Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
1991. november 27., szerda RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE 5 Helyi lap indul Felsőpetény. A Lakiteleki Alapítványtól kapott húszezer forintból indítja be a képviselő testület a helyi lapot. Az első szám december elején jelenik meg. Az elképzelések szerint a jövőben kéthavonta kerül a község lakóinak postaládájába. A szerzői gárdát elsősorban a helybeliekből verbuválják, ugyanakkor szívesen fogadják a máshonnan jelentkezőket is. A lap tájékoztatja a lakosságot a községet érintő testületi döntésekről, a Mit beszélnek a faluban? gondolat jegyében. Felújítják a felgyújtott Szépít Ingyen tej, alma # Szendehely. A Népjóléti Minisztériumtól kapott pénzt az elkészült környezettanulmányok felhasználásával az önkormányzat rendkívüli nevelési segélyként juttatta el az óvodás és iskolás korú szülőknek. Az összeg nagyságát a rászorultság határozta meg, melyet a hatszáz és ötezer forint közötti különbség is jelez. Egyébként az előbbi indokkal száznyolcvanezer forint került a családokhoz. A gyermekek és szülők megbecsülését, az apróságok iránti szeretetet mutatja, hogy kétszázötven főnek hetenként kétszer ingyen tejet és almát adnak, amelynek ellenértékét az ön- kormányzat fizeti ki. Magángyűjtemény # Berkenye. Nem sikerült megmenteni a magánkézben lévő falumúzeum értékes tárgyait, pedig a polgármesteri hivatal mindent megtett. Amikor megtudták, hogy a magángyűjteménnyel rendelkező helybeli lakos azért kívánja eladni az általa összegyűjtött kincseket, mert mostani lakását lebontja és újat épít helyébe, - rögtön hozzákezdtek „a kincsek megszerzéséhez”./ Mivel a falumúzeum tulajdonosa által kért százötvenezer forintot nem tudták előteremteni, csupán ötvenezer forintjuk volt. ezért a hiányzó összeg megszerzéséért a magyarországi németek szövetségéhez fordultak.„A pénzünk nincs" válasz kézhezvétele után a gyűjtemény. amely bemutatta a községben élő hagyományokat, egy budapesti lakos magántulajdonába került. Lelkiismeretesen élni és dolgozni Munkanélküli magángazdálkodó Bedobta a törülközőt zetben, mint főállattenyésztő. Igaz, akkor 30 napos volt a munnkaidőm. A rákövetkező évben, 1989-ben nem annyira, de már jelentkeztek a jövőt beárnyékoló fellegek. Az elmúlt esztendőben pedig megsokasodtak. Olyan szerződést akart kötni velünk a nagyüzem vezetése, amelyben ő diktálta volna a feltételeket. Nem vállalkoztunk a diktátum teljes elfogadására, mert kiszámítottuk, hogy rosz- szul járunk. Az új feltételek a következők voltak: a kihelyezett álomány és a hitelbe adott takarmány, valamint a táp után húsz százalékot kell fizetni. Kényszerhelyzetben voltunk, de mégsem hagytuk magunkat. Sikerült a kemény feltételekből valamit lefaragni. Már ekkor is érezhető volt, hogy a megkezdett konfliktus- helyzet csak tovább fokozódik. Ezt támasztják alá az időközben vasszal pedig újra megpróbál- kozok valamivel. — Ha jól következtetek, akkor ön a termelőszövetkezetet okolja a kudarcért. — Erről szó sincs. A kormány a hibás. Állandóan azt papolja, hogy támogatja a magánvállalkozókat, miközben éppen ellenkezőleg cselekszik. Ezt bizonyítja a mi esetünk is. Ebből is kitűnik, hogy agrárpolitikája egyenlő a nullával. Jártam Ausztriában, Olaszországban. Megtudtam, hogy ott jelentősen dotálják a mezőgazdaságot. Nálunk, aki vállalkozik, annak 35-40 százalékos kamatot ajánlanak. Már az indulás pillanatában tönkreteszi magát a vállalkozó. Adjanak hitelt 5 százalékos kamatra, 3-4 évi türelmi idővel, akkor akik abbahagyták, vagy abbahagyják, azok is újra kezdenék, mert szeretnének vállalkozók lenni. Venesz Károly Szendehely. Nagy port, s képletesen szólva nagy füstöt kavart ügy volt nemrégiben a Börzsöny Áfész tulajdonában lévő Szepi Fogadó kigyulladása. Bizony, alaposan leégett a közismert szórakozóhely, a vendégek, s a tulajdonos nem kis kárára. A rendőrség a nyomozást az ismeretlen tettes ellen megszüntette és erről értesítette az áfészt. Az Állami Biztosító előlegként kétmillió forintot adott a károsult cégnek. Ebből a pénzből és saját erőből, a szövetkezet építőrészlegének szakemberei már hozzákezdtek a fogadó leégett részeinek újáépítéséhez. Ezzel párhuzamosan a belső terület Iskola vagy micsoda ez? máron másfél évtizede iskolaigazgató. A képzőművészetet a középiskolában szerette meg. („ Törvényszerű volt, hogy megkedveltem. Az okokat illetően egyetlen nevet kell mondanom: Farkas András tanár úr. Nála nem is rajzszakkörre jártunk, hanem bementünk a termébe rajzolni. Gyakran modellt álltunk neki, másszor meg órákon át beszélgettünk a különböző festményekről, szobrokról. A tanár úr jellegzetes humora, s egészen fantasztikus stílusa a képzőművészet megszállottjaivá változtatott bennünket. A mai napig Farkas András tanításából táplálkozom, mind munkáimban, mind a katedrán.") Az iskola élén a barátságos, hangulatos környezet kialakítására is törekedik Várszegi István. Az osztálytermek és folyosók falát művészeti értékekről, történelmi érdekességekről készített összeállításai díszítik. Az intézmény udvarán létrehoztak egy arborétumot. („Itt azok a megismerendő fák, bokrok találhatók, melyekkel tanulóinknak tisztában kel! lenniük. Nem kis munka volt ennek a létrehozása sem, de ezért élünk. Ok a jövő generáció, értük minden tőlünk telhetőt meg kell tenni. Számomra sincs nagyobb öröm, mint tehetséges „gyerekeimnek" átadni azt, amit én tudok. Boldog vagyok, ha tudomáízlésesen berendezett otthonában ismerkedek meg a nézsai Matos Andrással, a munkanélkülivé vált volt állattartó magángazdálkodóval. — Négyen együtt kezdtük, azzal az elhatározással, hogy hosszabb távon foglalkozunk a szarvasmarha tenyésztéssel. Nyolcvannyolc állattal kezdtük. Szereztünk munka- és betakarító gépeket, traktort, hogy a gépek segítségével jól kiszolgáljuk az állatokat. Ót évi törlesztésre helyezte ki a termelő- szövetkezet. Az egyezség szerint az előbb említett idő után, a megmaradó állomány a miénk lett volna. Nem csak az állatokat kaptuk hitelbe, de nem kellett azonnal fizetnünk a takarmányért, az olcsón beszerzett tápért, mert induláskor, 1988-ban, a nagyüzem mindezt r megelőlegezte. A tehenektől fejt tejet a szövetekezeten keresztül értékesítettük, s a kapott pénzből levonták a takarmány, a táp árát. Az akkori feltételek nekünk kedvezőek voltak. Később kiszámoltuk, hogy jól döntöttünk: elértük a várt eredményeket. Jómagam majdnem háromszorosát kerestem annak, mint előtte a termelőszövetkefelgyorsult események. — A múlt évben közösen hozzákezdtünk az állatállomány értékesítéséhez. A gazdaság vezetése e tekintetben korrekt volt. A közösen kialakított áron felül értékesített pluszpénz 50 százalékát nekünk adta - utal a szövetkezet eljárására. — Valójában mi húzódik meg az előzőek mögött? — Lehangoló következmény. A jelentős állományból június végére csak 24-26 maradt. Ugyanis terheink olyany- nyira megnövekedtek, hogy bennem is felvetődött, később pedig végleg megérlelődött, hogy abbahagyom. Ehhez a döntő lépést az ez évi szerződéskötési feltételek adták meg. A már említett 20 százalékos kamaton kívül a kihelyezett állatokat pénzre számolták át, és így szabták meg a törlesztést, ugyanakkor a tejház használati díját is ránk terhelték. Ez utóbbi két forinttal növelte meg a termelés költségeit, egy liter tejnél. Júniusban aztán mindannyian bedobtuk a törölközőt. — Most mivel tölti az idejét? — Mint munkanélküli megpróbálom átvészelni a telet. Ta„A kormánynak nincs agrárpolitikája" fotó: Rigó Az ácsok diktál jak most az ütemet szobák, presszó, étterem - munkálatait is elvégzik. A rendbetétel határidejét nem készített az iskola vezetése, valamennyit az eredetileg testedzésre szánt csarnok állapotáról. De, mint tudjuk, a baj nem jár egyedül. Újabb meglepetésekkel szembesültek az iskola Az alkotás ritka pillanata Ritka pillanatban kopogtattunk be riportalanyunkhoz. Éppen rajzolt. Kissé pironkodtunk. Tudjuk, manapság egyre kevesebbet van erre ideje. Pedig a vonalak, színek világa örök szerelme Várszegi Istvánnak, a Rétsági Általános Iskola igazgatójának. Endrefalván látta meg a napvilágot, középiskolás tanulmányait a balassagyarmati tanítóképzőben folytatta, Jászberényben érettségizett. Egerben levelező tagozaton végezte a tanárképző főiskolát, közben Lu- dányhalásziban, majd Szé- csényben tanított. 1968-ban rajz-földrajz szakon kapott diplomát, aztán az ELTE-n elvégezte a pedagógiai szakot. Imsomra jut, hogy tanítványaim közül grafikusok, belsőépítészek, vagy színházi díszlettervezők kerülnek ki.") A tehetséggondozást egyik elsőrendű feladatának tartja. E mellett pihenést nem ismerőén törődik az iskola ügyes-bajos dolgaival. Mindenkinek segíteni próbál, aki hozzáfordul gondjával. Családjára sokkal kevesebb ideje jut, mint szeretné, de felesége, s gyermekei megértik őt. („Hitvallásom: lelkiismeretesen végezni vállalt feladataimat. Nem panaszkodom, boldog embernek vallhatom magam. Csak egy kicsit több időm lenne rajzolni és festeni..."). (szilágy i-gvurkó) Jézus A kőfelmosás gyakori tevékenység a tornacsarnokban Nőtincsen 1984. szeptemberében nyitotta meg kapuit a körzeti általános iskola várva várt új épületegyüttese. A tervezés a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat (Nomber), míg a kivitelezés a Rétsági Épszöv munkája. Laczi István, az intézmény igazgatója félórán keresztül magyaráz. Indulat és harag nélkül. Közben konyákig turkál egy többkilónyi, vaskos dossziéban. Halvány mosoly sem fut át arcán. Érthetően. Drámáról van itt szó, nem is akármilyenről. Még a műfaj legnagyobbjai sem írtak ilyet. Szóval, az iskolában már az átadás után hetekkel komoly gondok kerültek felszínre. Aztán, ahogy teltek-múltak a dolgos hétköznapok, egyre több és nagyobb problémák derültek ki. Az első jegyzőkönyv 1985. januárjában született, s a tornaterem fűtési nehézségeit rögzítették benne. Ebben az esztendőben további három feljegyzést dás sem váratott sokáig magára: a fűtési szezonban kiderült, hogy az épületben hihetetlenül nehéz biztosítani a meleget. Az iskola vezérkara - mi mást tehetett? - jelezte ezen hibatucatokat az illetékeseknek. A kivitelező ilyenkor aztán ja- vít(gat)ott is. De az említett gondok továbbra, később is jelentkeztek. Bíróság elé került az ügy. A Legfelső Bíróság megállapította, hogy a tervező és a kivitelező céget terheli a felújítás költsége. A fűtési rendszer hiányosságairól szóló akták azonban a mai napig bíróság előtt fekszenek. Fűteni márpedig kell. A legjobb ötezer kalóriás szénnel, három műszakban, egy-két szabálytalanságot elkövetve. Például ventillátornál izzítják fel a kokszot. így tudják elérni a 20 fokot! Nem véletlen, hogy az igazgató görcsbe rán- duló gyomorral indul munkába, ha már odakinn mínuszokat mutat a hőmérő. Mi lesz a suliban? Kétszáz gyermek tanul ott. Egyszer már volt szünet, a fűtési nehézségek miatt. Vajon mikor lesz a következő? Kérdése kérdése ez Nőtincsen. Kérdezik az iskolában, kérdezik az önkormányzatban. Válasz sehol. Csend honol. A fűtéssel pedig továbbra is nagy bajok vannak. Nyakunkon a tél. Á tornaterem is beázik egy-egy esőzés után. Asztaliteniszeznének, kosaraznának, fociznának a gyerekek. Elég néhány csepp víz. s ott a baleset. Laczi Istvánnak nem csak a kazánházban van melege lakói. Egyszer megrepedtek az épület falai, másszor leváltak a csempék a falon. Egyik napon a padlóburkolat ment tönkre, másik nap beázott a tetőtér. A ráaMeg aztán ott vannak a kisebb hibák is. Azzal már nem is foglalkozik Laczi István. De mikor lesz ennek végre vége?! szilágy i-gyurkó Rétság és környéke szabták meg előre, azt a rendelkezésre álló pénz és a téli időjárás határozza meg.
