Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
1991. szeptember 12., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 A kihívás napja Mit hoztam Zürichből? Nem csoda, hogy itt tartanak Pásztó. A Challenge Day, avagy a kihívás napja nemzetközi kezdeményezésbe, amely a „Tizenöt perc sporttal - az egészségünkért” akcióhoz kapcsolódik, a megyéből csak Pásztó nevezett be. Egyébként a Fut a Pásztó akciót — a nemzetközi kezdeményezés elődjét — a Dózsa György Általános Iskola indította útjára. A nemzetközi akcióval ezt kívánják az egész városra kiterjeszteni. A nagy eseményen 3-5 ezer résztvevőre számítanak az ovo- dáskorúaktól kezdve a nagyszülőkig. A futásra szeptember 18-án kerül sor. A jelentkezők a Dózsa György Általános Iskolától indulnak és tizenöt perc múlva kell elérkezniük az ÁBC Pénszűke világunkban a sok gond nem kerülte el a művelődési házakat sem.A kultúrára fordítható pénz egyre kevesebb. Ezért a „házak” igazgatói sokat gondolkodhatnak azon: mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a színvonalas népművelői munkát végezzenek és pénz is legyen hozzá. Pásztón, a városi művelődési központ igazgatójával, Hubemé Bognár Edittel a problémakörrel kapcsolatos dolgokról beszélgettünk. Mint az diskurzusunk kezdetén nyomban kiderült: kidolgoztak egy javaslatot, amelyet legutóbb az önkormányzat is megvitatott. A lényeg, hogy a várospolitikai és a népművelési érdekek ne egymás rovására, hanem mindenki javára teljesüljenek. Az igazgató véleménye ezzel kapcsolatban a következő: — Elhangzott olyan javaslat a közelmúltban, hogy adjuk bérbe az intézményt. Ez egyet jelentene a művelődési,szakmai feladatok háttérbe szorításával, s ez mindenképp veszélyes út. Ezért szeretném, ha az önkormányzat — kevés pénze ellenére — továbbra is vállalná az intézmény támogatását. — Mennyiben változik a művelődési központ élete? — Kevesebb a pénz,s az nyilvánvaló, olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek pénzt hoznak ahhoz, hogy kultúrál is életet teremthessünk.-— Mégpedig? — Vállalkozni szeretnénk, fda életben akarunk maradni, bevételekhez kell jutnunk. — Ez egy művelődési központban meglehetősen nehéz. Milyen saját bevételekre gondolnak? — Minden olyan dologban benne vagyunk, és leszünk, ami melletti parkolóba. A vállalkozó kedvűek már reggel nyolckor megkezdhetik a sportolást. Este kilenc órakor fejeződik be az akció. Aki nem akar az előbb említett útvonalon, nyilvánosan részt venni, az otthon is elvégezheti a tizenöt perces egészséget-javító sportolást. A gyermekeken kívül részvételi szándékukat jelezték a Váci Kötöttárugyár, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat Pásztói Gyára és a Kézműipari Vállalat dolgozói. Az akció sikeres lebonyolítása érdekében szeptember 13-án országos értekezleten alakítják ki a végleges tennivalókat és a pontosított programot. hasznos a városnak, az idejáró embereknek, akik még nem szoktak le arról, hogy az estéjüket netán a művelődési központban töltsék. — Hogyan tudnak pénzhez jutni? — Például fogadunk vásározókat, akik fizetnek a helyért. De mi magunk is vállalkozunk. Tartottunk már könyvvásárt, de nagy sikere volt a bútorkiállításnak, melyen a bemutatott termékeket nálunk lehetett megvásárolni. Tanulóidőket élünk, de nincs más választásunk, minthogy „vállalkozó” művelődési központ legyünk. Kapcsolatokat, partnereket keresünk, akik valamilyen formában segíteni tudnak. Talpon akarunk maradni. Ha a ház kikerül a népművelők kezéből, menthetetlenül átalakul. És nem biztos, hogy az jó lesz Pásztónak. Az önkormányzat ülésén elfogadták az elképzeléseinket, és a továbbiakban a művelődési, bizottság hatáskörébe utalták, hogy segítsenek nekünk. Ily- módon ez a bizottság a híd szerepét tölti be az önkormányzat és az intézmény között. — Ma még nem jellemző a vállalkozó kedvű művelődési ház. Van, ahol ezért komoly elmarasztalást is kaptak népművelők. Mi a garancia arra, hogy a tervek sikerülnek? — Garancia tulajdonképpen nincs. Egyben viszont biztos vagyok: a talponmaradáshoz minden olyan utat, módot meg kell találni, mellyel szponzorokat vonhatunk be. Mert azt még senki nem tudja, hogy például jövőre mennyi pénzt kap a művelődési központ. Igencsak szomorú lenne, ha netán be kellene csukni a kapukat ... Az talán bíztató, hogy az elmúlt két esztendőben kétmillió forintot gazdálkodtunk ki. Ebből tudtunk vásárolni kocsit, hogy a környéket is fölkereshessük, parabola-antennát, fénymásolót, hogy a korral is haladjunk. Régebben a művelődési központ járási módszertani feladatokat látott el, most megmaradunk a tanácsadó szerep mellett. Igaz, mindössze heten vagyunk, beleértve a két takarítónőt is. Belevágunk a kísérletbe, az elkövetkezendő négy-öt hónap majd megmutatja a további helyes utat. — S ön bízik a sikeres jövőben? — Igen. Különben nem lenne értelme a munkánknak. Bizakodás nélkül nem megy... — Nagy precizitással szervezték tanfolyamuk lebonyolítását a rend, az ésszerűség, a felesleges lózungok elhagyásával közvetlen érintkezés mellett. Nem tagadom, hogy a vártnál nagyobb meglepetés ért engem. Azt tudtam, hogy hosszú ideje elkerülte ezt a semleges országot a háború vihara, arról viszont ott győződtem meg, hogy a svájci embert a hallatlan munkaszeretet, a fegyelmezettség, a precizitás jellemzi. Nem csoda, hogy itt tartanak — foglalhatjuk össze a Svájcban, közelebbről Zürichben töltött egy hetes tanfolyam lényegét Becze Lajossal készített beszélgetésünk során, aki a tari önkormányzat polgármestereként, illetve a Magyar Faluszövetség elnökeként vett részt a húsz tagú magyar küldöttségben. Ebből tizenkettő volt a községi, városi, kerületi polgármester. — Zürich nagy város, meghatározó sajátosságokkal. Vajon mit adott önnek, mint Tar község polgármesterének? — A napi münka reggel fél kilenckor kezdődött, és délután fél ötkor fejeződött be. Meghívóink vállalták a tanfolyammal járó összes költségeket, s kiegészítették napi zsebpénzünket. Önmagámtól is megkérdeztem az induláskor, hogy mit adhat nekem ez a nagy város. Később, amikor rendezgetni kezdtem magamban a látottakat és a hallottakat, egyre erősödött bennem a határozott felismerés: nagyon sokat, annak ellenére, hogy az ottani lehetőségket, feltételeket, körülményeket nehéz összehasonlítani egy hazai községi, vagy kisvárosi önkormányzat lehetoségégeível. — Kezdjük a tartalmi tapasztalatokkal. Milyen a zürichi önkormányzat szervezeti felépítése, működésének menete, gyakorlata? — Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a kilenc igazgatóság élén nem kötelező a szakképzettség. Ellenkezőleg. Ezt a posztot mindannyian politikusokként töltötték be. A negyvenkét éves Josef Estermann polgármester jogi végzettségű. Egy másik vezetőtársával együtt a szociáldemokratákat képviseli. Rajtuk kívül kettő kereszténydermokrata, kettő független és három kisebb párt, mint tanácsnokok vezetik a reájuk bízott igazgatóságot.Ez a felállás megfelel a mi végrehajtó bizottságunknak. Először elcsodálkoztam, amikor meghallottam, hogy az önkormányzat 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Csakhogy itt a szolgáltatást végző vállalatok — közüzemek, gázművek, közlekedési vállalat — egészen a villamosvezetőig a városi önkormányzat hatáskörébe tartozik, annak alkalmazottja. Megtudtam, hogy a legkisebb település, ahol 13 fő él, jogilag teljesen egyelő a legnagyobb önkormányzatokkal. — Bizonyára szóba került, a bennünket egyre jobban, és igen érzékenyen érintő adózás mikéntje, annak elve és gyakorlata. — Az állampolgárok tudomásul veszik, hogy adót kell fizetniük a szövetségnek és a helyi kiadások fedezésére. Az alapelv a jogegyenlőség, a gazdasági teljesítőképesség, és a tulajdon • szentsége. Az adótörvénnyel kapcsolatos meghatározó követelmény, hogy ne akarjon mindent elvenni. A legmagasabb határ legfeljebb 55 Százalék fegyén. Adókedvezményt kapnak viszont az itt beruházó vállalkozók. — Folytassuk a gyakorlatban szerzett tapasztalataival. — Ellátogattunk a város szennyvíztisztító üzemeibe. Az előadótól megtudtuk, hogy másfél milliárd dollárba került, és a jövőt jelképezi.Négy ember irányítja. Mindenütt patikatisztaságú renddel, és hallatlan precizitással találkoztam. Meglepő volt, hogy mennyire védik környezetüket az itt élők. Hogy a gyerekek időben megismerkedjenek a környezetvédelem fontosságával, idehozzák őket környezetvédelmi órára. Felkerestük a villamos közlekedési vállalat központját. A vezérigazgató tájékoztatója után villamosra szálltunk, s körbeutazva a várost, a gyakorlatban ismertük meg mostani irányító rendszerüket, amely Európában az egyik legkorszerűbb megoldást képviseli. A felszíni közlekedésnek ezt az új rendszerét a lakosság kényszerítette ki, ugyanis kétszeri népszavazáson utasította el a metró építését. Jártunk még a szénégetőben. Itt arra lettem figyelmes, hogy a főmérnök szalvétájával, a padlóra került kávés cseppet feltörli. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy az eredményeikre büszkék, de nem dicsekvőek. — Ennyi sok, érdekes, gazdag élmény után, mi az, ami még feltétlenül kikívánkozik önből? — Néhány benyomást az emberek viselkedéséről, magatartásáról. Nincs személyi kultusz, de tisztelik, és becsülik a közvetlen kapcsolatot teremtő és azt ápoló vezetőjüket. Nem hivalkodóan, de ésszerűen és célszerűen öltözködnek. Az utcán nem lehet kideríteni, hogy ki a gyáros, a gazdag vállalkozó, a középosztálybeli, vagy az elismert szakmunkás. Az embérék visszafogottak, figyelmesek, és hallatlanul tisz- taságszertők. Életnívójuk magas, az egy személyre jutó lakásterület nagysága 54 négyzetméter. A jómód ellenére nem élnek kihívóan, pazarlóan. Szegények, segítségre szorulók, viszont itt is vannak. V.K. Kárpótlásra várva Hirka Sándor, a fel- sőtoldi önkormányzat képviselője. Kihasználva a jó időt, portájának bejárata előtt a készülő gépkocsi feljáró betonozását végzi. Munkája közben zavarom, s „hivatalos” ügyről érdeklődöm: — Miként fogadták a kárpótlási törvényt, gyarapodik-e az igénylők száma? — Az önkormányzat hivatalosan nem tudja, hányán éltek eddig törvény adta jogaikkal a településen, igaz az állampolgárok nem is kötelesek bejelenteni ezirányú szándékaikat. Ellenben elmondhatom, hogy jómagam is igényeltem kárpótlást. — Hány hold földre adta be igényét? — Fogytán van az erőm. Ráadásul gyomorfekéllyel bajlódom. Ezért kárpótlási jegyet kérek.Annak idején a termelőszövetkezetbe nyolc és fél hold saját földet vittem be. A kárpótlási törvény szerint ez most nyolcvanöt aranykoronát ér. — Mikor mondott búcsút a nagyüzemnek? — Harmincegy évvel ezelőtt, amikor tanácstitkár lettem. — Voltak, akiknek a termelőszövetkezet korábban már megváltotta a bevitt földjét. — Az enyémet is. 1965-ben 4 ezer 800 forintot kaptam öt évre elosztva. — Mire használja fel a kárpótlási jegyet ? — Ha az életjáradék lesz előnyösebb, akkor azt választom. Amennyiben a téesz megmarad, s az lesz kedvezőbb, akkor odaadom a földem.Türelemmel kell várni a törvényekre. —ve— Méltatlan díszlet Megyénk számtalan településére jellemző, hogy a település nevét jelző tábláknál, vagy egy - egy vallási emlék közelében kiszuperált használati tárgyakat és háztartási hulladékokat látunk, mint felvételünkön, Szarvasgede határában. Fotó: Gyurkó Vállalkozó népművelés Hit nélkül nincs értelme a munkának Elmaradt a jó folytatás Rendeletigazítás Kutasó. Az evangélikus egyház volt iskoláját, amely az idők folyamán nagyon leromlott állapotba került, a helyi képviselő - testület döntése alapján felújítják. A munkálatok elvégzésére a Mátrabau Kft. vállalkozott. A sikeres kezdést nem követte a megfelelő ütemű folytatás. A torony- épület és a tetőszerkezet rendbehozatata még nem fejeződött be. A lakók aggódnak: amennyiben marad a jelenlegi előnytelen helyzet, s netán bekövetkezik az esős időszak, akkor ami jó és elkészült, az is tönkremehet. Az épület egyik részében a felújítás után helyet biztosítanak az orvosi rendelőnek, a másik része egyházi célokat szolgál: evangélikusok, katolikusok tartják benne szertartásaikat. Pásztó.A város képviselő - testületé az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályának egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendeletet legutóbbi ülésén kiegészítette. Ennek alapján a szociális-, egészségügyi- és a karitatív bizottságra ruházta át a döntés jogát a különböző segélyek odaítélésekor. Azok, akiknek a kérelmét a bizottság elutasította, a képviselő testülethez fellebbezhetnek. A bizottság kéthetenként, illetve szükség szerinti időpontokban hoz döntéseket. Vagyonleltár • Pásztó. Folytatódik az ön- kormányzat vagyonának „leltározása”. Egy korábban elvégzett felmérés szerint a testület tulajdonában lévő lakások, közintézmények értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közeljövőben felülvizsgálják és pontosítják az eddig dokumentumokat, melyet a megyei vagyonátfogó bizottság véglegesít majd. Fizetőképesek • Pásztó. A kereslet csökkenése, a versenytársak sokasodása ellenére sikerült megtartania fizetőképességét a Pásztói Szövetkezeti 1-es számú Árúház Kereskedelmi Betéti Társaságnak. Nem szűkítették a választékot, de mérsékelték a készleteket, s ugyanakkor bővítették közvetlen árúbeszerzéseiket a termelőktől. A választék bővítése és a fizetőképesség megőrzése érdekében nagykereskedelmi vállalatoktól bizományi értékesítésre vesznek át divatos, fogyasztási cikkeket. Zökkenőmentesen • Tar. Zökkenőmentesen kezdődött az iskolaév a helyi általános iskolában. Az ön- kormányzat biztosította a nyugodt légkörhöz szükséges feltételeket, így rendezték a pedagógusok fizetését is. Szemléltető eszközökre ellenben nem jutott annyi, amennyire szükség volna. A 196 tanuló képzésével 14 fős tantestület foglalkozik. Burkolt árkok • Bokor. A csapadékos időjárás miatt a tennivalók rangsorában az első helyre került a csapadékvizet továbbító árkok burkolattal való ellátása. A munka elvégzésére egy kft. vállalkozott. A főutcához kapcsolódó háromszáz folyóméternyi burkolattal ellátott árok műszaki átadására kedden került sor. A lakosság ezirányú kérésének teljesítése az önkormányzatnál ötszázezer forinttal apasztotta a kiadásokra szánt összeg nagyságát. Nevelési segély • Kutasó.Az önkormányzat döntése alapján minden iskolás gyermek — összesen huszonhárom — a tanévkezdéskor nevelési segély címen ezer forintot kapott a testülettől. Ugyanakkor az önkormányzat átvállalta hét általános iskolába járó gyermek tankönyvvásárlási költségét is. Korszerűsítés • Alsótold—Garáb. Az ÉMÁSZ salgótarjáni ki- rendeltségének szakemberei a szerződésben vállalt határidőre Alsótoldon és Garábon elvégezték a villanyhálózat bővítését. Alsótoldon a szükséges összeget az érintett tulajdonosok teremtették elő, a helyi önkormányzat csupán a bonyolítást végezte el. Garábon részben a belső telepen lakók és a zártkertek tulajdonosai jutottak korszerű villanyvilágításhoz. A munkálatokért a két település önkormányzata ötszázezer forintot fizetett. Pásztó és környéke
