Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. november 20., szerda Kérdőjelek Negyvenek Európája? A királynői fogadás, a Buckingham palota és a híres Downing Street l()-beli vizit mellett is kiemelkedő fontosságúnak bizonyul­hat a jövő szempontjából Göncz Árpád látogatása az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank londoni székházában. Hiszen ez a bank a jelek szerint élen jár a kontinensünk gazdasági egységéért folyó munkában, s elnöke, Jacques Attali személyesen is az ügy szószó­lója. Szükség van-e egy ilyen, egész földrészünket átfogó közös pi­acra? Nem vitás, ha csak nem akarjuk, hogy a vasfüggöny helyén egy éppoly erős gazdasági válaszfal épüljön fel. Mert van ilyen ve­szély. Mi a széles ívű elképzelések realitása? Az Európai Gazdasági Térségről, vagy a visegrádi „hármak" brüsszeli társult tagságáról folyó elhúzódó viták is jelzik: az előrelépés nem könnyű, nem gyors, s gyakoriak a váratlan akadályok is. De az irány mindenkép­pen az egységesülő Európa. Negyven résztvevő állammal? Attali kövőképe ugyanis olyan kontinentális összefogást rajzol fel, amelyben Közép-Kelet-Európa mellett a Szovjetunióból kiváló köztársaságok is helyet kapnának. A tekintélyes bankár szerint várólisták és alkudozások, méltatlan versenyfutás és EK halogatás helyett egy „globális csomagterv” ki­dolgozására kell törekedni. A lényeg nyilvánvalóan nem (csak) a létszám. Inkább a közös szándék, az elhatározás, hogy „eszményí­tett” Európánkért végre valamennyi érintett ország hajlandó áldoza­tokat is vállalni. Attali most minden korábbinál világosabban fel­hívta a közfigyelmet, hogy ez közös érdek. Jó, hogy éppen akkor tette, amikor a magyar elnökkel találkozott. Szegő Gábor Arccal a vasút felé Az Európai Közösségek azt tervezik, hogy a XXI. századra a vasútat teszik meg szállítási rendszerük gerincének, terher- mentesítve ezzel a közúti és a légi közlekedést, és javítva a szállítási összeköttetést Kelet- Európával. A kérdés csak az, vajon a sú­lyosan eladósodott és államon­ként különböző fejlettségi szín­vonalú vasútak megfelelnek-e ennek a feladatnak. Emlékezetes, hogy Nyugat- és Kelet-Európa közlekedési miniszterei októberi prágai ér­tekezletükön megállapodtak, hogy a nagyon is esedékes eu­rópai szállítási hálózat magvát nagy sebességű vasútaknak kell képezniük. Karel van Miért, az EK köz­lekedési biztosa azonban fi­gyelmeztetett, hogy az EK-nak csak igen szerény anyagi eszkö­zei vannak a nélkülözhetetlen vasútvonalak és pályaudvarok építésére. A fuvarozók pedig hangoztatják, hogy mindaddig, amíg a vasútak nem lesznek gyorsabbak és olcsóbbak, addig ők továbbra is a már amúgy is túlzsúfolt autóutakat részesítik előnyben. Előirányzatok szerint ugyan­akkor a nemzetközi szállítmá­nyozás egynegyedével vagy egyharmadával fog növekedni a következő évtizedben. Szállítási szakértők szerint kívülről jön majd az ösztönzés arra, hogy korszerűsítsék az EK vasúti hálózatát. A Közösség ugyanis nemrég a Szabadkeres­kedelmi Társulással, az EFTA- val kötött szerződés keretében ígérte meg a két EFTA-tagnak, Ausztriának és Svájcnak, hogy a vasútakra irányítja át az árú­szállítások növekedésének a zömét. E szakértők szerint ez a két alpesi ország, amely Európa szívében a legfőbb tranzitút sze­repét tölti be, kellő tapasztalat­tal szolgálhat az EK vasútvona­lainak és pályaudvarainak kor­szerűsítéséhez. Gáztüzelésű atomerőmű? Gáztüzelésűvé alakítják át a szlovákiai apátszentmihályi (Bohunice) atomerőművet - je­lentette kedden az APA osztrák távirati iroda Bécsben tartóz­kodó szlovák parlamenti képvi­selőkre hivatkozva. A képvise­lők közlése szerint a pozsonyi parlamentben képviselt pártok már egyetértésre jutottak az ügyben, s már csak a szükséges földgázt kell biztosítani a Szov­jetunióból. Mihelyst garantálják a szállítást, megkezdődik a fő­ként , osztrák részről vitatott atomerőmű átépítése. A hírrel kapcsolatban egy osztrák szakértő azt mondta, hogy a terv megvalósítása „ne­héz, de technikailag nem kivite­lezhetetlen”. Még nem volt példa már működő atomerőmű ilyetén átalakítására. Magyar tűzoltósiker Kuvaitban Magyar szakemberek készítette tűzoltó berendezés látható a képen, munka közben egy égő olajkut- nál Kuvaitban. A fényképezés időpontjában, a múlt hónap végén már végéhez közeledett a lángoló kutak eloltása. A „Nagy szél” elnevezésű berendezés T-34-es harckocsi alvázára szerelt két MiG 21-es repülőgép hajtóművéből áll, amelyek vegyszeres oldattal „elfújják” a tüzet. Kuvait 940 ter­melő kütjából 640-et gyújtott fel az iraki hadsereg. A tűzoltási munkálatok befejezését kezdetben 1992 márciusára becsülték. Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség Adóvita a Parlamentben A fogyasztási adóról szóló törvénytervezet tárgyalása sze­repelt első napirendi pontként az Országgyűlés keddi munka­napjának programjában, ám az általános vita során szóba került a másik két adónemmel - a föl­dadóval és a gépjárműadóval - kapcsolatos jogszabálytervezet is. A kormány álláspontja sze­rint a gépjárműadót az önkor­mányzatoknak kellene beszed­niük, s a befolyt összeg egy bi­zonyos százaléka is a helyható­ságok kasszáját gyarapítaná. Az általános vita első fordu­lójában a pártfrakciók vezér­szónokai a fogyasztási adóról fejtették ki álláspontjukat, de több alkalommal érintették a másik két adófajtával kapcsola­tos jogszabálytervezetet is. Mindebből kiderült, hogy a tö­résvonal ezúttal is az ellenzéki és a kormánypártok között hú­zódik. Az MDF, az FKGP és a KDNP támogatásáról biztosí­totta a kormányzati koncepciót, míg a három ellenzéki frakció elvetette azt. Az általános vitát végül elnapolták, annak folyta­tására feltehetően a jövő heti Hírek röviden • SZÓFIA. Bolgárellenes ha­misításokkal vádoltak a bolgár újságok egy román hetilapot, amelynek legutóbbi száma sze­rint a Bulgáriához tartozó Dél- Dobrudzsa mindig is ősi román föld volt. A Flacara Bis című román hetilap ötoldalas írást je­lentetett meg legutóbbi számá­ban Dél-Dobrudzsáról, s ez okozta a vádakat. • MOSZKVA . Ukrajna meg­kezdte saját védelmi erejének kiépítését - jelentette kedden a Krasznaja Zvezda. A szovjet hadsereg lapjának beszámolója szerint az ukrán köztársasági gárda a belügyi alakulatok egy­ségeire épülve jön létre, míg a „nemzeti hadsereg” a köztársa­ság három katonai körzetének egyesítésével alakul ki. • NEW YORK. A Szovjetunió maradéktalanul teljesíti az általa vállalt fegyverzetkorlátozási megállapodásokat-jelentette ki Alekszandr Jakovlev. A szovjet államfő tanácsadója a hadászati egyensúly kérdéseiről folytatott szovjet-amerikai megbeszélé­sen vesz részt Washingtonban. • TOKIÓ .Oroszország kész kezességet vállalni a tizenkét szovjet tagköztársaság nyugati tartozásaiért. Ezt Vlagyimir Lukin, Borisz Jelcin orosz el­nök különmegbízottja közölte Hata Cutomu pénzügyminisz­terrel, aki kedden fogadta őt. Lukin hivatalos látogatáson tartózkodik a japán fővárosban. Tisztességes írást! parlamenti ülésen kerül sor. Ezt követően a világkiállítási törvény általános vitáját - mi­után újabb felszólalók sora je­lezte, hogy szólni kíván az elnöklő Szűrös Mátyás javasla­tára lezárták, s döntöttek arról, hogy a törvényjavaslatot részle­tes vitára bocsátják. Erre várha­tóan a jövő héten kerül sor. Öt interpellációt és ugyan­ennyi kérdést hallgatott meg kedd délutáni, szokásos inter- pellációs idejében az Országy- gyűlés. A törvényhozók közül felszó­lalásukban többen is kitértek a lakosságot leginkább foglalkoz­tató, a távfűtési díjemeléssel összefüggő gondokra, megol­dást várva az illetékesektől. Szalay Gábor (SZDSZ) inter­pellációjában egy várható lánc­reakcióra hívta fel a figyelmet: miután egyre többen képtelenek fizetni a megemelkedett fűtési díjat, növekszik a távfűtési vál­lalatok kinntlevősége, s a cégek emiatt esetleg szolgáltatásuk felfüggesztésére kényszerülnek. Ezért azt tudakolta, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása­kor figyelembe veszik-e a fűtés miatt szorult helyzetbe kerültek szociális támogatását. Kupa Mihály pénzügymi­niszter válaszában kitért arra, hogy a tervek szerint 1992-ben 400 millió forintot különítenek el e célra. A képviselő - elis­merve a kormányzat bizonyos kompenzációra irányuló törek­vését - aránytalanul kevésnek ítélte ezen összeget, s elutasí­totta, az Országgyűlés ezzel szemben elfogadta a választ. Cicciolina nem kap amerikai vízumot Cicciolinát, a világhírű magyar származású por­nósztárt nem engedik be az Egyesült Államokba. Ma­gyarázatként a hatóságok közölték: „az országnak joga van arra. hogy ne adjon be­utazási vízumot olyan szemé­lyeknek, akik erkölcsi felfo­gása nem üti meg az átlag amerikai mértéket.” Cicciolina. azaz Staller Ilona, a tengerentúliak sze­rint „túl gyakran bizonyí­totta szabadelvüségét”. Ezt az amerikai hivatal ví­zumokért felelős munka­társa annak ellenére sem haj­landó neki elnézni, hogy a szőke szépség a római par­lament egyik képviselője s immár felesége az amerikai Jeff Koonsnak. Azért az amerikaiak még sem maradnak Cicciolina nélkül. Szoborként csak be­jut az államokba. A művész Jeff Koons ugyanis kiállítást rendez, ahol az ő és neje a szobra a legkülönbözőbb pó­zokban, ruhástul vagy mez­telenül látható. Körzeti seriffek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) rendőri feladatot ellát. — Dönteni kell a körzeti megbízottakról — folytatta Ra­fael —, de nem nélkülük, ha­nem velük együtt. Ezért hívtuk össze ezt a tanácskozást, hogy a szolgálat helyét, szerepét tisz­tázzuk. Gégény István rendőralezre­des a tanácskozás előszavában elmondta, nem akarják meg­szüntetni a körzeti megbízottak tevékenységét, mert a helyi ön- kormányzatok is egyre inkább igénylik az együttműködést. De nem politikai, hanem elsősor­ban bűnüldözési és közbizton­sági feladatok ellátásában kell tevékenységüket bővíteni. A gyűlés célja az, hogy a jelen­lévő rendőrök véleményükkel, javaslataikkal segítsenek tisz­tázni a problémákat. Kozma László rendőrzászlós, Kishartyán és Sóshartyán kör­zeti megbízottja, sok kollégája nevében is elmondta, hogy az egyik legnagyobb gond a rend­őrség presztízsének csökkenése. dr. Rafael Károly kijelentette, nem kétséges, hogy egy határo­zottabb és keményebben intéz­kedő rendőrségre van szükség, mert csak így érhető el a bűnül­dözés tekintetében közvetlenül is tapasztalható pozitív válto­zás. (fenyvesi) V alaki mar megint fel akar tűnni. Meg kell mond juk, sikerült neki. A tarjani piac tőszomszédságában - gondolta az illető - ta­lán sokan felfigyelnek véleményére. Tényleg felfigyeltünk - fotós kollégánkkal együtt. Két dolgot grafológus segítsége nélkül is jól megfigyelhetünk: 1. Emberünk tud írni 2. Ismeri a helyesírás szabályait. Ez minden. Ja, és van önkritikája! Mert nem élt a „szellemi” alkotók ama jogával, hogy aláírja. Szerencsére. így le­galább nem szólíthatják fel őt, hogy neki kellene lemondania. A falfirkálásról. Tisztességes kenyeret pedig keressen máshol. Mondjuk a boltban! Honeckeriáda A DPA hírügynökség az alábbiakban foglalja össze az Oroszországból kiutasított, egykori NDK vezető politi­kus, Eric Honecker „kálváriá­ját": 1990. január 10.: Honec- kert megoperálják és rosszin­dulatú vesedaganatot távolí­tanak el testéből. 1990. január 29.: Egész­ségi állapotára való tekintet nélkül, a kórházból történt el­bocsátása után őrizetbe veszik Honeckert. Január 30-án tör­tént szabadlábra helyezése után a Berlin melletti Lobe- talban egy evangélikus lel­kész befogadja őt és felesé­gét, Margot-t. 1990. február 15.: Honec- ker vállalja a politikai felelős­séget az NDK-ban bekövet­kezett válságért. Kijelenti azonban, hogy büntetőjogilag nem érzi magát vétkesnek. 1990. április 3.: Honeckert felveszik a Potsdam közelé­ben levő Beelitz szovjet kato­nai kórházába. 1990. november 30.: Ber­lin Tiergarten kerületének bí­rósága letartóztatási parancsot bocsájt ki Honecker ellen an­nak a gyanúnak alapján, hogy Honecker gyilkossággal vá­dolható. amiért tűzparancsot adott ki a Berlini Falnál és a két német állam határán. A le­tartóztatási parancsot azonban nem hajtják végre, mert Ho­necker szovjet védelem alatt áll. 1991. március 14.: Berlin­ben ismeretessé válik, hogy Honeckert, akinél szív, kerin­gési és vesebántalmakat álla­pítottak meg, március 13-án Beelitzből egy szovjetunió­beli kórházba szállították. Bonn és Moszkva közt nincs érvényes kiadatási szerződés. 1991. augusztus 30.: A szövetségi kormány Honec­ker kiadatását követeli Moszkvától. 1991. szeptember 11.: A szovjet külügyminisztérium megerősíti, hogy nem szüle­tett megállapodás Bonn és Moszkva között Honecker sorsát illetően. Nem jött létre megállapodás abban, hogy Honecker a Szovjetunióból harmadik országba távozzék. 1991. október 10.: Honec­ker egy interjúban kijelenti, hogy visszatér Németor­szágba, ha hatálytalanítják az általa jogtalannak minősített letartóztatási parancsot. 1991. október 22.: Kinkel bonni igazságügyminiszter Moszkvában megkísérli, hogy rábírja a Szovjetúniót és Oroszországot Honecker visszatoloncolására. 1991. november 13.: Jel­cin orosz elnök egy interjúban annak a véleményének ad hangot, hogy Honecker kiada­tását megnehezíti a közte és Gorbacsov közt felmerült mo­rális probléma. 1991. november 16.: Moszkvában közük, hogy Honeckert kiutasítják Orosz­országból. A Németországba történő visszaszállítás idő­pontja nem ismert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom