Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
4 IU3JU3U LÁTÓHATÁR 1991. SZEPTEMBER 12. CSÜTÖRTÖK Csütörtököt mondtunk Mottó: Akár jó, akár rossz, akár közömbös egy törvény, azt az utolsó betűig be kell tartani.-(A nyomorultak metatörvé- nye Murphy törvénykönyvéből) Ismét csütörtök van. Ötvenhat napja, hogy utoljára olvashatták e rovatot, ennek azonban sem gazdasági, sem politikai (a bűvös szám ellenére sem!), de még hitbéli okai sincsenek, pusztán e sorok írójának tartós, de a társadalom bajainál gyorsabb lefolyású (és gyorsabban is gyógyítható) betegsége állt a megjelentetés útjában. Pedig micsoda nyolc hét volt ez! Egyáltalán nem vicces világpolitikai konfliktusok robbantak ki, (csak politikusaink élcelődtek rajta) melyek megoldása érdekében a nálunk járt pápa is felemelte szavát, szóval, zajlottak ám az események — de közben szaporodtak a mi kis ügyeink is, a nagypolitika árnyékában, s ezek egy- némelyike bizony sajnos egyenesei röhej, Vagy ipkább sír- nivaló? Ki^tudja? Emlékezzünk csak: volt az országban egy balul sikerült (bár nem a baloldal által szervezett) húsakció, választottunk, majd újraválsztottunk egy (illetve kettő) honi koronás főt, akinek persze nem a feje a lényeg, ugye, mélyen tisztelt férfitársaim? Bár koronás fejek ide, egyéb frekventált testrészek oda, megint kivívták a magyar hölgyek maguknak, hogy rájuk figyeljen a világ szép iránt fogékony része. Egyébként részben megingott a hitem a csütörtököt mondás igazában: hiszen a rosszemlékű húsakciót szerdán indították (Ibolya napon, amikor reggel kilenckor már több ibolyát találhattunk az országban, mint olcsó húst), a szépségverseny pedig, ha jól emlékszem, kedden volt, mégis e rovatban a helyük. Sőt, a szintén ebbe az 56 napba eső Salgótarjánban kihelyezett kormányülésen, egy szombati napon mondatott ki, hogy erre a válság sújtotta övezetre nincs pénze a kormánynak. Az ülés szombaton volt, megyénk gazdasága mégis aznap mondott végérvényesen csütörtököt, mert pénzügyi segítség nélkül Nógrádhoz képest a templom egere tékozló fiú. Mindezek ellenére szervesen hozzáidomulunk egy ideje már nem éppen tágas hazánkhoz, legalább egészségünk állapotát nézve. Hiába voltak gondok a balassagyarmati kórházban a szalmonellás élelem felszolgálása után, történhetett bármilyen napvilágra került fertőzés Salgótarján kórházában, ezért nálunk még mindig porcukorral hintik meg a kakaós csigát, Nógrádban a sütőipar még nem híve a mosó maci akciónak. És ez a fő... Egyelőre még nem nálunk áll a National Galery, maximum a „Nemzeti galerije” áll Tarján központjában, valakiknek mégis fontos volt ez az átmenetileg egyáltalán nem mutogatni való terület. Végül (ez nem reklám!) egy üzenet a nógrádi széplányoknak: készüljetek az idei Nóg- rád Szépe választásra! Azok sem essenek kétségbe, akik a fürdőszobai tükrön és barátjukon kívül netán a mátraalmási fotóstábor lelkes kattogtatói- nak is megmutatták magukat: az említett táborban készült fotók nincsenek a Miss World tiltólistáján. Tehát: szép leányok, ne sírjatok! Nem mondotok csütörtököt! Balázs József Fél életet érő ajándék (AN) Moszkvában a közelmúltban rendezték meg a „Reha- bilitáció-91 ” nemzetközi kiállítást, amelyen a Wermiren cég egy rokkantkocsit ajándékozott a tizenkilenc éve ágyhoz kötött Jele- na Levsakovának. A mozgássérült hölgy kérése a „Jó estét, Moszkva’ ’ tévéadásban hangzott el, s meghallgatásra talált. A kérdés azonban az, hogyan segítsenek a többi rászorulónak. Minden nyugati országban bármelyik mozgássérültnek joga van ingyenes rokkantkocsira és ezt azonnal meg is kaphatja. A Szovjetunióban évekig kell várni, pedig ,sokan akár pénzt is áldoznának rá. Ugyanakkor a 350 dolláros kocsi nagyon sok embernek elérhetetlen. A cég a világ legnagyobb rehabilitációs orvosi berendezéseinek exportőre, amely negyvennyolc országba szállít. A termelékeny, ultramodern automatizált termékeket gyártó vállalat kétszer annyi rokkantkocsit gyárt, mint európai konkurensei. Termékeinek 97 százalékát a belga piacon értékesíti, de nagy mennyiségben vásárol Németország és Franciaország is. A Szovjetunióba az átlagos ár alatt szállítanak. A rokkantkocsik életkora 30 év, az új kocsikra másfél éves garancia van. Virágoskert Berlinben a Trabantból (MTI-fotó) MAGÁNYOSSÁG 30 000 szeletben Lenin agya a KGB őrizetében A gangos bérházat betöltötte a befőzött paradicsom még forrón párolgó illata. A régimódiasan magas konyhában szinte elveszett az évekre szabdalt idő terhétől meggörnyedt asszony, a megszokott, már-már a génekbe ivódott, nemzedékről nemzedékre örökölt mozdulatait lassúvá tette az ízületek és az izmok sorvadása. Már csak a tűzhelyen álló fazékból kell átmerni a vöröslő paradicsomot a befőttes- üvegekbe. Az edényért nyúló mozdulat magabiztossága megtört a mosogatószertől, víztől síkos felületen, s a szétgurult szilánkok gúnyos nevetéssel csilingeltek a ráncok közé menekülő, riadt szembe. A döbbenet első bénító pillanata után nehéz szusszanás- sal hajolt le az idős asszony, hogy száraz markába gyűjtse a nagyobb üvegdarabokat. Nem hallatszott sem feljajdulás sem az élő szövet repedése, csak a vízzel keveredő vér futott ostobán végig az áttetsző, meggörbült üvegen, hogy aztán a semmibe zuhanjon, s maga is szétzúzza kecses cseppformáját a hideg konyhakövön. Az asszonyt inkább megrémítette az előző hangos csörömpölés, mint saját — mára már magas nyomású — vérének látványa, így a beletörődés mély sóhaja után nyugodtan csoszogott az ajtó mellett álló komód fiókjához. Előkerült a géz, de mert ragtapasz (FEB). A Triumph cég Mozart halálának 200. évfordulója tiszteletére olyat alkotott, amire nyilván senki sem számított. Legkevésbé Wolfgang Amadeus, aki 40 szimfóniával, 23 zongoraversennyel, 7 hegedűversennyel, misékkel és csodálatos rekviemmel ajándékozta meg az emberiséget. Melltartóval azonban nem. Különösképpen pedig olyannal nem, amelyik muzsikál, sőt éppen Mozart-szerenádokat és -szonátákat, ahogyan éppen a megrendelő óhajtja. A nemzetközi hírű hölgy-fehérnemű cég kitalálta és véghez vitte a lehetetlent: közreadta a már nem akadt, egyszerű leleményességgel —_mely örömmel és büszkeséggel töltötte el — fekete cérnával tekerte körül a pólyát, hogy biztosan szoruljon ujján. Ám a csomót, a biztonságot, stabilitást, a véglegességet és befejezettséget jelentő apró kis hurkocskát már nem tudta egyedül megkötni. Önkéntelenül rebbent a segítséget kereső pillantás az előszobában lógó, fess, bajuszos, egyenes tartásé katonatisztet ábrázoló fényképre, majd a mellette, aranyszínű keretben lógó, dermedten mosolygó kétgyermekes családi fotóra. A fájó lemondás, az üres szobák ismerős, tapinthatóvá erősödött csendje nem először lepte meg a mozdulatlanságba meredt asszonyt. Még néhány ingó, tétova mozdulat, öreges toporgás, aztán sérült ujját óvón marokra fogva elindult a bejárati ajtó felé. Üres a gang is, csak az ablakrácsok mögött mozognak ismeretlen árnyak, a társtalan hűvösből egyedül ma lefelé futó lépcső mutat a csalóka utcai melegség felé. A kapuhoz leérve bizalomger- jesztőnek-tűnik a közeledő fiatal pár, nekik nyújtja könyörgőn sérült kezét. Reménykedőn egyenesen a lány szemébe néz, s boldog, hogy sikerült úrrá lennie hangja remegésén: „Kedveském, segítene megcsomózni nekem ezt a cérnaszálat?” Ozsvárt Tamás nagyérdemű közönségnek Mozart válogatott műveit, melltartó- körítéssel. A muzsikát egy névkártya nagyságú zenei minimemória tárolja a melltartó elülső kapcsa alatt, s a vállpántba beleszerelt apró hangszóró továbbítja a hangokat a külvilágnak, mintegy 20 másodpercen át. S hogy a látványosságban se legyen hiány: a zeneszó közben kis lámpácskák villognak a melltartón. A készlethez járó bugyi nem zenél. Az intim fehérnemű szinte egyébként indigókék, abból az egyszerű okból, hogy a tervező szerint ez illik leginkább Mozart lelki világához. (MTI) Lenin agyát 30 000 szeletre vágva tartják évtizedek óta a KGB őrizetében... A morbid szenzációval az amerikai CBS tv szolgált nézőinek vasárnap este, bemutatva a moszkvai, úgynevezett agykutató intézetet, ahol a húszas évek óta gyűjtik és vizsgálják a szovjet politikai, tudományos és kulturális élet nagyjainak agyvelejét, hogy megállapítsák: mi teszi naggyá a kommunista agyat... Nem rossz tréfáról van szó: Artyom Borovik, az afganisztáni háborút leleplező riportjairól ismert szovjet újságíró mutatta be az amerikai tv-nézőknek az eddig szigorúan titkos intézményt, ahová korábban a lábát nem Az Új Nógrád augusztus 17-i számában Bódi Tóth Elemér tollából, Balkáni kacagó gerlék címmel megjelent íráshoz szeretném gondolataimat hozzáfűzni. Nem tudom, honnét vette a fenti címet? Ugyanis az általam ismert, illetve átnézett madártani szakirodalmakban külön szerepel a kacagó és külön a balkáni gerle. Dr. Lovassy Sándor által írott 1927-ben kiadott Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című könyvben ez áll a kacagó gerléről: „A kalitkamadárként székében ismert fekete nyakörves házi gerle más faj, s a Núbiában honos Turtur roseo- griseus szelídítéséből származik.” (Az összehasonlítás a mai őshonos vadgerlénkkel történt, mivel ekkor a balkáni gerle nem volt ismeretes Magyarországon.) Az 1958-ban kiadott Aves (madarak), ezt írja a balkáni gerléről: „A harmincas évekig Európában csak a Balkán-félszigeten fordult elő. Ázsia délnyugati, déli és keleti területein szintén honos. 1954-ben a Skan- dináv-félszigeten is megjelent. tehette be újságíró. A „tudományos” intézet munkatársai teljes komolysággal vették elő a vegyszerben tartott agyvelőket: Lenintől az űrkutató Ciolkovszkijig és Micsurinig, a kókler biológusig, Majakovszkijtól Szergej Ej- zensteinig. Láthatók voltak a legnagyobb elmék agyának viaszmásai, de az eredetiek is, nemkülönben a gépezet, amellyel lehel- letnyi szeletekre vágták a híres emberek agyát, megvizsgálandó nagyságuk titkát. Vlagyimir lljics Lenin agyvelejéből 30 000 szeletre futotta, s a modellen nem mulasztották el megjeleníteni az elszíneződéseket, amelyek — állítólag — a politikus szifiliszére utalnak. 1957 tavaszán pedig már Angliában is fészkelt”. Az ugyancsak 1954-es kiadású Brehm, Az állatok világa című művében ezt olvasom a balkáni gerléről: „A balkáni kacagó gerlék egy nagy raja 1951—52-ben a lipcsei kikötő telep magas gabonasilójára telepedett! Ugyanebbe a nembe tartozik a kacagó gerle, amelynek hangja a gerle turbékolására emlékeztet, de szabályszerűen olyan hangok kísérik, amelyek nevetés-szerű hi-hi-hi-nek hangzanak. A gyakran nálunk is szelídített állapotban tartott kacagó gerle hazája Észak-Afrika”. Az 1984-ben megjelent Magyarország fészkelő madarai című könyv már bővebb adatokkal szolgál a balkáni gerléről: Hátsó Indiától, Indián, Afganisztánon, Iránon keresztül Kisázsiáig költ. Az utóbbi ötven évben jelentősen terjeszkedett, szinte egész Európát benépesítette. Földrészünkről csak a Pireneusi, illetve az Appennini-félszi- getről, valamint Skandináviából hiányzik (bár ennek déli részét az utóbbi években már elérte). A Leninről ennél többet nem sikerült megtudni, mivel a szovjet titkosrendőrség, a KGB — amint a riportalanyok elmondták — már 40 évvel ezelőtt megtiltotta, hogy a lenini agyat illetően folytassák a vizsgálatokat. Ha valaki valószínűtlennek tartja a fentieket, olvassa végig: a kiválóságok háromszoros lakattal védett tárolójában megtalálható Andrej Szaharov agya is. A KGB feledte, hogy a száműzött, majd Nobel-békedíjas Szaharov a rendszer egyik megdöntője volt: bekerült a tárlóba, hiszen — vélték •— a szovjet atomkutatás, a hidrogénbomba atyjaként bizonyította fajtája, felsőbbrendűségét. fentieket figyelembe véve csupán a Brehm-könyv említi egy helyen „balkáni kacagó gerle” néven! Lehetséges, hogy itt elírás történt, ugyanis két különböző fajról van szó, így a balkáni gerle a Balkáni-félszigetről, míg a kacagó gerle Észak-Afrikából származik, tehát nem azonosak! A Búvár sorozatban megjelent Díszmadarak című könyvecskében a kacagó gerlénél ez olvasható: „Ősei Észak-Afrikában, Szomáliában, Arábiában élnek". A szerzőnek igaza van abban, hogy délről jöttek és terjedtek el hazánk területén. Hogy mi okozta az, elszaporodásukat? Bizonyos, hogy nem Belgrád ostromának zaja és nem a bolgár kertészek betelepítésének tudható be. az itteni elterjedésük. Terjeszkedésük oka máig is ismeretlen! Az biztos, hogy Magyarországon először Berety- tyóújfaluban észlelték 1932-ben. Aki a madarakkal behatóbban foglalkozik, tudja, hogy van egy harkályfajunk is, amely ugyancsak délről jött, a neve: balkáni fakopács. Ezen kívül vannak Gyorsbeszéd A kreolok, — vagyis a spanyolok és portugálok latin-amerikai utódai — ismertek arról, hogy rendkívül gyors a beszédtempójuk. Ez a sajátosság különösen a szépnem képviselőire vonatkozik. Egy - venezuelai városban nemrég versenyt rendeztek számukra. megállapítandó, ki < az, akinek a leggyorsabban pereg a nyelve, mindamellett, hogy a beszéde nem válik érthetetlenné. Az igazság az, hogy a versenyt az egyetlen férfi résztvevő nyerte meg, a húszéves Alonso-Fuljen- sio d’ Estehania. Két és fél perc alatt mondta saját rövidre fogott életrajzát. Mindamellett apjáról, anyjáról, két nagynénikéjéről és nagybácsikájáról is beleszőve a legfontosabb tudnivalókat. olyan madárfajok is, amelyek északról terjeszkednek dél felé: például a fenyőrigó, rózsás pirók, süvöltő, keresztcsőrű stb. Bizonyos, hogy a madarak terjeszkedése összefüggésbe hozható a túlszaporodásukkal, de a táplálékuk hiánya is előidézheti bizonyos fajok más vidékre történő vándorlásaikat és ottani megtelepedésüket. Ezért is szükséges a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagságának létszámnövelése. Jó lenne, ha Nógrád megyében minden településen lennének megfigyelők. így jobban megismerhetnénk szűkebb hazánk madárvilágát. Igaz, a madarak ismerete nem szükségszerű, de jó ha tudjuk, hogy környezetünkben milyen fajok költenek és melyek azok, akik csak telelésre jönnek hozzánk? Mely fajok azok, amelyek a hideg téli napok beálltával etetésre szorulnak? Bizonyos, hogy a nyári időszakban rovarpusztításukkal meg fogják hálálni! Varga Ferenc, a Magyar Madártani és T ermészetvédelmi Egyesület örökös tagja Zenélő melltartó Miért kacagó a balkáni gerle?
