Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

2 LZEFnnu HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 17., KEDD Kérdőjelek Csak tükör? (KEB) A hagyományoknak megfelelően mindig szeptember harma­dik keddjén kezdődik meg a New York-i East River partján álló hatalmas üvegpalotában a világszervezet közgyűlése. Várhatunk valamit éppen most az ENSZ-től? Jó lenne. Különösen éppen manap­ság. Az idei tanácskozás sokban eltér a megszokottól. Nem csupán azért, mert dönteni kell Pérez de Cuellar főtitkár utódlásáról is, hanem főként, mert glóbuszunk megszaporodott konfliktusforrásai miatt megkülönböztetett figyelem irányul az ENSZ tevékenységére. Tehet-e valami érdemlegeset a válságok megoldásáért az immár 166 tagúra bővült szervezet? Segíthet-e a sokoldalú diplomácia ott, ahol a közvetlenül érintett felek nem jutnak dűlőre? A kételyek, a kérdőjelek sokszor jogosak, bár tény. hogy globális gondjaink, az éhezés, az írástudatlanság és a környezeti ártalmak elleni harcban az ENSZ szerepe felbecsülhetetlen. És az lehetne sok minden másban is. A világ tükre? Számtalanszor használták már az ENSZ-re e szim­bolikus hasonlatot. Talán soha nem volt ennyire szüksége a világnak arra. hogy ez a szervezet több legyen tükörnél, mint most. Irak kapcsán 1991 már az ENSZ éve lett. A szervezet pedig cselekvő erő. Volna mit tennie a közgyűlés hónapjaiban is. Példát mindenki tud említeni, akár Európában. Sajnos. Szegő Gábor Megsemmisítettek egy jugoszláv harci repülőgépet Belgrád. (MTI) A Tanjug jugoszláv hírügynökség hétfőn megbízható forrásokra hivatkoz­va megerősítette, hogy a magyar határ közelében hétfőn reggel megsemmisítették a jugoszláv légierő egyik repülőgépét. A horvát rádió délelőtt még arról adott hírt, hogy a jugoszláv és a magyar légierő között légi­csata alakult ki, s hogy két ju­goszláv repülőgépet lelőttek. A légierő és a légvédelem parancs­nokságához közel álló források szerint nem volt légicsata, a jugoszláv repülőgépet a földről rakétával találták el. A repülő­gép, amelyet lelőttek, valamint még egy jugoszláv harci gép felderítő repülést végzett Alsó Miholjác (Donji Miholjac) felett. A katonai források egyidejűleg cáfolták azt, hogy a légierő bombázta Zadart, ahogy azt a horvát rádió állítja. Közölték, hogy a jugoszláv harci gépek megsemmisítették a horvát tele­vízió átjátszóját Bokanac mellett, de Zadart nem lőtték. A vajdasági területvédelem hétfőn mozgósította a tartomány nyolc harci egységének alákula- tait. A mozgósítást azzal indokol­ják, hogy kiszélesedtek az össze­tűzések, s még rosszabb irányzat alakul ki, különösen Szlavóniá­ban, Baranyában és Nyugat-Sze- rémségben. Tanácskozik az Országgyűlés Hatályon kívül a KGST-jogszabályok Őrizetben a volt kémfőnök Bécs. (MTI) Ausztriában meg­találták és őrizetbe vették Markus Wolfot. aki korábban az NDK ál­lambiztonsági rendőrségének hírszerzési főnöke volt, s aki ellen Németországban kémtevé­kenysége miatt körözést adtak ki. Az osztrák belügyminisztérium hétfőn bejelentette: Wolfot va­sárnap este fogták el, s jelenleg Bécsben őrzik, hogy további ki­hallgatásoknak vethessék alá. Európának be kell avatkoznia Prága. (MTI) Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök egyetértett abban, hogy Európának be kell avatkoz­nia a jugoszláviai válságba, be­leértve az európai békefenntartó erők létrehozását is. Ez volt a két államfő között hétfőn Prágában folytatott megbeszélések egyik legérdekesebb, olyan konkrét eleme, amit megosztottak a nyil­vánossággal. Még mindig keresik Farkas Helgát Napirend előtti felszólalások­kal kezdte meg hétfői munkanap­ját az Országgyűlés plenáris ülése. Szabad György házelnök időközben köszöntötte az üléste­remben a Cseh Nemzeti Tanács oktatási, tudományos és kulturá­lis bizottságának delegációját, majd a Bundestag német—ma­gyar parlamenti csoportjának küldöttségét. Miután a törvényhozók sürgős tárgyalással beiktatták munka­rendjükbe a költségvetési bizott­ság önálló indítványát az 1991-es költségvetési törvény módosítá­sáról, s elfogadták a plenáris ülés további napirendjét, folytatták az 1990-es költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat, vala­mint az Állami Számvevőszék­nek a költségvetés-végrehajtás Helsinki. (MTI) Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányára hét­főn felkerült a 36. aláírás: Ramiz Alia albán elnök, aki hivatalos látogatáson tartózko­dik a finn fővárosban, országa nevében kézjegyével látta el e nagy fontosságú okmányt — jelentette a TASZSZ. Az ünne­ellenőrzéséről szóló országgyű­lési határozati javaslat, illetőleg jelentés közös általános vitáját. A szövetkezetek gazdálkodá­sával kapcsolatos egyes ideigle­nes szabályokról szóló törvényja­vaslat általános vitájával folytat­ta munkáját ezt követően az Országgyűlés. A napirend szerint ezután KGST alapokmányának, vala­mint a szervezet jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavas­lat megvitatása szerepelt. Kádár Béla külgazdasági miniszter tiem kívánt szóbeli kiegészítést fűzni a beterjesztett jogszabályterve­zethez, hiszen —, mint mondta — a KGST gyakorlatilag már egy esztendeje nem működik, így a pélyes aktusra ugyanabban a Finlandi palotában kerüli sor, ahol 1975. augusztus 1-én az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada képviselői aláírásukkal megerősítették a dokumentumot. A ceremónián részt vett Mauno Koivisto finn elnök is. létezésével, privilégiumaival kapcsolatos rendeletek kiiktatása szükséges formalitásnak tekint­hető. A képviselők ennek megfe­lelően vita nélkül, egyhangú szavazással fogadták el a tör­vényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezi a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa alapokmá­nyának kihirdetéséről, valamint a KGST jogképességét, kiváltsá­gait és mentességeit rögzítő szófiai egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabályokat. Az Állami Vagyonügynökség működéséről szóló beszámoló és az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentésének tárgya­lásával foglalkozott ezután a T. Ház. Az Országgyűlés ma foly­tatja munkáját. Traktoros baleset Endrefalva. A község úgyne­vezett Lapos-dűlőjében hétfőn délelőtt V. M. szécsényfelfalui lakos lejtőn haladva az általa ve­zetett traktorral felborult. A ba­leset következtében a járműveze­tő súlyosan megsérült, az anyagi kár hetvenezer forint. Felkerült a 36. aláírás Z-30FÉNYMÁSOLÓ 49.900,- HELYETT 42.500,- +ÁFA (INDULÓKÉSZLET 20.000,-+ÁFA) BP. XIII.,VÁCI ÚT 6., Tel.VEVŐSZOLGÁLAT: 166-7032; 166-7449 Megvalósítani a polgárok akaratát (Folytatás az 1. oldalról) Céljuk, hogy a demokratikusan gondolkodó államok közigazga­tási szakemberei összegyűjtsék és továbbítsák tapasztalataikat ezzel segítve egymást, illetve azokat, akik éppen elkezdik ta­nulni a demokráciát. Ez történt például Spanyolországban, vagy Portugáliában a diktatúra összeomlása után. s ezen munkál­kodnak most a kelet-európai országokban is. — Nem receptet, kész koncep­ciót akarunk adni, de szeretnénk, ha a mi hibáinkból és természe­tesen a mi sikereinkből mások is tanulnának, életképes önkor­mányzatok jönnének létre, me­lyek képesek megtalálni az utat a közösségi élet megszervezésé­hez. Szakmai támogatással, kü­lönböző megoldási javaslatok bemutatásával kívánunk segítsé­get nyújtani a helyi, sajátos gondok leküzdésére. Az önkor­mányzatok feladata, a törvényes keretek között megvalósítani a polgárok akaratát, nem pedig megakadályozni azokat — zárta bevezetőjét Ulrich Metz. Délután, az eredeti programtól némileg eltérve N. P. M. Schoo, a hollandiai Heiloo város polgár- mestere tartott előadást hazája településeinek saját bevételeiről és az állami finanszírozásról. Megtudhattuk, hogy a bevételek döntő többsége ott is a központi államkasszából származik, s ami tanulságos, sőt követendő példa lehet a magyar helyhatóságok számára: az összes évi bevétel több mint negyedét — 36 millió guldenból 11,6 milliót — közmű­velődési, oktatási és népjóléti feladatok ellátására fordítanak a holland önkormányzatok. A hétfői nap zárásaként Ar­mand Wyrsch. Luzern nyugalma­zott alpolgármestere egy város- fejlesztési program kidolgozásá­nak folyamatát ismertette. A résztvevők az előadások után kötetlen beszélgetés formájában folytatták a tapasztalatcserét. Noriegára „csak” 140 év börtön vár (FEB) Noriega tábornokra, Panama egykori elnökére nem 145, hanem „csupán” 140 év börtön vár az Egyesült Államok­ban. Ez a csökkenés annak kö­szönhető, hogy Miamiban köz­vetlenül a tárgyalás előtt kiderült: Manuel Antonio Noriegát „csak” kábítószerügyletekben való rész­vétellel és „pénzmosással” vá­dolják. A zsarolás vádját elejtet­ték. Noriega védői kérvényezték, hogy a bíróság hallgassa ki az extábornok egyik közeli munka­társát, Raymond Takiff ügyvédet, akinek nagy része van abban, hogy Noriegának most felelnie kell tetteiért. Egy másik fontos tanút, Boris Olertot, a Medellin­kartell tagját, nem engedték beutazni az Egyesült Államokba. Ha ugyanis elmondhatná a bírók előtt mindazt, amit tud, könnyen kényes helyzetbe kerülhet jó néhány latin-amerikai nagyság. A bírák igyekeznek „mederben tartani” a tárgyalás témáit is. Nem tartották kívánatosnak pél­dául annak részletes megvitatá­sát, tárgyalását, hogy milyen kapcsolat vagy ellentét húzódott Noriega és George Bush között abban az időben, amikor a jelen­legi amerikai elnök a CIA főnöke, majd az Egyesült Államok alel- nöke volt. Azt viszont engedé­lyezték, hogy szóba kerüljön, milyen kapcsolatban állt a pana­mai tábornok-diktátor Fidel Castróval. Az ilyen és ehhez hasonló ti­tokzatos mellékkörülmények miatt senki sem tudja, mikor lesz ítélet Noriega ügyében. A Wa­shington Post még azt is elképzel­hetőnek tartja, hogy esetleg nem is lesz ítélet. Főként nem jogerős. A vádaskodásnak Belgrádban sincs visszhangja Telefoninterjú jugoszláviai nagykövetünkkel Mint korábban hírt adtunk róla, Farkas Helga 18 éves szegedi lakos 1991. június 27-én 20.30 órakor fekete vászontetős, piros színű, BOX-327 forgalmi rend­számú Mazda típusú személy- gépkocsijával indult haza Oros­házáról lakására, de oda nem érkezett meg, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Akkor viselt ruházata: fehér pamutblúz, kék színű farmershort, telitalpú pán- tos szandál. Aki Farkas Helga tar­tózkodási helyéről bármilyen in­formációval rendelkezik, értesít­se a legközelebbi rendőri szervet! (Ferenczy—Europress) Úgy tűnik, a magyar beavatkozásról, légi híd létesítéséről, fegyver- szállításokról felröppentett bel­grádi vádak, a Jugoszláv Nemzet- védelmi Minisztérium szó szoros értelmében légből kapott állításai déli szomszédunk fővárosában sem keltették a figyelmet érdem­lő, hiteles értesülés benyomását. Erre utal Őszi Istvánnak, hazánk belgrádi nagykövetének nyilat­kozata, amelyet pénteken a Fe­renczy—Europress sajtóirodának adott. — Meggyőződésem, hogy a vádakat sem a jugoszláv közvé­lemény, sem a józanul gondolko­dó itteni politikusok sem veszik komolyan — kezdte a telefonin­terjút a magyar diplomata. — Különösen nem azok után, hogy Stipe Mesic szövetségi elnök a Magyar Rádióban lényegében egyszerűen koholmányoknak minősítette a nemzetvédelmi minisztérium tájékoztatójában közzétett állításokat. — Miből vonja le ezt a követ­keztetést? — Részint abból, hogy semmi jele nincs valami negatív előjelű hangulatváltozásnak. Ebben a vonatkozásban van összehasonlí­tási alapom: februárban-március- ban — éppen az emlékezetes fegyverszállítási ügy kapcsán — szép számmal kaptunk fenyegető leveleket, telefonokat. Most a véleménynyilvánítás e spontán formájával egyáltalán nem talál­kozhatunk. — De az érdemi visszhang elmaradását bizonyos értelem­ben jelzi a jugoszláv tömegtájé­koztatás is. A hivatalos megnyi­latkozásokat természetesen veze­tő helyen közölték, de tájékoztat­tak a magyar válaszról, s például itt van előttem a Borba: nagyon részletesen ismerteti a magyar Honvédelmi Minisztérium állás­pontját, illetve kategorikus cáfo­latát is. A belgrádi rádió péntek délelőtt már korrekt módon be­számolt külügyminisztériumunk illetékeseinek tiltakozó reflexiói­ról —, s disszonáns hanggal semmilyen sajtóorgánumban nem találkoztam. — Ha már a hangnemnél tar­tunk: önt csütörtökön behívatták a jugoszláv külügyminisztérium­ba, s feltehetően nem éppen kel­lemes eszmecsere részese volt. Ez a beszélgetés hogyan zajlott le? — Ennek megvannak a — hogy úgy mondjam — szokásos formái. Külügyminiszter-helyet­tesi szinten fogadtak, s az ismert vádakat hozták tudomásomra. — Mire ön? — Az ilyen aktus természete­sen nemigen alkalmas valami­lyen gyümölcsöző eszmecserére. Úgyhogy jómagam arra szorít­koztam, hogy a közölt tények megalapozottságát kétségbe vontam, sőt kizártam. Kifejeztem azt is: furcsának tartom, hogy ha jugoszláv részről ilyen jelensége­ket tapasztalnak, akkor nem nyomban, melegében teszik szó­vá. Egyben kértem, hogy ha vádjaikat bármilyen bizonyíték­kal alá tudják támasztani, azt bocsássák rendelkezésemre. Ilyennel azonban mindeddig nem szolgáltak... — Mindehhez hadd tegyem hozzá: biztos vagyok abban, hogy a légi hídról és egyebekről felho­zott képtelen állítások nem fog­nak komolyabb zavart okozni a két ország viszonyában. S jugo­szláv partnereink nagyon komo­lyan veszik mindazt, ami ennek az ügynek kapcsán Budapesten elhangzott. Egyébként vasárnap a szerb külügyminiszter Buda­pestre utazik — s ez a személyes eszmecsere is hozzájárulhat a kapcsolatok normalizálásához. — Végül egy kérdés: a jugo­szláviai helyzet alakulását ille­tően lát-e biztató jeleket a kibon­takozásra? — Optimista vagyok, de jós­lásra természetesen nem merek vállalkozni. Optimista, mert biz­tató fejleményként értékelem, hogy a jugoszláviai konferencia folytatja munkáját. Optimista vagyok azért is, mert a véle­ménycserét az érintettek egymás­sal, a nyilvánosság kizárásával folytatják, s nem a sajtó, a rádió, a tévé útján üzengetnek. Egyszó­val; vannak, érzékelhető remény­keltő körülmények... Bajnok Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom