Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

'•..'S LAPOMAT I) II. ÉVF., 218. SZÁM ISKOLA A FALU SZÉLÉN ARA: 7,90 FORINT 5. oldal <0 1991. SZEPTEMBER 17., KEDD SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT. PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1991. 09. 16-tól — új vállalkozási formában, — régi dolgozókkal, — olcsóbb árakkal várjuk a Borsodi és Spaten sörözőbe! Legyen a vendégünk! V ..............................(301616/K). & N egyedszerre sincs országgyűlési képviselő A Komárom-Esztergom me­gyei 3-as számú országgyűlési választókerület választási bizott­sága elkészítette a szeptember 15-i, vasárnapi időközi képvise­lő-választás hivatalos végered­ményét. Eszerint a 45 078 válasz­tásra jogosult állampolgár közül 5102-en vettek részt a szavazá­son, s ez az arány 11,4 százalék­nak felel meg. így ez az idén immár negyedik választási fordu­ló is eredménytelenül végződött, s továbbra sincs országgyűlési képviselője a Bábolna—Kis­bér—Oroszlány térség 27 közsé­gének, illetve városának. A településenkénti részvételi arány között nagy szóródás mutatkozott. A legtöbben Ete községben voksoltak, ahol a jogosultak 33,9 százaléka járult az urnák elé. A legkevesebben pedig Bábolnán mentek el sza­vazni. Itt az állampolgároknak mindössze 4,9 százaléka élt tör­vényes jogával. A szavazás érvénytelensége miatt a területi választási bizott­ság felkéri az Országos Választá­si Bizottságot egy újabb időközi választás időpontjának a kitűzé­sére. Önkormányzati döntés az ünnepekről Salgótarján. A közelmúltban az önkormányzati testület javas­latot fogadott el az ünnepségek és megemlékezések rendjéről. A vá­rosháza gondoskodik augusztus 20-a megünneplésének városi szintű megrendezéséről, illetve vállalja az ezzel kapcsolatos tennivalók összehangolását és a szükséges anyagi eszközöket is biztosítja. Részt vállal az önkor­mányzat a március 15-i és októ­ber 23-i nemzeti ünnepek városi megemlékezései előkészítésé­ben. A testület december 8-át az ’56-os salgótarjáni sortűz áldoza­tai emlékére, míg október 6-át az aradi vértanúk emlékezetére városi gyásznappá nyilvánította. A várossá nyilvánítás ünnepe január 27. Ezen a napon kerül majd sor az önkormányzat által alapított díjak, különböző elis­merések átadására. Anyagilag is támogatja az ön- kormányzat a Tarjáni tavasz fesztivál előkészítését és a meg­rendezésben védnökséget vállal. Együttműködik a testület más ünnepi programokban érdekelt intézményekkel, szervezetekkel Szerencsés hibabejelentők Az ÉMÁSZ néhány éve elha­tározta, hogy a közérdekű villa­mos hibák bejelentői között aján­déktárgyakat sorsol ki — ezzel is kihangsúlyozva a hibajelzések fontosságát. Az idei sorsoláson Zsigmond János becskei, Zagyi Jánosné mátraverebélyi és Flaj- ser Istvánná legéndi lakosoknak kedvezett a szerencse. Nyeremé­nyeikért a területileg illetékes ÉMÁSZ-kirendeltségeken jelent­kezhetnek. Ócskavasért tehervagonok Kétszáz szénszállító teherva­gon korszerűsítését vállalta egy jugoszláv vasúti kocsigyár a MÁV számára. Az üzlet hátterében az áll, hogy a MÁV tönkrement, használha­tatlan vagonjainak egy részét fémhulladékként egy szabadkai cégnek adta el. Mivel a jugoszláv vállalatnak nincs pénze, az ócs­kavasért felújított vagonokkal fi­zet. A szabadkai cég ígéri, hogy a 4,16 millió dollár értékű csere­ügylet 1992 szeptemberéig meg­valósul. Rendőrségi büfé Salgótarján. A városi rendőr- kapitányság épületében hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a Független Ren­dőrszakszervezet finanszírozásá­val kialakított büfé, amely szol­gáltatást is vállalt: az ügyfelek részére különböző nyomtatvá­nyokat — okmánybélyeget, beje­lentőlapot, egyebet — is árusít. Üzleti tudományok főiskolája Tatabánya. A modem üzleti tudományok elnevezésű főiskola úgynevezett nulladik évfolyamát nyitották meg a városban. Bár a tandíj nem csekély, száznál több frissen érettségizett fiatal kezdte meg tanulmányait a külkereske­delmi ügyintéző, az idegenfor­galmi és az idegen nyelvű szakon. Aszfaltozás Borsosberény. Két kilométer hosszú aszfaltutat építettek a községben, a Rákóczi—Sallay— Temető utcákban. A munkát az Egri Közúti Építő Vállalat végez­te, a kivitelezés költségét — 3,2 millió forintot — a helyi önkor­mányzat biztosította. Baglyasalja sorsdöntő népszavazás előtt Lényeges kérdések még tisztázatlanok IHOHBHBBRHMI Az önkormányzati törvény liberálisan rendelkezik az önkor­mányzáshoz való jogról. Ennek értelmében az önállósági népsza­vazást már a lakosság 10 száza­léka kezdeményezheti. Ez a ki­sebbség tehát olyan folyamatot indíthat el, amely nagy valószí­nűséggel népszavazást eredmé­nyezhet. Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy passzivitás esetén a kisebbség akarata dönt! Szeptember 21-én a baglyasal- jaiak voksolnak sorsukról. Az ügyben pro és kontra összejöve­telekre került már sor. Lapunk először dr. Oravecz Péternek, Salgótarján jegyzőjének tette fel a kérdést: hogyan értékeli ezt a folyamatot? — A nehéz pénzügyi helyzet­ben levő városokkal szemben a kisebb települések relatíve job­ban állnak anyagilag. A költség- vetés pluszmilliókkal segíti az újonnan alakult községeket, ennélfogva átmenetileg kedve­zőbb lehet a helyzetük. — Mit jelenthet Salgótarján­nak Baglyasalja kiválása? — Bizonyos értelemben to­vább gyengíti a város pozícióit, feltételezve, hogy teljessé válik az önállósodási folyamat. Jelen­tős vagyoni értékeket képviselő területek szakadhatnak le, és ad abszurdum, eljuthatunk oda, hogy itt marad a városközpont az összes anyagi teherrel. Méltányolom az önállósági törekvést, és megértem a szándé­kot is. Ám abban bíztam hogy a legnehezebb helyzetben össze­fognak a városrészek. Sajnálom, hógy ennek ellentéte éppen most került felszínre. — Ón szerint mi motiválhatja valójában az önállósági törekvé­seket? — Akik az elszakadás pártján állnak, azt mondják, hogy saját erőből, összefogással sok min­denre képesek. Ez a tudat bor­zasztó nagy erőt ad. De nem látom be, hogy ezt a lelkesedést az egyetlen közigazgatási egység akadályozná! Arról nem is beszé­lek, hogy ezt a lélektani hatást nagyon meg tudják tömi a nehéz­ségek. (Folytatás a 3. oldalon) Megvalósítani a polgárok akaratát A Testvérvárosok Világszövetségének rendezvénye Salgótarjánban Gödöllő és Siófok után harma­dik magyarországi helyszínként Salgótarján ad otthont szeptem­ber 16-ától 18-áig a Testvérváro­sok Világszövetsége (UTÓ) nevű szervezet konferenciájának, melynek témája: Fejlesztés és gazdálkodás a helyi önkormány­zatoknál. A rendezvény résztve­vői holland, svájci és német köz- igazgatási szakemberek előadá­sait hallgathatják meg, s a hazai települések több mint húsz kép­viselője tapasztalatot cserélhet a honi és külföldi helyhatóságok fi­nanszírozási rendszereiről, a ha­sonlóságokról és különbségekről. A rendezvénysorozatot hétfőn a salgótarjáni városházán Tol- mácsi Ferenc polgármester nyi­totta meg, ahol elmondta: ma Magyarországon a felülről vezé­relt, kiadásorientált önkormány­zatok bevételérdekeltségű, forrá­sorientált szervezetekké alakul­nak át. A helyi hatóságok rá­kényszerülnek arra, hogy vállal­kozzanak — már csak azért is, mert a kormány nem teremtette meg mindenhol a működéshez szükséges anyagi kondíciókat, a települések közötti egyenlőtlen­ség nem szűnt meg — így hasz­nos lehet minden, külföldön már bevált módszer. A Testvérvárosok Világszövet­ségét, mint szervezetet, Ulrich Metz, a magyarországi képviselet vezetője mutatta be. Az UTÓ a hatvanas évek elején, egy olasz polgármester kezdeményezésé­re alakult, jelenleg 55 ország, közel 2500 városa tagja. A világ- szövetség működését a részt vevő országok finanszírozzák, külön­böző mértékű éves hozzájárulá­saikkal — a magyar városok „belépődíja” pillanatnyilag ezer frank — így konkrét feladatokat anyagilag nem támogatnak, vi­szont segítik a települések közöt­ti gazdasági kapcsolatok kialakí­tását. (Folytatás a 2. oldalon) Robbanószerkezet az erdőben Kazár. Helyi lakosok robba­nószerkezetet találtak a falu határában lévő erdőben. A ren­dőrség megtette a szükséges óvintézkedéseket és értesítette a tűzszerészeket, akik Budapestről érkeznek, s hatástalanítják a szerkezetet. Gázprogram Gyarmaton Befejezéséhez közeledik Balassagyarmaton a gázépítési prog­ram II. üteme. A terveknek megfelelően szeptember végén kerül sor a Rákóczi és az Ady Endre utca közötti terület műszaki átadására és üzembe helyezésére. A beruházás fővállalkozója a Budapesti OLAJTER Vállalat és alvállalkozóként a ráckevei termelőszövetkezet műanyag csőszerelő üzeme vesz részt a munkálatokban. Felvételeink a Kossuth utcai csőfektetésnél készültek. — Rigó felv. — Drágább a kifliben a kanyar Hétfőtől drágult a kifli ára! Akinek kedvence volt eme termék, bizonyára már észrevette tegnap, hogy csemegéjét nem a szokott áron kínálták az elárusítóhelyek polcain. A miértet ne kérdezzék. Az üzleteket értesítették, hogy a 871201ITJ-számú (ETK-szám: 1101) kifliből ezer darabot ezentúl 2597,40forintért számláznak, ajánlott fogyasztói áruk (ezer darabra): 3000 forint. Mindez hétfőtől lépett érvénybe. Vigaszt nyújthat a vevőnek, hogy a kiflit továbbra is nulla százalék áfa terheli (azaz nem terheli), ami vigasztalan, hogy alkotórészei közül sem a tej, sem a víz, az élesztő és a só ára nem ment fel. A neve azonban változott a ,.gyermeknek”: a szombati számlán még SIÓ kifliként jelent meg — hétfőre viszont Tejeskifli nevet kapott a „keresztségben". Nem voltam rest az ominózus terméket leméretni patikamér- lege'n. Nem hízott meg! Viszont a kanyar mintha veszélyesebb lenne az új kiflikben. Most jut eszembe: a biztosítási díjak viszont emelkedtek. Lehet, hogy ezért drágább a kifli...? B. J. A hivatali titok és a személyiségi jog kötelez „A volt urak magas nyugdíjai” „Visszajönnek az elvtársak?” című írásunkra már választ is kaptunk: „Az elvtársak nyugdíj­ban maradnak” — de úgy tűnik, a korkedvezményes nyugdíjazás témája kimeríthetetlen. — Ha igaz, amit a magas nyugdíjakról leírtak, akkor miért nem hozzák név szerint nyilvá­nosságra ezeknek a volt uraknak a magas nyugdíjait, amit annak idején jogtalanul állapítottak meg? Vagy még mindig működik az a sztálini maffia, amelyiknek a befolyása ma is meghatározó? Vagy pedig ebben az átalakuló új demokráciában sem szabad az igazságot megtudni? — Szom­széd László, salgótarjáni olva­sónk leveléből idéztünk. Kérdé­seire újra Viczián Gyulától, a Társadalombiztosítási Igazgató­ság megyei vezetőjétől kértünk választ. — Kulturált társadalmakban három „kényes” kérdés van, amit nem teszünk fel egymásnak: mennyi a jövedelme?; melyik pártnak a tagja?; kivel csalja meg a házastársát? De komolyra for­dítva sem mondhatok mást: az igénylőn kívül csak a jogi képvi­selőjének szolgálhatunk adatok­kal. Az olvasói kérdésekre tehát még az érintettek családtagjainak sem adhatnék választ. Nézze el nekem mindenki, hogy nem követhetem el a hivatali titok és a személyiségi jogok megsérté­sét! Ha a kérdező adatairól érdek­lődnének, azt is meg kellene tagadnom. Azt tanácsolhatom akár a kérdezőnek, akár az újság­nak, kérdezzék meg az érintette­ket! A válaszadás joga az övék... Azt most is megerősíthetem, hogy ismereteim szerint a koráb­bi és a most megállapított össze­gek között csak jelentéktelen eltérések vannak. —Dudellai—

Next

/
Oldalképek
Tartalom