Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

1992. január 18., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Volt egyszer egy mesterség Zsolnai vendégkiállítás Salgótarjánban „Volt egyszer egy mesterség" címmel kiállítás nyílik a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum­ban január 24-én. A zsolnai múzeum vendégkiállí­tása egy régi mesterségről, a drótosokról szól. A nem is olyan távoli időkben egész Magyarorszá­gon ismert és kedvelt volt a „drótos tót”, aki há­tán hordott műhelyével járta a Kárpát-medence falvait, elvégezte a pótolhatatlanul szükséges javí­tásokat, remek mesterműveket is készített. A zsolnai múzeum e hírneves szakma rekvizí- tumait, ősi szerszámait, mesterműveit, illetve ma­gát a vándoripart űző embert, a „drótos tót”-ot mutatja be, nemcsak szakmai tevékenységét, ha­nem életmódját, kultúráját is. Cserébe a salgótarjáni Nógrádi Történeti Mú­zeum „Pénzintézetek, értékpapírok Nógrádban" című kiállítását nyitják meg Szlovákiában, Zsol­nán február 6-án. A salgótarjáni bűnüldözés változásairól Több a besurranó, a lányrablás sem kuriózum Még nincs pontos adat ar­ról, hogyan alakult a/, el­múlt évben a bűnözés Salgó­tarjánban. Csak annyit sejteni, hogy majdnem há­romezer bűn­tett jutott a vá­rosi rendőr- szervek tudo­mására, és ez bizony több volt mint 1990-ben. — Milyen bű­nesetek fordul­tak elő leggyak­rabban? — Mint szerte az országban, a lopások, rablások, egyszóval a vagyon elleni bűncselekmények száma a legnagyobb. — Juhász István rendőr őrnaggyal, a Sal­gótarján Városi Rendőrkapi­tányság vezető-helyettesével beszélgettem a város közbizton­ságáról, az előző esztendő ta­pasztalatairól. —-'Melyek voltak azok a bűn- cselekmények, amelyek a ko­rábban szinte kuriózumként sze­repeltek, 1991-ben pedig bőven előfordultak? — Közokirathamisítással ez­előtt alig találkoztunk. Az el­múlt évben pedig a gépjármű­vek forgalmi engedélyében az érvényességi határidő gyakran illegálisan, így indokolatlanul került be. A csalók műszaki vizsga nélkül könnyebben és drágábban túladhattak az érték­telen autókon, a károsult pedig csak akkor jött rá, mikor bejött hozzánk átíratni a kocsit. De nőtt a besurranásos lopá­sok. a gázspray-vel elkövetett rablások száma. A korábbi években nem volt divat magyar lányok elrablása. Most többször is előfordult olyan, hogy a fiatal áldozatot hazug ígéretekkel külföldre csábították, ahol - miután az út­levelét erőszakkal elvették tőle üzletszerű kéjelgésre kény­szerítették, Jelenleg is nyomo­zunk egy ilyen ügyben. — Tavaly változott a Salgó­tarján Városi Rendőrkapitány­ság szervezeti felépítése. Fiata­lok kerültek a vezetői székekbe. Mit jelent ez az átszervezés és miért volt szükség? ra Juhász István — Azzal, hogy szétvált a korábban egy­ként működő felderítési és vizsgálati osz­tály, a hatékony­ságunk növeke­dett. Mivel emelkedett a bűnügyek száma, bővíteni kellett a létszá­mot, így a szer­vezeti keretet is meg kellett vál­toztam. — Milyen új módszereket al­kalmaznak haté­konyságuk növe­lése érdekében? A nyilvánosság bevonása a felderítésbe a korábbinál lénye­gesen nagyobb szerepet kapott. Szép számmal akadt olyan eset, amikor az állampolgárok segít­ségével találtuk meg az ismerte­ién elkövetőt. Elővesszük, a ré­gebben félretett, nem megoldott ügyeket is, amelyekből sokat most sikerült felgöngyölíte­nünk. Újdonság az is, hogy már a felderítés szakaszában bevon­juk a bizonyítási eljárást végző vizsgálókat.Bevezettük a nyo­mozók éjszakai szolgálatát. A bűnügyi osztály folyamatos, el­lenszolgáltatás nélküli segítsé­get kapott konkrét figyelő szol­gálatra, nem bűnügyben dol­gozó kollégáktól. Az átszervezésekkel párhu­zamosan nőtt a hatékonysá­gunk, amit az is jelez, hogy a változások után emelkedett a felderített bűnügyeink száma. — M ilyen együttműködést akarnak kialakítani a további­akban a város polgáraival? — Az önvédelmi csoportok adta lehetőségeket próbáljuk maximálisan kihasználni. Som- lyóbányatelepen a segítségük­kel sikerült elfognunk egy be­törő bandát. A csoport műkö­dése óta lényegesen csökkent a környéken mindennemű bűn- cselekmény száma. Az a célunk, hogy a bűnme­gelőzésben és bűnüldözésben hatékony, polgárbarát rendőr­séget hozzunk létre, amelyet el­fogad a társadalom, és a helyi közvélemény is. fá. Gondolnak a nyugdíjasokra Az, hogy Salgótar­jánban a Kohászati Üzemek gazdasági nehézségekkel küszködik, hogy a dolgozók létszáma a felére csökkent, meglátszik az üzemi konyha szín­vonalán is. A hajdan szebb napokat látott ebéd­lőben a kohászvál­lalattól mindössze negyvenen foglal­nak helyet, hogy el­költsék ebédjüket. A kollektív szerző­dés ugyanis lehe­tővé teszi, hogy az ebédpénzt a fizetés­hez csatolják. So­kan gondolkodnak úgy: jobban járnak, ha az összeget a bo­rítékban látják vi­szont, mintha ebé­delnek. így más­képp oldják meg ét­kezési gondjaikat. Nem lehet ugyanezt elmondani a környéken lakó nyugdíjasokról. Ok ragaszkodnak az acélgyári konyhán főzött ételhez, mert sokuknak ez jelenti a meleg ebédet. Az üzem jelentős ösz­szeggel járul a költ­ségekhez: elég fel­mutatni a nyugdíjas kiskönyvet, és má­ris fogyasztható, vagy elvihető az ebéd. Mindez 200 nyugdíjast érint. Mivel a konyhát a Vendéglátó üze­melteti, rövidesen összeülnek a két vállalat képviselői: kifizetődőbb-e itt főzni, vagy egysze­rűbb lenne tálaló- konyhává átalakí­tani? Mindezt úgy, hogy ne szorítsák ki a nyugdíjasokat... Bízni? Miben? A statisztika nem szívderítő. Az országban Nógrád az „elő­kelő” 2. helyet foglalja el a munkanélküliség tekintetében, fej-fej mellett haladva a sokat emlegetett Szabolcs-Szatmár- Bereggel. Borsod már „körhát­rányban" van. Szabó Kálmán, a megyei munkaügyi központ igazgatója a száraz tényekkel szolgál. A tulajdonképpeni nagy elbocsá­tási hullám a múlt év második felében érte el Salgótarján sok ipari munkást foglalkoztató nagyüzemeit. Az igazgató elmondta: épp az utcára kerülő emberek érde­kében kötelező a munkaügyi központnak bejelenteni, ha egy munkahelyen nagyobb elbocsá­tásokat terveznek. Vagyis, ha megválnak a létszám 25 száza­lékától, illetve ötven főnél töb­bet küldenek el. E döntésről a központot legalább három hó­nappal a tervezett létszámcsök­kentés előtt értesíteni kell! Ha valamely munkahelyen „csak" tíz embert érint az elbocsátás, 30 nappal előtte írásban szük­séges név szerint az érintette­ket, és a munkaügyi központot értesíteni. A tavalyi esztendőben az SKÜ háromszáz, a Síküvegy- gyár kétszáz, a Vendéglátó százötven, az Öblösüveggyár kétszázötven, a NOTÍÉV száznyolcvanhat, a nyomda hetven dolgozó elbocsátását je­lentette be. A lista persze ko­rántsem teljes. A létszámleépí­tések döntő része már megtör­tént. így azután már csak abban bízhatunk: lesznek még ennél jobb éveink is ... lesi Salgótarján és környéke Kazár. A község központjában a két világháború áldozatainak emlékműve látható - Gyurkó felv. ­Elköltözött Nógrádker—üzletek A napokban költözködött a Nógrád Kereskedelmi RT két salgó­tarjáni üzlete is. — Mi az oka a hurcolkodásnak? — erre kértünk rövid választ Mihály Zoltántól, az RT kiskereskedelmi osztályvezetőjétől. — Még 1990-ben jelent meg az a törvény, amely előírja, hogy azokat az üzleteket, amelyben tíznél kevesebb ember dolgozik, pri­vatizálni kell. Mi ennek értelmében jártunk el. A Rákóczi úti vízve­zeték-szerelvény boltunkat nyilvánosan meghirdettük eladásra. Az üzlethelyiség berendezéssel, természetesen az árukészlet nélkül, gazdára lelt, egy kft. vette meg. Az árukészlet - a dolgozókkal egy­ütt - átköltözött a piac melletti vasáruházba, ahol kitűnő helye van, és marad egy vízvezeték-szerelvény szaküzlete Salgótarjánnak. — A másik helyet változtató bolt a Salgó-bizi. Nekik miért kellett új helyet keresni? maj iüi ß .i « — Annyira megnövekedtek a bérleti és az energiaköltségek, hogy gazdaságtalanná vált a bolt. Ők a Lakberendezési Áruházban találtak otthonra. — A felmondott becsüsöket lehet pótolni? — Nehéz lesz, meghirdettük az állásokat. Ha másként nem megy, a bútorrészleg dolgozói vállalják a feladatot. — Egyéb tervek? — Rövidesen Bátonyterenyén kínálunk eladásra üzleteket, lesi Kevés export • Salgótarján. A Kohászati Üzemek az idén lényegesen ke­vesebbet termel, mint tavaly. Enne! a kisebb mennyiségű termelésnek a rendelés ellátott­sága is bizonytalan. Annyi bi­zonyos,hogy a legtöbb gyár­részleg első két havi termelésé­hez szükséges rendelés már megérkezett, s hogy most még igen kevés export igény érkezett meg. Városrendezés • Zagyvapálfalva. A leg­utóbbi választási gyűlésen töb­bek által felvetett problémával, a sporttelep, a garázsok és a ját­szóterek kialakításával kapcso­latban Kenyeres István, a városi önkormányzati hivatal műszaki osztályának vezetője elmondta.' nem lenne célszerű konkrétan foglalkozni az üggyel az általá­nos rendezési terv elkészülte előtt. Elmondta, a déli városrész fejlesztése fontos feladat, a kör­zetnek a rendezési tervének kia­lakítása pedig prioritást élvez. Új orvosi rendelő Kar ncslapujtő. Elkészült a község új orvosi rendelője (amiben a fogászati rendelő is helyet kapott), Valamint a hoz­zájuk tartozó'két szolgálati la­kás. A hel) költségvetési üzem mintegy 18 milliós költséggel végezte el a munkálatokat. A rendelők üzembe helyezése feb­ruár negyedikén lesz - a mű­szaki átadás már korábban meg­történt. Mit akar ez a pár tucat ember? Asztaltáncoltatás helyett asztaltársaság Független művészeti-művelődési közösség Salgótarjánban Művészeti, de különöskép­pen irodalmi pályát kezdeni a magyar vidéken — legalábbis a reformkor óta — kockázatos vállalkozásnak tetszik, ide értve a legfestőibb tájakat is, teszem azt Somoskő és Salgó várának környékét, ahol valamikor Ba­lassi Bálint lovagolt, főként Eger vára felé véve útját, szere­lemtől űzötten. A szerelem ugyan még ma is elviheti az ifjú embereket Egerbe, vagy bár­hová. Ha viszont valaki verse­ket, prózai műveket is dugdos a tarisznyájában, vagy inkább diplomatatáskájában, s óhajtja, hogy erről más is tudomást sze­rezzen, jobb, ha Budapest felé veszi útját, ahol úgyszólván az egész mérvadó kritikai és kiadói élet zajlik, bár most mindez épp összeomlott, vagy összeomló­ban van, hasonlóan a hajdani végvárakhoz. Átmeneti időket élünk, amit a kulturális élet álta­lában, az irodalom pedig külö­nösen megszenved. A legjobb esetben nem szenved ki. Tehát egyáltalán nem irigy­lem a pályakezdőket, miként a nem pályakezdőket sem. Szilárd meggyőződésem, hogy bármely tehetség öntörvé­nyűén, súlyos belső és külső küzdelmek árán, azaz végső so­ron önerőből juthat csak ér­vényre. De azt is gondolom, hogy az adott társadalmi, szel­lemi közeg segítheti a tehetsé­gek és tehetségesek érvényre ju­tását, a közeg hiánya pedig akár végzetesen is meggátolhatja azt. Nem is annyira a konkrét for­mában jelentkező rosszindulat a veszélyes, inkább a középszer bénító közönye, ami bármely erőfeszítés hiábavalóságát su­gallhatja. Elsősorban ezt kell legyőzni, illetve - mert valószí­nűleg legyőzhetetlen - ennek bénító hatását az embernek ön­magában. Gyanítom, ez a tehet­ség erejének mindenkori fok­mérője. A közönyt kell túlélnie. A többi csak szerencse kérdése. Minden alkotás magányban szü­letik. Ez az alkotó ember onto­lógiai magánya. Hogy ne váljon társadalmi magánnyá is, abban segíthet a környezet. Elsősor­ban azáltal, hogy figyelemmel tiszteli meg. A politológiában emlegetett „civil társadalom” szervezet­tebbé, hatékonyabbá válása, a kis helyi közösségi formák sza­porodása tehát - egyéb jelentő­ségükön kívül - a kreativitás érvényesülése szempontjából is kívánatos. Ilyen, különböző szakmai, illetve érdeklődési kö­rök mentén szerveződő ki- sebb-nagyobb csoportok, rend­szerint valamely intézmény er­kölcsi, esetleg valamely csekély mértékű anyagi támogatását él­vezve már Nógrád megyében is léteznek. Közéjük tartozik Sal­gótarjánban a Balassi Bálint Asztaltársaság, amely a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyv­tárban lelt otthonra. A társa­sággá szerveződött pár tucat ember-jelenleg mintegy negy­ven - érdeklődési köre közel áll egymáshoz. A kezdeti buktatók után mára kialakult programmal rendelkezik, döntő többségük irodalommal, prózával, költé­szettel. képzőművészettel fog­lalkozik, többen már évek óta publikálnak is. A könyvtár he­lyiséggel, szervezéssel, ki- sebb-nagyobb publikációkkal, pályázatokkal nyújt segítséget, jó ügyet szolgálva. Egy idő óta rendszeresen he­lyet is ad műveik számára a ha­vonta megjelenő Hírmondó című könyvtári lapban, annak mellékletében. A Hírmondó első ilyen asztaltársasági mel­léklete 1990 júliusában látott napvilágot. Az alkalomra írt rö­vid beköszöntőjükből meg­tudni, a Balassi Bálint Asztal- társaság -r— mint művé­szeti-művelődési független kö­zösség és műhely - 1988-tól működik Salgótarjánban, a me­gyei könyvtárban. Tagjai lehet­nek mindazok, akik alkotó te­vékenységgel, művelődésköz­vetítő feladatok végzésével részt kívánnak venni Salgótar­ján és környékének kulturális közéletében. Az asztaltársaság természetesen nemcsak szak­mai életet akar élni, hanem a széles körű nyilvánosság fi­gyelmét is igényli. Ezért rend­szeresen szervez irodalmi talál­kozókat, kiállításokat, továbbá kiadványokat jelentet meg. Eddig összesen hat asztaltár­sasági melléklet látott napvilá­got a Hírmondóban, 1990-ben kettő. 1991-ben négy, a leg­utóbbi decemberben. Terv sze­rint, ezután is negyedévenként jelenik meg a melléklet. Érde­mes lenne ezeket a melléklete­ket összegyűjteni, így legalább körvonalakban megismerhető az az alkotó munka, amely az asztaltársaságban folyik. Főként verseket, szépprózai írásokat, grafikát találni a lapban. A többi között, Bódi Ildikó, Vincze Dezső, Handó Péter, Szabó Szilvia, Penderik Tamás, Hidasi József, Nádasdi Antal, Lóci Tóth Kálmán. Etesi Deák László, Nagy István, Galajda Judit, Paróczai Csaba, Zsuffa Péter verseit, továbbá Mars- chalkó Zsolt, Fenyvesiné Una- tenyi Magdolna, Bódi Ildikó kisprózáját olvahatjuk. Az ugyancsak gazdag grafikai anyagot Bagi András, Földi Jó­zsef, Losonczy Ildikó, Orbán György, Ujváry Imre, Zsuffa Péter. Hertelendy Zsuzsa, Oláh Jolán. Deák László Tamás, Cene István, Rottenhoffer Lajos Attiláné művei jelentik. Sőt, megjelent már egy fénykép Ba­rátit Zoltán szobráról, s Gyurián Tibor színházi fotója. Bizonyos, hogy e nevek egy részével, illetve műveikkel ké­sőbb is találkozunk majd. mér

Next

/
Oldalképek
Tartalom