Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

1991. OKTÓBER 5., SZOMBAT 8 ug0wm Vad kert merészen Gyarmat óvatosan Érsekvadkert volt a legmeré­szebb: Nógrád megyében elsőnek itt vezették be a helyi adókat. A község képviselő-testülete még március 5-én döntött a kérdésben és a helyi adókról szóló rendeletét április 1-jén hatályba léptette. Háromnegyed évre számoltak Ersekvadkerten a helyi adókból származó bevétellel, bevezették a magánszemélyek, valamint a vállalkozók kommunális adóját és a helyi iparűzési adót is kive­tették. A helyi adókat az érsekvadkerti önkormányzat kizárólag út- és járdaépítésre szánta. Azért dön­töttek így, mert a faluban igen nagy hányadban vannak még földutak. (Nemrégiben fejeződött be az a munka, amelynek során ötmillió forintot fordítottak az úthálózat javítására.) Természe­tesen az útépítés teljes költségét nem fedezhetik a helyi adók. Az előzetes számítások szerint a kivetett helyi adókból 2 millió 300 ezer forint bevételt vártak. A helyi adók mértéke Érsek- vadkerten: magánszemélyek kommunális adója — évi 1600 forint, 1991 évre 1200 forint, a vállalkozók kommunális adója évi 670 forint, 1991 évre 500 forint, iparűzési adó: az éves nettó árbevétel 2 ezreléke, 1991 évre 1,5 ezrelék. Az önkormányzat az adófizetés alól — többek között — mente­sítette a magánszemélyek közül: a 65 év feletti egyedülálló nyug­díjas nőket, a 70 év feletti egye­dülálló nyugdíjas férfiakat, és a 70 év feletti nyugdíjas házaspáro­kat. A helyi adó első részletének befizetése június 15-ig volt ese­dékes. Ám eddig az időpontig az adónak csak igen kevés hányadát fizették be, s csupán 200 ezer forint gyarapította helyi adóikból Érsekvadkert költségvetését. A vártnál lényegesen rosszabbul alakult az adóbeszedés. Nem alaptalanul szólt a költségvetés féléves beszámolója arról, hogy a helyi adók bevezetését nagy fel­háborodás követte a faluban a lakosság körében, s a beletörő­déssel együtt a vállalkozók rea­gálását is ez jellmezte. Egyedül a nagyüzemek (Porcon, termelő- szövetkezet) fogadták közömbö­sen a helyi adók kivetését. Tud­ván, hogy gazdasági helyzetük­nél fogva úgysem tudják megfi­zetni. Pedig az előzetes kalkulá­ció a bevételek jó hatvan száza­lékát a nagyüzemekre építette. A kivetett adókat legbecsülete­sebben a lakosság fizette be, a vállalkozók, a kis cégek alig-alig tettek eleget kötelezettségüknek, míg a nagyüzemek teljesítésére immár nem is igen számítanak az önkormányzatnál. Annak idején a helyi adók bevezetését a képviselő-testület egyhangúlag szavazta meg. A rendelet 1991. december 31-ig lesz hatályban. * Míg Érsekvadkerten legrégeb­ben született a rendelet a helyi adókról, addig a legújabbat talán Balassagyarmat mondhatja ma­gáénak, ahol két hete — szeptem­ber 24-én — döntöttek arról, hogy október 1-től bevezetik a városban az iparűzési adót. Ennek mértékét a termékértéke­sítés, illetve a szolgáltatás nettó árbevételének 3 ezrelékében határozták meg. S hogy milyen eredményeket hoz ez a rendelke­zés, az november 15-e után derül csak ki. Addig kell ugyanis ren­dezni az idén esedékes részletet. Tavaly június végén rendelke­zett a belügyminiszter a megyei vagyonellenőrző bizottságok fel­állításáról. Nógrád megyében a megyei tanács végrehajtó bizott­sága titkárának vezetésével hatta­gú bizottság döntött azokban az ingatlanos jogügyletekben, ame­lyeknek ingatlannyilvántartási, illetőleg cégbírósági bejegyzését 1990. június 4-ig, termelőszövet­kezeti földek esetében 1990. június 11-ig nem kezdeményez­ték. A hat parlamenti párt egy-egy tagjából álló bizottságot dr. Farkas Imre, a megyei tanács vb- titkára — jelenleg főjegyző — vezette. Tőle kértünk értékelést a vagyonellenőrző bizottság mun­kájáról, amely az idén augusztus 31-ével befejezte tevékenységét és átadta „jogkörét” a vagyoná­tadó bizottságnak. — Hogyan érvényesült a szak­értelem a vagyonellenőrző bizott­ság munkájában? — A belügyminiszteri rendelet a megyei vb-titkár feladatául azt írta elő, hogy a bizottságot köz- tiszteletben álló, gazdasági, vala­mint jogászszakemberekből hoz­za létre. Nálunk a megyei va­gyonellenőrző bizottság mellett három jogászból és egy admi­nisztrátorból álló titkárság műkö­dött, amely az ügyek előkészíté­sét és a határozatok szövegezését végezte. — Hány ügyletet bírált el működésének jó egy éve alatt a vagyonellenőrző bizottság? — Összesen 267 kérelem érke­zett hozzánk, s mivel egy kére­lemben általában több jogügylet elbírálását is kérték. így 1267 ingatlant érintő jogügylettel kel­lett a bizottságnak foglalkoznia. Ezek közül a legtöbb ügy a mezőgazdasági szövetkezetek közös tulajdonában, vagy haszná­latában levő ingatlanokat érintet­te,.szám szerint 967 ilyen ügyle­tet vizsgált meg a megyei va­A TIT NÓGRÁD MEGYEI EGYESÜLETE a Köztársasági Hivatal és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara közreműködésével NÓGRÁD MEGYE BEMUTATKOZIK címmel 1992. május 5—8-ig kiállítást rendez Bécsben a Collégium Hungaricumban. Célja: Régi és új gazdasági szervezetek és vállalkozók bemutatko­zási, üzleti, kereskedelmi lehetőségek megteremtése, kap­csolatfelvétel az osztrák hasonló szervezetekkel és vállalko­zókkal. A kiállítás ideje alatt bemutatjuk a megye kulturális, művészeti, tudományos életét, és az idegenforgalom lehetőségeit. Részletes program, programcsomag, felvilágosítás és je­lentkezés: TIT Nógrád Megyei Egyesülete 3100 Salgótarján, Mérleg út 2. Tel.: 14-082, 14-282 Fax: 11-734 Horváth József Észak-magyarországi Gazdasági Kamara 3100 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1. Tel. és Fax: 16-476 Dr. Berenténé Dr. Kurucz Erzsébet gyonellenőrzés. Állami tulajdon­ban levő ingatlanokra vonatko­zóan 286 jogügyletről döntöt­tünk. Tizennégy esetben pedig az áfész terjesztett elő kérelmet. — Zömében mire vonatkoztak ezek a kérelmek: az ingatlan eladására, vagy más jog meg­szerzésére? — Természetesen legtöbben az ingatlantulajdon elidegenítését kérelmezték: az állami tulajdon esetében 252, a mezőgazdasági szövetkezetek esetében 891 ilyen ügylet volt. Ennél lényegesen kevesebben kérelmezték apport bevitelét valamely társaságba: az állami tulajdon körében 14, míg a szövetkezeti ingatlanoknál csupán 6 ilyen jellegű szerződés­sel találkoztunk. — Hány jogügyletei hagyott jóvá egyéves működése alatt a vagyonellenőrző bizottság? — Jóváhagyó döntést összesen 1090 jogügyletre hoztunk, és ehhez képest elenyésző volt a döntésünk elleni fellebbezés: csupán 13 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, ebből hármat saját hatáskörben bírált el a bizottság, tízet megküldött a Belügyminisz­tériumhoz. — Végül is mi volt az a leglé­nyegesebb dolog, amit a bizott­ságnak egy-egy jogügylet elbírá­lásakor mérlegelnie kellett, mie­lőtt meghozta döntését? — Arra törekedtünk, hogy az ingatlanok valódi értéken kerül­jenek eladásra, vagy bevitelre valamely társaságba. Ezzel vé­delmeztük a leendő önkormány­zati tulajdonokat is. — Hogyan lehetett ezt a védel­met biztosítani? — Ezt egyértelműen a nyilvá­nosság volt hivatva biztosítani. Egyrészt úgy, hogy a bizottság ülései nyíltak voltak. Másrészt pedig az üjés időpontjáról és tárgyalásra kerülő ügyekről a bizottság köteles volt értesíteni — a helyi tanács vb-titkára, majd jegyzője útján — az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatot és a lakosságot. Végül is ez a nyilvánosság volt a meghatározó, a visszatartó erő. Ezért is kerültek jól előkészített kérelmek és való­di értéken kötött szerződések a bizottság elé. Vagyon­ellenőrző bizottság tagjai Nógrád megyében Vezetője: Dr. Farkas Imre Tagjai: Csízek Ferenc SZDSZ Radics Béla MDF Németh József FKgP Fries Gyula KDNP Mészáros Zsolt FIDESZ Balázs Miklós MSZP Az Észak-magyar­országi Gazdasági Kamara Nógrád megyei képviselete Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság tér 1. szám alatt működteti irodáját. Telefon: 32-16-476. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Nógrád megyei elnök­sége 1991. szeptember 16-án tartotta ülését. Ennek aktualitását az adta. hogy a júliusban Nógrád megyében magtartott kormányülést követően az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara megyei társelnökének ; kezdeményezésére Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter/ szeptemberben ismét megyénkbe látogatott. A találkozó előkészíté­seként az elnökség elfogadta azt a vitaanyagot, amely a megye jelenét és jövőjét volt hivatva bemutatni. Az elnökségi ülésen — többek között — olyan kérdések kerültek megtárgyalásra, mint a nagyvállalatok helyzete, a privatizáció jelentősége a megye gazdasági életében, a gyáregységek problémái, valamint a munkanélküliség vitás kérdései. * 1991. szeptember 27-én Miskolcon tartotta soron következő elnök­ségi ülését az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara. A Borsod, Heves és Nógrád megye tagvállalatait képviselő elnök­ségi tagok véleményezték azt az anyagot, amelyet a kamara az októberi miskolci kormányülés előkészítéseként állított össze a régió helyze­téről. Élénk érdeklődés követte Bihall Tamás ügyvezető titkár előterjesz­tését a szervezeti rendszer továbbfejlesztéséről. Az elnökségi tagok teljes körű felvilágosítást kaptak az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara 1991. évi gazdasági helyzetéről, valamint az aktuális feladatokról. _____________________/<£>Á __________________ ______ERKX K-<±>y ■------------------------- tlZAK-UJLOYAROnazAai o azoasAoi kamara Más-más tagok „Az Új Nógrád szeptember 7-i számában (a gazdasági mellékletben) megjelent egy hibás lista. Mivel a tévedések jogos sértődöttséget, ellenvetést váltottak ki a tagság körében, kérem, adjanak helyet a Palóc Kulturális Társulás alapító tagsága valós névsorának” — írja Szécsényből Kiss Tiborné, a Palóc Kulturális Társulás egyesületi titkára. Alapszabályzatunkban a következő szervezetek szerepelnek — nyilván a „korabeli megnevezésekkel”: Egyesült Áfész — Szécsény Hollókői elöljáróság Nógrád Megyei Közművelődési Központ — Salgótarján Községi Közös Tanács — Nagylóc Nógrád Tourist — Salgótarján Palóc Háziipari Szövetkezet — Szécsény II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ — Szécsény Községi Közös Tanács — Mihálvgerge II. Rákóczi Ferenc Mgtsz — Szécsény Községi Közös Tanács — Varsány Táncház — Salgótarján Városi Tanács — Szécsény NODISZ megyei szervezete Községi Tanács — Buják Városi Művelődési Központ — Pásztó (A mellékletben közölt lista valóban eltér a fentitől, misze­rint ebből ötöt nem tartalmaz. Viszont megemlíti Rimócot és öt magánszemélyt. Készséggel elismerjük az alapszabályzat hitelességét, s örülünk annak is, hogy a tagok köre bővült. Egyébként a listát a Megyei Közművelődési Központ bocsá­totta rendelkezésünkre. — a szerk.) Bűzlik a Szupuka Szándékán kívül kényes hely­zetbe került Egyházasgerge kép­viselő-testülete. Nemrégiben az ott lakók közül többen jelezték az önkormányzatnak, hogy a falu közelében épült Szupuka Művek telepéről kellemetlen illatok — bűzök — terjengenek a falu felé, sőt ha az ember jobban megnézi, azt is láthatja, hogy az üzemcsar­nokból tisztítatlanul folyik a szennyvíz a Nagyvölgyi patakba. (Onnan a Dobrodába, a Dobrodá- ból az Ipolyba, s onnan pedig a fél megye ivóvízcsatomájába.) A bejelentések nyomán vizsgá­lódni kezdett az önkormányzat. Az Egyházasgerge külterületén levő földet az élelmiszer-feldol­gozást végző Szupuka Műveknek a litkei Ipoly Mezőgazdasági Termelőszövetkezet adta el. Ám amikor az egyházasgergei jegyző a földhivatalnál az ügyletet rög­zítő szerződést, illetve a hozzá­tartozó iratokat is megnézte, azt tapasztalhatta, hogy ahhoz bi­zony hiányzik a vagyonellenőrző bizottság jóváhagyása. Jog szerint tehát egy semmis szerződés alapján épült fel az üzem és folyik ott a munka, ha a szerződés múlt év július 11-e előtt még nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. Ám az önkormányzat részéről annyi­ból kényes a dolog, hogy negy- ven-ötven embernek ad munkát az üzem, s Egyházasgergéről is legalább húszán járnak oda dol­gozni. De nem hagyhatják ter­mészetesen figyelmen kívül a lakossági panaszokat sem, amik a bűzre és a vízszennyezésre vonatkoznak. És mindehhez itt a jogi buk­fenc: hiányzik a vagyonellenőrző bizottság jóváhagyása, s azt már nem is lehet megszerezni, mert a bizottság tevékenysége augusz­tus 31-ével megszűnt. Az új jogi szabályozás pedig a szövetkezeti törvény megszületéséig morató­riumot rendelt el a termelőszö­vetkezeti földek elidegenítésére. S, ha még az is igaz, hogy az előírt szennyvíztisztító-berende­zés sem épült meg teljes egészé­ben, akkor másoknak talán az egyházasgergei önkormányzat­nál is kényesebb a helyzetük. A mellékletet írta és szerkesztette: Mészáros Zsolt, Zsélv András. Vége a VEB-nek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom