Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

4 IU3JU3U LÁTÓHATÁR 1991. SZEPTEMBER 12. CSÜTÖRTÖK Csütörtököt mondtunk Mottó: Akár jó, akár rossz, akár közömbös egy törvény, azt az utolsó betűig be kell tartani.-(A nyomorultak metatörvé- nye Murphy törvény­könyvéből) Ismét csütörtök van. Ötven­hat napja, hogy utoljára olvas­hatták e rovatot, ennek azonban sem gazdasági, sem politikai (a bűvös szám ellenére sem!), de még hitbéli okai sincsenek, pusztán e sorok írójának tartós, de a társadalom bajainál gyor­sabb lefolyású (és gyorsabban is gyógyítható) betegsége állt a megjelentetés útjában. Pedig micsoda nyolc hét volt ez! Egyáltalán nem vicces világpolitikai konfliktusok robbantak ki, (csak politiku­saink élcelődtek rajta) melyek megoldása érdekében a nálunk járt pápa is felemelte szavát, szóval, zajlottak ám az esemé­nyek — de közben szaporodtak a mi kis ügyeink is, a nagypo­litika árnyékában, s ezek egy- némelyike bizony sajnos egye­nesei röhej, Vagy ipkább sír- nivaló? Ki^tudja? Emlékezzünk csak: volt az országban egy balul sikerült (bár nem a baloldal által szer­vezett) húsakció, választottunk, majd újraválsztottunk egy (illet­ve kettő) honi koronás főt, akinek persze nem a feje a lényeg, ugye, mélyen tisztelt férfitársaim? Bár koronás fejek ide, egyéb frekven­tált testrészek oda, megint kivív­ták a magyar hölgyek maguknak, hogy rájuk figyeljen a világ szép iránt fogékony része. Egyébként részben megingott a hitem a csütörtököt mondás iga­zában: hiszen a rosszemlékű húsakciót szerdán indították (Ibolya napon, amikor reggel kilenckor már több ibolyát talál­hattunk az országban, mint olcsó húst), a szépségverseny pedig, ha jól emlékszem, kedden volt, mégis e rovatban a helyük. Sőt, a szintén ebbe az 56 napba eső Salgótarjánban kihelyezett kor­mányülésen, egy szombati napon mondatott ki, hogy erre a válság sújtotta övezetre nincs pénze a kormánynak. Az ülés szombaton volt, megyénk gazdasága mégis aznap mondott végérvényesen csütörtököt, mert pénzügyi segít­ség nélkül Nógrádhoz képest a templom egere tékozló fiú. Mindezek ellenére szervesen hozzáidomulunk egy ideje már nem éppen tágas hazánkhoz, legalább egészségünk állapotát nézve. Hiába voltak gondok a balassagyarmati kórházban a szalmonellás élelem felszol­gálása után, történhetett bár­milyen napvilágra került fer­tőzés Salgótarján kórházában, ezért nálunk még mindig porcukorral hintik meg a kakaós csigát, Nógrádban a sütőipar még nem híve a mosó maci akciónak. És ez a fő... Egyelőre még nem nálunk áll a National Galery, maxi­mum a „Nemzeti galerije” áll Tarján központjában, valakik­nek mégis fontos volt ez az átmenetileg egyáltalán nem mutogatni való terület. Végül (ez nem reklám!) egy üzenet a nógrádi széplányok­nak: készüljetek az idei Nóg- rád Szépe választásra! Azok sem essenek kétségbe, akik a fürdőszobai tükrön és barátju­kon kívül netán a mátraalmási fotóstábor lelkes kattogtatói- nak is megmutatták magukat: az említett táborban készült fotók nincsenek a Miss World tiltólistáján. Tehát: szép leá­nyok, ne sírjatok! Nem mon­dotok csütörtököt! Balázs József Fél életet érő ajándék (AN) Moszkvában a közel­múltban rendezték meg a „Reha- bilitáció-91 ” nemzetközi kiállí­tást, amelyen a Wermiren cég egy rokkantkocsit ajándékozott a ti­zenkilenc éve ágyhoz kötött Jele- na Levsakovának. A mozgássé­rült hölgy kérése a „Jó estét, Moszkva’ ’ tévéadásban hangzott el, s meghallgatásra talált. A kérdés azonban az, hogyan segítsenek a többi rászorulónak. Minden nyugati országban bár­melyik mozgássérültnek joga van ingyenes rokkantkocsira és ezt azonnal meg is kaphatja. A Szovjetunióban évekig kell várni, pedig ,sokan akár pénzt is áldoz­nának rá. Ugyanakkor a 350 dolláros kocsi nagyon sok ember­nek elérhetetlen. A cég a világ legnagyobb rehabilitációs orvosi berendezé­seinek exportőre, amely negy­vennyolc országba szállít. A termelékeny, ultramodern auto­matizált termékeket gyártó válla­lat kétszer annyi rokkantkocsit gyárt, mint európai konkurensei. Termékeinek 97 százalékát a belga piacon értékesíti, de nagy mennyiségben vásárol Németor­szág és Franciaország is. A Szov­jetunióba az átlagos ár alatt szállítanak. A rokkantkocsik életkora 30 év, az új kocsikra másfél éves garancia van. Virágoskert Berlinben a Trabantból (MTI-fotó) MAGÁNYOSSÁG 30 000 szeletben Lenin agya a KGB őrizetében A gangos bérházat betöltötte a befőzött paradicsom még forrón párolgó illata. A régimódiasan magas konyhában szinte elve­szett az évekre szabdalt idő ter­hétől meggörnyedt asszony, a megszokott, már-már a génekbe ivódott, nemzedékről nemzedék­re örökölt mozdulatait lassúvá tette az ízületek és az izmok sorvadása. Már csak a tűzhelyen álló fazékból kell átmerni a vöröslő paradicsomot a befőttes- üvegekbe. Az edényért nyúló mozdulat magabiztossága megtört a moso­gatószertől, víztől síkos felüle­ten, s a szétgurult szilánkok gúnyos nevetéssel csilingeltek a ráncok közé menekülő, riadt szembe. A döbbenet első bénító pillanata után nehéz szusszanás- sal hajolt le az idős asszony, hogy száraz markába gyűjtse a na­gyobb üvegdarabokat. Nem hal­latszott sem feljajdulás sem az élő szövet repedése, csak a vízzel keveredő vér futott ostobán végig az áttetsző, meggörbült üvegen, hogy aztán a semmibe zuhanjon, s maga is szétzúzza kecses csepp­formáját a hideg konyhakövön. Az asszonyt inkább megrémí­tette az előző hangos csörömpö­lés, mint saját — mára már magas nyomású — vérének látványa, így a beletörődés mély sóhaja után nyugodtan csoszogott az ajtó mellett álló komód fiókjához. Előkerült a géz, de mert ragtapasz (FEB). A Triumph cég Mozart halálának 200. évfordulója tiszte­letére olyat alkotott, amire nyil­ván senki sem számított. Legke­vésbé Wolfgang Amadeus, aki 40 szimfóniával, 23 zongoraver­sennyel, 7 hegedűversennyel, mi­sékkel és csodálatos rekviemmel ajándékozta meg az emberiséget. Melltartóval azonban nem. Külö­nösképpen pedig olyannal nem, amelyik muzsikál, sőt éppen Mozart-szerenádokat és -szoná­tákat, ahogyan éppen a megren­delő óhajtja. A nemzetközi hírű hölgy-fe­hérnemű cég kitalálta és véghez vitte a lehetetlent: közreadta a már nem akadt, egyszerű lelemé­nyességgel —_mely örömmel és büszkeséggel töltötte el — fekete cérnával tekerte körül a pólyát, hogy biztosan szoruljon ujján. Ám a csomót, a biztonságot, stabilitást, a véglegességet és befejezettséget jelentő apró kis hurkocskát már nem tudta egye­dül megkötni. Önkéntelenül reb­bent a segítséget kereső pillantás az előszobában lógó, fess, baju­szos, egyenes tartásé katonatisz­tet ábrázoló fényképre, majd a mellette, aranyszínű keretben lógó, dermedten mosolygó két­gyermekes családi fotóra. A fájó lemondás, az üres szo­bák ismerős, tapinthatóvá erősö­dött csendje nem először lepte meg a mozdulatlanságba meredt asszonyt. Még néhány ingó, této­va mozdulat, öreges toporgás, aztán sérült ujját óvón marokra fogva elindult a bejárati ajtó felé. Üres a gang is, csak az ablakrá­csok mögött mozognak ismeret­len árnyak, a társtalan hűvösből egyedül ma lefelé futó lépcső mutat a csalóka utcai melegség felé. A kapuhoz leérve bizalomger- jesztőnek-tűnik a közeledő fiatal pár, nekik nyújtja könyörgőn sérült kezét. Reménykedőn egye­nesen a lány szemébe néz, s boldog, hogy sikerült úrrá lennie hangja remegésén: „Kedveském, segítene megcsomózni nekem ezt a cérnaszálat?” Ozsvárt Tamás nagyérdemű közönségnek Mo­zart válogatott műveit, melltartó- körítéssel. A muzsikát egy név­kártya nagyságú zenei minime­mória tárolja a melltartó elülső kapcsa alatt, s a vállpántba bele­szerelt apró hangszóró továbbítja a hangokat a külvilágnak, mint­egy 20 másodpercen át. S hogy a látványosságban se legyen hiány: a zeneszó közben kis lámpácskák villognak a melltartón. A készlet­hez járó bugyi nem zenél. Az intim fehérnemű szinte egyébként indigókék, abból az egyszerű okból, hogy a tervező szerint ez illik leginkább Mozart lelki világához. (MTI) Lenin agyát 30 000 szeletre vágva tartják évtizedek óta a KGB őrizetében... A morbid szenzációval az amerikai CBS tv szolgált nézőinek vasárnap este, bemutatva a moszkvai, úgyneve­zett agykutató intézetet, ahol a húszas évek óta gyűjtik és vizs­gálják a szovjet politikai, tudo­mányos és kulturális élet nagyjai­nak agyvelejét, hogy megállapít­sák: mi teszi naggyá a kommuni­sta agyat... Nem rossz tréfáról van szó: Artyom Borovik, az afganisztáni háborút leleplező riportjairól ismert szovjet újságíró mutatta be az amerikai tv-nézőknek az eddig szigorúan titkos intézményt, ahová korábban a lábát nem Az Új Nógrád augusztus 17-i számában Bódi Tóth Elemér tollából, Balkáni kacagó gerlék címmel megjelent íráshoz szeret­ném gondolataimat hozzáfűzni. Nem tudom, honnét vette a fenti címet? Ugyanis az általam is­mert, illetve átnézett madártani szakirodalmakban külön szerepel a kacagó és külön a balkáni gerle. Dr. Lovassy Sándor által írott 1927-ben kiadott Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című könyvben ez áll a kacagó gerléről: „A kalitka­madárként székében ismert feke­te nyakörves házi gerle más faj, s a Núbiában honos Turtur roseo- griseus szelídítéséből szárma­zik.” (Az összehasonlítás a mai őshonos vadgerlénkkel történt, mivel ekkor a balkáni gerle nem volt ismeretes Magyarországon.) Az 1958-ban kiadott Aves (madarak), ezt írja a balkáni gerléről: „A harmincas évekig Európában csak a Balkán-félszi­geten fordult elő. Ázsia délnyu­gati, déli és keleti területein szintén honos. 1954-ben a Skan- dináv-félszigeten is megjelent. tehette be újságíró. A „tudomá­nyos” intézet munkatársai teljes komolysággal vették elő a vegy­szerben tartott agyvelőket: Le­nintől az űrkutató Ciolkovszkijig és Micsurinig, a kókler biológu­sig, Majakovszkijtól Szergej Ej- zensteinig. Láthatók voltak a leg­nagyobb elmék agyának viasz­másai, de az eredetiek is, nemkü­lönben a gépezet, amellyel lehel- letnyi szeletekre vágták a híres emberek agyát, megvizsgálandó nagyságuk titkát. Vlagyimir lljics Lenin agyve­lejéből 30 000 szeletre futotta, s a modellen nem mulasztották el megjeleníteni az elszíneződése­ket, amelyek — állítólag — a politikus szifiliszére utalnak. 1957 tavaszán pedig már Angliá­ban is fészkelt”. Az ugyancsak 1954-es kiadású Brehm, Az álla­tok világa című művében ezt olvasom a balkáni gerléről: „A balkáni kacagó gerlék egy nagy raja 1951—52-ben a lipcsei kikö­tő telep magas gabonasilójára telepedett! Ugyanebbe a nembe tartozik a kacagó gerle, amelynek hangja a gerle turbékolására emlékeztet, de szabályszerűen olyan hangok kísérik, amelyek nevetés-szerű hi-hi-hi-nek hang­zanak. A gyakran nálunk is sze­lídített állapotban tartott kacagó gerle hazája Észak-Afrika”. Az 1984-ben megjelent Magyaror­szág fészkelő madarai című könyv már bővebb adatokkal szolgál a balkáni gerléről: Hátsó Indiától, Indián, Afganisztánon, Iránon keresztül Kisázsiáig költ. Az utóbbi ötven évben jelentősen terjeszkedett, szinte egész Euró­pát benépesítette. Földrészünkről csak a Pireneu­si, illetve az Appennini-félszi- getről, valamint Skandináviából hiányzik (bár ennek déli részét az utóbbi években már elérte). A Leninről ennél többet nem sike­rült megtudni, mivel a szovjet titkosrendőrség, a KGB — amint a riportalanyok elmondták — már 40 évvel ezelőtt megtiltotta, hogy a lenini agyat illetően foly­tassák a vizsgálatokat. Ha valaki valószínűtlennek tartja a fentieket, olvassa végig: a kiválóságok háromszoros lakat­tal védett tárolójában megtalálha­tó Andrej Szaharov agya is. A KGB feledte, hogy a száműzött, majd Nobel-békedíjas Szaharov a rendszer egyik megdöntője volt: bekerült a tárlóba, hiszen — vélték •— a szovjet atomkutatás, a hidrogénbomba atyjaként bizo­nyította fajtája, felsőbbrendűsé­gét. fentieket figyelembe véve csupán a Brehm-könyv említi egy helyen „balkáni kacagó gerle” néven! Lehetséges, hogy itt elírás tör­tént, ugyanis két különböző fajról van szó, így a balkáni gerle a Balkáni-félszigetről, míg a kaca­gó gerle Észak-Afrikából szár­mazik, tehát nem azonosak! A Búvár sorozatban megjelent Díszmadarak című könyvecské­ben a kacagó gerlénél ez olvas­ható: „Ősei Észak-Afrikában, Szomáliában, Arábiában élnek". A szerzőnek igaza van abban, hogy délről jöttek és terjedtek el hazánk területén. Hogy mi okozta az, elszaporodásukat? Bizonyos, hogy nem Belgrád ostromának zaja és nem a bolgár kertészek betelepítésének tudható be. az itteni elterjedésük. Terjeszkedésük oka máig is ismeretlen! Az biztos, hogy Magyarországon először Berety- tyóújfaluban észlelték 1932-ben. Aki a madarakkal behatóbban foglalkozik, tudja, hogy van egy harkályfajunk is, amely ugyan­csak délről jött, a neve: balkáni fakopács. Ezen kívül vannak Gyorsbeszéd A kreolok, — vagyis a spanyo­lok és portugálok latin-amerikai utódai — ismertek arról, hogy rendkívül gyors a beszédtempó­juk. Ez a sajátosság különösen a szépnem képviselőire vonatko­zik. Egy - venezuelai városban nemrég versenyt rendeztek szá­mukra. megállapítandó, ki < az, akinek a leggyorsabban pereg a nyelve, mindamellett, hogy a beszéde nem válik érthetetlenné. Az igazság az, hogy a versenyt az egyetlen férfi résztvevő nyerte meg, a húszéves Alonso-Fuljen- sio d’ Estehania. Két és fél perc alatt mondta saját rövidre fogott életrajzát. Mindamellett apjáról, anyjáról, két nagynénikéjéről és nagybácsikájáról is beleszőve a legfontosabb tudnivalókat. olyan madárfajok is, amelyek északról terjeszkednek dél felé: például a fenyőrigó, rózsás pirók, süvöltő, keresztcsőrű stb. Bizonyos, hogy a madarak terjeszkedése összefüggésbe hozható a túlszaporodásukkal, de a táplálékuk hiánya is előidézheti bizonyos fajok más vidékre tör­ténő vándorlásaikat és ottani megtelepedésüket. Ezért is szük­séges a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagságának létszámnövelése. Jó lenne, ha Nógrád megyében minden településen lennének megfigyelők. így jobban megis­merhetnénk szűkebb hazánk madárvilágát. Igaz, a madarak ismerete nem szükségszerű, de jó ha tudjuk, hogy környezetünkben milyen fajok költenek és melyek azok, akik csak telelésre jönnek hozzánk? Mely fajok azok, amelyek a hideg téli napok beáll­tával etetésre szorulnak? Bizo­nyos, hogy a nyári időszakban rovarpusztításukkal meg fogják hálálni! Varga Ferenc, a Magyar Madártani és T ermészetvédelmi Egyesület örökös tagja Zenélő melltartó Miért kacagó a balkáni gerle?

Next

/
Oldalképek
Tartalom