Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

4 LÁTÓHATÁR 1991. október 2., szerda Harminchárom millió aláírás Egy beteg kisfiú életéért (FEB) A Charlottesville-i Egyetemi Klinika folyosóján boldogan futkározik egy sző­késbarna hajú fiúcska. „Jó! érzem magam”—mondja a legtermészetesebben, mintha fél évvel ezelőtti agydaga­nat - operációja csupán álom lett volna. Pedig nem álom, hanem csoda volt - tette hozzá a 12 éves Craig édesanyja, aki még mindig sírva emlékezik vissza az év elején történtekre. A múlt év végén, ez év elején először a kisfiú járásán, majd beszédén igen súlyos beteg­ségre utaló jelek mutatkoztak. S bekövetkezett a még rosz- szabb: a gyerek egyik fele tel­jesen lebénult, s alig tudott már beszélni. Az angol orvosok megálla­pították, hogy a kisfiú fejében egy tyúktojás nagyságú daga­nat fejlődött ki, amely megbé­nított bizonyos idegpályákat, és az agyban lévő beszédköz­pontot. A londoni orvosok már — már lemondtak a gye­rekről, amikor tudomást szer­zett a súlyos esetről Neal Kas­sel, az amerikai Charlottes­ville-i Egyetemi Klinika ideg­sebésze. Elvállalta, hogy meg­operálja a gyereket. Március l-jén 16 centiméter hosszúság­ban megnyitotta a koponyát és eltávolította a daganat 90 szá­zalékát. Az agyban maradt borsószem nagyságú tumor már nem veszélyezteti a gyere­ket, aki az operáció óta egész­ségesen él és mozog. Ez eddig égy bravúros or­vosi beavatkozás híre. Ami az esetet mégis olyan rendkívü­livé teszi, hogy bevonulhat a Guinness Rekordok Könyvébe, az a világ jóakaratú emberei­nek hihetetlen mértékű meg­mozdulása a halálos beteg gyermek megmentéséért. Attól kezdve ugyanis, hogy egy amerikai gyermekvédelmi alapítvány nyilvánosságra hozta a kis Craig tragikus helyzetét, milliók szánták tet­tekre magukat. Az egyik leg­gazdagabb amerikai, John Kluge fedezte annak a három repülőjegynek a költségeit, amely révén a beteg és szülei a műtét helyszínére, az Egyesült Államokba utazhattak. Sok — sok orvos ajánlotta fel segítségét. Többen gyógy­szereket javasoltak és küldtek. Nem kevesen felajánlották, hogy vállalják a beteg gyerek ápolását. Több gyermekgon­dozó intézet hajlandó lett volna befogadni a béna gyere­ket. S millió számra érkeztek a bátorító — támogató levelek, táviratok, küldemények. A szo­lidaritás mindennemű meg­nyilvánulását egybevéve, 33 millió ember mozdult meg a 12 éves kisfiú megmentéséért. Ez a Guinness - csúcs, a huma­nizmus legfrissebb világre­kordja. Napelemes autók versenye (ilocester, Rhode Island, USA: A Virginiai Műszaki Főiskola „Solaray” elnevezésű napelemes au­tója útban a cél, Plymouth Rock felé, a 35 résztvevővel tartott versenyen. (MTI PRESS Képszol­gálat) Visszhang A szövetkezet fizetett később A megye mezőgazdaságáról és kapcsolódó élelmiszer fel­dolgozásról _ tájékozódtak a megjelent képviselők — olvas­hattuk a szeptember 21-én Kör­járaton képviselőkkel címen megjelent riportban. Azért, hogy a tájékozódás pontosabb legyen — legalább is a tejipar tekintetében — fontosnak érez­zük az alábbiakat közölni: Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a tej- és tejtermék fogyasztás. Ez a tendencia jelenleg is tart, s várhatóan még tovább folytató­dik. A termelt tej mennyisége nem követte a fogyasztáscsök­kenés ütemét. A kormányzati intézkedések hatása, időben el­nyúlik. A megtermelt tejet a tej­ipar felvásárolta és feldolgozta. A KTV tevékenységi területére is igaz az egyensúly felbomlása. Jelentős készleteink halmozód­tak fel, melyhez az» ígért állami támogatást nem kaptuk meg. Vállalatunk pénzügyi helyzete jelentősen romlott. A korábbi években stabil, jól fizető KTV — átmenetileg — késve tudja kifizetni a szállításait. A konkrét eset kapcsán Tórák Károly karancsberényi gazda azt tapasztalta, hogy még a „ja­nuári tejpénzt” sem kapta meg. Utánajártunk a Karancs tsz irodáján. Itt elmondták, hogy a tejpénz kifizetését Tórák úr egyéb tartozása miatt tartották vissza, amelyről őt értesítették. Szabó Mihály MÁTRATEJ Pásztó Malária ellen Peruban a maláriát terjesztő szúnyogok ellen egy limai bio­lógus újszerű védekezési módot fejlesztett ki rovarpusztító bak­tériumok kókuszdión való te­nyésztésével. A baktérium spó­ráit a kókuszdióba kell befecs­kendezni, ahol az felszaporodik, és igen egyszerűen a kókusz­diók feltöltésével kijuttathatok. Hogyan lett „nagyipar” a szovjet alvilág? (1.) A1 Capone tehetségtelen kezdő volt? M oszkvában és a szovjet köztársaságokban a legsikeresebb és a leggyorsabban fejlődő „iparág” a szervezett bűnözés. A bűn- szövetkezetek és bandák - ame­lyek élén gyakran gyárigazga­tók és volt pártfunkcionáriusok állnak - nagyban űzik ezt az ipart, s immár nem ritka, hogy milliárdos bevételekre tesznek szert. Nem is csak rubelben. S ezekből a vagyonokból nem­csak a Szovjetunióban, hanem a Csendes - óceánig tartó biroda­lomtól Nyugatra is mind többen húznak hasznot. Magyarország sem tartozik a kivételek közé. Három éve még csaknem ki­törte a nyakát a szovjet milicia egyik alezredese, amikor a moszkvai „Lityeraturnaja Ga- zeta" lehozta a vele készült in­terjút, amelyben az időközben tábornokká előlépett Alekszan- der Gurov ismertette a szerve­zett alvilágról készült disszertá­cióját. Annak idején ez a téma még tabu volt a Szovjetunióban, és sokan valóban hinni akartak benne, hogy kizárólag a deka­dens Nyugatra voltak jellem­zőek az ilyen jelenségek. Csak 1989 novemberében jelent meg a bűnözésről az első hivatalos statisztika, de érdemi következ­tetéseket még arról sem akartak levonni a hivatalos szervek. A 45 éves, jogász végzettségű Gurov tábornok szerint ma a szervezett bűnözés „nagyipar” és súlyosabb probléma a Szov- jetúnióban, mint a nagy nyugati hagyományos maffiaközpon­tokban, Olaszországban vagy az Egyesült Államokban. — Nincs még egy ország a világon, ahol ilyen nagy szere­pet játszana az árnyékgazda­ság. AI Capone tehetségtelen kezdő volt a moszkvai maffia cápáihoz képest, akik hatalmas pénzügyi tranzakciókat bonyolí­tanak le - mondja Gurov tábor­nok. Az alacsony termetű tábor­nok nemcsak disszertációjában tárta fel a valós helyzetet, ha­nem két évvel ezelőtt a szovjet belügyminisztériumban létre­hozta a szervezett bűnözés el­leni főosztályt is. Alexander Gurov ma az Orosz Legfelsőbb Tanács képviselője is. A belügyminisztérium feb­ruári adatai szerint 5000 szervezett banda műkö­dik az országban „főállásban” és rendszeresen. Ez a szám 1990-ben, még csak 1200 volt. Ez nemcsak arra vezethető visz- sza, hogy a bandák száma nőtt dinamikusan, hanem arra is, hogy a rendőrségi felderítés egyre sikeresebb, mind több banda létéről szereznek tudo­mást. Az más lapra tartozik, hogy eközben a bandák elleni harcnak szinte nincs látszata. Cseppnek tűnik a tengerben egy-egy csoport lebuktatása. Moszkvában az év első nyolc hónapjában 4165 bandáról tud­tak, 400-al többről, mint 1990-ben. Ezek a csoportok rendkívül különbözőek: van banda, amelyik csak 3-5 tagot számlál, de van olyan is, amelynek akár 300, sőt 1500 tagja van. „Jól ismerjük a bandafőnö­köket. Moszkvában például 8 van belőlük, s mindegyikük kö­rülbelül 200^400 taggal dolgo­zik" - mondja a tábornok. A leghírhedtebb mind közül a fő­város Szolncevo kerületében működik. De az, hogy tudnak róluk, még korántsem jelenti, hogy bi­zonyítékok alapján perbe is le­hetne fogni őket: a Szovjetúni- óban ugyanis még nincs törvény a szervezett bűnözésről. A maf­fia-ellenes csoport főnöke még meg is érti, hogy az ország je­lenlegi helyzetében a törvény­hozók más problémákkal van­nak elfoglalva, így hiába van már kész régóta a törvényterve­zet, ki tudja, mikor, kik és mi­lyen szinten foglalkoznak vele. A szovjet és az amerikai maffia között jelentős különbségek vannak: amíg az Egyesült Államokban a bandák nemzetiségük alapján elkülönülnek - tehát például a puerto - ricóiak nem „vegyül­nek” a japánokkal, vagy a kore­aiakkal - addig a Szövjetúnió- ban a bűnbandák épp olyan multinacionálisak, mint maga az ország. Sőt, egyre inkább ki­fejezetten nemzetköziek. Már régen nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a szovjet szer­vezett alvilág elsősorban kau­kázusi eredetű volna. Az igaz, hogy az első bandák azon a vi-. déken tűntek fel, és ott kezdő­dött el a gazdasági bűnözés és az egyszerű bűnözés közötti ha­tár elmosódása, mára azonban a maffia-jelenség elterjedt az egész országban. A bűnbandák éppen úgy, mint Nyugaton - hierar­chikusan szerveződnek: a háttérben mindig egy „tiszte­letben álló” főnök áll, s a pisz­kos munkák elvégzésére szako­sodott csoportok működnek a megfeleleő parancsnokokkal. Az alvilág itt is beépült a rend­őrségbe, s korrumpálta az állam és a gazdasági élet számos tiszt­ségviselőjét. „Védelemért” pénzt csikarnak ki a szövetkeze­tektől, a szovjet vállalkozóktól. Műkincseket csempésznek, nagyban lopnak, elsősorban tel­jes szállítmányokat. Keresked­nek fegyverekkel épp úgy, mint kábítószerrel, tiltott szerencse- játékokat szerveznek, és zsarol­ják a prostituáltakat, mint bár­hol másutt a világon. A nagy különbség: a Szovjetúnióban ál­lami értékek, áruk és pénzek tűnnek el hatalmas mennyiség­ben és megdöbbentő tételekben az árnyékgazdaság csatornáin át. (folyt.köv.) DIÁK Tanévnyitó a Kodályban Idei tanévnyitó ünnepségün­ket a szülők és vendégek által zsúfolásig megtelt sportcsar­nokban rendeztük meg. Min­denki nagy izgalommal várta a műsor megkezdését, hiszen an­nak minden évben nagy sikere van. így volt ez az idén is, amit a sok taps is bizonyított. A kórus és az énekeket kísérő zongoraszó mindenkinek tet­szett. Ezután azokat a kisdiáko­kat üdvözölték, akik első osz­tályba léptek. A műsor utolsó részében a negyedikesek léptek fel nagy sikerrel. Vertich Lilla Salgótarján, Kodály iskola Egy hét a Tátrában Iskolánk termé- szetjárócsoportjaaz idei nyáron két tur­nusban a Ma­gas—Tátrában tá­borozott. Szemben a sátra­inkkal ott magaso­dott a Tátra, mint egy hatalmas király a hódolóival. Izga­tottan vártuk a na­pot, amikor köze­lebbről is megpil­lanthatjuk. Lanov­kával közelíthettük meg az Encián—ta­vat, s máris köze­lebb kerültünk az óriási hegycsúcs­hoz. Végre együtt volt minden, ami egy jó túrához kell: tátrai levegő, hegy- vonulatok, elbűvölő kilátás a környező településekre. Az ott töltött egy hét alatt ellátogat­tunk még a Pop- rádi - és Csorba­tóhoz, majd a Tar­pataki vízesés fá- tyolszerüzuhataga­iban gyönyörköd­hettünk. Meghatot- tan álltunk a szim­bolikus temető előtt, mely a tátrai balesetekáldozatai- nak állít emléket. Mindannyian fe­lejthetetlen élmé­nyekkel tértünk haza első külföldi utunkról, ahol jól éreztük magunkat. Illyés Ágnes, Bakó Tamás Mátranovák, ált. isk. Első keresetem . . . A nyárra, mint mindig, most is sok mindent terveztem. El is jutottam szép helyekre, szá­momra mégis a legérdekesebb ^é^egélvezetesebb az volt, hogy munkába álltam egy savanyító üzemben. Reggel hattól délután 'Tceítőig tartott a munkaidő. A korai kelést meg kellett szok­nom, hiszen a nyári szünetek­ben tízig is az ágyban lustálkod­tam. Már az első nap fontos meg­bízatást kaptam: a szalagon dolgozhattam. Mivel abban az időben éppen az uborkának volt a szezonja, így annak tartósítá­sát végeztük. Egyesek mosták, mig mások üvegekbe rakták, és megint más dolgozók a tetejét helyezték rá. Én hamar meg­szoktam a gyors munkát. Áz üzemben jórészt diákok serénykedtek, s a kevés fejnőtt dolgozó türelmes és kedves volt hozzánk. Természetesen fizetést is kaptam munkám ellenértéke­ként. Az összeg elköltése már jó érzést váltott ki bennem, mert tudtam: keményen megdolgoz­tam érte. Kurucz Éva Bp. Arany J. Gimnázium Légiparádé Taszáron Szeptember 21-én az ország figyelme Tászár községre irá­nyult. Itt került sor a nemzetközi repülőnapra. A rendezvényen a Magyar Repülőszövetség, a repülőgépes szolgálat, a cseh és szlovák, valamint az amerikai légierő káp­ráztatta el a nézőket a technika legújabb vívmányainak bemuta­tásával, sok látványos érdekességgel. A műsor elején hőlégbalonok és sárkányrepülők szolgáltatták a látnivalót, a programok végén viszont utasrepiiltetésre is sor került. A nap fénypontja mégis az USA légierő „THUNDERBI- ROS” (Viharmadarak) századának bemutatója volt. Az egész napos program után a nézők közelről is megtekint­hették a kiállított légicsodákat, melyen ámulni lehetett. Vas Szilvia 8.o., Salgótarján, Rákóczi iskola Gyarapodott iskolánk könyvtára Iskolánk tanári kara sok ér­dekességet, ötletes dolgot készí­tett a szünidőben, míg mi, gye­rekek élveztük a nyár melegét. Magyar szaktermünkban például egy szép, nagy könyv­tár áll most rendelkezésünkre, zongoránk megjárt már három tantermet és egy hosszú folyo­sót, de végre megtalálta saját helyét. Örömünkre szolgál, hogy in­tézményünk egy büfét létesít, amelyben éhségünk csillapítá­sára szinte mindent megvásá­rolhatunk. Túri Mónika 8.0. Dejtár, ált. isk. REJTVÉNY! REJTVÉNY! Haladj a ponttal jelzett betű­től az X—jelűig, lóugrásban: egy iskolai helyiség a megfej­tés. Ez küldendő be címünkre: Új Nógrád Szerkesztőség, DI­ÁKPANORÁMA, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési ha­táridő: október 11. Három sze­rencsés nyertest könyvjutalom­ban részesítünk! Az összeállítást készítette: Kovács Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom