Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
1992. január 18., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Volt egyszer egy mesterség Zsolnai vendégkiállítás Salgótarjánban „Volt egyszer egy mesterség" címmel kiállítás nyílik a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban január 24-én. A zsolnai múzeum vendégkiállítása egy régi mesterségről, a drótosokról szól. A nem is olyan távoli időkben egész Magyarországon ismert és kedvelt volt a „drótos tót”, aki hátán hordott műhelyével járta a Kárpát-medence falvait, elvégezte a pótolhatatlanul szükséges javításokat, remek mesterműveket is készített. A zsolnai múzeum e hírneves szakma rekvizí- tumait, ősi szerszámait, mesterműveit, illetve magát a vándoripart űző embert, a „drótos tót”-ot mutatja be, nemcsak szakmai tevékenységét, hanem életmódját, kultúráját is. Cserébe a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum „Pénzintézetek, értékpapírok Nógrádban" című kiállítását nyitják meg Szlovákiában, Zsolnán február 6-án. A salgótarjáni bűnüldözés változásairól Több a besurranó, a lányrablás sem kuriózum Még nincs pontos adat arról, hogyan alakult a/, elmúlt évben a bűnözés Salgótarjánban. Csak annyit sejteni, hogy majdnem háromezer bűntett jutott a városi rendőr- szervek tudomására, és ez bizony több volt mint 1990-ben. — Milyen bűnesetek fordultak elő leggyakrabban? — Mint szerte az országban, a lopások, rablások, egyszóval a vagyon elleni bűncselekmények száma a legnagyobb. — Juhász István rendőr őrnaggyal, a Salgótarján Városi Rendőrkapitányság vezető-helyettesével beszélgettem a város közbiztonságáról, az előző esztendő tapasztalatairól. —-'Melyek voltak azok a bűn- cselekmények, amelyek a korábban szinte kuriózumként szerepeltek, 1991-ben pedig bőven előfordultak? — Közokirathamisítással ezelőtt alig találkoztunk. Az elmúlt évben pedig a gépjárművek forgalmi engedélyében az érvényességi határidő gyakran illegálisan, így indokolatlanul került be. A csalók műszaki vizsga nélkül könnyebben és drágábban túladhattak az értéktelen autókon, a károsult pedig csak akkor jött rá, mikor bejött hozzánk átíratni a kocsit. De nőtt a besurranásos lopások. a gázspray-vel elkövetett rablások száma. A korábbi években nem volt divat magyar lányok elrablása. Most többször is előfordult olyan, hogy a fiatal áldozatot hazug ígéretekkel külföldre csábították, ahol - miután az útlevelét erőszakkal elvették tőle üzletszerű kéjelgésre kényszerítették, Jelenleg is nyomozunk egy ilyen ügyben. — Tavaly változott a Salgótarján Városi Rendőrkapitányság szervezeti felépítése. Fiatalok kerültek a vezetői székekbe. Mit jelent ez az átszervezés és miért volt szükség? ra Juhász István — Azzal, hogy szétvált a korábban egyként működő felderítési és vizsgálati osztály, a hatékonyságunk növekedett. Mivel emelkedett a bűnügyek száma, bővíteni kellett a létszámot, így a szervezeti keretet is meg kellett változtam. — Milyen új módszereket alkalmaznak hatékonyságuk növelése érdekében? A nyilvánosság bevonása a felderítésbe a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kapott. Szép számmal akadt olyan eset, amikor az állampolgárok segítségével találtuk meg az ismerteién elkövetőt. Elővesszük, a régebben félretett, nem megoldott ügyeket is, amelyekből sokat most sikerült felgöngyölítenünk. Újdonság az is, hogy már a felderítés szakaszában bevonjuk a bizonyítási eljárást végző vizsgálókat.Bevezettük a nyomozók éjszakai szolgálatát. A bűnügyi osztály folyamatos, ellenszolgáltatás nélküli segítséget kapott konkrét figyelő szolgálatra, nem bűnügyben dolgozó kollégáktól. Az átszervezésekkel párhuzamosan nőtt a hatékonyságunk, amit az is jelez, hogy a változások után emelkedett a felderített bűnügyeink száma. — M ilyen együttműködést akarnak kialakítani a továbbiakban a város polgáraival? — Az önvédelmi csoportok adta lehetőségeket próbáljuk maximálisan kihasználni. Som- lyóbányatelepen a segítségükkel sikerült elfognunk egy betörő bandát. A csoport működése óta lényegesen csökkent a környéken mindennemű bűn- cselekmény száma. Az a célunk, hogy a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben hatékony, polgárbarát rendőrséget hozzunk létre, amelyet elfogad a társadalom, és a helyi közvélemény is. fá. Gondolnak a nyugdíjasokra Az, hogy Salgótarjánban a Kohászati Üzemek gazdasági nehézségekkel küszködik, hogy a dolgozók létszáma a felére csökkent, meglátszik az üzemi konyha színvonalán is. A hajdan szebb napokat látott ebédlőben a kohászvállalattól mindössze negyvenen foglalnak helyet, hogy elköltsék ebédjüket. A kollektív szerződés ugyanis lehetővé teszi, hogy az ebédpénzt a fizetéshez csatolják. Sokan gondolkodnak úgy: jobban járnak, ha az összeget a borítékban látják viszont, mintha ebédelnek. így másképp oldják meg étkezési gondjaikat. Nem lehet ugyanezt elmondani a környéken lakó nyugdíjasokról. Ok ragaszkodnak az acélgyári konyhán főzött ételhez, mert sokuknak ez jelenti a meleg ebédet. Az üzem jelentős öszszeggel járul a költségekhez: elég felmutatni a nyugdíjas kiskönyvet, és máris fogyasztható, vagy elvihető az ebéd. Mindez 200 nyugdíjast érint. Mivel a konyhát a Vendéglátó üzemelteti, rövidesen összeülnek a két vállalat képviselői: kifizetődőbb-e itt főzni, vagy egyszerűbb lenne tálaló- konyhává átalakítani? Mindezt úgy, hogy ne szorítsák ki a nyugdíjasokat... Bízni? Miben? A statisztika nem szívderítő. Az országban Nógrád az „előkelő” 2. helyet foglalja el a munkanélküliség tekintetében, fej-fej mellett haladva a sokat emlegetett Szabolcs-Szatmár- Bereggel. Borsod már „körhátrányban" van. Szabó Kálmán, a megyei munkaügyi központ igazgatója a száraz tényekkel szolgál. A tulajdonképpeni nagy elbocsátási hullám a múlt év második felében érte el Salgótarján sok ipari munkást foglalkoztató nagyüzemeit. Az igazgató elmondta: épp az utcára kerülő emberek érdekében kötelező a munkaügyi központnak bejelenteni, ha egy munkahelyen nagyobb elbocsátásokat terveznek. Vagyis, ha megválnak a létszám 25 százalékától, illetve ötven főnél többet küldenek el. E döntésről a központot legalább három hónappal a tervezett létszámcsökkentés előtt értesíteni kell! Ha valamely munkahelyen „csak" tíz embert érint az elbocsátás, 30 nappal előtte írásban szükséges név szerint az érintetteket, és a munkaügyi központot értesíteni. A tavalyi esztendőben az SKÜ háromszáz, a Síküvegy- gyár kétszáz, a Vendéglátó százötven, az Öblösüveggyár kétszázötven, a NOTÍÉV száznyolcvanhat, a nyomda hetven dolgozó elbocsátását jelentette be. A lista persze korántsem teljes. A létszámleépítések döntő része már megtörtént. így azután már csak abban bízhatunk: lesznek még ennél jobb éveink is ... lesi Salgótarján és környéke Kazár. A község központjában a két világháború áldozatainak emlékműve látható - Gyurkó felv. Elköltözött Nógrádker—üzletek A napokban költözködött a Nógrád Kereskedelmi RT két salgótarjáni üzlete is. — Mi az oka a hurcolkodásnak? — erre kértünk rövid választ Mihály Zoltántól, az RT kiskereskedelmi osztályvezetőjétől. — Még 1990-ben jelent meg az a törvény, amely előírja, hogy azokat az üzleteket, amelyben tíznél kevesebb ember dolgozik, privatizálni kell. Mi ennek értelmében jártunk el. A Rákóczi úti vízvezeték-szerelvény boltunkat nyilvánosan meghirdettük eladásra. Az üzlethelyiség berendezéssel, természetesen az árukészlet nélkül, gazdára lelt, egy kft. vette meg. Az árukészlet - a dolgozókkal együtt - átköltözött a piac melletti vasáruházba, ahol kitűnő helye van, és marad egy vízvezeték-szerelvény szaküzlete Salgótarjánnak. — A másik helyet változtató bolt a Salgó-bizi. Nekik miért kellett új helyet keresni? maj iüi ß .i « — Annyira megnövekedtek a bérleti és az energiaköltségek, hogy gazdaságtalanná vált a bolt. Ők a Lakberendezési Áruházban találtak otthonra. — A felmondott becsüsöket lehet pótolni? — Nehéz lesz, meghirdettük az állásokat. Ha másként nem megy, a bútorrészleg dolgozói vállalják a feladatot. — Egyéb tervek? — Rövidesen Bátonyterenyén kínálunk eladásra üzleteket, lesi Kevés export • Salgótarján. A Kohászati Üzemek az idén lényegesen kevesebbet termel, mint tavaly. Enne! a kisebb mennyiségű termelésnek a rendelés ellátottsága is bizonytalan. Annyi bizonyos,hogy a legtöbb gyárrészleg első két havi termeléséhez szükséges rendelés már megérkezett, s hogy most még igen kevés export igény érkezett meg. Városrendezés • Zagyvapálfalva. A legutóbbi választási gyűlésen többek által felvetett problémával, a sporttelep, a garázsok és a játszóterek kialakításával kapcsolatban Kenyeres István, a városi önkormányzati hivatal műszaki osztályának vezetője elmondta.' nem lenne célszerű konkrétan foglalkozni az üggyel az általános rendezési terv elkészülte előtt. Elmondta, a déli városrész fejlesztése fontos feladat, a körzetnek a rendezési tervének kialakítása pedig prioritást élvez. Új orvosi rendelő Kar ncslapujtő. Elkészült a község új orvosi rendelője (amiben a fogászati rendelő is helyet kapott), Valamint a hozzájuk tartozó'két szolgálati lakás. A hel) költségvetési üzem mintegy 18 milliós költséggel végezte el a munkálatokat. A rendelők üzembe helyezése február negyedikén lesz - a műszaki átadás már korábban megtörtént. Mit akar ez a pár tucat ember? Asztaltáncoltatás helyett asztaltársaság Független művészeti-művelődési közösség Salgótarjánban Művészeti, de különösképpen irodalmi pályát kezdeni a magyar vidéken — legalábbis a reformkor óta — kockázatos vállalkozásnak tetszik, ide értve a legfestőibb tájakat is, teszem azt Somoskő és Salgó várának környékét, ahol valamikor Balassi Bálint lovagolt, főként Eger vára felé véve útját, szerelemtől űzötten. A szerelem ugyan még ma is elviheti az ifjú embereket Egerbe, vagy bárhová. Ha viszont valaki verseket, prózai műveket is dugdos a tarisznyájában, vagy inkább diplomatatáskájában, s óhajtja, hogy erről más is tudomást szerezzen, jobb, ha Budapest felé veszi útját, ahol úgyszólván az egész mérvadó kritikai és kiadói élet zajlik, bár most mindez épp összeomlott, vagy összeomlóban van, hasonlóan a hajdani végvárakhoz. Átmeneti időket élünk, amit a kulturális élet általában, az irodalom pedig különösen megszenved. A legjobb esetben nem szenved ki. Tehát egyáltalán nem irigylem a pályakezdőket, miként a nem pályakezdőket sem. Szilárd meggyőződésem, hogy bármely tehetség öntörvényűén, súlyos belső és külső küzdelmek árán, azaz végső soron önerőből juthat csak érvényre. De azt is gondolom, hogy az adott társadalmi, szellemi közeg segítheti a tehetségek és tehetségesek érvényre jutását, a közeg hiánya pedig akár végzetesen is meggátolhatja azt. Nem is annyira a konkrét formában jelentkező rosszindulat a veszélyes, inkább a középszer bénító közönye, ami bármely erőfeszítés hiábavalóságát sugallhatja. Elsősorban ezt kell legyőzni, illetve - mert valószínűleg legyőzhetetlen - ennek bénító hatását az embernek önmagában. Gyanítom, ez a tehetség erejének mindenkori fokmérője. A közönyt kell túlélnie. A többi csak szerencse kérdése. Minden alkotás magányban születik. Ez az alkotó ember ontológiai magánya. Hogy ne váljon társadalmi magánnyá is, abban segíthet a környezet. Elsősorban azáltal, hogy figyelemmel tiszteli meg. A politológiában emlegetett „civil társadalom” szervezettebbé, hatékonyabbá válása, a kis helyi közösségi formák szaporodása tehát - egyéb jelentőségükön kívül - a kreativitás érvényesülése szempontjából is kívánatos. Ilyen, különböző szakmai, illetve érdeklődési körök mentén szerveződő ki- sebb-nagyobb csoportok, rendszerint valamely intézmény erkölcsi, esetleg valamely csekély mértékű anyagi támogatását élvezve már Nógrád megyében is léteznek. Közéjük tartozik Salgótarjánban a Balassi Bálint Asztaltársaság, amely a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban lelt otthonra. A társasággá szerveződött pár tucat ember-jelenleg mintegy negyven - érdeklődési köre közel áll egymáshoz. A kezdeti buktatók után mára kialakult programmal rendelkezik, döntő többségük irodalommal, prózával, költészettel. képzőművészettel foglalkozik, többen már évek óta publikálnak is. A könyvtár helyiséggel, szervezéssel, ki- sebb-nagyobb publikációkkal, pályázatokkal nyújt segítséget, jó ügyet szolgálva. Egy idő óta rendszeresen helyet is ad műveik számára a havonta megjelenő Hírmondó című könyvtári lapban, annak mellékletében. A Hírmondó első ilyen asztaltársasági melléklete 1990 júliusában látott napvilágot. Az alkalomra írt rövid beköszöntőjükből megtudni, a Balassi Bálint Asztal- társaság -r— mint művészeti-művelődési független közösség és műhely - 1988-tól működik Salgótarjánban, a megyei könyvtárban. Tagjai lehetnek mindazok, akik alkotó tevékenységgel, művelődésközvetítő feladatok végzésével részt kívánnak venni Salgótarján és környékének kulturális közéletében. Az asztaltársaság természetesen nemcsak szakmai életet akar élni, hanem a széles körű nyilvánosság figyelmét is igényli. Ezért rendszeresen szervez irodalmi találkozókat, kiállításokat, továbbá kiadványokat jelentet meg. Eddig összesen hat asztaltársasági melléklet látott napvilágot a Hírmondóban, 1990-ben kettő. 1991-ben négy, a legutóbbi decemberben. Terv szerint, ezután is negyedévenként jelenik meg a melléklet. Érdemes lenne ezeket a mellékleteket összegyűjteni, így legalább körvonalakban megismerhető az az alkotó munka, amely az asztaltársaságban folyik. Főként verseket, szépprózai írásokat, grafikát találni a lapban. A többi között, Bódi Ildikó, Vincze Dezső, Handó Péter, Szabó Szilvia, Penderik Tamás, Hidasi József, Nádasdi Antal, Lóci Tóth Kálmán. Etesi Deák László, Nagy István, Galajda Judit, Paróczai Csaba, Zsuffa Péter verseit, továbbá Mars- chalkó Zsolt, Fenyvesiné Una- tenyi Magdolna, Bódi Ildikó kisprózáját olvahatjuk. Az ugyancsak gazdag grafikai anyagot Bagi András, Földi József, Losonczy Ildikó, Orbán György, Ujváry Imre, Zsuffa Péter. Hertelendy Zsuzsa, Oláh Jolán. Deák László Tamás, Cene István, Rottenhoffer Lajos Attiláné művei jelentik. Sőt, megjelent már egy fénykép Barátit Zoltán szobráról, s Gyurián Tibor színházi fotója. Bizonyos, hogy e nevek egy részével, illetve műveikkel később is találkozunk majd. mér
