Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

2 unFauu HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT Göncz Árpád műfordítók között A Nyugat készsége semmit sem változott (FEB) Magyarország a szabadsá­gért vívott kelet-európai forradalom egyik élharcosa volt és ma is az. Ter­mészetes, hogy a Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatá­sára semmit sem változott — jelen­tette ki Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a Budapes­ten működő Ferenczy—Europress sajtóügynökség számára adott exkluzív nyilatkozatában. A német politikus megerősítette: az Európai Közösségben Magyar- ország, Csehszlovákia és Lengyel- ország társult tagságára vonatkozó tárgyalások éppen az ő személyes kezdeményezésére — gyorsított ütemben lezárulnak. Kérdés: Hogyan ítéli meg minisz­ter úr a jelenlegi európai változáso­kat? Melyek földrészünk stabilitá­sának állandó és változó elemei, milyen régi és új veszélyek fenye­getik kontinensünk biztonságát? Melyek Németország Európa-poli­tikájának prioritásai? Válasz: A közép-, kelet- és dél­európai népeknek a szabadságért vívott forradalmai alapvetően megváltoztatták kontinensünket. Ez a folyamat —. amelyben Németor­szág visszanyerte nemzeti egységét —, egy olyan Európa látomását vetítette elénk, amelyet a szabad­ság, a demokrácia és az emberi méltóság nagy európai eszméi egyesítenek. A kollektivizmus zá­tonyra futott. A Szovjetunióban végrehajtott puccskísérlet —, amely azért volt eleve bukásra ítélve, mert az emberek soha többé nem engedik meg, hogy szabadságukat, emberi jogaikat tankokkal és fegyverekkel elvegyék tőlük —, megmutatta, mennyire erős a szabadság eszméje. De nem veszélytelen még az egységes és szabad Európa útja. Kontinensünk azonban rendelkezik megfelelő struktúrákkal, hogy szembenézzen az ilyen veszélyek­kel. Egész Európa stabilitásának kereteként rendelkezünk a helsinki záróokmánnyal, amely magába foglalja a két észak-amerikai demo­kráciát is. Ezeket az intézményes kereteket azonban tovább kell erő­síteni. Németország síkraszáll egy európai Biztonsági Tanács megte­remtéséért és európai kéksisakos egységek felállításáért csakúgy, mint természeti létalapjaink védel­mére európai zöldsisakos alakula­tok létrehozásáért. Másrészt fennáll a veszély, hogy alábecsüljük a nagy kihívást Közép- és Kelet-Európa, valamint a Szov­jetunió gazdasági átalakítására, s Európa hosszú időre megosztott marad gazdag és szegény országok között. A gazdasági szakadék áthidalásá­hoz keleti szomszédainknak szük­ségük van szolidáris támogatásunk­ra. Európa a vasfüggöny megszűn­te után nem válhat új megosztó falak áldozatává. Németország ebben az ügyben teljesítőképessége határáig elkötelezte magát. Most másoknak is a vállukra kell venniük a terheket. Az Európai Közösség meghatáro­zó, stabilitást biztosító térsége lett Európának, s nyitva kell állnia keleti szomszédaink előtt is. A folyamatban levő tárgyalások Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország társulására — kez­deményezésemre — gyorsított ütemben zárulnak le. Feltűntek a láthatáron a tárgyalások más érde­kelt országokkal is, beleértve a balti államokat. Sohasem hagytam kétsé­get az iránt, hogy a teljes jogú Európai Közösség-i tagság távlatá­nak nyitva kell állnia minden ország számára, amely megfelel a politikai és gazdasági feltételeknek: az Európai Közösség ugyanis nem korlátozódhat csak Nyugat-Európá- ra. Kérdés. Az ön megítélése szerint mennyire változott Magyarország szerepe a kelet-európai térségben? Hogyan változnak a Nyugat céljai és eszközei Magyarország reform- politikájának támogatására? Válasz: Magyarország a szabad­ságért vívott kelet-európai forrada­lom egyik élharcosa volt és ma is az. Az egész világ visszafojtotta lélegzetét, amikor a televízió képer­nyői azokat a magyar határőröket mutatták, akik 1989-ben elsőként átvágták a vasfüggöny szögesdrót­jait. Feledhetetlenek azok a képek is, amikor Magyarország első or­szágként megengedte az egykori NDK-beli németeknek a teljesen szabad és háborítatlan kiutazást Nyugatra. Abban a beszédemben, amelyet 1990. május 24-én, abból az alka­lomból mondtam, hogy Horn Gyula egykori magyar külügyminiszter megkapta a nemzetközi Károly- díjat Aachenben, e két eseményt meghatározó váltó-átállításokként értékeltem az egész közép- és kelet­európai reformfolyamat további alakulása szempontjából és Európa egysége egyik alapkövének tekin­tettem. Abban a beszédemben kifejtet-' tem azt is, hogy Magyarország példája mutatja, egy ország hozzá­járulása Európa békéjéhez, szabad­ságához és jövőjéhez nem annak nagyságától, hanem attól függ, mennyire tekinti irányadónak poli­tikai magatartásában a szabadságot és az emberi jogokat. Ez ma éppúgy érvényes, ahogyan akkor érvényes volt, és természetes, hogy a Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatására semmit sem változott. Kérdés: Hogyan ítéli meg Német­ország szerepét a nemzetközi biz­tonsági rendszer megteremtésében? Válasz: Egy kooperatív európai biztonsági rendszer kereteiben a lényeg a stabilitás és együttműkö­dés összeurópai szerkezetének megteremtése, amely minden tagjá­nak védelmet kell, hogy nyújtson az erőszak alkalmazásával szemben. Egy ilyen összeurópai biztonsági struktúrában a közép- és kelet­európai államoknak másokkal azo­nos részvételt kell biztosítani. A biztonság szempontjából nem lehet­nek különböző övezetek. A bizton­ság és stabilitás politikája nem szo­rítkozhat azonban csak katonai vonatkozásokra. Németország sík­raszáll azért, hogy a biztonság- és stabilitáspolitikát mind nagyobb mértékben tekintsék politikainak, gazdaságinak, szociálisnak és öko­lógiainak is. Mindaddig, amíg nem ^kerül az e területen meglevő nagy egyenlőtlenségeket áthidalni, nem lesz biztonság és stabilitás sem Eu­rópában, sem a világban. Az ilyen értelemben vett bizton­ság- és stabilitáspolitikából adódó feladatok messze túlmutatnak Euró­pán. Európában a kétpólusú kon­frontáció vége élesebben felvetette a globális kihívásokat, amelyek előtt ma állunk. Lényegében olyan világbékerend megteremtéséről van szó, amelyben az Egyesült Nemzeteknek központi szerepet kell játszania. Ez a világ­békerend azonban csak akkor való­sul meg, ha a világ minden térsége kész a kooperatív biztonságpoliti­kára; amennyiben a leszerelés vi­lágméretű; ha mindenütt fellépünk az emberi jogokért és az önrendel­kezési jogért; amennyiben át tudjuk hidalni az Észak és Dél közötti gazdasági szakadékot, s ha az egész világon véget ér az emberek hábo­rúja a természet ellen — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher, német külügyminiszter. (Folyfatás az I. oldalról) — Milyen nemzetiségű vendé­geik voltak a tábornak? — Nagyon örültünk a svédek­nek, az észteknek, de ezenkívül szlovákok, németek és lengyelek vettek részt a munkában. (Folytatás az 1. oldalról) 1. és 4-e között történt az üdülő­övezet egyik víkendházában. A 19 éves O. Z.-t egy körözés után fogták el, s pénteken délben az őrizetbe vétel előtti szokásos orvosi vizsgálatra vitték a megyei kórházba. A bejárat előtt kiszáll­va a rendőrkocsiból O. Z. hirtelen futásnak eredt, miközben kezét a (Folytatás az I. oldalról) Visszatérve az agrofiles meg­állapodásra, arról számolhatunk be, hogy a visszalépéstől függet­lenül, az üzletkötés módszerét tovább vizsgálja a fegyelmi bi­zottság. A 7 millió 200 ezres összeget a Delta Mérnöki Iroda Kft. álla­pította meg. Az alpolgármester­hez szólt a kérdés: — Hogyan ítélik meg azt a testületet, amely előbb a képviselők megkerülésén háborodott fel, most pedig azon, hogy a város elesik a 20 millió­tól?! Az óvatos válaszokból csak annyi derült ki, lehet ez jó bolt az önkormányzatnak és a testület valószínűleg el is fogadta volna — Jövőre ismét itt találko­zunk? — Nem biztos, mert állítólag a falu egyetlen megélhetési for­* rását, a művésztábort az önkor­mányzat meg akarja szüntetni! Szeli bilincsből is sikerült kiszabadíta­nia. Az egyik rendőr üldözőbe vette, s amikor egyre nőtt közöt­tük a távolság fegyveréből figyel­meztető lövést adott le a szöke­vényre. O. Z. ennek ellenére sem állt meg, hanem tovább mene­kült. A krimi szerencsére nem tartott sokáig, mert a másik rendőr gépkocsijával a menekülő elébe került, s elfogta. — ám most már ketté kell válasz­tani a kérdést. Tolmácsi is véle­ményt mondott. Úgy látja, hogy a testület nem tud dönteni gazda­sági kérdésekben. Bizonyítja ezt az ÉVI II. parkolójának és a József Attila Művelődési Köz­pont kiadásának esete, továbbá az is, hogy a csütörtöki ülésen a testület még azt sem vállalta fel, hogy az ominózus Nemzeti melletti terület indulóárát meg­határozza. Detre Jenő alpolgármester és Tolmácsi Ferenc .polgármester hatásköri összeütközésének tár­gyában pénteken délután fél háromkor ült’össze az öttagú ad hoc bizottság. — üudellai — Figyelmeztető lövés a levegőbe Visszalépett az Agrofil----------------------------­Kérem, küldjenek címemre sebb információt íjungána Wienerberger Téglaipari Kft. lá tó Budapest, Bánk Bán u. 17 Élt: 1851-610 Te . 1852-266 A nyár végén egy napsütéses hír: megint olcsóbb a tégla. Sok Hungária Wienerberger téglatermék most nagy árkedvezménnyel kapható az Ön építő­anyag - kereskedőjénél, amíg a készlet tart. Tégláink négyzetméterenkénti ára ÁFÁ-val: Alapár POROTHERM® 38 (16db/m2) Solymárvölgy POROTHERM0 30 (16 db/m2) Solymárvölgy 1 UNIFORM Solymárvölgy (25 db/m2) POROTHERM010 (8 db/m2) Őrbottyán, Solymárvölgy IKERSEJT (78 db/m2) Őrbottyán, Solymárvölgy MOST 1099.­877.­737.­299.­888.­A termékek raklapon, fóliázva elszállíthatok a tatai, székesfehérvári, salgótarjáni, gyöngyösi, siófoki, egri, füzesabonyi, kecskeméti, solti, ceglédi, szolnoki és jászberényi bázistelepekről. I|| 111, UNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari KFT

Next

/
Oldalképek
Tartalom