Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

4 wsr*T777:-r7M LÁTÓHATÁR 1991. november 27., szerda Összeállításunkban kéthe­tente közöljük azokat az in­formációkat, érdekes íráso­kat, melyeket eljuttattok hoz­zánk. Híreiteket, tudósításai­tokat a jövőben is várja a Di­ákpanoráma szerkesztője: Kovács Margit. Újkazán, megújult út Iskolánk ódon épülete a kö­zelmúltban egy új kazánnal gazdagodott. Korábban az egyik épületrész pedagógus” szolgálati lakás volt, melynek csak egy részében működött központi fűtés. Most a régi ka­zán kicserélése lehetővé tette az eddig hagyományos fűtésű tan­terem bekapcsolását is a köz­ponti fűtésbe. A szerelést Ka- zinczi Miklós, Bakos Sándor, és a község polgármestere, Csikó István végezte. Köszönjük ne­kik a tanulótársaink nevében. Nagy örömünkre szolgált to­vábbá, hogy az iskolánk előtti hepehupás bekötőút is meg­újult, könnyebbítve ezáltal tanu­lóink közlekedését, kulturált környezetet is biztosítva egyút­tal. '' Bakó Tamás és Illyés Ágnes Mátranovák A végrendelet (Meghökkentő mese II.) Jill Rosen’londoni lakásában ült, s még mindig nem fogta fel a borzalmas hírt, amit az imént kapott telefonon. Bár nem la­kott a Rosen villában, s köny- nyed, felelőtlen élete miatt a család fekete báránya volt, mégis igazi Rosennek érezte magát. Apja rossz szemmel nézte, hogy élettársához nem hajlandó feleségül menni, és gyerekeket nevelni, úgy, mint ikerbátyja, aki feleségével és kislányával a Rosen villában él. Tizenkét évesek voltak, ami­kor édesanyjuk meghalt. Ő volt az egyetlen, akit Jill igazán sze­retni tudott. Anyjuk halála után apjuk húga, a jóságos Barbara nevelte őket. Barbara mindig megértő volt vele. Azt is megér­tette, hogy ott kellett hagynia Styftst, a villát. Az ikerbátyja, Chris ugyanolyan pénzéhes, számító alakká vált, mint apja. Üzletembernek nagyon megfe­lelt, érzelmek nem befolyásol­ták cselekedeteit. Idegesítően pontos ember volt. A nap min­den percét beosztotta, szigorú napirendje volt. Másodpercnyi pontossággal ebédelt, vacsorá­zott, a legjelentéktelenebb do^ goknak is megvolt a helye a na­pirendjében. Ez szinte már má­nia volt nála. Jill ezt különösen nem tudta elviselni. Apja vi­szont pontosan ezt szerette a fi­ában. Jill az édesanyjára hasonlí­tott, sosem jött ki az apjával. Halálhíre mégis megrendítette, igaz titokban már várta, hogy a jogosan járó örökséget meg­kaphassa, s végre kifizethesse tartozásait. Annak ellenére, hogy apja mindig is jobban sze­rette Christ, az örökséget senki sem veheti el tőle. Ez neki jár. Gondolataiból élettársa riasz­totta fel. — A végrendelet kibontá­sára holnap kerül sor a vdiában. Most hívott az ügyvéd - mondta, majd italt kevert ma­gának. — Undorodom attól a ház­tól, te is tudod, Robert — kö­zölte Jill és idegesen járkálni kezdett. — Tulajdonképpen sajnálod az öreget? - kérdezte minden érzelemk nélkül a férfi. — Hát persze, hogy sajná­lom, Robert! Annak ellenére, hogy nem voltunk jóban, ő mégiscsak az apám volt. Nem erről van szó. Chrissel már több mindkét éve nem találkoztunk, amióta teljesen megromlott a kapcsolatunk. Én nem tudok úgy odamenni, mintha mi sem történt volna —- válaszolta ide­gesen. — Ugyan drágám! Gondolj a pénzre, amit kapsz - mondta Robert és elégedetten kortyolt az italból. ( Folytatjuk) Kurucz Éva Bp. Arany J. Gimn. Korszerűsödtünk Öt darab Samsung színes TV. egy parabola antenna és egy Digital hi-fi berendezés tulaj­donosainak mondhatjuk már mi is magunkat, amit nemrégiben kapott iskolánk. Mindannyian örülünk a készülékeknek, hi­szen ezek az órák alatti tanulá­sunk könnyítését szolgálják. A tanári magyarázat mellett így filmeket is nézhetünk az órához kapcsolódó anyagról. Túri Mónika Dejtár Színházban jártunk Az elmúlt hónapban Isko­lánkból a 6/a és a 8/b osztály Szécsényben egy remek szín­házi bemutatón vett részt. Az egri Gárdonyi Géza Színház Soraimat címezhetném a Sal­gótarjáni Városgazdálkodási Vállalatnak és az Új Nógrád „Kíváncsiskodó" rovatának is. Ugyanis november 13—i szá­mukban válaszolt az „illetékes”, hogy áremelés miatt rónak ki 500 forint/garázs szemétszállí­tási díjat. Itt óriási tévedés, van! Az. ár­emeléseket évek óta érezzük. Ne üssük el a dolgok lényegét ezzel a magyarázattal. A szemétszállítási díj jogos­ságát firtatják a garázstulajdo­nosok évek óta, korábban ugyanis csak 36- forint volt az előadásában Presser Gábor és Sztevanovity. Dusán: A padlás c. zenésMarabját.néztük meg. A szép élményt köszönjük osztályfőnökeinknek. akik megszervezték ezt a színházlá­togatást. Fodor Renáta Tőtési Margaréta Magyarnándor. Ált. Isk. Iskolai verseny Iskolánk az idén’ is megren­dezte vers- és prózamondó ver­senyét. A többhetes izgalom után a versenyzők osztálytár­saik előtt mondhatták el a vá­lasztott művüket. Ők dönthet­tek: ki legyen az a három ta­nuló, akit érdemesnek tartanak arra, hogy részt vegyen a városi döntőn. A köszöntőt Réváy Renáta mondta el, majd Bakos Györgyi tanárnő tartott beszédet. A verseny befejeztével a zsűri összeült tanácskozni. Ta­A függőleges sorok helyes átcsoportosítása után két víz­szintes sorban olyan dolgokról lesz szó, amelyek összetartoz­nak.(Legalábbis reméljük . . .) Beküldési’ határidő: decem­ber 6. Legutóbbi rejtvényünk összeg évente. Ezzel az összeg­gel még sokakat megetettek. Hogy miért ez a csúnya kife­jezés? Korábbi tiltakozásunk fő, oka az volt, hogy á‘garázsokban nem képződik öt köbméteres konténernyi szemét, még húsz garázsban sem. Nézzék meg az Úttörők úti 2 darab konténert, melyben bűzlik a hulladék . Ti­zennégy szerep áron' mi is el­hordjuk. mert megszoktuk az utcasöprést és a hólapátolást is. amit szintén mi végzünk el a vá­ros eme utcájában, évek óta! Talán azért lett ilyen magas a szemétszállítási díj, mert csak a Ián ezek voltak a nap legizgal­masabb percei. A zsűri döntése alapján az 5-6.-osoknál Jegesi Csaba (6.b.). míg a 7-8.-osoknál Boda Róbert (8.e.) tanulók értek el első helyezést. Akik nem értek el helyezést, emléklapot kaptak. Vertich Lilla St. Kodály Iskola Hangversenyen voltunk November 13-án volt az első bérletes hangverseny iskolánk felső tagozatos tanulói számára. A hangversenyen közreműkö­dött a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar Horti Gábor vezénylé­sével, aki ismertette a művek eredetéi és szerzőit. Az előadott művek a barokk korból szár­maztak. A hangverseny zárása­ként a zenekar Matúz Csillát kí­sérte. aki Händel: F-dúr orgo­naversenyét játszotta. Doros Ánna, St. Rákóczi isk. helyes megfejtése: körző, radír, füzet. Könyvjutalmat nyertek: Burai Hajnalka Szügy. Rákóczi ut 77.. Király Krisztina Salgó­tarján. Kistarján u.8„ Divald Bertold Jobbágyi, Felszabadu­lás u. 4/b, garázstulajdonosok kis részétől próbálják meg behajtani? Nyil­vántartásukban bizonyára csak a legelső garázstulajdonosok szerepelnek, azok is csak a vá­ros egyes részein. Hány bőrt lehet még az autó­sokról lehúzni? Mit fizetnek azok akik télen-nyáron a gya­logjárdákon tartják „szemetelő" járművüket? Javasolom a dön­tést felülvizsgálni, és arról hatá­rozni. hogy a befizetés egységes és igazságos legyen, a szolgálta­tás iránti igényhez igazodjon. Lonsták Elemér Salgótarján Kíváncsiskodó A minimálbér kőtelező Kíváncsiskodónk előző számában egy jeligével ellá­tott levél kérdését tettük fel. Olvasónkat az érdekli, vajon ki ellenőrzi a kisiparosokat, kiskereskedőket, hogy megad­ják-e alkalmazottaiknak a minimális, 7000 forintos munkabért? A választ a mun­kavédelmi és munkaügyi fel­ügyelőség egyik munkatársá­tól kaptuk meg: — A minimálbér kötelező biztosítását rendelet írja elő, be­tartásának ellenőrzését mi, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség dolgozói végez­zük. Szúrópróba szerűen, célel­lenőrzés formájában illetve a munkavédelmi vizsgálatok ke­retén belül foglalkozunk ezzel a területtel. Amennyiben a mun­kavállalónak gondot jelent, hogy a hétezer forintos összeget megkapja, hozzánk fordulhat, s mi utána járunk az esetnek, és felhívjuk' a munkáltató figyel­mét a rendelet végrehajtására. A minimális, 7000 forintos fizetés a teljesítménybérben dolgozók­nak is jár, de csak abban az esetben, ha a 100 százalékot tel­jesítik. Rovatunk következő kérdé­sét a salgótarjáni Vásár téren lakó nyugdíjasok tették fel: Mikor szűnik meg az Arany Kenguru nevű kaszinó, mert a hangoskodás zavarja a nyu­galmukat? Szívesebben látná­nak más üzletet a környéken. Kábítószeres kuvaiti sejk Egy egyiptomi bíróság kábítószerkereskedelem vád­jával életfogytiglani börtönre és 150.000 dollár pénzbünte­tésre ítélte Talal Nasszer A! Szabah sejket, a kuvaiti ural­kodócsalád tagját. A rendőr­ség ugyanis 750 gramm hero­int talált a sejknél. Az A1 Ah- ram jelentése szerint a sejk védőügyvédje a tárgyaláson azt állította, hogy a heroin a vádlott „személyes fogyasz­tására,, szolgált, ugyanis Ta­lal Nasszer A1 Szabah drog- függőségben szenved. A rendőrségi közlemény szerint ezzel szemben a sej­ket annak a bejelentésnek alapján tartóztatták le, hogy fél évvel ezelőtt megpróbált heroint eladni egyiptomi rendőrtiszteknek. Ugyancsak perbe fogták a sejk szíriai szakácsát, azért mert szerepe volt a sejk he­roin ügyleteiben. Kísért a balszerencse A Galapagos szigetektől 150 mérföldre, a Csendes óceán vizein elsüllyedt az a hajó, amely tíz millió dollár értékű felszerelést, közte a Titanic felkutatására szolgáló „Jason” tengeralattjárót szállította. Az értékes műszaki berendezések minden valószínűség szerint elveszettnek tekinthetők. A „Jason” tengeralattjáróval 1985-ben és J 986-ban megkí­sérelték, hogy megtalálják és a felszínre hozzák az 1912-ben jéghegynek ütközött és elsűly- lyedt Titanic luxusgőzös ma­radványait. A jelentés szerint a berende­zéseket és a tengeralattjárót szállító hajó Guayaquil ecua­dori kikötőből indult a Gala­pagos szigetekre egy expedíció részvevőjeként, amelynek az a célja, hogy amerikai és kana­dai diákok számára televíziós műsorokat készítsenek a szige­tekről. A hajó elsüllyedése emberéletben nem tett kárt. A műsorok készítésében közre­működő hatvan tudós és tech­nikus már korábban repülőgé­pen a Galapagos szigetekre ér­kezett. Amikor a hajó süllyedni kezdett, az ecuadori haditenge­részet rombolója a segítségére sietett, de már nem tudta megmenteni. Postánkból Hány bőrt lehet még lehúzni? Rejtvény Nyolc hét az egészségügy közelségében A hatodik x tájékán kicsit fel- lélegzik a: ember, ha egy kór­házból azon az ajtón távozik amelyiken érkezett. . . Több­ször futott végig a hátamon a zöld csempével burkolt műtő hi­deg lehelete. A fehér és pasztell világa ez, ahol módosulnak az életünket irányító törvények, szokások. Itt sokszor jó a mások közelsége, a fizikai enyhülés, de ha neveltség és műveltség híján baj van a kontrollal, az operált seb többszörösen is tud fájni. Csodálom a jó természetű embereket, akik megérzik a környezet parancsát, vizet hoz­nak a lázasnak, netán reggel egy duplát. Lehet hívni a nővért, de hát az sem Siva, csak két keze van . . . Előre is elnézést kérek az ol­vasótól, nem lesz sztori. Nem kukucskáltam 'az ajtónyíláso­kon. Pletykáim nincsenek, de mi tagadás olykor eljutottam a belső zúgolódáshoz is. * * * Azzal kezdem, amivel elbú­csúztattak: ha valamit észlelek, s a házi patika nem segít, azon­nal jelentkezzem. Hála ezért a figyelmeztetésért nem kell több órát előszobázni a körzeti or­vosnál végighallgatva egy tu­catnyi ember búját, baját, a gondoskodó aprólékos tanácso­kat, mert a vékony furnérozott ajtó még a súgást is átengedi. Cyrano után szabadon: Én ma­gamat kiadom annak akinek kell, de hogy a fél falunak, azt nem tűröm el. Lehet az írnok diszkrét, az asszisztens korrekt, bajaim nem tartoznak rá. A kör­zeti rendelés - ahol így van - régóta skandalum. Apró bajok lesznek naggyá, s ha már csak a kórház tud segíteni, annak vas­tagon meg kell adni az árát. Nem arról van szó, hogy a kórházban csak pénz ellenében figyelnek fel az emberre, hanem arról, hogy az eredeti állapotot károsodás nélkül már nem lehet mindig helyreállítani. A pénz! Ez Zolánál egy re­gényt szült, a hálapénz legutóbb egy interjú kötetet: „Pénzt, vagy életet”! Hallgatok az intelemre: fának ne menjetek, mert ha fá­nak neki mentek, fejeteket be­veritek. A kenőpénzt már Jézus idejében is ismerték, de dudvá- ból igazán fává az emberarcú szocializmusban nőtte ki magát. Megbélyegezni néhány embert, kapzsik-kapzsijának kikiáltani valakit, gyanút és bizalmatlan­ságot ébreszteni egy társadalmi­lag értékes csoport iránt, több lenne hibánál. Éz a métely ré­góta rátelepedett már a szolgál­tatásra, a fa gyökerét táplálta a hiánygazdálkodásba kontrasze- kekció. Elég volt szóba hozni a pártbizottságot, utalni néhány elvtárs nevére, mindjárt más­ként mentek a dolgok, persze már akinek. Rossz időket élünk. Már nem vagyunk ott, mint egykor, de még ott sem ahol szeretnénk. Pénzből keveset ma is adnak, de sokat követelni csak mások ro­vására lehet. Fundamentális vál­tozások várnak az egészség­ügyre, a segédápolónőtől a pro­fesszorig. Fehér ágyon hallgatom a napi híreket. Szóba kerül Surján miniszter neve. Itt a kórházban még jobban figyelem szavait. Olyasmit mond, hogy a jövőben az orvosnak nemcsak az lesz a feladata, hogy a páciens bajáról tudjon, de tudjon a beteg életé­ről is. Ezen el is tűnődöm. Az­tán egy orvosnő válaszol. Mondja, tudni kell egy beteg életmódjáról, lelki állapotáról, a stresszek kiváltóiról. Sokan évtizedekig hordozták titkaikat. A gyerekeknek azt mondták amit illett, nem azt, ami igaz. Ebbe és hasonlókba is bele lehetett betegedni. Ma meggyógyul valaki, de holnap új nyavalyával vesződik, mert nem volt soha senki által átvilá­gítva. Örülök: az orvos érti azt. amit a minisztere mond. Kívá­natos, hogy minél előbb tudja mindenki, hogy miként érez és gondolkodik a másik. Most mindenki néma, vagy mindenki jól értesült. Kapom a biztatást: ennek és annak fűts be! Ki bicék néznek baleknak, olyanok akik szeretnének maguknak luciferi örömet szerezni egy percre. Tartom magam a polgári re­gulához. Nem hozok senkit kí­nos helyzetbe, mosdatlan kí­váncsisággal: mennyi a fizeté­sed, erre meg arra miből telik? Vannak teljesen nevetséges II ezer forintos orvosi fizetések is. Vannak jelentős hálapénzek, de nem Salgótarjánban. Meg­kockáztatom: ott azon a tájon ahol is kevesebb a gyógyító munka, száz vagy többszáz ki­lométerrel távolabb, ahol gaz­dagabb az eszköztár. Fordítsunk. Ennek a „nem szólok, te sem szólj” halogató álláspontnak a legnagyobb vesztese a beteg, akinek csak egy élete van, s ez leginkább itt a fehér ágyon tudatosul. Itt látja be, hol kellett volna lazítani, ta­nulással. szabad idővel adózni az egészségnek. A betegről vagy páciensről másként is be­szélhetünk: úgy mint biztosí­tottról. aki az évek során régen megfizette az ápolási díjat, csak a pénz egy nagy kalapba került, annak felhasználása azonban nem a tulajdonosra volt bízva. A beteg már régóta kiszolgál­tatott. Nem tudja mit kaphat, mi illeti meg. Nem meri igazán önmagát, méltóságát képvi­selni. Gyógyulás minden áron, megalázkodva is. Úgy tér haza a világos falak közül, mint egy nagy korcsmái verekedésből, ahol jócskán kijutott a megaláz­tatásból is. Mindez némán szinte szavak nélkül. Az egészségügy legalább annyira magyar ügy, mint sok minden más. A harangot már régen félreverték. Állítólag két­ezer után már csak nyolc millió magyar lesz. Vagy ez már tör­vényszerű nálunk, hogy a dulá- sok után megfogyatkozunk? A felszabadulásból is csak az utolsó szó, a dulás az igaz? Gulyás Ernő (Folytatjuk) dIAk PaN()RÁmA

Next

/
Oldalképek
Tartalom