Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10 / 187. szám
Tej és hús után most itt a gabonaválság. Csőd csőd hátán és ki tudja mi jön még. A napraforgó, a cukorrépa, a kukorica? Ma majdnem mindegyik szakember azt mondja, a mezőgazdaságban nincs olyan termék, amellyel érdemes, kifizetődő lenne foglalkozni. Nincs slágernövény, nincs slágerállat. Már-már lassan, mint az iparban, itt is tömegével válnak munkanélkülivé az emberek. Ám mégis, mert a községekben a helyiek jobban ismerik egymást, ezért jobban is vigyáznak egymásra. S a legtöbb tsz-vezető mondogatja is, ezt meg azt az ágazatot még megtartjuk, legalább húsz-harminc embernek megmarad a munkája. Úgy tűnhet azonban, a csődhegyek felmorzsolhatják ezt a melengető emberi odafigyelést. Nógrád megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei közül sokan a csőd szélén állnak. Ha hiteltörlesztésük, adósságuk átütemezését nem engedélyezik a bankok, többjükkel szemben már ősszel megindíthatják a felszámolási eljárási. S hogy hogyan lesz tovább, az ma még nehezen körvonalazható. Már tavaly-tavalyelőtt, amikor bebizonyosodott, hogy nem kifizetődő búzát vetni, több helyen is elhangzott: nem vetünk annyit, vagy lehet, semennyit. Aztán mégiscsak elvetették a kenyérnek valót. Tény, kevesebbet: Nógrádban a három évvel ezelőtt 27 ezer hektáros nagyüzemi búzaterület 21 ezer hektárra csökkent. Ez arányaiban nagyobb az országos átlagcsökkenésnél. Persze ehhez hozzátartozik, hogy egyes helyeken a vetésforgó miatt az idén nagyobb a búzatábla mint tavaly volt. Igaz, a búza csak egy — de a legfontosabb — termény a mező- gazdaságban. Ám ráfizetést mutat a szarvasmarhatartás is, legyen az akár tej-, akár húshasznú. S még sorolhatnánk. Teljes bizonyossággal ma senki nem tudná megmondani, mi lesz a mezőgazdasággal. Az állami támogatások mikéntjére, a kormányzati kompenzációra még csak ígéretek sincsenek. Megjósolhatatlan az is, miként változtatja meg a földtulajdonlási, de méginkább a földhasznosítási viszonyokat a kárpótlási törvény végrehajtása. Azt viszont egyértelműen leszögezhetjük, hogy átalakítások nélkül a jelenlegi mezőgazdasági szervezeti formák életképtelenek. A nagyüzemekben is tudják, hogy a vállalkozások irányába kell elindulni mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Ám e körül még igen-igen sok kérdés tisztázatlan. Mint, ahogyan tisztázatlanok a farmergazdálkodás szervezeti keretei, a gazdakörök működésének lehetőségei. A kisgazdaságok az óhajok ellenére sem nőttek ki gombamódra. Váratnak magukra. Várakozó állásponton van mindenki a mezőgazdaságban. Földtörvényre, szövetkezeti törvényre várnak. Joggal. Ebben a helyzetben csak remélni lehet, hogy nem hal meg a mezőgazdaság, s a fogadkozások ellenére földbe kerül a jövő évi kenyérnek való is. Bár nem kevesen úgy vélik, ez a mostoha állapot nem sokáig tartható a mezőgazdaságban, s előbb-utóbb robbanni fog. A sertések szánta növekedett. — Fotó: Gvurkó — Nincs pénz Jó idők járnak a címfestőkre —jegyzi meg valaki az egykori megyei tanács sztálin-barokk folyosóján. A megyei szervezet leépítése után a megüresedő irodákat új és még újabb szervezetek, hivatalok lakják be. Közülük az egyik a Földművelésügyi Minisztérium Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatala. Vezetője Frisch Oszkár, szécsényi meliorációs szakember. A nógrádi mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a kilátásokról, a vezetése alatt működő szervezetről kérdeztük. — Ki és miért hozta létre a megyei szervezetet? — Hivatalunk tulajdonképpen a Földművelésügyi Minisztérium előrenyújtott keze. így saját feladatai közül adott át. Hogy miért hozta létre? Mutathatok egy hatásköri és feladatlistát, de igazán sokat nem mondana, ugyanis a még hiányzó törvények tudomásom szerint sok feladatot céloznak a megyei földművelésügyi hivataloknak. Ezeken túl átvetliik, örököltük az egykori megyei mezőgazdasági osztály feladatait. Fele akkora létszámmal! Dolgunk többek között az információ-áramoltatás, a szabályozási keretek megteremtésében és betartásában való közreműködés. — Ahogy hallgatom és végiglapoztam az eddigi feladatlistát, úgy érzem, hogy az elosztó, informáló és hatósági feladatok szinte semmiben nem különböztetik meg az új hivatalt a régi mg-osztálytói. — Elosztó szerepünk egyáltalán nincs. Bajos is lenne úgy osztogatni, hogy nincs a számlánkon több pénz, mint ami a működésünkhöz feltétlenül elengedhetetlen. Amikor pedig azt mondtam, hogy a szabályozási keretek megteremtése és betartása, akkor atya gondoltam, hogy a létező piaci, gazdasági folyamatok ismeretében és információi továbbításával lehet olyan szabályokat teremteni, amelyek betarthatóak. Tehát egy állami szándék, akarat közgazdasági eszközökkel való támogatásáról van szó. — Információt adó, közvetítő szerep. Az információs rendszer azonban gyenge lábakon áll... — Valóban az összeomlás szélén van. A helyzet az, hogy az előírt információkat be tudjuk kérni és tovább tudjuk adni. Ezek azonban követő információk, tehát az eseményekről mindig utólag, akkor értesülünk amikor már késő. Sokáig azonban nem tartható a jelenlegi rendszer még akkor sem, ha önmagától nem omlik össze, hiszen alapvetően nagyüzemekre alapozott. A háztáji, a magángazdálkodás vagy éppen a bogyós temielés adatairól, csak reprezentatív alapon, vagy önszorgalomból, jó szándékból lehet információt szerezni, mert nincs olyan jogszabály, törvény amely ezt előírná. Pedig éppen ezek a területek azok, ahol sok érdekes dolog történik és fog történni a jövőben. — Ha a külföldi tőke kerül szóba, akkor általában az iparra, a kereskedelemre gondoFrisch Oszkár: Kiosztó szerepünk egyáltalán nincs lünk. Ugyanakkor a mezőgazdaság legnagyobb, legrégibb problémája a folyamatos tőkeelvonás. Ha valahová, akkor ide kell a pénz! Jön-e, jöhet-e az úgynevezett „külföldi működő tőke"? — Sajnos mind a mai napig jól működik a tőkeelvonó mechanizmus. Ez és a mezőgazdaságban (Folytatás a 7. oldalon) Kevesebb az állat Az első negyedéves felmérés szerint a kistermelők több, a mezőgazdasági nagyüzemek pedig kevesebb állatot tartottak az idén, mint tavaly ilyenkor. Összességében azonban csökkent Nógrád megye állatállománya: a kistermelőknél tapasztalt növekedés nem tudta ellensúlyozni a nagyüzemi állatállomány csökkenését. Nógrádban szarvasmarhából 36 ezer 700 darab volt, ami öt százalékkal kevesebb mint tavaly, de ezen belül ennél nagyobb mértékben csökkent a tehénállomány. Több viszont a sertés — meghaladja a 90 ezer darabot — a növekedés 14 százalékának felel meg a múlt évhez képest. A disznók, malacok, kocák hatvan százaléka a kistermelők portáján található. Mind a juh-, mind a baromfiállomány továbbra is csökkenő tendenciát mutat a nagyüzemekben.. Ä háztáji és kisgazdaságok, ahol csaknem minden állatfajtából növekedés figyelhető meg, zömében saját háztartásuk ellátására rendezkedtek be. Ezzel kívánják kivédeni az emelkedő fogyasztói árakat, vagy az esetleges ellátási zavarokat. Elmaradt a tavalyi mennyiségtől Nógrádban is — csakúgy mint országosan — a vágóállatok és állati termékek felvásárlása. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a kereskedelmi hálózatot kikerülve, a termékek egyre nagyobb hányadát értékesítik a termelők a szabadpiacon. A gazdaságok vágómarhából 648 tonnát adtak el, egyharmad- dal kevesebbet mint tavaly hasonló időszakban. Ennél is nagyobb mértékben — 44 százalékkal -— csökkent a vágósertés értékesítése: az év első három hónapjában 552 tonnái juttattak a kereskedelemnek. Tovább mérséklődött a juh. a baromfi értékesítése, a tehéntej és a tojás felvásárlása. IPAROS LETT A FÖLDMŰVES A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezésekor senki nem gondolhatott még arra, hogy valamikor majd a szövetkező parasztok fröccsöntéssel, vagy éppen autóponyvagyártással foglalkoznak. Ám évekkel később a tsz-dolgozóknak is meg kellett szokniuk, s tanulniuk. Előbb inkább csak a mezőgazdasági munkához szükséges keretek között jöttek létre a termelőszövetkezeti melléküzemágak: építő- és ácsbrigádok alakultak. Később a tsz-ek varrodákat nyitottak, faipari telepeket hoztak létre, kő- és homokbányákat üzemeltettek, s minden kisebb ipari tevékenységet megragadtak, hogy dolgozóikat foglalkoztatni tudják. Idővel aztán ezeket az ipari ágazatokat olyannyira felfejlesztették, hogy azok voltak hivatva pótolni a termelőszövetkezet mezőgazdasági alaptevékenységéből adódó veszteségeket. A valamikor mezőgazdasági munkára szövetkező tsz-tag már nem is tudta követni, hol és mit üzemeltet közös gazdasága. A megye több termelőszövetkezetének részlege, szakcsoportja, ágazata dolgozott a fővárosban vagy még azon is túl. Hozták- vitték a gazdaság pénzét. Mára tisztázódni látszik a melléküzemágak helyzete. Legalább is annyira, hogy az alaptevékenység veszteségeit már nem tudják ellensúlyozni. A termelőszövetkezetek ipari ágazatában megkezdődött az átalakulás. A megye legnagyobb létszámú terrmelőszövetkezetében Ka- rancslapujtőn a Karancs Mgtsz- ben tavaly kettő, az idén öt korlátolt felelősségű társaság alakult. Mindegyik az ipari ágazat alapvető átszervezésével jött létre. Jelentős változást hozott ez a létszámban is: évekkel korábban 1330 tagjuk, s alkalmazottuk volt, s tavaly még mindig 900, addig az idén 400 körüli a létszám. A Karancs Tsz-nek két részlege dolgozott Budapesten. Az autóponyvákat gyártó, s jól jövedelmező gárda még tavaly tavasszal levált az „anyacégtől”, míg a tetőszigeteléssel, munka- védelmi kesztyűk varrásával foglalkozó Buda főágazat az idén lett önálló kft. Január elsejével önállósodott a valamikor a Borsodi Sörgyárral közösen létrehozott sörpalackozó gazdasági társaság: kft.-vé ala- (Foly tatás a 7. oldalon) Negyed megye Nógrádban, a hagyományosan ipari megyében az összes termelésből, mintegy 25 százalékkal részesedik a mezőgazdaság. A foglalkoztatottak ötödé dolgozik a megyében működő 39 mezőgazdasági termelőszövetkezetben, két államigazgatásban és az erdőgazdaságban. Az élelmiszergazdaság több éves átlagos árbevétele 14 milliárd forint. A növényi és állati eredetű mezőgazdasági termékek 60 százalékát nagyüzemek, 40 százalékát pedig kistermelők állítják elő. Ma közel 45 ezer család kapcsolódik valamilyen formában a mezőgazda- sági termeléshez. A nagyüzemi gazdaságban tavaly csupán a termelés egy- harmadát tette ki az alaptevékenység. Az árbevételek döntő hányadát tehát a termelő- szövetkezetekben működő ipari ágazatokból, illetve kiegészítő ' % tevékenységekből nyerték. E megoszlásban a jövőben látványos változás várható Mivel a tsz-ek melléküzemágaikat különféle társasági formákban működtetik tovább, alaptevékenységük aránya látványosan növekedni fog. Anélkül, hogy az abszolút értékben növekedett volna, vagy akár úgy is, hogy valójában mezőgazdasági termelésük csökken. Az országosan ismert, a mezőgazdasági üzemeket sújtó problémák a megye gazdálkodóit sem kerülték el. Az 1991- re prognosztizált árbevételcsökkenés 17 százalék. Tavaly a 39 tsz közül 17 volt vesztesé ges. Idén 20—25 zárja negatív eredménnyel az esztendőt. A megye mezőgazdasága ezekben az esztendőkben a folyamatos leépülést éli át. Csökkent a magas biológiai értékű szaporítóanyagok iránti igény, valamint a búza és a silókukorica vetésterülete. A tejtermelő tehénlétszám 17, a húshasznú pedig 7 százalékkal lett kevesebb. Összesen mintegy ezerötszáz tehenet vágtak le. Tovább romlott a megyei mezőgazdaság műszaki, technikai színvonala. Az amúgy sem magás országos átlagtól 25—30 százalékkal marad el. A felzárkózásra szinte remény sem maradt, hiszen ez évben harmadára estek vissza a gépi beruházások a termelőszövetkezeteknél. V ^válságra vítfakozva?
