Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

ESKÜVŐ A SZÜLŐSZOBÁBAN — 4. oldal ______________________________________________________ I I. ÉVF., 210. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE. RÉTSAG VAROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Legkedvezőbb áron L kaphatók: 1— — 3—4 szálas „BROTHER” o Overlockok, V/ — háztartási varrógépek, — alkatrészek, ollók (fiskars), C — varrógéptűk, speciális tűk, — cérnák, gumi, tépőzár, K — válltömés, gombok. Hozzánk érdemes bejönnie! Címünk: LOCK-LAK Varrógép-kereskedés 1 Salgótarján, Pécskő út 8. L. Nyitva tartás: A hétfőtől péntekig: 9—17-ig, M szombaton: 9—12-ig. K (30011/K) Újabb fordulat a városházán UTavATAS Visszalépett az Agrofil Salgótarján. A költségvetés módosítása, a közterületek új el­nevezése, a nemzeti emlékhely­hez való csatlakozás, és idegen- nyelv-szakos tanárok fogadása szerepelt a csütörtöki testületi ülés napirendjén, tájékoztatták pénteken az újságírókat. Tolmácsi Ferenc az ülés előtt bejelentette, levelet kapott az Agrofil igazgatójától, melyben a vállalat felmondta az önkor­mányzattal kötött megállapodást. A telek eladására — melynek ér­téke, szakértői vélemény szerint 7 millió 200 ezer forint — pályá­zatot írnak ki. A vásártéri emlék­mű lebontására két ajánlatot kapott az önkormányzat, 700 és 720 ezer forint értékben. (Erről már nem született döntés, mert időközben a testület határozat- képtelenné vált.) Érdekesen alakult a közterüle­tek elnevezési menete. Miután egyesével végigmentek az 56 módosításon, és a 21 új elneve- zésen, dr. Zsély András „önszü­netet” rendelt el, ezzel a szavazás meghiúsult. Feleslegessé vált az egész procedúra, minden maradt a régiben és legközelebb élőiről kell kezdeni... Ezzel kapcsolatban megtudtuk, Zsély már többször kijelentette, nem hajlandó együtt szavazni az SZIDSZ—MSZMP paktummal! (Folytatás a 2. oldalon) S Göncz Árpád műfordítók között Kétséges a mátraalmási tábor jövője Lakossági összefogással és adakozással elkészült Salgótarján első magánútja. A Mezei út lakói márciusban határozták el, hogy önerőből építik fel a házaikhoz vezető utat, mivel a városi polgár- mesteri hivatal a költségvetéséből nem tud hozzájárulni a pormentesítéshez. Pénteken délután adták át a négyszáz méter hosszú utat, mely köves bitumennel fedett. A háromszázezer forintos beruházással készült úton mintegy ötven család tagjai járnak el naponta. Képünkön Vigh László és Angyal János lakók koccintanak az első magánútra, melyet természetesen bárki igénybe vehet. —Rigó— „Annak idején egy tollvonással vették el...” Földhivatali tapasztalatok kárpótlásügyben A mátraalmási művésztábor utolsó lakói voltak tíz napig olyan műfordítók, akik valóságos missziós munkát végeznek. Or­szágunk kultúrájának egy részét ismertetik meg a világgal. Odaér- kezésünkkor már hazafelé készü­lődtek. Az utolsó reggelijüket fogyasztották el a szomszédos fogadóban. A tábor életéről fag­gattam Szántó F. Istvánt, aki a vezetője volt ennek a kis csapat­nak. — Utólag hogyan összegezné az itt eltöltött időt? — A kezdeti nehézségek után elmondhatom, hogy nem volt haszontalan időtöltés. Mindany- nyiunk számára tanulságos két hétről beszélhetünk. — Mi okozott gondot? — Nem tudtunk innen a tábor­ból vizet nyerni, mert rossz volt a szivattyú, de ettől eltekintve mi jól éreztük magunkat. — Miként telt el egy napjuk? Segítség a menekülteknek A jugoszláviai polgárháború miatt a menekülők helyzetén kíván segíteni a Demokrata Koalíció. Az elmúlt napokban a párt mátraterenyei, salgótarjáni, zagyvapálfalvai és zagyvarónai alapszervezetei mintegy másfél százezer Ft értékű ruhanemű­küldeményt indítottak el a déli határ menti menekülttáborokba. A hét végén a cserhátszentiváni és a rétsági szervezetek indítják útnak a ruhasegély-szállítmányt. A lottó nyerőszámai 36, 60, 67, 70, 80. Rúdszén A tatabányai brikettgyárban rövidesen olyan tüzelőanyag előállítását kezdik meg, amely nem tartalmaz bitument, s ezért nem szennyezi a levegőt. Az új tüzelőanyagot formája miatt rúdszénnék nevezték el. Két méretben készítik: az egyik rúdszén átmérője 16, a másiké 24 milliméter. — A napirendünket mindenki betartotta pontosan. Természete­sen alkalmazkodnunk kellett az étkeztetés időpontjaihoz. Tehát az előadások, a szemináriumok délután három óra körül kezdőd­tek. Érdekfeszítő problémákat beszélgettünk meg az esti tábor­tűznél és néha éles viták is ki­alakultak közöttünk. — Szeptember elején illusztris vendégük volt? — Igen. Göncz Árpád köztár­sasági elnök itt töltötte egy vasár­nap délelőttjét. Többet is időzött volna a táborunkban, de sajnos, nem engedhette meg magának ezt a luxust, mint még a nyolcvanas évek elején. Akkor tagként szere­pelt a tábor névsorában, még Mihálytelken. Ugyanis ott volt a régi helye ennek a kis közösség­nek. Mindig is jól érezte magát körünkben. — A magyar nyelv igazi értel­mét, érzelemvilágát nagyon ne­(FEB) Kupa Mihály pénzügy- miniszter gazdasági programjá­ban külön fejezetet szentelt a te­rületfejlesztés feladatainak. Cé­lul tűzte ki, hogy megoldja a szerkezetváltás nyomán az egyes térségekben kialakuló és egyre növekvő társadalmi-gazdasági feszültségeket, a legelmaradot­tabb területek infrastrukturális fejlesztését. A szakembereket most az elmaradott régiók, az iparilag visszafejlődő (hivatalos nevükön „depressziós térségek”), és a magas agrárfoglalkoztatottságú, alacsony jövedelemszintű terüle­tek sorsa foglalkoztatja. Az Európai Gazdasági Közösség e feladatokra (beleértve a munka- nélküliség problémáit is) három pénzalapot hozott létre: az Euró­pai Regionális Fejlesztési Alapot, a Mezőgazdasági Alapot és az Európai Szociális Alapot. 1989- ben az elmaradott térségek támo­gatásából (9 milliárd ECU) Spa­nyolország, Olaszország, Portu­gália és Görögország részesült a héz átadni egy idegen nép számá­ra. Mi szükséges ahhoz, hogy ez létre jöjjön? — Tehetség elsősorban, de bizonyos lépéseket meg lehet tanulni. Mind a két nyelvet ismerni kell és nemcsak a beszél­getés szintjén. — Mennyire kelendőek a magyar művek külföldön? — Megmondom őszintén, hogy. itt még mindig kettéoszlik a világ. Sajnos a volt szocialista országok kiadói csak a mű kelen­dőségét nézik, csak a bevétel számít, vagyis az eladott művek­ből befolyt összeg. Nincs minő­ségi válogatás! Ezt nevezem én kezdeti tőkés szakasznak. A „nyugati” országoknál viszont ez rrtár nem érdek. Ott csak a művek értéke számít már. Persze ez gondolom, csak átmeneti állapot a szomszédos országoknál. (Folytatás a 2. oldalon) legnagyobb arányban. A depresz- sziós térségek 1 milliárd ECU-t kaptak. A magyar szakemberek értékelése szerint ha felvételt nyernénk a közösségbe, Magyar- ország egész területe megfelelne az elmaradottság kritériumának, mert az egy főre jutó nemzeti jövedelmünk nem éri el az EGK átlagának 75 százalékát. — Hol tart az elmaradott terü­letek fejlesztése? — kérdeztük Kupa Mihály pénzügyminiszter­től a parlamentben. — Egyelőre a program kidol­gozásával foglalkozunk, de ez is olyan nehezen megy. Felállítot1 tűk az elmaradott régiókkal fog­lalkozó tárcaközi munkabizottsá­got, az ő dolga most felmérni, hol, mi a legégetőbb tennivaló. Az a régi gyakorlat már nem tartható, hogy mindig csak egy várossal törődünk, a többit meg elhanyagoljuk. A fejlesztés nemcsak anyagi kérdés: sokféle pénz „futkározik” a különböző pénzügyi csatornákban. Milliók vannak az elmaradott térségek, a kedvezőtlen adottságú mezőgaz­Figyelmeztető lövés a levegőbe Pénteken reggel nyitáskor vet­te észre a boltvezető, hogy az éjszaka betörtek a salgótarjáni Évi Áruház emeleti szabadidő­boltjába. Az eddig ismeretlen kilétű tettesek jelentősebb meny- nyiségű szabadidőruhát és sport­cipőt vittek el hozzávetőleg 600 ezer forint értékben. Szintén pénteken rendelt el a megyei rendőrkapitányság nyo­mozást egy bánki betöréssel kapcsolatban, amely szeptember (Folytatás a 2. oldalon) dasági területek, a foglalkoztatási és a környezetvédelmi célokra elkülönített alapokban. Ezeket a forrásokat próbálja a bizottság egységes célokra összpontosíta­ni, hogy hatásosabban működ­hessenek. Nagyon fontosnak tar­tanám, a külföldi befektetők bevonását. Itt van például a kelet- magyar’országi autópálya építése. Sokan riem bíznak benne, pedig el fog készülni. Az ilyen és ehhez hasonló célokra hozzuk létre a Rekonstrukciós és a Befektetési Bankot. Arra, hogy milyen le­gyen a munkahelyteremtést célzó privatizációs befektetési rend­szer, még nincsenek konkrét el­képzeléseink. Gondolkodunk rajta. Az adókedvezmény az elmaradott régiókban nem jól működik. Ott a cégek csak kirak­ják a táblát, felveszik a támoga­tást, de a tevékenységüket való­jában Budapesten végzik. A válallkozások támogatására jö­vőre már több pénz lesz, mint az idén volt, de még mindig keve­sebb, mint amennyi kellene. (k. gyurkó) A kárpótlási törvény kapcsán fontos feladatot kell ellátniok a földhivataloknak. Konkrét teen­dőikről, valamint a törvény — 1991. 08. 12-i —, életbe lépése óta eltelt időszakban tapasztala­tairól tájékoztat Maconkai Lász­ló, a pásztói (volt járási) földhi­vatal vezetője. A földhivatalok feladata az érdekelt állampolgár kárpótlási igényét megalapozó jogosultság igazolásához szükséges okiratok illetve azok másolatainak kiállí­tása, valamint a hatósági bizo­nyítványok szolgáltatása. Ezeket az okiratokat korábban a községi tanácsok és a telekkönyvi hivata­lok őrizték, majd a későbbiekben a megyei levéltárba kerültek. Jelenleg itt, Pásztón hozzáférhe­tővé tudtuk tenni a volt pásztói járás 27 településének meglévő birtokleveleit, ami a megyei földhivatal segítségével vált le­hetővé. A polgármesteri hivatal­ban, és a városi bíróság irattárá­ban a régi okiratok és térképek, míg itt a hivatalban az újabb keletű iratok találhatók meg. Azt is el kell mondanom, hogy az okiratok illetve szakszerűen mondva munkarészek (megszűnt telekkönyvi betétek, régi, eredeti birtokívek, színes birtokvázlatok, A Holnap című irodalmi és társadalmi folyóiratot, amely korábban a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács gondo­zásában jelent meg, szeptember­től a Felső-Magyarország birtokív-összesítők, változási jegyzékek, megváltási határoza­tok) nem teljesek, mivel sok elpusztult közülük a II. világhá­borúban és az ’56-os forradalom idején. Ezekben az esetekben, — ha nem járna eredménnyel a földhivatali eljárás —, ajánlott a további kutatás azon szervek, vagy jogutódjaik levéltári anya­gában, amelyek közreműködtek a tulajdonelvonásban. így például megtalálhatók lesznek az érintett község, vagy város illetve megye végrehajtó bizottságainak iratai között, valamint az ingatlan tulaj­donát, használatát megszerző tsz- nél, állami gazdaságnál. — Egyébként a mai napig mintegy 250 kárpótlással kapcso­latos ügyirat érkezett, adatszol­gáltatási igénnyel. A helyi lako­sokat várakozó álláspont jellem­zi, elsősorban a távolabb lakók és külföldiek jelentkeztek. Nem egy esetben, meglepően jó állapotú okiratokkal keresnek fel bennün­ket, s ilyenkor nemcsak a mi munkánkat könnyítik meg, de az ügyfél várakozása is lerövidül. Jó példa erre a Zilahy testvérek, akiknek a Bableves csárda kör­nyékén volt birtokuk, vagy az a (Folytatás a 3. oldalon) Irodalmi Alapítvány adja ki. Az alapítvány elsősorban a 48 olda­las lap kiadására jött létre, de tervezi egyéb irodalmi művek, könyvek megjelentetését is. Pénz lesz, de kevés Irodalmi alapítvány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom