Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. november 12., kedd TVélemény Korunk hőse bukdácsol Valamikor 1977-ben, a Csak ülök és mesélek című műsorsorozat első korszakában Vitray Tamáshoz érkezett néhány érdekes javaslat Nyíregyházáról. A „feladó” nem csupán részt akart venni saját ötlete forgatásán, hanem kijelentette, hogy várja a stábot szűkebb pátriájában. Riporterre azonban nem lesz szükség, megteszi majd ő is. Vitray ráállt a különös kérésre, de a magabiztos — tizenkilenc esztendős— riporterjelölt bizony csődöt mondott. Ez az eset is mutatja, hogy nem volt éppen sima Friderikusz Sándor — mert ő volt a bátor jelentkező — pályakezdése, de — mint általában a tehetséges emberek zöme — nem adta fel. Sőt: a nyolcvanas évek közepén Csak ma! címmel nagysikerű talk show-kat rendezett a nyíregyházi művelődési központban. Többek között vendége volt Antal Imre, Béres József (a „cseppek" feltalálója), Esztergályos Cecília, Farkas Bertalan, Kása Ferenc, Pataki Ági, Zalatnay Sarolta. Később áthelyezte műsorait Debrecenbe, majd a fővárosba. Időközben jogi doktor lett. s bekapcsolódott a rádiós munkába is. 1985-ben Hal(l)hatatlan interjúim címmel könyve jelent meg, amelyben közreadta a legérdekesebb beszélgetéseket. A zárójeles 1-betű arra utal, hogy ezek közlését a rádió megtagadta. Nem ez volt az egyetlen rendkívüli esete, hisz bármikor, bárhol megjelent, mindig vihart kavart, botrányszag kísérte fellépéseit. A fenegyerekség lett különleges ismertetőjele. Jó érzékkel választja ki beszélgetőpartnereit, a valami miatt figyelemre méltó embereket, alaposan felkészül műsoraira. Tiszteli a megszólaltatott személyt. de nem tekintélytisztelő, sem funkció, sem életkor előtt nem hajol meg érdemtelenül. Riportalanyait nem hagyja mellébeszélni, könyörtelen az általa annak vélt igazság felderítésében, körüljárásában. Nem véletlenül írta róla Vitray Tamás a Hal(IIhatatlan interjúim előszavában: „Azt hiszem Fridit, azaz dr.Friderikusz Sándor jeles kollégámat nem fogja tudni méretesre szabni fúró-faragó szakemberek míves csoportja. Legalábbis reménykedem. . . Még mindig. Nos, a Mester nem hiába bizakodott. Mint minden igazi személyiség, — Friderikusz is — megtartotta karakterének lényegi vonásait— de állandóan igyekszik mindig valami újat, mást is nyújtani. Bizonyság erre Az én mozim című tévéműsora. „Semmi szenzációs nem lesz benne, ezt könnyű szívvel ígérhetem. Nem lesznek benne „okostojások”, akik megmondják, hogy hol az igazság mostanában, nem lesz benne gügyögés, nem lesznek benne álinterjúk. pláne meg fakó hátterű stúdióbeszélgetések, melyekből manapság jócskán kijut a szegény jobb sorsra érdemes tévénézőknek” — ígérte Friderikusz a maga keresetlen stílusában műsora „beharagozójában”. S az eleddig bemutatott két adás során állta is a szavát. Hétköznapi emberek, nem egészen hétköznapi történetei kerültek terítékre láthatatlan mikrofonja előtt. Az első esetben egy tizenegy éves kisfiú volt a főszereplő, aki apja korai halála miatt egyedül látja el magatehetetlen édesanyját. A látottak nyomán egyébként sokan ajánlkoztak is neki segíteni. A másik „mese” egy hazánkból Írország fővárosába férjhez ment asszony örömeiről, mindennapi gondjairól szólt. A második adás nem kevésbé volt érdekes. Az egyik riportalany egy cigány fiú volt, akinek egész eddigi élete során naponta kellett megküzdenie származása hátrányaival. Valósággal kuriózumszámba ment annak a még általános iskolás korú srácnak a portréja, aki évek óta tízezreket, százezreket keres okos ötletei, vállalkozó szelleme, kemény munkája révén. Amihez csak nyúl, pénz lesz belőle. Most éppen bikákat tenyészt. „Úgy látszik erre születni kell" — summázza az irigyelt ifjú vállalkozó s ezzel csak egyetérteni lehet. Egy szépséghibája azonban van e karrier-sztorinak”: nevezetesen, hogy az iskolában bukdácsol a korát messze megelőző, újgazdag fiatalember. Sőt úgy fogalmaz, hogy tanulni teljesen felesleges. Saját szempontjából lehet, hogy igaza is van — hiszen így is van pénze bőven —,de remélhetően az ő esete kivétel, amely erősíti a szabályt. Friderikusz mozija legközelebb majdnem ütközik a Dallas sorozattal. 0 azonban megígérte, hogy csak annak befejezése után „fog hozzá a vetítéshez”. Elvégre — ahogyan fogalmazott—: „a Dallas is egy mozi." — csongrády — Megjelent a magyar Larousse Megjelent a Magyar Larousse enciklopédia - a világhírű francia Larousse magyar változatának - első kötete. A háromkötetes sorozat első darab ja több mint ezer oldalas, a szócikkek huszonöt százaléka magyar vonatkozású kiegészítés. Felvételünkön Hegedűs Géza író, a kötet propagálója. Postánkból Gyorsfénykép Szerettem volna színes igazolványképet csináltatni, de ha tudom, hogy mivel jár, bizony eszembe sem jut az ötlet. Elmentem a Salgó út sarkán lévő fényképészhez, aki csak a felvétel elkészülte után hozta tudomásomra. hogy a képekre egy-két hetet várnom kell és de előre ki kell fizetnem háromszáz forintot. Ebbe bele is törődtem volna, ha időre megkapom a képeket. De nem, sőt! Közölte velem a hölgy, hogy ő nem egy-kettő, hanem két-három hétről beszélt. Egy hét múlva ismét nagyon sajnálta, de a képek csak nem voltak készen. Viszont felajánlotta, hogy csinál egy másikat, gyorsabbat, de még ötvenet kell ráfizetnem. Ezt nem fogadtam el, újra jelentkeztem.S láss csodát! Öt hét alatt négy fénykép, háromszáz forintért készült el. Bocskai Henrietta, S.tarján Küldjön egy sztorit! A pályázatunkra érkező írásokat folyamatosan közöljük. Kérjük az eddig megjelent sztorik szerzőit és a jövőben mindenkit, hogy személyi adataikat szíveskedjenek eljuttatni szerkesztőségünkbe. Hol kezdődik a rafináltság? Egy nagymamának unokájával töltött majd minden perce sztorinak számít. Ezek közül ragadtam ki egyet, mely tanulságos és elgondolkoztató lehet minden szülő és nagyszülő számára. Ebédidőben összetalálkoztam a menyemmel és hatéves fiú unokámmal. A kicsi nagy örömmel csimpaszkodott a nyakamba, egyre csak hajtogatva: veled megyek dolgozni. Többször volt már munkahelyemen, ahol sok, a számára érdekes, különleges gép működését mindig nagy csodálattal és ámulattal figyelte. — Most nem mehetsz sehová. Bemegyünk a Lakbérbe, s utána sietünk haza - szólt a mama. — De én igenis megyek mamival - mondta az unokám. S mikor többszöri nekirugaszkodás után sem ért el eredményt, s látta nincs remény, elkezdett bömbölni. Sírt kegyetlenül, egyre csak hajtogatva: a mamival akarok menni. .. Amikor már. szinte minden járókelő minket figyelt, a mama megalkudott: — Na jól van, menj. Tíz perc és érted megyek. A gyerek a sírást rögvest abbahagyta, szorosan megragadta kezem, s szája széles mosolyra húzódott. Menet közben, úgy félvállal megbökött, s ragyogó szemekkel ennyit mondott: — Láttad mami? Egy kis sírás és mindent el tudok intézni. Te miért nem így csinálod . . .? Kovács Margit Műtét - csövön át Egyre bonyolultabb műtétek végezhetők el ma már anélkül, hogy a beteg testét fel kellene nyitni - számoltak be a legújabb orvosi szenzációról az amerikai sebészkollégium chicagói kongresszusán. A laparoszkópiának nevezett módszer eddig is ismert volt a nőgyógyászatban és egyes epeműtéteknél. A módszer abból áll, hogy másfél centiméter átmérőjű, vagy még vékonyabb csöveket vezetnek be a testbe, és ezeken keresztül történik az operáció. Most azonban már többfajta nagy műtétnél, például rákos daganatok eltávolításánál is alkalmazható a módszer, hála a sebészeti- és a televíziós technológia'fejlődésének. Az egyik csövön át apró tv-kamerát és világítótestet vezetnek be, egy vagy több másikon át pedig sebészeti műszereket. A chicagói kongresszuson - írja az Associated Press amerikai hírügynökség - a washingtoni egyetem orvoscsoportja arról számolt be, hogyan távolítottak el egy rákos daganatot la- paroszkópiás eljárással. A csövön át egy nylonzacskót vezettek be, és azt felnyitották. Ez után a beteg daganatos veséjét belehelyezték a zacskóba, szétroncsolták a vesét, s a darabkákat a csövön át eltávolították. A beteg mindössze helyi érzéstelenítést kapott, s a műtét után sem volt szüksége fájdalomcsillapítókra. A hatodik napon távozhatott a kórházból. „Úgy lépked, mint egy úszó kutya...” Sir Peter Úsztyinov a nagy színész, rendező és író világ körüli úton van, s különleges egyszemélyes produkciót mutat be, híres embereket karikíroz. Élő nemzetközi „Ki kicsoda?" műsorával már felépett számos országban.- Nem utánzatokat gyakoroltam be - mondja - , egyszerűen beleélem magam a személyiségekbe. George Bush példul gyakran félrehajtja a fejét, s ezáltal úgy tűnik, mintha szemüvege ferdén állna az orrán. így hát kissé ferdén teszem fel a szemüveget, amivel azonnal elérem a hasonlóságot. Jichak Samir úgy lépked, mint egy úszó kutya. Egy este bemutattam fezt a járást a feleségemnek, s ő úgy nevetett, hogy elhatároztam, felveszem a műsoromra. Ha Margaret Thatcher helytelenít valamit, úgy ráncolja a száját, hogy rózsabimbó látványát kelti. Ronald Reagan pedig egy népszerű, feledékeny aggastyán, akit könnyű megjeleníteni. A 70 éves, félig orosz, félig német származású Úsztyinov kétszer kapott Oscar-díjat, s IO könyvet írt, huszonhárom filmben játszott, ÍO operát és nyolc filmet rendezett. Az angol királynő a múlt évben avatta lovaggá. Legfontosabbnak azonban azt tartja, hogy az UNICEF (az ENSZ Gyermeksegély Alapja) utazó nagykövete. Arról is megkérdezték nemrégiben Usztyinovot, milyen feliratot kívánna a sírjára. Ő erre mosolyogva csupán annyit válaszolt: „Kérem, ne lépjenek a fűre!” Kíváncsiskodó Világítás fényes nappal? Pás/.tón a főútvonalak nincsenek kivilágítva, ugyanakkor gyakran tapasztalható, hogy sok helyen még nappal is égnek a villanyok. Mikor oldják meg ezt a helyzetet? - érdeklődött egy helybeli olvasónk. A választ ezekre az észrevételekre Alapi Ferenc, az EMASZ jobbágyi kirendeltségének vezetője adta meg: — Már megoldottuk a kérdező áltál, szóvá tett problémát. Arról van szó, hogy a központi vezérlés zárlat miatt meghibásodott, ezért tapasztalhatták a lakosok, hogy az esti órákban nem, nappal viszont égtek a lámpák. A múlt héten többször dolgoztunk a hiba elhárításán, sőt hétvégén is ezzel foglalkoztunk. A költségek bennünket terhelnek, a helybeliektől pedig elnézést kérünk. Salgótarjáni olvasónk a városgazdálkodási vállalattól kapott levelet, melyben felszólították, hogy Úttörők úti garázsa, (vagyis egy öt köbméteres konténer) után fizesse be az ötszáz forint évi szemétszállítási díjat. Kérdése: milyen jogon szedi be az önkormányzat ezt a pénzt? Hogyan is néz ki a munkás érdekképviselet? Gyakran esik szó mostanában a liberalizmusról a politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokban. Ami ennek a kérdésnek a politikai és társadalmi oldalát illeti, azzal még nincs baj, amennyiben helyesen értelmezik. A gazdasági liberalizmussal azonban már óvatosabban kell bánni, mert a teljes gazdasági liberalizmus egyenlő a kannibál kapitalizmussal, és ezt a nyugati államokban is így ítélik meg. Nálunk a liberalizmus azt jelenti, hogy kialakul egy úgynevezett felső-százezer, és egy nincstelen nyomorgó népréteg, hiányzik azonban a mérleg nyelve: a polgári középréteg. A sokat emlegetett szociális hálónak még most kezdik (ha egyáltalán kezdik) szövögetni a szálait. Úgy néz ki, hogy az új Munka Törvénykönyve nem a munkavállalóknak kedvez, hanem a munkáltatóknak. A parlamenti vitából is ez tűnik ki. A kormányzati oldalról hangoztatják, hogy a szakszervezeteknek a pártoktól függetleneknek kell lenni, és megfordítva. Ez a gyakorlatban nehezen kép- zelhető el. A munkáspártok a világon mindenütt kötődnek a szakszervezetekhez és fordítva is így van. A XIX. század végén és a XX. század elején az akkor mintegy 110.000 tagot számláló Szociáldemokrata Párt a szak- szervezetekre épült. A parle- menti szociáldemokrata ellenzék a szakszervezetekkel szorosan együttműködve képviselte a munkásérdekeket. Az is tény, ha a körülmények úgy kívánták, akkor valamilyen formában megegyeztek a kormánnyal.(Ellenfeleik - a szerző az MSZDP tagja: a szerk. - még ma is gyakran szemrehányást tesznek az un. Peyer- Bethlen paktum miatt, bár akkor az adott helyzetben az volt a legcélszerűbb megoldás.) Kevés szó esik azonban mostanában arról, hogy a munkáltatók (a ma még többségében állami tulajdonban lévő vállalatoknál is ) elsősorban az alakuló szabad szakszervezetek tisztségviselőit és tagjait bocsátják el, de nem kivétel ez alól az MSZOSZ sem. Ma egyetlen nyomás nehezedik a munkavállalókra, a nyegle munkáltatói magatartás következtében. (Tiszteletet a kivételnek.) A pártállamban csak a vezető állásúak voltak szolgalelkűségre kényszerítve. Amennyiben a parlament nem hoz gyorsan döntést a Munka Törvény- könyve tárgyában - anti hangsúlyozottan biztosítja a munka- vállalók érdekét - úgy a szolga- lelkűség sorsa vár az egyszerű, kétkezi munkásokra is. Azt is meg fogják gondolni, hogy szakszervezeti tagok maradja- nak-e, nem is szólva arról, hogy bemerjenek-e lépni valamelyik szakszervezetbe. Nem lehet tehát ma az a kérdés, hogy a szakszervezetek függetlenek legyenek-e a politikai pártoktól vagy sem, hanem arról, hogy legyenek szakszervezetek, amelyek merik képviselni a munkavállalói érdeket. Törvény kell, ami védi a szak- szervezetek tagságát és azoknak tisztségviselőit. Hogy egy szakszervezet melyik párttal szimpatizál, az az ő dolga. Az azonban biztos, hogy azoknak a pártoknak lesz tömegbázisa, amelyek a szak- szervezetekkel készek az együtmműködésre. Lényegében tehát a munkáltatóknak is érdeke, hogy legyenek szakszervezetek, amelyekkel tárgyalni lehet a vitás kérdésekben. Az országnak, a munkáltatóknak együttes érdeke, hogy megszűnjenek a helyi, elszigetelt mozgolódások, ne lehessen vita arról, hogy a munkabeszüntetés törvényes volt-e, avagy nem, mi legyen a kiesett munkabérrel stb. Semmi nem árt úgy a gazdasági életnek, mint a bizonytalanság. A törvényhozóknak mindenképpen el kell kerülni azt, hogy keretjogszabályt alkossanak, amit mindenki a saját érdeke szerint értelmez és magyaráz. A törvénynek világosnak és érthetőnek kell lenni, a munkavállalók érdekeire kell felépülnie. A gyakorlatban történő megvalósuláshoz elsődlegesen biztosítani kell a szakszervezeti tagok és tisztségviselők védelmét. Dr. Németh Lajos
