Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
1991. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP iinnumj3 A megyei kárrendezési hivatal válaszol A föld kárértéke az eszközökét is tartalmazza Domanh Flórián Nógrádsipek Lenin út 31. szám alatti lakos az Új Nógrád szerkesztőségébe küldött levelében az alábbi kérésére kér választ „A kárpótlási igényekkel kapcsolatban van kérdésem. Én, édesapám után vagyok jogosult kárpótlásra. Az általunk bevitt termőföld a mező- gazdasági termelőszövetkezet tulajdonában van. De hogyan vagyok jogosult a kárpótlási igény benyújtására a bevitt megművelő eszközök — szerszámok —: kocsi, igásállatok, stb. ügyében hisz ebben az időben ez volt a termőföld megművelésének a feltétele. Ezek az eszközök akkor mind a termelőszövetkezet tulajdonába kerültek.” A megyei kárrendezési hivatal vezetőjétől, dr. Medgyesi Pétertől kapott választ tolmácsoljuk. „Az elvett 'és a mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába került földért a kárpótlási törvény, az 1991. évi XXV. tv. szerint átalányérték alapján illeti meg kárpótlás. Föld esetében az átalányérték minden aranykorona után ezer forint. A jogszabály rendelkezése szerint az ingatlan, a termőföld és a vállalkozás utáni megállapított átalányértékek magukban foglalják a kapcsolódó ingóságok értékét is. Az ön esetében az elvett föld után megállapított kárérték tartalmazza a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe bevitt eszközök, szerszámok, kocsi stb. értékét.” Péntek 13. Nem szerencsétlen nap mindazok számára, akik felkeresik a most alakult Kasszandra klubot, a salgótarjáni öblösüveggyár művelődési házában. Az érdeklődők és leendő klubtagok megismerkedhetnek a mágia rejtelmeivel, a jövőbelátás misztikumával, az okult tudományok alapjaival. Persze mindezt könnyed formában. A klub szervezői ígérik, hogy e tárgykörben mpr tapasztalattal rendelkezők lehetőséget kapnak „tudományuk”, nem hétköznapi képességeik bemutatására. A klub első szeánsza a „megjelölt napon”, a kultúrház boltíves termében lesz este 6 órakor. Seprűt kéretik otthon hagyni! Madártábor madártávlatból H ajdanán, egészen pontosan 1973-ban „illetékes elvtársak” úgy határoztak, hogy a Balassagyarmat határában elterülő Eger-lápot lecsapoltatják. A döntés gazdái természetesen, annak rendje és módja szerint megindokolták eme nem mindennapi lépés szükségességét, de a hozzáértők számára egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a gépek beindulásával egy páratlan értékű és gazdag természeti terület pusztulna el. így aztán néhány férfiú együttesen lépett fel a láp megmentéséért, s erőfeszítéseiket siker koronázta. Két esztendeig tartó huzavona után a hatóság védett területté nyilvánította a lápot. Eme „lápmentő” férfiak vezetője Csapó Miklós volt, az Ipoly-parti város egyik legaktívabb természetbarátja. Az akció során barátságok is születtek, meg aztán az Égert sem lehetett sorsára hagyni, így 1975-ben már táborban találkoztak azok, akik felelősséget éreztek a terület sorsáért. Ezek a táborok aztán rendszeressé váltak, az ország legkülönbözőbb részeiről jöttek el ide évente a természet szerelmesei. Az első időszakban, néhány évig gyakorlatilag kubikosmunka jellemezte a táborlakók tevékenységét: mivel a csatornából folyt a víz, gátakat építettek, majd megerősítették azokat az őszi áradások előtt és után. A későbbiekben már volt idejük a terület értékeinek feltárására is. Közel tíz- esztendős természetbúvárkodás során elvégezték a teljes madártani és botanikai feltárást. A mocsár azonban, a tábor tevékenységének ellenére tovább pusztult. Ekkor határoztak úgy az Éger-láp védői, hogy energiájukat elsősorban a természetvédő utánpótlás megszervezésére fordítják, mivel a terület pusztulása emberi tényezőkre vezethető vissza 1— akárcsak a lecsapolás gondolata—, vagyis az állampolgárok szemléletét kell(ene) megváltoztatni. És melyik nemzedék számára szükséges a legjobban tudatosítani a természet szeretetét, a természet védelmét, magát a jövőt, ha nem az ifjúságét? Hazánk szinte minden részéről érkeztek az évek során olyan fiatalok, akiket érdekelt a téma. A tíznapos táborozások alatt az Éger-láp közelében sátorozik az a mintegy huszonöt-harminc fő, akik Csapó Miklós vezetésével sok mindennel megismerkednek. Többek között előadásokat hallgatnak a madarakról, a vízi élőlényekről, a gombákból, erdészeti és vadászati ökológiáról, az általános környezetvédelemről, de elsajátíthatják a természetbúvárkodásban nélkülözhetetlen közeli fotózás fortélyait is. A rengeteg sétával, barangolással és autóstúrával tarkított napok után vetélkedőn derül ki, ki mennyi mindent tanult a tábor alatt. Éveken keresztül kaptak anyagi támogatást különböző forrásokból Csapó Miklósék a tábor költségeihez, ebben az esztendőben azonban az augusztus 8-^18 közötti időszakdot a résztvevők és az előadók finanszírozták ■—• saját zsebből. Ugyanis csak ígéreteket kaptak (nem is keveset) innen-onnan, amikor azonban a forintok kellettek volna, elcsendesedett minden... A tábor nem titkolt célja, hogy a természet szeretetére és tiszteletére „beoltott” fiatalok a későbbiekben olyan beosztásokba kerülhessenek, ahol tenni tudnak a természetvédelemért. Erre már több példa is van a tizenhét tábor történetéből. Jövőre pedig mindenféleképpen folytatása következik. Elvégre, ahogyan Csapó Miklós fogalmaz: ezt nem lehet abbahagyni, hiszen természetünk védelméért sohasem lehet eleget tenni. (szilágyi) Születésnap Felsőpetény. Ma szeptember tizenkettedikén a községi gyermekklub tagjai versekkel, dalokkal és sok virággal köszöntik Sztraka Jánost, Felsőpetény legidősebb lakóját, aki ezen a napon , tölti be 94. életévét. Lórik József polgármester adja át a kilencvennégy szál gyertyával ékesített tortát. A műsort Farkas Istvánná és Laczkovszki Pálné szervezte, amelynek keretében az édesapát köszönti János fia, Anna és Ilona lányai, valamint négy unokája és két dédunokája. Lilláért Bánk. Több százan voltak kíváncsiak a bánki víziszínpadon megrendezett tóparti randevúra. Az érdeklődők nem csak a fővárosi együttesek műsorát tekintették meg, hatalmas érdeklődéssel, hanem sokan gyermekeiknek, rokonaiknak szurkoltak a táncversenyen. A bevételt Szalai Lilla kétéves pásztói kislány szemműtétjére, illetve gyógyítási költségére szánták. A fizetővendégek után tízezerháromszázötven forintot utaltak át a pásztói csekkszámlára. A rockkategóriában egyébként a rétsági Horváth Róbert, a raptáncban a bátonyte- renyei Virág Adorján győzött, míg a diszkókategória első helyezettje az ugyancsak bátonytere- nyei Sőregi Attila lett. A gyermekek lambadaversenyét a rétsági Váradi Andrea nyerte, míg a gyermekraptánc-kategóriában a balassagyarmati Jónás Gábor vihette el a pálmát. Akció Szécsény. A Városi Művelődési és Ifjúsági Centrum kedvezményes vásárt rendez szeptember 12-én. Az érdeklődők pamuttípu- sú, alsó- és felsőruházati termékekből válogathatnak. Királynőt keres a megye (Folytatás az 1. oldalról) Hölgyeim! Ne gondolkodjanak tehát sokáig! Nevezzenek titokban, ám ha úgy gondolják, beszéljék meg kedvesükkel, vajon ő mit szólna hozzá, ha szépségkirálynő lenne Önből? Ám azt is eláruljuk, hogy különösebb eszmecseréket sem kell folytatniuk, mert mi felajánljuk megyénk minden települési önkormányzatának, hogy nevezze be szépség- versenyünkbe a lakóterület legszebb hölgyét. Ugye győzködnünk sem kellett! Tudja Ön is, hogy neveznie kell! Várjuk jelentkezését és bízunk abban, hogy a szépségversenyen találkozunk. A verseny rendezői: AXEL-SPRINGER Magyarország Kft. Nógrád Megyei Iroda ÚJ NÓGRÁD SZERKESZTŐSÉG JÓZSEF ATTILA Művelődési Központ A RENDEZVÉNY FŐSZPONZORA ELEKTRONIKAI ES VASIPARI GYÁRTÓ, FORGALMAZÓ Kft. Bátonyterenye Bolyoki út 3. TOVÁBBI SZPONZOROK Salgótarján—Salgóbánya Sooter's1 ° ° PESTI DIVAT Salgótarján NÓGRÁD -j oa-j szépe 1 yy 1 JELENTKEZÉSI LAP NÉV SZÜLETÉSI IDŐ LAKCÍM TELEFONSZÁM 1991, szeptember.... aláírás Szív alakú tálkák... Szanda. Az apró üzem a Budapesti Általános Gép- és Műanyagipari Szövetkezethez tartozik. Napjainkban tizenhat nő és négy férfi keresi itt a kenyerét. Az üzemvezető, Kakas Mihályné az alapítók közé sorolható, hiszen 17 éve dolgozója a részlegnek. — Hegesztőként kezdtem — mondta —, majd fokozatosan lépegettem felfelé a ranglétrán. Jól érzem itt magam, de azt hiszem, a munkatársaim is elégedettek. Szavait Karaba Jánosné is megerősítette, aki 16 esztendeje műanyag-feldolgozó. — Családi a légkör, mindenki mindenkit ismer. Környékbeliek vagyunk. Két műszakba járunk, teljesítmény után kapjuk a fizetést. Ne vegye dicsekvésnek: nyolc-tízezer forintot viszünk haza havonta! A maföknyncoTIeEtívá havonként egymillió forintos termelési értéket ' állít ’ eío. Szívószál a legkelendőbb termékük, melyből legalább 50 milliót gyártanak az idén. Ezen túlmenően WC-öblí- tőtartályokba szelepet, s különféle műanyag tálakat is előállítanak. A lila színű, szív alakú tálkák a gyermekek kedvence... K. L. Újfajta képzés Mátranovák. Integrált képzést indított a Mátra Szakoktató Kft., együttműködve a Bátonyterenyei 209. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézettel. A felvett 32 fiatal az első félévben modulok segítségével egységesen megismerkedik a lakatos-, az esztergályos-, a hegesztő- és a kovácsszakmákkal, s ezt követően döntik el, milyen mesterség fogásait kívánják elsajátítani. Megszaporodtak a lopások Dejtár. A múlt esztendőben tizenhárom, ez év eddig eltelt nyolc hónapjában már tizennyolc szabálysértési ügyben kellett a község jegyzőjének eljárnia. Az állampolgári fegyelem lazulása többek között a lopások megszaporodásában mutatkozik meg. Óvodások rajzai a gimnáziumban Salgótarján. A Lovász József úti XV. számú óvodába járó mintegy harminc kisgyermek közel hatvan rajzát állították ki tegnap a Madách Imre Gimnázium iskolagalériájában. A „tanítványok munkáit” Hertelendi Mária Zsuzsa óvónő méltatta, aki maga is aktív képzőművészeti tevékenységet folytat. Telefonigények felmérése Varsány. Az önkormányzat kedvező ajánlatot kapott telefon- hálózat kiépítésére, ezért ezekben a napokban kérdőíves felmérést végez a lakosok körében. Kellő igény esetén a hálózat a jövő év végén, vagy 1993. elején üzembe helyezhető. Fogadóóra Salgótarján. Ercsényi Ferenc, a városi önkormányzat képviselő-testület tagja szeptember 12- én csütörtökön tart fogadóórát a Budapesti úti általános iskolában. Szilvaszüret a debercsényi dűlőben Magyarnándor. Ezekben a napokban sűrűn verik fel a máskor csöndes község nyugalmát a bőgő motorral közlekedő kamionok. A böhöm jószágok a debercsényi gyümölcsöskert felől érkeznek terhükkel, s Olaszország, Ausztria, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság irányába folytatják utukat. Mindannyian szilvát szállítanak. — Múlt pénteken kezdtük a szilvaszüretet — válaszolta érdeklődésemre Hanula Miklós, a Farmer Frut Korlátolt Felelősségű Társaság birtokában lévő kert vezetője. — hatvan hektárról kell betakarítani a Jugoszláviából ideszármazott stenley, a rodna és a lepotika fajtájú gyümölcsöt. Amennyiben továbbra is kedvező marad az időjárás, úgy két hét alatt végzünk a munkával. — Milyen az idei szilvatermés? — Rekordot könyvelhetünk el, hektáronként 230 mázsa az átlag, hozam. Ám mégsem vagyok tökéletesen elégedett, mert a kívánatosnál apróbbak a szemek. — Miként alakul az ár? — Nem lehet rá panaszunk, hiszen kedvezőbb a tavalyinál. Minőségtől függően 18—30 forintot adnak a szilva kilójáért. Egyébként a termés kilencven Csapó Tiborné (fent, középen) és a vanyarci asszonyok jókedvűen szüretelik a szilvát. százalékát külföldön értékesítjük. Kora reggeltől késő estig közel négyszázan dolgoznak a kertben, szombaton és vasárnap egyaránt. A többség vállalkozó: mindannyian fél hektárról, százhúsz fáról szedik le a szilvát. Afféle családi akciókról van szó, s részeseit az árbevétel 40 százaléka illeti meg. — Mi másodszor szüreteljük itt a szilvát — tudtam meg a Balassagyarmaton élő Csapó Tibortól, aki növényvédősként keresi a kenyerét. — A kollégámmal, Kiss Andrással társultunk, s a nejek is besegítenek. Ámbár Kisséknek ma éppen más teendőjük akadt. — Négyen nem győznénk a sok munkát, ezért Vanyarcról fogadunk fel naponta négy-öt asszonyt — kapcsolódott a diskurzusba a feleség. — Igaz, a kapott pénz felét a napszám elviszi, de jut is, marad is. A múlt évben húszezer forintot kerestünk, ennyivel az idén is kiegyeznénk. kolaj—rigó
