Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

1991. OKTÓBER 5., SZOMBAT

7

Átmegy a vagyon

(Folytatás az 5. oldalról)

a fenntartással, ápolással járó kötelezettségeket.

Az ingatlankezelő szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő földek is önkormányzatok kezébe kerülnek. Szintén tulajdonos lesz az önkormányzat az olyan beépítetlen, állami tulajdonban lévő, belterületi földek esetében is, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. Ugyanakkor nem adhatók át e földek, ha más építménnyel, beépített földdel műszaki egységet képeznek, vagy építési engedélyt adtak ki a területre, illetve olyan szerv kezelésében vannak, amely már benyújtotta átalakulási tervét az Állami Vagyonügynökséghez.

Rázós feladatnak tűnik a tanácsi alapítású közüzemi vállalatok vagyonának önkormányzati tulajdonba adása. Itt alapelvként azt fogalmazza meg a törvény, hogy azok az építmények, berendezések, amelyek kizárólag egy település szükségleteit elégítik

ki, az érintett önkormányzat tulajdonába kerülnek. Az önkormányzatok közötti szakaszok, vagy több település igényeit kielégítő berendezések az érintettek közös tulajdonába, vagy a megyei önkormányzathoz kerülnek.

A település közigazgatási határain belül kerülnek önkormányzati tulajdonba azok a vízfolyások, amelyek kártételeik elleni védekezése műszakilag helyben megoldható. Önkormányzati tulajdonba kerülnek az eddig állami tulajdonban és vízügyi igazgatóság kezelésében lévő, és a település közigazgatási határain belül lévő állóvizek is, ha azok nincsenek közvetlen vízgazdálkodási összefüggésben más tulajdonában lévő vízfelülettel. Nem adhatók önkormányzati tulajdonba az országhatárt alkotó vizek. Számos egyéb, vízzel kapcsolatos és önkormányzati tulajdonba került dolog az önkormányzat törzsva- gyonába kerül, és így forgalom- képtelen.

Természetesen a jogutód önkormányzat ^tulajdonába kerül a volt tanács és szerveinek ingó vagyona is.

Érdekesség, hogy a törvény rendelkezései alapján az állami felügyelet alatt álló, a tröszti, a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése által irányított vállalat ingatlanai értékesítésekor, illetve társaságba vitelekor az ingatlanhoz tartozó földterület vagyonmérlegben szereplő értékének fele a helyi önkormányzatot illeti meg. Ez nyilvánvalóan az iparosodottabb területeknek, a városi önkormányzatoknak kedvez, de a törvényalkotók, úgy tűnik, gondoltak a kis településekre is, hiszen a fent említett földérték másik felét egy, az elmaradott térségeket támogató alapba kell fizetnie az eladónak.

Áz önkormányzatok természetesen visszautasíthatják a jog szerint nekik járó tulajdont, például műemlék, vagy védett természeti terület esetében, de nem tehetik meg ugyanezt, ha az ingatlan a korábbi tanács, vagy szervei tulajdonában, illetve kezelésében volt.

Maradandó

műemlékek

Mint azt az önkormányzatok tulajdonhoz jutásának feltételeit ismertető információnkban olvashatták, az önkormányzatok csak minisztériumi engedéllyel juthatnak műemléki ingatlanok tulajdonába. Az alábbiakban közöljük azt a nem hivatalos listát, amely azokat az állami tulajdonban lévő építményeket tartalmazza, amelyek nem adhatóak az önkormányzatok tulajdonába. Az alábbi tervezet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban készült. (A *-gal jelölt építmények a csak átmenetileg állami tulajdonban tartandó műemlékek.)

Vagyonátadó

bizottság

tagjainak

névsora

1. dr. Várkonyi József, a bizottság vezetője

2. Szabó Zoltán,

a bizottság vezető-h.

3. Csízek Ferenc

4. Domos Lajos

5. Horváthy Judit

6. Perényi Gábor

7. Márton Ferenc

8. Szomszéd József

9. Éalázs Miklós

10. Mészáros Zsolt

11. Radics Béla

12. Németh József

13. Gordos Árpád

*, Alsópetény, kastélyegyiit- tes; * Balassagyarmat, v. megyeháza, Balassagyarmat, megyei börtön; * Bátonytere- nye—Kisterenye, Gyürky— Solymossy-kastély; * Buják, várrom; * Cserhátsurány, Jánossy-kastély, Drégelypa- lánk, várrom, * Erdőtarcsa, Szentmik lóssy—Kubinyi- kastély és park; * Hollókő, Kossuth út 82., Palóc Múzeum; * Hollókő, várrom;

* Horpács, Mikszáth-kúria és

park; * Karancskeszi, Zá- horszky—Prónay-kúria;

* Karancslapujtő, Mocsáry- kúria; * Karancslapujtő, Ka- rancs-hegyi kápolna; * Ka- rancsság, Kubinyi—Prónay- kastély; * Magyamándor— Kelecsénypuszta, Buttler-kas- tély és park; * Mátravere- bély—Szentkút, remetebarlang; * Mohora, Zichy—Vay- kastély és park, Nógrád, várrom; * Nógrádsipek, Balás- kúria; * Héhalom, kőhíd; *

Határmenti böngészde

Bár sokan és sokszor deklarálták már, hogy szeretnék az országok közötti határokat lebontani, hogy emberek és üzletek szabadon áramolhassanak. Míg azonban a közös európai házról beszélünk és egymást tiporva igyekszünk az ugyancsak közös és ugyancsak európai asztalhoz ülni, a földrajzi közelség ellenére is eltávolodtunk szomszédainktól. Könnyebb ma üzletet nyélbe ütni Nyugat-Európában, mint Szlovákiában. Ott megszerezhetőek a szükséges információk, működnek a gazdaság intézményei, míg mi itt - velük együtt - még csak a gazdasági alapfogalmakat tanuljuk.

Talán ezt érezték az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Vállalat, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatala, illetve a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársai is, amikor megszervezték az első szlovák-magyar határmenti vállalkozói találkozót.

A határ két oldalán lévő vállalkozások közvetlen kapcsolatainak kialakítását segítve október 4-én a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban találkoztak a nógrádiak a nagykürtösi, a losonci, a rimaszombati, valamint a rozsnyói járások vállalkozóival.

Előadásokban ismerkedhettek meg a közvetlen kereskedelmi és termelői kapcsolatok törvényadta lehetőségeivel, majd konkrét üzleti tárgyalásokra is sor kerülhetett.

Azoknak, akik nem tudtak eljutni erre a különleges határmenti napra, közöljük azokat az üzleti ajánlatokat, kiajánlásokat, amelyeket a szlovákiai vállalkozók tettek magyar kollégáiknak.

(Az alábbi ajánlatokról részletes információt kaphatnak az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara salgótarjáni irodájában, a Tanácsköztársaság tér 1. szám alatt).

CSAO Lucenec

Slov. pol'rohosp. banka Lucenec: bankszolgálatok közvetítése.

VUB Lucenec: tapasztalatok kicserélése. ZÍSS. p. Lucenec: iparcikkekés mezőgazdasági cikkek árusítása. Technomat Lucenec: iparcikkek ve- vése és árusítása. Státny majetok s. p. Fiíakovo: mezőgazdaság. Poínonká- kup NOVOHRAD s. p. Lucenec: mezőgazdasági termékekkel való ellátás. Poínohosp. druzstvo Buzitka: mezőgazdasági termékek eladása. SLOVOSIVO s. p. Luéenec: mező- gazdasági termékek árusítása. Mü- sopriemysel Lucenec: húskészítmények. Novohradská keramika s. p. Lucenec: csempék készítése. Po- zemné stavby Lucenec: építészeti készítések és építészet. Agrozet s. p. Lucenec: mezőgazdasági gépek árusítása. Slovensky priemysel kamena S. p.: kőfaragások készítése. Ipeíské te- helne Lucenec: téglafélék készítése. Poínohosp. druzstvo Kalinovo: mező- gazdasági készítmények.

CSAO Lucenec: speciális szerelvények szerelése A VIA és LIAZ gépkocsi alváza. CLARA §. p. Utekáő: termoszok készítése és eladása. Hydi- nársky priem. Tomááovee $. p.: baromfi és tojás eladása. LÜKÖN s. p. Lucenec: húskonzervek készítése.

POLANA S. p. Luéenec: gyapjúanyagok készítése és eladása. NO- VONA Fiíakovo: bútorkészítés. SKLARNE a. s. Pohár: használati üvegáru. Roínícke druzstvo Látky: állatok tartása, fakészítés. Cestné stavby S. p. Lucenec: utak és hidak javítása és építése. Lucenecká mlie- káren s. p.: szárított készítmények és sajtok készítése. KOKAVANN-VD Kokava n/Rim.: készítmények fából.

Időt nyert Pásztó

Mikor a macska elviszi a halat

Bár a vagyonellenőrző bizottságok megszűntek, feladataik megmaradtak. Az „örökös’-’ a vagyonátadó bizottság első ülésén éppen a pásztói terület kérdéseiről döntött, illetve nem döntött.

A Mátraaljai Állami Gazdaságtól érkezett a kérelem, hogy a bizottság engedélyezze annak a szerződésnek a nyomán egy Pásztó ipartelepi ingatlan föld- hivatali bejegyzését, amely szerint 4 200 000 forintért értékesítik azt egy Eglo Ungarn Betéti Társaságnak.

A bizottsági ülés nagy érdeklődés mellett zajlott. Megjelentek az Eglo Ungarn Betéti Társaság hazai és ausztriai képviselői, a Mátraaljai Állami Gazdaság képviselője, valamint a pásztói önkormányzat is küldöttséget menesztett a salgótarjáni megyeházára.

A kérelemből az derült ki, hogy a szóban forgó külterületi szántó művelési ágú földingatlan cserél gazdát. A gazdaság

elmondása szerint a terület nagyüzemi művelésre alkalmatlan, így ezért tartják célszerűnek az értékesítését. A megjelent önkormányzati képviselők azonban bejelentették, hogy a földterület nem, vagy csak formálisan a gazdaság tulajdona. Egy 1985-ös tanácsrendelet ugyanis úgy határozott, hogy a szóban forgó területet belterületté kell nyilvánítani.

Az új képviselő-testület is magáénak érezte a határozatot, és újra felhívta a földhivatalt, hogy a szükséges módosító bejegyzéseket végezzék el. Ez meg is történt 1991. július 30- án. így a szóban forgó terület minden feltételnek megfelelt ahhoz, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljön. A szerződés érvényessé nyilvánítását tehát — jól felfogott érdekükben — megvétózták, hiszen a vagyonátadási procedúra után már ők léphetnek fel eladóként és ők könyvelhetik a költségvetés bevételi oldalára a vételárat.

A Mátraaljai Állami Gazdaság jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak a terület belterületbe vonásáról.

A bizottság döntése a nemdöntés volt. Olyan határozat született, amely a tények alaposabb megismerése utánra halasztja a tényleges döntés meghozatalát.

Az egészből talán a legkevesebbet az Eglo ausztriai vállalat üzletembere értett. Széles mosollyal hallgatta a tárgyalást, a kérdéseket és az azokra adott válaszokat, majd kissé zavartan ismertette a cége kömyzetvé- delmi filozófiáját. Mikor észlelte, hogy ez sem az a téma, amelyet várnak a teremben ülők, kissé értetlenkedve fakadt ki: „ausztriai jogszemlélettel kissé nehezen értem az eseményeket. Én meg akarok venni valamit, aminek van tulajdonosa és hajlandó is eladni nekem. Megkötjük az üzletet és akkor jön egy macska és elviszi a halat.”

A legalább 200 főt foglalkoztató, megyei székhelyű ipari gazdasági szervezetek listája

1. Salgótarjáni Kohászati Üzemek 2745

2. Salgótarjáni Öblösüveggyár 2119

3. Nógrádi Szénbányák 1674

4. Salgótarjáni Síküveggyár 1654

5. Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár 1461

6. Szondy Lakatos és Szerelő

Ipari Szövetkezet 806

7. Salgótarjáni Ruhagyár 804

8. Ipoly Cipőgyár, Balassagyarmat 510

9. Elektro-Metál Villamosgépés Acélszerk. Gyártó Kft. 499

10. Ötvözetgyár, Salgótarján 474

11. Nógrád Megyei Gabonaforgalmi

és Malomipari Vállalat 457

12. BRG Rádiótechnikai Rt. 420

13. Salgótarjáni Anyagmozgatógépek

és Acélszerkezetek Gyára (SALGÓGÉP) 406

14. Balassagyarmati Fémipari Vállalat 397

15. Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 396

16. MECHANIKA Szerszám

és Gépgyár Kft. 338

17. FESS Ruhagyár 334

18. Palóc Népművészet

és Háziipari Szövetkezet 282

19. Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat 248

20. Karancs Húsipari Rt. 244

21. Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat 206

Pásztó, Oskolamester-ház; * Pásztó, v. ciszterci kolostor és romegyüttes; * Pásztó—Hasznos, cserteri várrom; * Romhány, Prónay-kastély; * Romhány, Laszkáry-kúria; * Salgótarján, földalatti bányamúzeum;-fi Salgótarján, $al- gó-várrom; * Sámsonháza, Fehérkő-vár romjai; * Szal- matercs, Ruttkay-kúria; * Szanda, várrom; * Szécsény, Forgách-kastély; * Szécsény, v. Ferences-kolostor; * Szécsény—Benczúrfalva, Ben- czúr-kastély és park, Szirák, Teleki—Degenfeld-kastély és park; * Szügy, Simonyi-kas- tély és park; * Tar, várkastély romjai; * Csesztve, Madách- kúria és park (múzeum).

Ing. arch. Juraj Dobrocky, DID: Inte- riér, design, export-import. Ing. Jozef Molnár, MAJO: külföldi kereskedés export-import. Ing. Peter Sülé: kereskedés és kereskedelmi inf. Perduk Ladislav, fy PORKER: porcelán, keramika, porcelán és keramika. Ing. József Nine,: üzleti vállalkozás. MARTIMEX a. s. Luéenec: exportimport. Frantiäek Rehanek: vegyes kereskedés. Stefan Martón: kereskedés, gépipari, élelmiszer-termékekkel. Cerovsky Zoltán, Bartók Voj- tech: fémmegmunkálás. Ing. Ladislav Feldsam: üzleti vállalkozás, exportimport. JUDr. Jozef Sarvaá, fyDOSI- MEX: üzleti vállalkozás, export-import. Juraj Detvan, fy DETVAN CRYSTAL: kristály üvegek készítése és eladása. Vojtech Márton: üzleti vállalkozás, idegenforgalom. Ing. arch. Ladislav Bukran: elárusító butikok készítése, export-import Ing. Frantiäek Becher, fy VOSKED: vas- és faáruk készítése. RK Ceskoslo- venská obehodná komora Banská Bystrica: konzultációs tanácsadás tagok és nem tagok számára. Tech- nichké sluzby mesta Luéenec: köz- szolgálat. Ing. Vengrin Ladislav, Ag- rochemicky podnik, SP: teherfuvarozás, autójavítás, alkatrész-eladás. Ing. Ján Skrdla, „JUGOEXPRES”: üzletkötés. Stavebny podnik §. p. Modry Kamen: építkezési vállalat. Podnik sluzieb a vyroby: fémmegmunkálás, gumiabroncs-javítás. Rof- nícke drufetvoHorné Strehová: mezőgazdaság-élelmiszeri termékek gyártása. Stanislav Rojík: famegmunkálás. Ing. Cizmár Ján, Roínícke druzstvo Horná Strehová: mezőgazdaság-élelmiszeri termékek gyártása. Poínohosp. druzstvo podielnikov: mezőgazdaság-élelmiszeri termékek gyártása. Ing. Milan Laurík: üzleti

vállalkozás. Slovensky zváz záhradká- rov: zöldség-gyümölcs, virág eladás. Stredoslovenské lesy ä. p. Modry Kamen: famegmunkálás. Horváthová Magdaléna: utazási iroda. Polnohos- podárske druzstvo PODHORIE 991 27 Kam. Kosihy: mezőgazdasági-élelmiszeri termékek gyártása. Pofno- hosp. druzstvo Olováry: mezőgazda- sági termékek. MOVINO s. p.: boreladás. Ing. Nagy Ladislav PD Vrbov- ka: mezőgazdasági termékek, mező- gazdasági gépek eladása. CSAO §. p. závod 02 Pötor: mezőgazdasági gépek javítása. Krtiäska mliekáren ä. p.: tejtermékek gyártása. Stefan Buüä fy „TIPO” sport- és textiltermékek árusítása. Pofnohospodárske druzstvo: csemegekukorica termesztése és feldolgozása. Ing. Jozef Rimóczi: Betonelemek készítése. Poínohosp. vy- robno-obehodné druistvo Zlaty kiás Zelovce: mezőgazdasági és élelmiszeri termékek eladása. SUB-Baiía Dolina: tüzelőanyag értékesítése. LTZ ä. p. Revúca: Ipari vállalkozás. Ing. Oto Badín, fy BANEB: gépipari termékek gyártása: Bozó Stefan „Hostinec SJB: vendéglátóipar. Oravec Gabriel, fy „BUGA”: építőipari vállalkozás. Gebe Silvester, „POLYSTAV”: építkezési vállalkozás. PhDr. Juraj Králik, CK Trión tour: utazási iroda. Ing. Ján Stefan, Dr. Ba’tala Marian „BASTES”: építészeti termékek. Mixtaj Stefan, „ELIN": reklámtáblák elkészítése és felszerelése. Kirschnerová, „CLUB NORA”: vendéglátóipar.

Ragályi Ladislav, „RAGAKOV Coltovo: fémmegmunkálás, kohóipari termékek eladása és szerelése. Alexander Bernáth, „BERMON- TA”: gázberendezések szerelése és javítása, karbantartása. Peter Lipták: üzleti vállalkozás. Ladislav Mihalik, „LAAX”: bőrdíszmű készítése. Laä- ääk: üzleti vállalkozás. Balfi Tibor, Hedviga: Kertészet, virágárusítás. Fi- liczky Robert, „TOPÁN”: üzleti vállalkozás. Filiczká Jarmila: cipőárusítás. Ing Stefan Dvorcák, „UNIP”: fém és Famegmunkálás, tervezési vállalkozó. Ing. Eugen Baffy „TIMO- TI": vendéglátóipar. Emanuel Goli- áá, „NÁSTOLEM”: bútor és faborítások gyártása. Ladislav Broda, „BANEB": gépi berendezések gyártása. Zoltán Katrenié, „JOKER”: reklám, és nyomdaipar.