába íratni. Jelenleg per alatt van az ügy. S hogy mi lesz a kimenetele? Nem tudjuk. Mindenesetre a záradékban van egy olyan kitétel, hogy ha a valamilyen külső ok miatt nem sikerül ez a dolog, akkor a bevitt vagyon visszakerül az SZOT kezébe.

— Miért jön létre az RT? Mi a legfontosabb feleadata?

— Elsősorban a munkanélkülivé vált dolgozók támogatása. A minimálbér 10 százalékával, amellyel egy évig támogatjuk a rászorulókat, függetlenül attól, hogy mennyi segélyt kapnak. Ezenkívül ha a társaság létre jön, a sztrájkalap kezelése is a miénk lesz és így nemcsak a kezelési költséget spóroljuk meg, hanem teljes lenne az adatok titkossága is.

— Nem arra lenne inkább szükség, hogy valóban a dolgozók érdekeit képviselné a szak- szervezet?

— Ezért akarjuk létrehozni az Rt-t, de sajnos ahhoz, hogy igazán képviseljük a munkások érdekeit, nem szabadna egymásra sarat dobálnunk, többi érdek- képviseleti szervvel a Független Ligával és a Munkás Tanáccsal. Közösen kellene keresnünk a munkahelyteremtés lehetőségeit. Össze kellene ülnünk megtárgyalni a létfontosságú kérdéseket. A legégetőbb a munka- nélküliség megoldása, hiszen nekünk azt is be kell látnunk,

hogy a veszteséges üzemeket nem érdemes fenntartani, ám így egyre jobban nő a munka- nélküliség fenyegető kígyója. Az EXPO-t ezért támogattuk, hogy átmenetileg munkahelyet teremtsünk és a beáramló komoly nyugati tőkét a termelésbe vigyük át. Nagy gondunk az is. hogy a parlamenti vitákon a munkásokat senki nem képviseli igazán. Ezért a jövő választásokra már mi is felkészülünk.

Kovács Pál a Munkástanács nevében válaszolt:

— Miért érezték fontosnak új érdekképviseleti szervezet létrehozását?

— A választásokon mi úgy éreztük átjátszottak bennünket és ekkor határoztuk el, hogy megalakulunk. Egy bérházi alagsorban tartottuk az első ülésünket. Harmincán kezdtük. Sokan léptek ki a régi szervezetből, de az emberek még mindig félnek és érzésem szerint ebben a kérdésben még nem jött létre a rendszerváltás. Ugyanazok a titkárok vannak, akik régen is voltak.

— Önöket az MDF támogatta, mennyire befolyásolja ez a működésüket?

— Semennyire, mert politikai irányzatunk nincsen, mi csak a munkások érdekeit képviseljük.

— Mit tud a szakszervezeti székház eladásáról?

— Nem akartam elhinni. Fel voltam háborodva. Csak azt nem tudom, hogy a Földhivatalban a vezető miért van még

(Folytatás a 3. oldalon)

Eredeti dokumentumokkal ismerkednek a látogatók.

(Fotó: Gyurián Tibor)

Emléknap Salgótarjánban

Szellem és fegyelem nélkül ma sem jutunk semmire

Kéri Kálmán megnyitó beszéde a „doni sereg” emlékkiállításán

A losonci 23. gyalogezred - amelyhez a salgótarjáni és a balassagyarmati zászlóaljak is tartoztak - ötven évvel ezelőtti harcbaindulásának (1942. július) és hősi harcainak, helytállásának emlékére rendezett egész napos találkozót, kiállítást a Nógrádi Történti Múzeum január 18-án, szombaton. Sokan

jöttek el a megyéből és a távoli országrészekből is a legendás „doni sereg” máig élő tagjai közül. Megtöltötték a múzeum kiállítási nagytermét, ahol Kéri Kálmán vezérezredes, orzágy- gyűlési képviselő, a Recski Szövetség elnöke mondott beszédet az egykori doni katonák gyűrűjében.

— Nem egyoldalú nosztalgia a doni harcokra emlékezni - hangsúlyozta a kiállítás megnyitásán Kéri Kálmán - hanem azt jelenti, hogy a múltat megbecsüli az, aki erre vállalkozik, az életbenmaradottak előtt tiszteleg és megemlékezik halottairól.

— A magyarság a Kárpát

Pótolják a földmunkákat

A mezőgazdasági szövetkezetek szinte mindegyikében - a pénzhiánnyal küszködök kivételével - dolgoznak a mezőgazdasági gépek a földeken. A gazdaságokban elsősorban az őszszel a földeken maradt kukoricát igyekeznek betakarítani. A szeles idő pedig sokat segít abban, hogy folytassák az elmaradt szántást, ám ezt csak a

nagyteljesítményű gumikerekes és lánctalpas erőgépekkel végezhetik. Éz a munka igen költséges, viszont minden nap számít az elmaradt munkák pótlásában. A földben maradt cukorrépa felszedésére ellenben legtöbb helyen nincs mód, mivel a talaj túlságosan nedves és a cukorgyárak sem túlságosan „örülnek” a többlettermésnek.

Korlátozott

autóimport

• Korlátozza a gépkocsi importot a külgazdasági minisztérium, az első félévben a külkereskedelmi forgalomban 60 ezer személyautó behozatalára ad ki engedélyt. Magánforgalomban valamivel több, mint 10 ezer autó érkezett az országba. Az idei korlátozás összefüggésben áll azzal, hogy megkezdi működését a Suzuki és az Opel gyár, szükség van a hazai piac védelmére. Magánforgalomban korlátlanul lehet személyautót behozni.

Hotel is a Palota Szálló

A jövőben egycsillagos hotelként is működik a lillafüredi Palota Szálló, amely ezidáig csak szakszervezeti beutalóval érkező vendégeket fogadott. A beutalók mind magasabb árát egyre kevesebben tudják megfizetni, ami a profilbővítésre kényszerítette a szállót. Ezentúl egyszerre 300 szállóvendéget fogad az üdülőből szállodává előlépett intézmény. Természetesen továbbra is pihentetnek itt szakszervezeti beutaltakat.

T otóeredmények:

2, /, 1.2.X, 2, /,

1, 1, /, l.X, X.(l)

Hivatásosok kezelik majd az útleveleket

Határőrfelvétel

Ugrásszerűen nő a gazdasági társaságok száma

Az útlevél-ellenőrzések terén nyugat-európai színvonalnak megfelelő változások várhatók rövid időn belül a kiskun- halasi határőrkerülethez tartozó átkelőhelyeken is. A röszkei, tompái, kelebiai és hercegszántói állomásokon sorkatonák helyett hivatásosok kezelik majd az útleveleket; a váltás februárban kezdődik el, s fokozatosan - a tervek szerint néhány hónap alatt - fejeződik be a déli határ- szakaszokon.

Ezzel párhuzamosan kiépítik

a korszerű határforgalomhoz nélkülözhetetlen számítástechnikai rendszert. Ami a személyi feltételeket illeti: a hivatásos határőrök toborzása megkezdődött. Elsősorban érettségizett, harmincöt év alatti, katonaviselt -lehetőleg határőrszolgálatot teljesített - jelentkezőket vesznek fel, akik kéthónapos felkészítő tanfolyam után végzik önállóan az útlevélkezelést. A kiskunhalasi kerületben nyolcvan hivatásos határőr felvételét tervezik.

(FEB) Az ó-esztendő első tizenegy hónapjában átlagosan havi 1.800 új jogi személyiségű gazdasági társaság jött létre és kérte bejegyzését. Decemberben azután, föltehetően az adózással kapcsolatos új rendelkezések hírére, minden korábbi csúcsot megdöntött a gazdasági szervezetek számszerű szaporulata: a KSH munkatársai összesen 3.925 frissen alapított társaságot regisztráltak.

Az új szervezetek túlnyomó többsége előélet nélkül jött létre, s mindössze 250 volt olyan, amely ki- vagy szétválás

révén alakult meg. Az alapítók nagy része egyébként a korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági működési formát választotta, s legtöbbjük 20-nál kevesebb alkalmazottat kíván foglalkoztatni. A gazdaság új szereplői zömükben a szolgáltatások területén, főként a kereskedelemben, illetve a vendéglátásban tevékenykednek majd.

Ugyanakkor meggondolkoz- tató, hogy aránylag kevesen vágnak bele kifejezetten termeléssel, termékelőállítással foglalkozó szervezet alapításába.

Kivételt jószerével csak a gépipar és az építőipar jelent. A beterjesztett kérelmek tanúsága szerint a fővárosban és vidéken egyaránt számos gazdasági kollektíva kíván játékautomaták üzemeltetésével, illetve szerencsejátékok szervezésével foglalkozni.

A Statisztikai Hivatal gyors- jenetése szerint egyébként 1991. december 31-én összesen 51.800 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött hazánkban - számuk egy év alatt mintegy 76 százalékkal emelkedett. (Zs.)

Kevesebb a freon

• A tervezettnél jóval nagyobb ütemben mérséklődött Magyar- országon az ózonkárosító ve- gyületek, közöttük a freonok felhasználása. Ennek elsődleges oka: az ipari termelés már három éve csökken. Kevésbé függ össze azzal, hogy Magyarország csatlakozott a montreali egyezményhez, és ennek megfelelő technológiai korszerűsítést hajtott végre. 2000-re hazánkban is teljes mértékben meg kell szűntetni a freon alkalmazását.