Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-20 / 221. szám
1991. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Luzunz-j 3 Önkéntes száműzetésben Remete a város peremén Szeméttelepen, guberálással tölti az idejét. Egy villaszerű kis szerszámmal túrja a hulladékot, keresi a számára értékes kiflidarabot, rézdrótot, rossz lábbelit, — mikor mit. Vagyis neki a bűzös füstöt eregető hulladékhegy élelmiszerraktár, cipőbolt. ha úgy tetszik: munkahely. Bár nem verejtékes munkával, de itt keresi meg a napi öt-hat üveget, amit a zagyvarónai Ötvözetgyárhoz közeli kúthoz visz kimosni, azután a boltba beváltani, majd a kocsmába indul, hogy eligya az árát. Külön pohara van — állítják a környékbeliek. Remetének hívják a gyáriak, a szállító autók sofőrjei, akik naponta látják a negyven körüli férfit. A nevét nem tudják, nem kérdezi senki, de hiába is tudakolná, a rendkívül elhenyagolt külsejű személy alig beszél. Mint afféle ijesztő csodabogarat. úgy nézik torzonborz üstökét, zsíros mocsoktól feketéHő, szakadt kabátját-nadrágját, amit télen, nyáron le nem cserél. „Lakhelye” a gyár űt melletti, használaton kívüli építmény. Az „ágyát” kartondoboz-darabokból Veti meg, éjszakára tüzet rak, s e mellé húzódva alszik. Gyakran elküldik innen, olyankor egy közeli üregben húzódik meg. — A féloldalam forró, a másik meg majd lefagy — mondta egyszer a tarjáni gépkocsivezetőnek, de többször nem panaszkodott, nem szokása az önsajnálat. Ezt az életformát választotta, amikor egy-két éve otthagyta bükkszéki otthonát. Hátat fordított a világnak, mert „elege lett mindenből”, s megkezdte önkéntes száműzetését. Nem zavarja a mosdatlanság, nem érdekli mi van a szeméttelep és a néha rábámuló szempárok mögötti Öntörvényúsége egyetlen fényűzést enged meg az italon kívül: mégpedig a rejtvényfejtést. Újságot mindig talál a lim-lomok között. — Nem megyek vissza — dörmögi maga elé, mikor ismerőse a városba hívja. Nem kérek, nem dolgozok mán soha — teszí hozzá tőle szokatlan bőbeszédűséggel, aztán lustán odébb mozdul a teherautót elől. — Fabrikált már magának egy rádiót, azóta elemet kérincsél tőlem — újságolta a szemetesautó sofőrje. — Egyébként ez az ember egy rejtély... Tény, a • remetejelenség a városnak ezen a pontján is érthetetlen ritkaság. Az ijesztő külsejű férfit azonban nem zavarják szuverén jogai sajátos gyakorlásában. Nem molesztálják, nem titulálják hajléktalannak, de bele-, borzadnak, ha meglátják. (Mihalik) Durogházán, a Hősök terén a napokban avatták fel az első világháborús hősi emlékművet. A márványtáblán az alábbiak olvashatók: „A világháborúban Dorogházáról 118 vitéz harcolt a becsület mezején, kik közül hősi halált halt”: —- és következik huszonegy név. A Bakos-famíliából tizenegy, a Farkas-, a Kovács- és a Szűcs-családból két-két férfihozzátartozót hiába várták szeretteik haza a frontról. Nekik állítottak örök emléket. Fotó: Gyurkó Mégis, kinek az érdekképviselete? A kvalifikált cigányból elnök lesz Bonyolult dolog a cigányok érdekképviselete. Országszerte már több tucat szervezetük létezik, ennek ellenére valóságos problémáik változatlanul fennállnak. A bátonyterenyei Balogh Imre, a parlamenti választások idején, a Magyarországi Cigányok Igazság Pártja megyei elnökségének tagja volt, majd ő lett a Magyarországi Romák Liberális Szervezetének (MAROLISZ) megyei elnöke. Balogh Imrét először arról kérdeztük, hogyan látja — belülről — a cigányok képviseletének eredményességét? — Alapvetően az a kérdés, hogy a képviselők kinek az érdekeit képviselik? Mert azok. akik az élen vannak, felveszik a pénzt, de tehetetlenek! Akik nem tudnak munkahelyen elhelyezkedni, szervezetet alapítanak, így a kvalifikált cigányból elnök lesz. De nem veszi észre, hogy ha ő nem kellett a felsőfokú végzettségével, akkor vajon hová kellenek azok. akik „lent” vannak?! A cigányság problémáját helyben kell megoldani, erre viszont a cigányság nem készült fel, mert Magyarországon még sohasem vettünk részt a politika alakításában. — Bátonyterenyén, milyen a képviseletük? — Még januárban .javasoltam az etnikai kisebbségi önkormányzat létrehozását, mert úgy éreztem, nincsenek kellőképpen képviselve a kisebbség érdekei. Azt szerettem volna, hogy a kisebbség döntsön a saját sorsa fölött. A polgármester bele is egyezett, azt mondta, a cigányok bízzanak meg öt-hat személyt, ezzel megszűnnek a viták is. Akkor kezdődtek a gondok, amikor már helyiséget kértünk. Ugyanis pártunk elnöke telefonált a bátonyi hivatalba, és közölte, vi sszavonja, a .megbízásainkat! Ezután rögtön lemondtam az Igazság Párti tagságomról. Támogatniuk kellett volna bennünket! De egyébként is voltak már problémák a párton belül. A cigányság alapított egy szervezetet, a kormány támogatta, de a vezetői nem néztek le vidékre. Többször szóltam, hogy az emberek kiesnek a munkahelyekről. Eljöttek Budapestről, felbuzdították a népet, mindenféle segítséget ígértek. Aztán a cigányok hozzám jöttek, és engem vontak kérdőre: mi van a támogatásokkal, a munkahelyteremtésekkel?! Már az utcán is szégyelltem magam! — Az Igazság Pártból tehát kilépett, de a MAROLISZ-beli tagsága sem lett hosszú életű. Ennek mi volt az oka? — Az Igazság Párt tagjai le akarták váltani az elnököt, de végülis a helyén maradt, és a párt szóvivőjének adták ki a tagsági könyvét. O alakította meg a MAROLISZ-t, hozzá csatlakoztunk. De beletették a fülébe a bogarat, hogy a székére pályázom! Egyszerű összeuszítani az embereket, de mivel elhitte, vége is lett a szervezetnek. A személyes konfliktusokon túl az anyagi kérdésekben sem tudtunk megegyezni. — És időközben már eljutottunk egy harmadik szervezethez» .Mi is. ez pontosan?, — Magyarországi Nemzeti Kisebbségi Liberális Fórum a szervezetünk neve, jelenleg cégbírósági bejegyzés alatt áll. Lendületet kell adni a cigányoknak. hogy ne a tehetetlenség szellemében éljenek! Nekem a bátonyterenyei képviselő-testületben csak tanácskozási jogom van, de a cigányok hátrányos helyzetét még szavazatokkal sem lehetne behozni! — Önök csak bátonyterenyei ügyekkel foglalkoznak? — Nem. Éppen nemrégiben értesültünk a tari cigányságtól, hogy nagyon feszült a helyzet a községben. A hivatal nem fizette ki a nekik járó családi pótlékot, és a rendszeres nevelési segélyt. Most már végleg elszakadt a húr. Elmentem a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetőjéhez, onnan kaptunk segítséget. De így is két hónapig intézték az ügyet, míg végre kifizették a pénz egy részletét. A feszültség miatt gyűlést hívtunk össze a tari általános iskolában, amit 72 órával előtte be is jelentettünk. Amikor odamentünk, kiderült, hogy baj van. a jegyző utasította az igazgatónőt, nem adhatja ki a termet! Tóth Sándor országgyűlési képviselő fogadónapot tartott Bátonyban, megkerestük őt, és kivittük magunkkal Tatra. Képzelje el! A kukoricásban mászkált az országgyűlési képviselő, hogy megkeresse a tari jegyzőt, és megkérje, hogy adják ide a termet! Nem a jegyzőn múlt, de végül bejutottunk... .......... Dudellai Ildikó Megyei nagygyűlésre készülve Salgótarján. Az FKgP megyei szervezete kibővített vezetőségi ülést tartott a napokban. Napirendjén szerepelt egyebek közt a kárpótlással kapcsolatos tájékoztatás kiszélesítése, ugyanis — főleg a falvak esetében — még mindig sok a fehér folt e tekintetben. Szó volt az ülésén: a megyei szervezet polgári tagozatának megalakításáról, a sajtóval való szorosabb kapcsolattartásról, valamint az október 19-én Bátonyterenyén megtartandó megyei nagygyűlésről, amelyen Torgyán József is részt vett. Templomfelújítás Csécse. A hívők adakozásából 1984-ben kezdtek hozzá a katolikus templom rekonstrukciójához. Az első ütemben új tető került az épületre. Az elvégzett munkálatokért hétszázezer forintot fizettek. Az előbb említett összeget a hívők adták össze. A második ütemre 1987-ben került sor. Ekkor a templom belsejét festették ki, amiért 250 ezer forintot fizettek ki, ugyancsak a hívők adományaiból. Az idén végezték el a templom külső tatarozását. A hatszázötvenezer forintot, a hívők közadakozásából teremtették elő. A munkálatokért kifizetett összegben szerepel az önkormányzat harmincezer forint támogatása is. Lesz utánpótlás Mihálvgerge. Az Ipoly néptáncegyüttes utánpótlását szívügyüknek tekintik a helybeliek. Ezért kezdeményezték, hogy a tánchoz kedvet érző óvodások, iskolások felkészítését már most kezdjék meg. A csoportok kialakítása ezekben a napokban történik. * * Vita a szolgálati lakásról Ipolytarnóc. Nincs döntés a községi és a litkei önkormányzat közötti vagyonmegosztási vitában, amelynek lényege a körzeti iskolához tartozó két szolgálati lakás sorsa. Jelenleg mindkét ön- kormányzat igényt tart erre. A napokban megtartott közös testületi ülésen sem tudtak megegyezésre jutni. NÉZŐPONT Pays Gavot—Gap Ne tessék megijedni. A fenti cím egy Gap nevű falucskából Holjókőre érkezett hagyományőrző együttes neve. Az ő jelenlétük a Palóc Szőttes pompás seregszemléjén sokunknak emlékezetes marad. Nem csupán azért, mert produkciójuk felvette a versenyt jól ismert hazai csoportjainkkal, nemcsak azért, mert népviseletük a történelmi filmek ruhatárát idézte, mégcsak nem is szeretetteljes és kifogyhatatlan mosolyukért. A Pays Gavot csoport tagjai természetes emberi tartásukért szimbolizálják számomra a polgári mentalitást. ‘ Idézzük csak fel azt a sorrendet, ahogy felépítették színpadi bemutatkozásukat. A csoport élén egy idős úr, a francia nemzeti trikolórt vitte büszkén. Kinek jutott eszébe nacionalizmust kiáltani ennek láttán? Épeszű nézőnek biztosan, hogy nem. Őt követte a település, Gap zászlaját vivő férfiú, az együttest vezető derék asz- szonnyal. Az önazonosság bájos és őszinte megnyilvánulása nyomban jó hangulatot teremtett. Azután jöttek a szereplők. Egy csoportban együtt tizenévesek és nyugdíjasok. Viseletűk egy külön enciklopédia, jelezve ki legény, ki betört férfiú, ki leány, ki menyecske, ki ifjú, ki vénecske? Mindezt színpompá- san, elegánsan az emberi viszonyok harmóniájában, természeté- sen. Bevonulásuk üzenet, méltóság és élmény volt egyszerre. • Külön figyeltem az együttes vezetőjét és a zászlóvivőket. A nemzeti és helyi zászló hordozói kiálltak a színpad szélére és az egész műsor alatt méltósággal teljesítették küldetésüket. Jelenlétük láthatóan fontos volt mindenkinek. Az együttes vezetője, miután bekonferálta a következő műsorszámot, odaáll! a helyi zászlót tartó sűrű szakállú büszke úr mellé, és kezével megfogta ő is a zászló tartórúdját. Ennél szebb kifejezését a hovatartozásnak, e tudat energiaforrásának bizony alig-alig látott korábban. Nem tudom, a derék gapiaknak ki és hányszor beszélt eddig Európáról, az európai házról, az oda vezető útról, egyáltalán az európai ember mentalitásáról? Ám azt éreztem, hogy a színpadon álló, mosolygó nők, férfiak, gyerekek nem valahol máshol találták meg az európaiságot. Önmagukban, szülőfalujukban, mindennapi életükben, Franciaországban élnek lehető teljes életet. Öntudatosan, képességeikre, teljesítményükre büszkén, becsülve azokat. Európa tehát az így élő, gazdálkodó ember, az így szerveződő közösségek ereje, az ily módon tiszta, rendezett, szerényen gazdag települések sokasága, melyek belső tartásuk tekintetében láthatóan teljesen egyenrangúak Párizstól Gapig. Ezt a felismerést hirdette a komoly tekintetű gapi zászlótartó jelenléte fönn, a hollókői színpadon. Hollókő, a Palóc Kulturális Társulás éledező önkormányzataink, mi magunk, az új esélyt kapó kivívó magyarság, a saját belső tartásunk kiépítését vállaló talán-talán már „Európában vannak”, mégha erről lehet, hogy nem is tud Európa — maga. Először nekünk kell tudnunk, csinálnunk, majd a büszke gapiakhoz hasonlóan mosolygó természetességgel hirdetnünk is. Németh János István Megemlékezések Széchenyiről Széchenyi István születése bi- centenáriumáról a TESZ szervezetei is megemlékeznek. A szeptember 20-i megyegyűlésen is az első gondolatok a „legnagyobb magyar”-hoz kapcsolódnak. De hasonlóképpen ünnepük például Bátonyterenyén, ahol a TESZ kisterenyei szervezete a könyvtárral közösen ismeretbővítő vetélkedőt rendez a fiatalok számára. Kazáron, az általános iskolában, a TESZ helyi szervezet és a Tini—Mini gyermekcsapat rendez közös ünnepséget. Ez alkalomból Berecz Imre, a TESZ országos ügyvivője ajándékot ad át az iskolának, mégpedig az 1676. sorszámú, bőrkötésű díszkiadásban megjelent „Gróf Széchenyi István gondolatai” című könyvritkaságot. Ezt a szép emléket az eredményes és színvonalasnevelőmunka, a település életében betöltött kulturális szerep elismeréseként kapják meg az iskola nevelői és tanulói. Királynő — királyi lehetőségekkel (Folytatás az I. oldalrólI Terveim között szerepel, hogy a lányok egyikének az 1992-es tavaszi, illetve őszi BNV-re hostessi szerződést kínáljunk, ami önmagában is nagyon vonzó dolog, anyagi értéke sem csekély. A győztes egyébként számíthat arra, hogy erős szponzorként állunk mögötte a jövő évi Miss Hungary-választáson! Semmivel sem lesznek halványabbak az esélyei, mint társainak! A Miss Hungary-vetélkedés ugyanis véleményem szerint már nem bír el még egy olyan botrányt, mint az idei volt! — És itt van Nógrád jelenlegi szépének. Fejérvári Juditnak az esete is... — Erről csak hallomásból értesültem. Nem volt sminkese Budapesten, s, hogy szinte az utolsó pillanatban jóformán belökték a színpadra, miközben az előre eldöntött győzteseket cico- mázták. Nógrád megyei lány többé nem juthat Fejérvári Judit sorsára! — A lányokban még inkább gátlások vannak a közszerepléssel kapcsolatban. Mit ajánl nekik „görcsoldóként”? — Előszöris: legyen önbizalmuk! Ne a környezetükre hallgassanak elsősorban, amennyiben csupa negatívumot hallanának! Éh többet nem tudok mondani, a díjak önmagukért beszélnek, ezekért érdemes versengeni. Az igazán szép lányok barátainak csak azt tudom mondani, hogy biztassák az indulásra szívük hölgyét! Nagyon szeretném, ha Nógrád végre pozitív értelemben szerezhetne magának hírnevet, van épp elég dolog, amiben a sor végén kullog. Ha ez sikerülne, azzal nem csak a megye járna jól. De beszélhetünk erről akármennyit, ha a gátlások és az intrikák a jó ügy elé állnak. Ezeken már túl kellene lépni! Remélem, sikerül... Az ELV A Kft. ügyvezető igazgatója tehát bizakodó. A versenyre pedig minden készen áll. Szűkebb hazánk szép leányai, ne gondolkozzatok sokáig a titkon már biztosan kitöltött jelentkezési lappal, szobáitokban ücsörögve! Jelentkezzetek! Mert ez a lehetőség valóban páratlan lehet számotokra! Utólag mindegyikő- tök eped majd az irigységtől a boldog győztest látván, pénzzel, dicsőséggel, szponzorral. De az akkori bánat már késő lesz! Nagyon késő... Balázs József A RENDEZVÉNY FŐSZPONZORA: ELEKTRONIKAI ÉS VASIPARI GYÁRTÓ, FORGALMAZÓ KFT. Bátonyterenye Bolyoki út 3. TOVÁBBI SZPONZOROK: Mtiues SootersF °T ° Salgótarján Saigóbánya PESTI DIVAT Salgótarján ed 'S NO £ bO O £ Q O 4á <J § U H I NÓGRÁD | QQ1 SZÉPE 1 “A JELENTKEZÉSI LAP SZÜLETÉSI IDŐ : LAKCÍM : TELEFONSZÁM : 1991. szeptember... ' ■ aláírás ___ Ö rök emlékül...
