Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
6 íinnunu MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1991. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT A banki vi/.is/.inpud a nemzetiségi találkozó hagyományos helyszíne Visszatekintés a nemzetiségi találkozók évtizedeire Huszonöt év joggal nevezhető történelmi időnek. A nemzetiségi találkozók ünnepélyes sorjázása olyan élmények forrása lett, olyan tapasztalatokat, kapesolatokat, közösségeket hozott létre, melyek érdemesek a számbavételre. 1966—1973 1966-ban született meg az a döntés, hogy a volt rétsági járásban szép számban működő nemzetiségi együttesek évről-évre rendezzék meg találkozójukat, felvonulással, tánccal, énekléssel. A tizenegy szlovák és kél német nemzetiségi település együttesei és lakói mellett már a kezdeti időben is vendégek sokasága gyönyörködött a színpompás gálaműsorokban. A találkozó megrendezésére két helyszín is kínálkozott: Bánkon, a tavon épült szerény színpad, és Nógrádon, a pompás vár alatti sportpálya. Noha Bánk már abban az időben is kedvelt nyaralóhelynek számított, a feltételek hiánya miatt a találkozókat Nógrádon rendezték meg. egyre fokozódó népszerűséggel. A nemzet iségi érdekképviseletek és a művelődés korabeli irányítói jó érzékkel figyeltek föl a nemzetiségi találkozókban rejlő távlatos lehetőségekre és hamarosan elhatározás született a megyei rang elnyeréséről, és az ezzel kapcsolatos anyagi lehetőségek bővüléséről, valamint a fogadó helyszín. Bánk jelentős fejlesztéséről. 1973-tól így a rendezvény olyan lépték váltáson ment keresztül, mely hosszú távra biztosította létjogosultságát. 1973—1979 1973-tól a korábbi találkozó jelleget egyre inkább a népművészeti seregszemle, a nemzetiségi fesztivál jelleg váltotta fel. Ebben az időszakban erősödtek meg a megye nemzetiségi csoportjai — a nézsai kórus, a Börzsöny táncegyüttes, a legéndi és nógrádi menyecskekórus, a berkenyéi kórus, a vanyarei és terényi csoportok — amelyek azóta is rendszeres szereplői a nemzetiségi találkozónak. Ekkor tűntek föl azok a jellegzetes egyéniségek, akik nélkül a találkozó elképzelhetetlen lenne. A német és szlovák nemzetiségi szövetségek évről évre felléptéitek Bánkon egy-cgy hazai és országosan ismert nemzetiségi csoportot. így lehetőségei teremtetlek az emberi és szakmai kapcsolatok elmélyítésére. Augusztus első vasárnapjára jelölték ki a szervezők a találkozó időpontját. Két okból is szerencsésnek bizonyult az időpont megválasztása. Egyrészt befejeződik az itt élők életében döntő jelentőségű málnaszczon. másrészt az. évtizedek óta „esőmentes” találkozók a szabadtéri víziszínpadon kivételes élményt jelentenek. 1979—1984 I979—1984 új korszakot jelent a 25 éves történetben. A nemzetiségi csoportok megerősödtek, Szendehelytől Galgagutáig rangot jelenteit a bánki találkozón való fellépés. Bánk község életében amolyan második búcsúként rögzült a találkozó,, ahová illik meghívni a rokonokat, barátokat és így a találkozó a rendezés fáradalmait feledtető családi ünneppé nemesedett. A nemzetiségi közvélemény országosan is elfogadta a bánki esemény fontosságát és ennek megfelelően sokat segítettek az állandó színvonal megőrzésében és az. anyagi lehetőségek bővítésében. Nógrád megyében pedig a bánki nemzetiségi találkozó Hollókő Palóc szőttes népművészeti találkozója mellett a legjelentősebb kulturális programmá erősödött. Ezeket az adottságokat és elért eredményeket kellett immáron ismét új nagyságrendbe helyezni, ami az említett időszakban Németh Árpád összefogásával sikcrrel megvalósult. A fesztivál-jelleget, az ehhez szükséges technikai, elhelyezési, szerkesztési és propaganda követelményeket Girasek Károly vezetésével sikerült példamutatóvá tenni. Az úgynevezett „környezeti” programok — kiállításoktól a tudományos tanácskozásig — Németh János szervezésében tágították a bánki rendezvény hatókörét. Szélesítették a hagyományosan szűk kulturális felfogást. 1984—1991 1985-től érezhetővé vált, hogy a hagyományos forma és tartalom lassan kifárad, a bánki rendezvény átfogó megújítást igényel. Ettől az időponttól veszi át a tartalmi kérdések és program vezetését, megújítását dr. Egyedné Baránck Ruzscnka, aki Salgótarjánban letelepedve a megyei művelődési központból végezhette munkáját. O tudta egyesíteni Bánk hagyományait, csehszlovákiai tapasztalatait, valamint azokat a társadalmasítási törekvéseket, amelyek a rétságiakban és a bánkiakban fogalmazódott meg. Ezek lényege az. volt, hogy a nemzetiségek találkozója ne csupán kulturális, közéleti, politikai esemény legyen, de kapcsolódjon a mindennapi élet szokásaihoz, munkájához, örömeihez, az itt kialakult együttlétekben. E szemléleti bővítés kezdeményezői Rútságon Óvári János és Végh József voltak. Ők indították el a falvak bemutatkozását, a „Nemzetiségi Kupát”, a nemzetiségi bál esti programját, és több olyan szórakoztató-populáris eseményt, melyek a nemzetiségiek találkozását színesebbé, természetesebbé tették. Ezzel párhuzamosan az évtized fordulójára átalakult a találkozó szerkezete is. A hagyományos „fesztivál-jelleget" felváltotta a „tematikus gálaműsorok" szerkesztett főműsora, ahol a szerkesztő- rendező Egyednének egyre inkább sikerül megvalósítani a hiteles néphagyomány, a színpadi produkció látványosságának és az együttesek közönségszórakoztató bemutatkozásának az egységét. Dr. Németh János a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatója Negyedszázad nemes hagyománya (részlet a műsorfüzetből) A Nógrád megyei nemzetiségi találkozó 25 éves nemes hagyományt teremtett hazai nemzetiségi lakosságunk életében... A bánki házigazdák a helyi értékek és az, egyetemes humánum egymásratalálásának szolgálatából vizsgáztak kitűnően az elmúlt 25 év alatt. E találkozók az, évek során betöltötték küldetésüket: lehetőséget biztosítanak saját értékeink felmutatása mellett mások megismerésére, mások elfogadására, a türelem, a szeretet emberi léptékű átélésére, ünnepére. Kívánom e találkozó minden résztvevőjének, hogy a bánki példát még sokáig éltethessék, sugározhassák szerte itt és tágabb hazánkban, a Kárpátmedencében. Minden jogunk megvan ehhez, és még sokáig szükségünk lesz. erre. Wollart János a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke J------------------------------—----------------------------------V 2 5. Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó 25. Nationalitätentage im Komitat Nógrád 25. Národnostné dni Novohradskej zupy Bánk, 199!. augusztus 2-3. MEGHÍVÓ EINLADUNG POZVÁNKA S___________r T izenhat műsorszám — négyszáz közreműködő A gyökerekből táplálkozva Bizony nem kis dolog, ha egy rendezvénysorozat eljut a negyedszázados jubileumig. — Nyilván fokozott gonddal, különleges műsorral készültek a nemzetiségi találkozó huszonötödik évfordulójára — mondom dr. Egyedné Baránck Ruzsenkának, a megyei közművelődési központ szakértő munkatársának. — így van. Az eddigi legnagyobb szabású programot mutatjuk be tizenhat együttes, négyszáz — öreg s fiatal — szereplő közreműködésével. A nógrádi szlovák, illetve német anyanyelvű községek csoportjai mellett először lesznek vendégeink Jugoszláviából (feltéve, ha az ottani helyzet megengedi: Cs. B.) és Romániából. Szlovákiából öt együttest várunk, olyan településekről, ahonnan a nógrádi szlovákok származnak. így például a Zólyom megyéből érkező csoport a lucfalviakkal és a sámsonháza- iakkal, a zsolnaiak a nézsaiakkal, az árvaiak a galgagutaiakkal együtt lépnek fel. Különösen érdekes a galgagutaiak és a sámsonházaiak helyzete, hisz ők Jugoszláviát is megjárva telepedtek le újra jelenlegi helyükön. Ezért táncolják a kólót, s alkalmazzák a mandolint, a gitárt, ami a szlovákoknál egyébként nem szokás. Bár a műsor címe — a fentiek alapján — Gyökerek, tematikája szerint viszont lakodalmas életképeket elevenít meg. — Úgy vélem, hogy e koncepciózus elképzelés más jellegű felkészülést igényelt, mint a korábbi — jobbára egyedi produkciókból építkező — programok. — Valóban szinte napi kontaktusban vagyunk a csoportokkal, köztük a szlovákiaiakkal is. Jóformán egy esztendeje készülünk e bemutatóra. A felsőpetényi óvodások például már a téli foglalkozásokon is a fellépésüket gyakorolták. Sajnos a főpróbára csak egyetlen alkalmunk lesz, akkor kell mindennek a helyére kerülnie. — Mit emelne még ki e jubileumi esemény programjából? — Miután a nemzetiségi falvakban zömmel vallásos embi rck élnek, — az idén tnásodszi — ökumenikus istentiszteletit indítjuk a találkozót. A hagyom: nyos felvonulást lakodalma hintók, lovaskocsik teszik látv; nyosabbá. Nagyszerű vendégcs: logatónak ígérkeznek az cgyi Dr. Egyedné Baránck I zsenka: Ez a műnk? az élet' értelme. falvak speciális étkei is. A te nyiek juhtúrós sztrapacskát. galgagutaiak különböző ízesít- réteseket kínálnak majd a látó toknak. — Ön, — aki szlovák an nyelvű — hogyan éli me; nemzetiségi azonosságtudat megnyilvánulását? — Nem tudok mást mond az életem értelmét jelenti nemzetiségi kultúra értékei megőrzése, ápolása. Szerette olyan helyen dolgozom, t minden segítséget megkapó munkához. Csongrády Be
