Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

1991. november 13., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Lebukó gyarmati ámokfutó-duó Műholdas földmérési állomás Hollókőn Bekapcsolódunk az egységes európai rendszerbe Régi és kellemetlen ismerő­sei a balassagyarmati rendőr­ségnek azok a fiatalemberek, akik alighanem túl sok színvo­naltalan amerikai tucatfilmet néznek. Erre engednek követ­keztetni azok a tények, melyek­ről Gombkötő János őrnagy, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapi­tányság gyarmati közlekedési alosztályának vezetője számolt be. A történet nyáron kezdődött. Az Ipoly-parti város nyugodt életét-száguldó nagymotorosok zavarták meg. Valamennyi nap­szakban feltűnt az 500, 650 köbcentiméteres kétkerekű cso­dák négy tulajdonosának vala­melyike az utcákon, s szágul­doztak félelmetes sebességgel. Egyedül trafipax-szal tudták volna megfogni őket a rend őrei, de az erre irányuló akció­kat mindig megtudták az ámok- futók. Néhányszor a járgányok műszaki állapota miatt a rend­őrök levették a motorok rend­számait, azonban ez cseppet sem zavarta a nyeregben ülő fia­talokat. Mintha semmi sem tör­tént volna, száguldoztak tovább, sőt! Volt, hogy egyikük szán­dékosan a kapitányság előtt hú­zott el — egykeréken. A motor­kalandok azonban hamarosan végetértek, mivel a tulajdono­sok összetörték gépeiket. Az ámokfutás azonban ko­rántsem szűnt meg. Motor hiá­nyában autókkal vitézkedtek tovább a törvényre fittyet hányó személyek. Éjszakánként üldö- zéses körversenyeket rendeztek. Ráálltak a felezővonalra, s ad­dig nyomták a pedált, míg tar­tott a benzin. Két fiatalember még ennél is többet engedett meg magának. A kettes számú főúton rendsze­resen szabályosan közlekedő személyautókat rémítették. Közúti veszélyeztetés bűntette miatt többen is feljelentést tet­tek az ámokfutók ellen. Minden bizonnyal a filmek­ből tanulták „úri kedvtelésü­ket”: meggátolták az előzésben az autókat, majd leszorították a gyanútlanul közlekedőket az út­testről. Többször is közrefogtak egy-egy járművet, s kilométe­ren keresztül haladtak így. Ed­dig mintegy tíz sértett tett tanú- vallomást a két autós ellen. A rendőrség ügyükben vizs­gálatot folytat, s a bűntető tör­vénykönyv szerint akár szabad­ságvesztéssel is sújtható az ámokfutó-duó cselekedetsoro­zata. /eszen/ A hollókői vár szomszédsá­gában emelkedő domb tetején, az 1902-ben letett, földmérési célt szolgáló, un. mérnöki kő mellett, a jelen kor követelmé­nyeit kielégítő, s az ország mű­holdas földmérési rendszeréhez csatlakozó új mérőpont bemuta­tója volt a múlt héten. A nem­zetközi mérési kampány részé­nek tartott eseményt megtekin­tette dr. Lovászy Csaba az FM helyettes államtitkára, valamint a kíséretében lévő Zsámboky Sándor az Országos Földhivatal elnöke és Wolfgang Müller, a Frankfurti Geodéziai Intézet szervezési osztályvezetője is. Utóbbi egyben a jelenleg ha­zánkban műholdas méréseket végző német mérnökcsoportok vezetője is. A bemutató kampányfőnö­két, dr. Czobor Árpádot, a Föl­dmérési Intézet műszaki taná­csadóját kérdeztem arról, mi is a szerepe ennek a mérési pontnak? — Összesen 24 ilyen pont van hazánkban, amelyek segít­ségével be tudjuk kapcsolni tér­képrendszerünket, az egységes európai rendszerbe. Ez egy au­tomatizált rendszer, amely az automatikus térképkészítés elő­készítő fázisát jelenti. Népsze­rűségét az Öböl-háború idején teremtette meg, amikor a há­ború teljes navigálása ezzel a globális helymeghatározó rend­szerrel történt. A mi esetünk­ben, az általános földmérési fel­adatok megoldásánál jut sze­rephez. Reméljük, hogy a kö­vetkező száz esztendőre alap­pontja lesz a magyar térképe­zési rendszereknek, a többi há­lózati ponttal együtt. — Hollókő a világörökség része, nem jelenthet problé­mát, hogy idetelepítették ezt a berendezést? — A világon senkit sem fog zavarni. Ez egy úgynevezett sziklaál landósítású alappontja lesz a hálózatnak, amely kifeje­zés egy speciális kapcsolóbe- rendezést takar. A későbbiek­ben két-három évenként, egy-egy órás mérés fog történni rajta. Ólyan mérés, amit koráb­ban úgy látott a lakosság, hogy fagúlákat tettek a mérnöki kö­vek fölé, hogy lehessen látni azokat a mérések céljából. Eze­ket a jelzéseket és méréseket váltja fel ez az új rendszer. — Mennyibe kerül ez az átállás? — Óriási segítséget jelent a németek közreműködése, akik szerte az országban végzik eze­ket a méréseket. Hazánknak két millió forintjába kerül ez a kampány, ugyanakkor a néme­teknek 1,2 millió márka kiadást jelent. — Müller ür, minek kö­szönhető segítségük? — kér­deztem a német mérnökcsoport vezetőjétől. — A napokban fejeződött be az egységes európai kampány, amelyben öt magyar állomás is részt vett. Ehhez közvetlenül csatlakozva kezdtük el a ma­gyarországi méréseket, amely- lyekkel az a célunk, hogy a kö- zép-kelet-európai országok is megszerezzék az egységes eu- rópához csatlakozáshoz szük­séges alapokat. Vallus Tibor Fogadónap • Bátonyterenve. Romhányi Gyula jegyző november 13-án, szerdán 8-tól 12 óráig a kistere- nyei ügyfélszolgálati irodán, 13 órától 16 óra 30 percig a város­házán tart fogadónapot. Könyvbemutató • Balassagyarmat. Zonda Tamás: Az öngyilkosság kultúr­története című könyvének be­mutatója lesz november 15-én, pénteken 17 órakor a Madách Imre Városi Könyvtárban. A ta­lálkozó vendége lesz a szerző, aki a balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság tagja. Az est házigaz­dája dr.Muraközy Ferencné pszichológus. Diákpolgármestert választottak • Salgótarján. Tizenhárom iskola képviselteti magát a vá­rosi diákönkormányzat testüle­tében. mely a közelmúltban ve­zető nélkül maradt. Leukó Fe­renc, a diákpolgármester ugyanis külföldön folytatja ta­nulmányait. Széke azonban már nem üres: a napokban megtar­tott választás eredményeképpen Fenyvesi Gábor, a Gépipari Szakközépiskola harmadéves tanulója lett az ideiglenes utódja. Azért nem végleges, mert ő volt az egyetlen jelölt, s ha a tagok úgy döntenek, új vá­lasztást kezdeményeznek. A népszerű Düvő zenekar már körbemuzsikálta a fél világot Ők négyen: a jelenlegi Düvő Aki gyakorta foglalkozik rejtvényfejtéssel, találkozhatott már az alábbi meghatározással: „jellegzetes, brácsával végzett kísérőzenét szolgáltató.” A megfejtés pedig „düvő”. Bizonyára sokan felkapják fejüket e szó hallatára, hiszen városunkban évek óta működik egy ilyen nevű népzenei együt­tes: a DÜVŐ. Rendszeresen kí­séri a Nógrád Táncegyüttest próbákon, műsorokon egyaránt, több zenekari nívódíj tulajdo­nosa. A zenekar vezetőjét Hruz Dénesi kérem, avassa be az ol­vasókat munkájukba, terveikbe. — A helyi táncegyüttes kí­sérete mellett a Viganó gye­rektáncosait is mi látjuk el zenei anyaggal és kísérettel. Ezen kívül az országba sok­felé hívnak táncegyüttesekhez kisérni, valamint önálló zenei esteket tartani. Különösen a kis- és nagyle­mezük, valamint a hangkazettá­juk megjelenése óta lettek igen „kapósak”, olyannyira, hogy néha bizony le is kell mondani egy-egy meghívást, pedig szí­vesen elmennek bárhova ze­nélni. — Ez év szeptembere óta különös megbízatása is van az együttes tagjainak. Heti egy alkalommal Miskolcra járunk az egyetemre népzenét ok­tatni. Az ottani bölcsész egyesület kezdeményezte az egyetemi hallgatók igényeinek megfele­lően az akciót, amelynek dr Halmos Béla szakreferens az irányítója. Jelenleg húsz főt oktatunk, hegedű, cimbalom, brácsa, tekerőlant, nagybőgő, duda, és furulya szakon. Saj­nos, több jelentkező a követ­kező év turnusára maradt, mivel elfoglaltságunk miatt csak heti egy délelőttöt tu­dunk szánni az egyetemis­tákra. Hruz Dénes egyébként — Andrássy Ferenccel együtt — a salgótarjáni zeneiskolai tanuló­kat is tanítja népzenére, kit he­gedűre, kit dudára,- brácsára. avagy éppen furulyára. And­rássy Ferenc hangszere a teke­rőlant, nagybőgő valamint a cimbalom. A miskolci növen­dékeket rajtuk kívül Szabó Ist­ván - hegedű, bőgő - és Hruz Szabolcs - brácsa - vezeti be a népzene rejtelmeibe. — Ami a külföldi fellépé­seket illeti, szinte a fél világot körbemuzsikáltuk már, Bel­giumba és Franciaországba szinte hazajárunk, Európá­nak talán csak négy országá­ban nem jártunk eddig — folytatja Hruz Dénes. Terveik között szerepel egy újabb nagylemez, valamint egy CD kiadvány. Az 1976-ban. Szabó Gáspár zenetanár által alapított és Düvő-nek keresztelt zenekar lassan ötödik éve mu­zsikál a mostani felállásban. További sok sikert a világ másik feléhez! Deák Ferenc Gyógyszersegély Eszékre • Mohora. Az ajkai önkor­mányzat kezdeményezéséhez csatlakozva, az eszéki katonai kórház megsegítésére ötezer fo­rint értékű, gyógyszerekből és kötszerekből álló segélycsoma­got ajánlott fel a községi MDF- szervezet. Az érre a célra szánt további pénzadományokat a mohorai postán a 7366421-5. számlaszámon lehet befizetni. Radnai Galéria # Szurdokpüspöki. A község általános iskolájában november 13-án iskolagaléria nyílik, amely a falu szülöttének, Rad­nai Györgynek a nevét vette fel. Elsőként gyermekrajz kiállítást rendeznek a galériában, amely december 2o-ig lesz látható. Utonjáró Megyeren egy jóvízű kút van Rendhagyó iskolagaléria Finoman fogalmazott az elő­terjesztő, amikor azt írta a kormány elnökének szóló tájé­koztatóban az idén nyáron, hogy Nógrád megye vízbázisá­nak nagy része felszíni vizek­ből áll, és hogy ezek bizony „sérülékenyek”. Mondhatta volna durvábban. Hogy szeny- nyezettek, de akkor sem lenne más a helyzet. Az utóbbi évti­zedek kétségtelenül eredmé­nyes fejlesztéseinek egy része odaveszett! Hiába bővült — egyben csökkent! is a vízbázis. Az egészséges. Az a bizonyos tájékoztató az idén júniusban a kihelyezett kormányülést megelőzően szólt a megye helyzetéről, tehát megfelelő alapként szolgált az itteni, salgótarjáni találkozóhoz —- legutóbb Borsodban volt hasonló — és megfelelő vála­szok is ismertek, amelyek jó néhány célt támogatásra érde­mesnek tartottak a kormányzat részéről. Éppen ilyen az egészséges ivóvízbázis növelésének ügye is. A belügyminisztérium vála­szában (a válaszok egyben a tárgyalási alapot adták) egy he­lyen külön említés esik, más községek mellett, Nógrádme- gyerröl is ebben az összefüg­gésben: a minisztérium mész­szemenően támogatja Nógrád megye azon kezdeményezését, hogy a megye minden városa és községe rendelkezzen távlati településpolitikai programmal, stratégiával, amely meghatá­rozza a rövid-és távlati fejlesz­tés irányait és eszközeit. To­vábbá javasoljuk — így a mi­nisztériumi válasz — folytatni Buják, Nőtincs és Nógrádnte- gyer falufejlesztési—felújítási modellezését. A megye e tár­gyú új kezdeményezését ké­zséggel segítenénk. Ezek után érthető kíváncsi­sággal fordultam magam is a nógrádmegyeri polgármester­hez, Verbói Gáborhoz: miről van itt szó? — Tulajdonképpen a vízről legelsősorban: Megyeren ko­rábban is volt falufejlesztési elképzelés, de a mostani hely­zet a jövőt illetően egyszerűen szólva tarthatatlan a vízminő­ség miatt. Az egész Nógrád- megyerben egyetlen!, a cse­csemőknek sem ártalmas vizű kutunk van. írhattam én jó hat-hét évvel ezelőtt éppen innen, hogy mi­csoda fejlődés előtt áll a falu, amikor évente mintegy tíz—ti­zenkét házat felépítenek és so­kan jönnek vissza még azok közül is — persze a fiatalabbja —, akik korábban meg éppen- hogy elmentek innen a város lakótömbjeibe, a blokkhá­zakba, ha nem egészen egy év­tized alatt odáig sérültek a me­gyeri kutak, miszerint csak az egyetlen téesz-udv árbeli a két­ségtelenül egészséges. Hogy esett, mint esett, hogy mára ez a végeredmény — nem egyedül Nógrádmegyer gondja-baja, országosan ismert ez is. Itt a másik tényadat, ahogy műveltebb körökben ezt kifejezik, és ez is a megyéből való: a mi víznyerésünk majd száz százalékig! (93 százalék) felszíni vagy ahhoz közeli vi­zekre támaszkodik és éppen a romlások miatt az utóbbi évek­ben a fejlesztések ellenére napi ötezer köbméterrel csökkent az élvezhető vizek mennyisége, azaz az egészségeseké. Egyre több embert érint ez , hiszen csak Nógrádmegyerben az elmúlt évtizedek alatt mint­egy hatszázzal lett több a lako­sok száma mint a század ele­jén. Ez persze Megyer esetében több okra vezethető vissza, de igaz az is, amit majd évtizede örömmel írtam-írhattam, hogy sokan visszajöttek a fiatalok közül a városból. Más kérdés, hogy ez kizárólag múlt időben értendő és az is, hogy most mire jutnak majd, bánják (vagy ellenkezőleg) a korábbi lépést. Ott ahol egyetlen jóvízű kút van — ott valaminek történnie kell. — Minket azonban megle­hetősen idegesít, hogy a parla­mentben ide-oda tologatják az önkormányzatoknak is szóló költségvetés ügyét — mondja Verbói polgármester. — Nem nyugtat meg bennünket az sem, hogy majd lesz világkiállítás is, mert félünk a céltámogatás végleges vagy akár időleges elmaradásától és ez talán ért­hető. Pedig a céltámogatás elen­gedhetetlen a megyeri víz ese­tében. Erről azt tartja a megyei elképzelés, hogy a Piliny—Sal­gótarján közti távvezeték elké­szültével és a hasznosi-tarjáni szakasszal történő összeköté­sével kiépülhet majd az őket is érintő! Kishartyán-Szécsény közötti körvezeték is. Ez a ket­tős célú beruházás a jövő. Meg­teremti az összeköttetést két regionális vízmű között és nyomában nyolc település ke­rül kedvező helyzetbe. Közöt­tük hat olyan, mint Megyer, ahol egy-két kút vize egészsé­ges. A tanulmányterv elkészült, a céltámogatás sem maradhat el. Erre van? az „ad hoc” bi­zottság, Bőd Péter Ákossal az élen. Talán elég az üdvösség­hez. T.Pataki László Az idén áprilistól a patinás Balassi Bálint Gimnáziumban rendhagyó iskolagaléria műkö­dik. A specialitása abban rejlik, hogy — amint azt Nagy Márta művésztanár hangsúlyozza — itt nem rendeznek rendszeres időközi önálló tárlatokat. Ehe­lyett arra törekednek, hogy a ga­léria folyamatosan bővüljön, a kiállított anyag alkalmas legyen az iskolában folyó művészeti nevelés hatékonyságának elmé­lyítésére, maradandó élmény nyújtására. E cél elérése érde­kében élvezik a magyar rajzta­nárok szövetsége támogatását. Az eddig eltelt idő alatt máris színvonalas képzőművészeti anyagot mondhat magáénak ez a galéria. A balassagyarmati helytörténeti gyűjteményből ke­rültek ide Horváth Endre grafi­kái. Bár ez az anyag csupán íze­lítő a város híres szülöttének grafikai munkásságából, mégis az itt folyamatosan látható réz­metszetek, pénztervekhez ké­szült ceruzarajzok, bélyegter­vek, megvalósított pénztervek alkalmasak arra, hogy érzékel­tessék azt a hatalmas terjedelmű munkásságot, ami Horváth Endre gazdag életművét ered­ményezte. A folyosót díszíti Szederké­nyi Attila nagy méretű bronz­kapuja, ami a kortárs plasztikai törekvések egyik példája. A to­vábbiakban olajképek, akvarel- lek, grafikák, sőt művészi fo­tográfiák veszik körül a folyo­són sétálgató diákokat, akik ily módon önkéntelenül is a művé­szi alkotások élvezőivé és ért­ékelőivé válhatnak. Martos Zsigmond a háború előtt volt a gimnázium rajzta­nára, Farkas András egészen az utóbbi évekig szintén itt taní­tott, Nagy Márta a jelenlegi ta­nári kar tagja. Az ő műveik is a galériában láthatóak. Szabó Vladimir grafikai sorozatot kül­dött az iskolának. Gáspár Ala­dár, Telek Zoltán, dr. Kiss Ti­bor, Szabó Péter, Tibay András, Réti Zoltán, Légrády Viktor, Karmann János, Varga Csilla, Róza Cecília, Tóth A. Pál mű­vei, Nagy Imre és Kovalcsik András fotói teszik gazdagabbá a gyarapodó iskolagalériát. A kiállítók neve, alkotásaik színvonala mindenképpen meghatározónak bizonyul, de a galéria értékét jelenti az a ma­gas színvonalú és komplex mű­vészeti nevelés is, amire a ba­lassagyarmati gimnáziumban törekednek. Tehát a galéria nemcsak spontán élményt nyújt, ami persze szintén nem mellé­kes, hanem tudatos folyamat szolgálatában áll. Gyarapítása is ennek jegyé­ben történik mind napjainkban, mind pedig a jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom