Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-13 / 215. szám
1991. SZEPTEMBER 13.. PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP izmznu 3 Tetőtérbeépítés Eredmények és küzdelmek Tanszersegély — mindenkinek! SZÉCSÉNY. A II. Rákóczi Általános Iskolában a tizenötmillió forintos beruházással készülő korszerűsítést a lapostető gyakori beázása tette szükségessé. A kivitelező borsodi építőipari vállalat a munkálatokat várhatóan októberben fejezi be. —RT— Helyi társadalom és közművelődés Új funkció, régi dinamizmus (Folytatás az 1. oldalról) A Nógrád Megyei Közművelődési Központ által szervezett rendezvényt jellemző érdeklődés is jelzi, hogy roppant időszerű kérdésekről van szó. Megjegyezhetjük tehát, hogy több hasonló, szemléletformáló tanácskozásra lesz szükség a jövőben is. Az ilyen jellegű rendezvények is segíthetik azt, hogy mind a közművelődésen belül, mind pedig a helyi önkormányzatokban világosabbá váljanak az új igények, megtörténjen a szükséges szemléletváltás, csökkenjen a korábbi gyakorlat visszahúzó ereje. A helyi társadalom nem jelent mást, mint egy megszervezett közösségrendszert, amelyben személyiségek dominálnak s termelik a helyi energiát. Amiről szó van, azt a politológiában civil társadalomként is szokták emlegetni. Mindez nem előzmény nélküli a magyar művelődéstörténeti hagyományban. Voltaképpen a társasélet helyi megnyilvánulásairól van szó (gazdakörök, ipartestületek, video- és olvasókörök, értelmiségi és más társas Szlovák—magyar vállalkozói találkozó Javában tart a szervezése annak a szlovák—magyar vállalkozói találkozónak, amely a maga nemében egyedülálló, hiszen korábban ilyen összetételű és célú rendezvényre még nem került sor. Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban rendezik meg október negyedikén a szlovákiai és a Nógrád megyei iparosok, mezőgazdászok, szolgáltatók és kereskedők — a magánvállalkozók első szakmai találkozóját. A kezdeményező ezúttal is a köztársasági megbízott megyei hivatala, a szervezésben és a rendezésben résztvesz az FM megyei földművelésügyi hivatal, az INVEST Center Trade Infonn és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara is. Ajánló-adatlapok kitöltésével lehet jelentkezni az első szlovák—magyar vállalkozói találkozóra, ezeket az adatlapokat összesítve valamennyi résztvevő megkapja majd. Szlovákiából az ottani járási hivatalok szervezésében Nagykürtösről, Rimaszombatról és Rozsnyóról, illetne környékéről érkeznek vállalkozók. Az adatlapokat a Vármegyeházán Egyed Gyulánál lehet igényelni. fonnák), amelyekből végül is kialakul egy-egy önkormányzat, illetve település arculata. Érdekek és értékek mentén önként szerveződő társaságok ezek, minden külső ideológiai és más kényszer nélkül. Egyébként, erre már van több példa Nógrádban is. Csak jelzésként említendő e helyen például a ságújfalui faluszépítő egyesület, Berkenyén az Ifjú Németek Egyesülete, az erdőkürti népfőiskola, a salgótarjáni Nógrád Tánc- egyesület, továbbá számos gazdakör. az átalakuló amatőrmozgalom, s még sorolhatnánk. Mindezek jelzik, hogy elindult egy kedvező folyamat. Jó lenne, ha a folyamat kiteljesedése a jövőben minél kisebb zökkenőkkel történne, nem szólna bele a hatalom, a felsőbb szerv. így lehetne a közművelődés az ön- kormányzatok, végső soron a helyi társadalmak humán szolgája. miközben önmagát is formálja, gazdagítja annak szerves részeként. így a dolgok önmagukat formálják a helyi érték szerint. Nyurga, kosárlabdázó termetű férfiú Nógrád megye újonnan kinevezett tisztifőorvosa, dr. Dömsödi Péter. A funkciója új csak, a személye nem ismeretlen Nógrád megyében, ahol korábban a megyei Köjál igazgatójaként tevékenykedett hosszú éveken át. Több mint negyedszázada, 1960 októberében lépett annak a bizonyos létrának az alsó fokára. Kezdett gyakornokként, folytatta higiénikusként, lett a későbbiekben közegészségügyi felügyelő. Ebből a 31 évből csak 4-et töltött másutt, két esztendőn át például Nagykanizsán volt körzeti orvos. Innen került 1973- ban vissza Salgótarjánba. Szombathelyen született, a gyógyítás pedig hagyomány a családjukban. — Változott-e az eltelt évek alatt a közegészségügyi szolgálat feladatköre? — Inkább csak hangsúly-eltolódásról beszélhetünk. Az alapfeladatok azonosak. Bizonyos megbetegedésekkel már nem kell megbirkóznunk. Korábban 1973- ban még számos tífuszos betegünk volt. Abban az időben viszont kevesebb figyelem jutott a környezetvédelemre. Az egészséges ivóvízre szűkült a környezetvédelem gondolatköre. Nem foglalkoztak még annyit a munka-egészségügyi gondokkal, a vegyi ártalmakkal, az egészségre ártalmas szennyező anyagok kibocsátásával, — Milyen beleszólási joga volt a közegészségügy szakembereinek a felfedezett visszásságokba? Észrevételeik mekkora súllyal hatottak a döntéshozókra? Salgótarján. A gyakorlatra orientált az a német oktatási modell, amelyet a német iparkamara közreműködésével vehetett át a közelmúltban a 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Arra is történt megállapodás, hogy az intézet tanárai, akik ezzel a módszerrel fognak tanítani — — Ezzel kapcsolatban egyetlen példát idézhetnék, s ez a példa sajnos ma is időszerű. Sinclair Lewis Arrow Smidt című könyve az Egyesült Államokban játszódik, a múlt század közepén. Ennek az írásműnek a főszereplője is a közegészségügy érdekében dolgozik. Kiderül, hogy a látszólag nagy hatalma addig számít annak, amíg nem kíván élni a jogaival és nem óhajt változásokat. Akkor, ha fejlődésre akar késztetni, már zsugorodik a tekintélye. — Kicsit keserű pillanatfelvétel a könyv összehasonlítása a mi jelenünkkel. Ennyi év alatt kell, hogy sikerélményekre is emlékezzen... — Az, hogy egy csomó fertőző betegségnek már nyoma sincs, feltétlenül az eredmények közé sorolható. A vízművek, a régi vízrendszerek kiváltása a fejlődés fontos állomása, ugyanúgy, mint ahogy arra is büszkék lehetnénk, hogy szinte úttörőként mi kezdtük el az ólomkibocsátás- méréseket. 'Mi hívtuk fel a lakosság figyelmét a környezeti ártalmak közül az ólomveszélyre. Csökkenteni az üzemek környezetszennyezését, ez sem volt látványos feladat, de értünk el haladást. A Salgótarjáni Öblösüveggyár ólomszennyezése az eltelt 15 év alatt egytizedére csökkent. A nitrát még ma is nagy probléma az ivóvizeknél. A kútvizek néhol magas nitráttartalmúak. Ez egyrészt a műtrágya helytelen tárolásából adódik, másrészt a csatornázás hiányából. Salgótarján környékén felszíni vízből tisztiegyhónapos időtartamra külföldi tanulmányúton vehetnek részt a német iparkamara költségén. A Magyar Iparosok Országos Szövetsége is felkarolta a salgótarjáni kezdeményezést. Idén szeptembertől két osztály — autószerelő és kőműves —^ kezdte meg ilyen módon a tanulmátott vizet iszunk, ennek nincs közvetlen egészséget károsító hatása. Minősége mégsem a legszerencsésebb. — Az új megbízatás milyen új feladatok elé állítja? — Továbbra is a legfontosabbnak a lakosság egészségügyi állapotának javítását érzem, és az ezzel kapcsolatos feltételek megteremtését. Valamilyen módon arra kell törekednünk, hogy csökkentsük a 40—60 év közötti halálozások számát. Megismerni, feltérképezni az okokat, a gyakori előfordulások tényleges eredőjét. — Mi hiányzik az előrelépéshez? — Kellene, hogy rendelkezzünk valami betegségbejelentő rendszerrel. Most nincs ilyen. Mi az infarktus oka? Miért van annyi elhízás, és idegi eredetű panasz? Az összegezés kisstílű munkának tűnik, de csak a konkrét adatok segíthetnek elmozdulni a holtpontról. Kemény munka vár ránk a jövőben is. Nem kis gond a talaj elszeny- nyeződése. A felhagyott kutakba sok helyen az ipari üzemek szennyvizet vezetnek. Mi történjen a hulladékkal? Sok helyen nem fogadják azt sem. Mit teszünk, hogy az ^emberek helyesebben táplálkozzanak? Továbbra is lesz elég tennivalónk. Sokat várok a megyei szervezettől, és a velünk kapcsolatban állók jószándékától. nyait. de jövőre bővülni fog ez a képzési forma. Lényege, hogy a diákok az első évben csak közismereti tantárgyakat, a másik és harmadik évben pedig kizárólag szakmai tantárgyakat tanulnak, illetve szakmai gyakorlatot végeznek. T. E. A néhai Engels Frigyes valahogy úgy fogalmazott, hogy az embert a keze emelte ki az állatvilágból. Elszomorító megfigyelésem szerint e könnyelmű léptékváltás napjainkra kiteljesedő bosszúja a kezekben szorongatott csomagok otrombasága. Legjobb tudomásom szerint, a kedélyesen ugrabugráló erszényes kengurun kívül a természeti létezéssel inegbékülő élőlények nem használják ezt a szörnyű alkalmatosságot. Ki hallott már arról, hogy mondjuk az oroszlán szatyorba gyömöszölte volna zsákmánya maradékát, hogy a fecskék hátizsákkal keltek volna útra a messzi Afrikába, hogy a szúnyog kis cumisüvegbe vinné a leszívott vérünket apró utódaiknak. Az állatok megmaradtak olyannak. hogy csak annyit fogyasztanak — esznek, isznak, szívnak —, amennyire éppen szükségük van. Ezzel szemben az ő köreikből úgymond kiemelkedő — no de hova? — ember addig iparkodott, míg rájött arra, hogy lehet biztosan tönkretenni a normális közérzetet. A csomagokkal. a kéz bosszújával. Felmérhetetlen az a változatosság, ami a csomagok formagazNÉZŐPONT A csomag dagságát jellemzi. Az ókori ábrázolatok teherhordó alkalmatosságaitól a reklámszatyorig. Ezúttal csak az utóbbi évek kínálatára vessünk néhány pillantást. A csomagok királya valószínűleg a bőrönd. Ez már szinte nem is csomag, hanem egy elegáns tartozék, majdhogynem öltözteti is gazdáját. Jól kezelhető, különösebb bosszúságot nem okoz. A csomagok ranglistájának legalsó fokán egészen biztos, hogy a nejlonszatyor szerencsét- lenkedik. No, ez a találmány azután ronda is, használhatatlan is, a sokféle bosszúság okozására képes. A fül elszakadásától a szétmállásig minden belefér a gonoszság kínálatába. Számomra kevés rémségesebb látvány van, mint a tíz-tizenöt reklámszatyrot cipelő, lihegő, izzadó, tolakodó, szenvedő embertársam. Erősen kerülöm a velük való találkozást. Középtájt vannak a praktikus, kényelmes és csinos kisebb-na- gyobb méretű kézitáskák. Ezek egyedüli negatívuma, hogy teherrel megrakhatóak és valahonnan valahova vinni kell tartalmukkal együtt. Számos olyan kézitáskát láttam, melyek akár falvédőnek. akár a futószőnyegnek is megfeleltek volna, de hát csomag lett belőlük. A csomagok nagy kópéja, szeretetreméltó fenegyereke, számomra elviselhető variációja a hátizsák. Micsoda lelemény. Úgy vinni hasznos vagy haszontalan terhűnket, hogy kicselezzük a kéz bosszúját! A hátizsákkal már majdnem elértük a bevezetőben említett kenguruk szintjét, — csak ezt nemigen tudjuk értékelni, mert az átlagemberek milliói oly mélyre süllyedtek már csomagkatasztrófáikkal, hogy képtelenek érzékelni ezt a kivételes szabadságélményt. Arról már nem is beszélek, hogy a csomag az ember viszonyulásának egyik legbiztosabb jelzőrendszere. Ki látott már teherhordó fáraót ábrázoló egyiptomi vázát, avagy kézitáskák terhe alatt roskadozó funkcionáriust a buszon? Nem hiszem, hogy túl sokan. Miként szívszorongató a gyermekét és csomagját hurcoló szenvedő anya ugyancsak mondjuk a buszon, kinek bizony már alig-alig hajlandók átadni közönyös utastársai az ülőhelyet. A csomag otromba hivalkodással árulkodni képes arról is, hogy az emberiség két nagy csoportja közül melyikhez tartozunk: azoké- hoz, akik cipelnek, vagy azo- kéhoz, akik cipeltetnek. Fájó leleplezés. E kegyetlen törvényszerűséget tudomásul véve búcsúzzunk a csomagoktól a formájukat és tartalmukat egyaránt összefoglaló, teherhordó család felidézésével. Értsük meg a homlokát ráncoló, a lakást vagy a nyaralót húszezerszer keresztül-kasul bejáró és pakoló mamát, ne mosolyogjunk az emeletekkel, a lifttel, no meg a csomagok özönével bajlódó főkuli papán, figyeljük az életkorunk szerint eltérő hozzáállással segítő gyerekeket, az ingajáratot nehezítő lábasjószágokat, kihulló apróságokat, és a kétszázötven csomagot rezzenéstelenül elnyerő autót a Trabanttól a Ladáig. No persze, micsoda különbség! S miután látjuk a nyári szünetre induló vagy onnan érkező szenvedők kis csapatát, érzékeljük a cipekedés minden fizikai kínját, nyújtsuk ki hanyagul a lábunkat, s örüljünk annak, hogy mindezt kényelmes fotelunkból, székünkből, ágyunkból tehetjük. Ezúttal. Németh János István — Moldován Ibolya — Új típusú szakoktatás Karancsalja. Nagy feladatot vállalt magára a helyi önkormányzat: elhatározták — és meg is valósítják! —, hogy az 1991/ 92-es tanévre a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek 1500—1500 forintos tanszersegélyt adnak. Az általános és középiskolába, valamint a felsőfokú oktatási intézményekbe járóknak összesen mintegy félmillió forintot osztanak ki. Megváltozott utcanevek Szécsény. Az önkormányzati képviselő-testület szeptember elején hozott döntése értelmében a Somogyi Béla út (az ásatásoktól a Marx Károly út végéig) Hay- nald Lajos nevét vette fel, a Lenin utca pedig visszakapta régi nevét: Király utca lett. Bizottsági ülés Salgótarján. A városi önkormányzat oktatási bizottsága szeptember 16-án, 15 órakor tartja következő ülését a városháza 213-as termében. Napirenden szerepel Salgótarján 1991. évi költségvetésének első félévi teljesítése, javaslat ennek módosítására, valamint beszámolóra kerül sor a város óvodáinak helyzetéről, különös tekintettel a gazdálkodásra, a nevelő-oktató munka személyi-tárgyi feltételeinek alakulására. Vezető kerestetik Nógrádsipek. Több mint hatvan tagja van a művelődési házban naűködő szabadidős társaságnak, amely nemrégiben vezető nélkül maradt , A fiatalember, aki öt évig irányította a népes csapatot, elfoglaltságára hivatkozva lemondott. Utódja még nincsen, de a helybeliek bíznak abban, hogy hamarosan akad jelentkező. Autóbuszváró épül Magyargéc. A községi önkormányzat kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával két autóbuszváró-helyiséget építenek a községben. A munkálatokkal várhatóan október végére lesznek készen. Kész a piactér Karancslapujtő. Az ABC mellet lévő területen befejeződött a település új piacterének kialakítása. Az önkormányzat még arusítóasztalokat szeretne vásárolni és egy köztéri kutat kialakítani a kulturált vásárlási körülmények biztosítása érdekében. A piactér várhatóan két héten belül a falu lakosainak rendelkezésére áll. Önálló zeneiskola Karancskeszi. Pénzhiány miatt 1990-ben meg kellett szüntetni a Salgótarjáni Állami Zeneiskola kihelyezett tagozatán az oktatást. 15 év működés után. Az új önkormányzat azonban vállalta a további fenntartást. Annyiban módosult a helyzet, hogy nem kihelyezett tagozatként, hanem teljesen önállóan működnek a továbbiakban. Tizedikén tartották az évadnyitót a harminc, többségében helybéli növendéknek. A szolfézst és a hegedűt Fodor Sándor, a furulyát, a rézfúvós hangszereket és a trombitát Szabó István oktatja a nebulóknak.
