Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
4 luzjtuh-j LÁTÓHATÁR 1991. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Negyvenöt éves az új forint NÉPI KALENDÁRIUM Augusztus - Kisasszony hava 1946. május 21-én a Miniszter- tanács testületé elhatározta, hogy — 1946 augusztus elsejétől — a stabilizációs tervek alapján külföldi kölcsön nélkül új pénzt — forintot — bocsát ki. Az alap- gondolat az volt, hogy a keletkező jövedelmek pénzben kifejező összege ne haladja meg a rendelkezésre álló fogyasztási javak összegét. Vita robbant ki az új pénz elnevezése körül. A balassagyarmati származású Horváth Endre már elkészítette a TALLÉR címletű bankjegyeket, de a dollárhoz való hasonlósága miatt elvetették. A Pénzverde 1945 novemberében kapott megbízást az új valutarendszer pénzvereteinek megtervezésére Forint vagy Máriás elnevezéssel. Ezeket a terveket Reményi József és Iván István készítette. A forint pénzrendszer érméit 1946 januárjában már verni kezdték. Az új pénzrendszert a 9000/ 1946 (VII. 28.) ME sz. rendelet vezette be a pengő pénzrendszer helyébe. Az új valuta átszámítási kulcsa a következő volt: I forint=4xlOM (négyszázezer quadrillo) pengő, vagy 200 millió adópengő. Az új pénzt aranyalapú valutának képzelték el, olyan formában, hogy I forint 0,075 g színarannyal lett egyenértékű, azaz I kg arany 13 210 forintot ért. A békebeli aranypengő pedig 3,060 forinttal volt egyenértékű. A stabilizációval egyidőben bevezették a jegyrendszeri a fogyasztás korlátozása érdekében. Az első papírpénzeket a Pénzjegynyomda művészeti igazgatója, Horváth Endre tervezte. Az igényes réznyomással szemben az új 10 és 100 forintos bankjegyeket még az inflációs időben bevezetett ofszet eljárással készítették francia és finn papíron. A 10 forintos papírpénz színe zöld volt (155x71 mm), a rajza vállán kalapácsot tartó férfiportré, mely Pfeffer Mihály pénzjegynyomdai dolgozót ábrázolta. Ez a címjegy 1946 augusztustól 1948 márciusig volt forgalomban. A kék színű 100 forintos (158x72 mm) kezében sarlót tartó nő modellje Tőkés Jánosné, szintén pénzjegynyomdai dolgozó volt. Ez a papírpénz 1946. augusztus 7-től 1951. május 1-ig volt forgalomban. A forgalmi pénzérmék közül az iparban jelentkező nagymérvű színesfémhiány tette szükségessé, hogy a váltópénzeket ne bronzból, hanem alumíniumból verjék a továbbiak során. így az 1946-ban kiadott alumínium-bronz 20 filléres példányait rézhiány miatt már nem verték, sőt, 1967-től citromsárga utánve- retet készítetlek 1977-ig. Érdekesség, hogy az új I és 2 forintos érméket (melyeket Iván István tervezett) a háború idején megrongálódott és leszakadt Mátravidéki Centrálé távvezetékének alumíniumhuzaljaiból készítették 1946 és 51 között. 1967-től verték az I forintost kopásállóbb alumíniumötvözetből. Ezüstből az új 5 forintos pénzérmét (Kossuth Lajost ábrázolta, Iván István tervei alapján) 1946-ban készítették. A forint stabilitásának bizonyítására abból a 36 tonna ezüstből verték, amit 1944 decemberében a nyilas kormány Németország területére hurcolt, de 1946-ban az amerikaiak visszaadtak. Forgalomba „ajándékozás” folytán került közel 40 ezer darab, mert az ezüst világpiaci árának emelkedése révén ezüsttartalma a kibocsátás pillanatában névértékének kétszeresét érte. Ezért helyette 1947- től vékonyabb, úgynevezett 500 as finomságú változat került forgalomba 1977. június 30-ig. 1948-ban ezüst emlékpénzek (5, 10, 20 forint) jelentek meg a Szabadságharc centenáriuma alkalmából egyenként 100 ezer példányban, Petőfi-, Széchenyi-, Táncsics-portrékkal. Ezek az érmék is 1977-ig voltak forgalomban. Dr. Szvircsek Ferenc Szűz Mária születésnapját a vallási hagyomány szerint szeptember 8-án ünnepeljük, de a naptári eltolódás miatt mégis augusztus lett kisasszony hava, azaz Mária hónapja. Augusztus 10. Lőrinc: Lőrinc a korai kereszténység egyik legnagyobb alakja. Diakónusként ő vigyázott az egyház pénzére, melynek nagyobb részét a szegényekre és a betegekre költötték. A hívő nép az augusztus 10-e körüli hullócsillagokat Lőrinc könnyeinek nevezi. Lőrinc napja esőjével bő szőlő- és gyümölcstermést jósol. Az ősz kezdőnapja, tehát az utolsó fürdési nap. A kígyó már ilyenkor odvába bújik, a görögdinnye pedig elveszti finom édes ízét. Mindezek azonban naptári félreértések, előrecsúszások, a szeptember 8-i Lőrinc napról. A magyar irodalomban klasszikus költőnk, Szabó Lőrinc jut eszünkbe a névről, aki Nógrád megyéhez is szorosan kötődik, hiszen gyermekkora egy részét Balassagyarmaton töltötte, a Templom utca 10-ben lakott. Augusztus 15. Nagyboldogasszony: Nógrád megyében a legnagyobb búcsús nap Szentkúton. Szűz Máriát ünnepük ezen a napon, Magyarország Nagyasszonyát. Tíz és tízezrek éneklik minden évben a szentkúti templom mellett a régi magyar himnuszt. Jelképes számunkra, hogy Szent István miért támogatta olyan feltűnően Boldog- asszony kultuszát, miért ajánlotta Magyarországot Boldogasszony oltalma alá. Bizonyára még benne élt valamiképpen a pogányisten királyság, ezért tartotta meg a pogány istennő, Boldogasszony nevét. Döntően mégis Isten kegyelméből való keresztény uralkodó volt, ezért Boldogasszony alakjában már Jézus édesanyját, Máriát látta. A néphit a gyermekáldást Boldogasszonytól várja, s úgy tartják több helyen, hogy Boldogasszony jelen van a gyermek születésénél. A palócoknál mind a mai napig a szülőágyat boldogasszonyágynak nevezik. Augusztus 18. Ilona: A kereszténység leghíresebb Ilonája Nagy Konstantin császár édesanyja volt. A császár szabad kezet adott anyjának a birodalmi kincstár felett, és Ilona ezt a helyzetet csak a jóra használta. Utazásai során mindenütt törődött a szegényekkel, sokakat kiszabadított a börtönből, a bányákból, másokat visszahívott a számkivetésből. 326-ban szentföldi zarándokútra indult. Templomot építtetett Betlehemben, a Megváltó születésének helye fölé, az Olajfák hegyén és a Mennybemenetel helyén. Szent Ilonáról szigetet neveztek el, ahol Napóleon száműzetését töltötte. A magyar történelem legnagyobb Ilonája Zrínyi Hona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. A néphagyományból pedig említsük meg, hogy ezen a napon nem szabad dolgozniuk az asszonyoknak, kivételképpen kotlóst nem szabad ültetniük, mert a kiscsirkék nem kelnek ki a tojásból. Augusztus 20. István: Fáradságos, nehéz munkával térítette és kormányozta népét a szent király. Sokat tapasztalt, tudós könyveket is olvasott, ezért szigorú, de helyes törvényekkel tartotta féken a nemrég megtért magyarokat. Gazdag tapasztalatát, sok tudományát fiára, Imre hercegre akarta hagyni. Ezért mindent írásba foglalt Szent István királyi intelmei Imre herceg számára címmel. Augusztus 24. Bertalan: Bertalan a tizenkét apostol egyike volt. Először Itáliában, később Örményországban hirdette az Evangéliumot. Itt lesz Krisztus vértanúja, még pedig úgy, hogy megnyúzták, majd lefejezték. A sixtusi kápolnában Michelangelo úgy ábrázolja Az utolsó ítélet című képen, hogy egyik kezében kést, a másikban tulajdon bőrét tartja. Azt is mondják, hogy Michelangelo erre a bőrre saját önarcképét festette rá. Szent Bertalan ereklyéi a VI. században kerültek Lipari szigetére, ahol templomot építettek tiszteletére. Koponyáját a frakfurti dómban őrzik. Bertalan a népi kalendáriumban féregűző, termésvarázsló, őszkezdő nap. Nagy Zoltán Különleges ismertetőjelem: PIEROTT „Nevem Plerott”, ami művésznév. Az igazit nem árulom el. Színpadon „születtem'’ 1986-ban egy budapesti művelődési házban. Eddig egy nagylemezem jelent meg a „Babaházak”, mely a piaci viszonyokat ismerve viszonylagos sikert mondhat magáénak. Most készülök el a második zenei anyagával. Egy-két hónapon belül kezdődnek a stúdiófelvételek. v . ca , , <h Az, általam'-képviselt 'zenek irányzat már nagyon sok jelzőt kapott. Én úgy vélem, hogy amit játszom az az intellektuális popzenét reprezentálja. E stílust szerettem volna itt a salgótarjáni Vidor klubban is megjeleníteni. Talán a srácoknak tetszett, amit csináltunk. Nagyon jó így klubfonnában zenélni, dumálni és nem szégyellem, hogy játszani. Valahogy mindenkit közelebb érzek magamhoz és érzékelem a hangulatot, a tetszést, vagy ellenérzést egyaránt. Minden este tanulok valamit. Egy művész számára talán a legfontosabb, hogy legyen közönségempátiája. l‘990-ben „EMER ION”-díjat nyertem, mint az év felfedezettje. Ez eddig legnagyobb sikerem, azon kívül, hogy a Budapesti Kamaraszínház az ősszel színpadra viszi „Mechanikus Narancs”. musicalemet, mely Márton László szövegkönyve alapján kerül bemutatásra. A premieren remélem minél többen lesznek nemcsak a Vidor klub tagjai közül —, akiket személyesen hívtam meg —, hanem az Új Nógrád fiatal olvasóinak táborából is akiket ezúton is köszöntök: PIEROTT. Lejegyezte: — sz ~ Liz Taylor fia vagyok! A megrendítő mondat „Liz Taylor fia vagyok" egy 32 éves mexikói fiatalembertől, Sergio Toledanótól származik, bár a kiegészítés némileg enyhíti a kijelentést. „Tízéves koromban, 1969-ben fogadott örökbe Elisabeth Taylor és Richard Burton”. — Ez a történet mindmáig titok volt. — 1969-ben találkoztam először azzal, akit azóta anyámnak tekintek. Teljesen egyedül éltem, szüleim meghaltak egy autóbalesetnél. Liz véletlenül éppen akkor járt Mexikóban, s meghallotta az esetemet. Megrendült, kapcsolatba lepett a hatóságokkal. Hivatalosan befogadott a családjába. A szülővárosomban vásárolt egy szép házat, így kezdődött a közös életünk. OLVASÓINK KÉRDEZTÉK — JOGÁSZUNK VÁLASZOL * Mit kell tudni a korengedményes nyugdíjazásról? Britta Winckler: RIVÁLISOK FEHÉR KÖPENYBEN 23. rész: •— Meg kell találnunk a Zimmermann lányt — szólt energikusan Barbara Fembach. — Jöjjön, Matthias, elmegyünk a gondnokságra a címéért. — Igaza van Barbara. — Dr. Keller követte előresiető kolleganőjét. Dr. Wrangel meglepetten nézett a nővérére. — Carla, te vagy? — üdvözölte csodálkozva, gyors testvéri csókkal. — Mi szél hozott erre? Carla mosolygott. — Vágyakoztam utánad — válaszolta —, ezenkívül egyszer már el szerettem volna jönni a klinikára, ami gyakorlatilag mégis csak a kettőnké. Még soha nem voltam itt. — Örülök, hogy látlak —- válaszolt Joachim Wrangel kedvesen. — Rájöttél valamire? — Részben — válaszolt dr. Wrangel —, legalábbis, ami az elszámolásokat illeti. — És a másik ügyben? — tudakolta Carla Eichhoff. — Még semmi — vallotta be dr. Wrangel —, de rövidesen... — Majd kiderül, Joachim. — Szeretnék közölni veled valamit, Carla — mondta. —- Légy erős! Ha minden jól megy, hamarosan lesz egy sógornőd. — Egy... micsoda? Carla Eichhoff igyekezett kiszedni az öccséből, hogy ki is lesz a jövendő sógornője, de dr. Wrangel mosolyogva elhárította. — Maradjon ez meglepetés — szólt. — De most bocsáss meg, hív a kötelesség. Kikísérlek az előtérig. Carla Eichhoff felemelkedett. — Mikor találkozunk? Ma este? Dr. Wrangel ellent akart mondani, mert Barbarára gondolt. De a nővére egyáltalán nem engedte szóhoz jutni. — Nincs kifogás — mondta energikusan. — Ma este velem fogsz vacsorázni. A vendégem vagy. Kikísérte nővérét az előtérig. Közvetlenül a széles üvegajtó előtt elbúcsúzott tőle, szokásuk szerint egy gyors öleléssel és egy puszival. Amint megfordult — a nővére már éppen elment —, Barbarával találta szemben magát. Az orvosnő mintegy tíz méterre állt tőle. Rögtön tudta, hogy tanúja volt a búcsúzási jelenetnek. Dr. Wrangel nekilendült. Ezt a félreértést ki kell magyaráznom, határozta el. Hosszú léptekkel keresztülsietett az előtéren, de addigra Barbara Fembach már hirtelen megfordult és követte dr. Kellert a gondnokság irányába.-— Halló Barbara... — kiáltott utána —, várj egy kicsit... — Mi a baj? Történt valami? — Az igazgató főorvos kutató pillantást vetett Barbara Fern- bachra. De amikor az dacosan kerülte a tekintetét, egyenesen dr. Kellerhez fordult. — Tehát? A megszólított nagyot nyelt és röviden vázolta a történteket a baba eltűnéséről. Dr. Wrangel nem hitt a fülének. — Akkor indulás — vette át az irányítást, és ő lépett be elsőként a nagy irodahelyiségbe. Rövidesen kezében volt egy karton Ursula Zimmermann címével. Dr. Wrangel eltette a papírt, és Barbára Fernbachhoz fordult. — Azonnal odamegyünk, mialatt maga... -— ránézett dr. Kellerre — itt tartja a frontot. Dr. Keller bólintott. De mit thondjak a kereskedelmi tanácsosnak, ha megérkezik az unokájáért? — Tartsa szóval — válaszolt dr. Wrangel. -— Meséljen neki valami pótvizsgálatról vagy valami ilyesmiről. Remélem, hamarosan visszatérünk a gyerekkel együtt. — Megfogta Barbara karját. Gyere, együtt megyünk... Amikor éppen azon voltak, hogy elhagyják a gondnokságot, kinyílt a gondnokság vezetőjének az ajtaja. — Mi történik itt? — kérdezte hangosan. Az egyik alkalmazott elmondta, miről van szó. -— Az igazgató főorvos úr kérte Ursula Zimmermann címét, aki ma távozott. A hájas Neumayr összerezzent. — A Zimmermannét? Minek? — kérdezte rosszat sejtve. — Mert elvitt egy gyereket — válaszolt a főorvos, aki hallotta Neumayr kérdését. Nem azt mondta, hogy a gyerekét, hanem egy gyereket. Neumayr azonban hirtelen rátörő izgalomban úgy látszik, félreértette a főorvost. A félelemtől és dühtől majd kiugrott a szeme. — Ez a szemét Zimmermann — hörögte. — De a pénzt elfogadta. Na várj csak... — sziszegte maga elé. Ám nem számolt az igazgató főorvos jó hallásával. Dr. Wrangel fejében mintha jelzőcsengő szólalt volna meg. Villámgyorsan megfordult és pár lépéssel a gondokság vezetője elé lépett, aki bizonytalanul tett hátrafelé egy lépést. — Neumayr úr, ismételje meg, amit az előbb mondott — rival It rá a kövér emberre. A szeme hidegen, vészt jóslóan villámlott. Majd nem biztos volt benne, hogy egy piszkos üzlet nyomára bukkant, olyasmire, amiről valami suttogás eljutott a bécsi kuratóriumhoz. Neumayr dühöngő megjegyzése tette gyanakvóvá. És ő értett hozzá, hogy villámgyorsan kombináljon. (Folytatjuk) Öregségi nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő jogosult, ha a törvény szerint megkívánt szolgálati időt megszerezte. Bizonyos foglalkozásokban, amelyek különösen nagy fizikai vagy idegi igénybevétellel járnak, korkedvezmény érvényesül. Tehát aki huzamosabb ideig lát el a szervezet fokozott igény- bevételével járó, valamint az egészségre különösen ártalmas munkát, az az általános nyugdíj- korhatárnál előbh mehet nyugdíjba. A korkedvezmény időtartamát maga a törvény határozza meg. A korkedvezményes nyugdíj. tehát csak meghatározott foglalkozásokhoz kötődik. Gyakran összekeverik a kor- kedvezményt és korengedményt, pedig nem ugyanaz! Ki és hogyan veheti igénybe a korengedményt ? Az a munkavállaló számíthat korengedményre, aki legfeljebb 5 (öt) évvel áll a nyugdíjkorhatár előtt és a dolgozó nő legalább 25 évi, a dolgozó férfi legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkezik. Ezt a társadalombiztosítási szervnek előzetesen igazolnia kell. További szükséges feltétel, hogy az adott munkáltatóval legalább öt éve munkaviszonyban állott, (kivéve, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje alakult meg és a dolgozó a megalakulás óta ott van munkaviszonyban). Ha valaki korkedvezményre jogosultsággal is rendelkezik, akkor a két kedvezmény összevonható. A korengedményes nyugdíj nem automatikus jogosultság! Ehhez a dolgozónak a munkáltatójával meg kell állapodnia. A munkáltatónak kell ugyanis vállalnia, hogy az öregségi nyugdíj- korhatár betöltéséig a nyugdíjast megillető járandóságokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak átutalja. A munkáltató tehát egy ilyen megállapodással több százezer forintos terhet vállai. Aki tehát korengedményes nyugdíjat kíván igénybe venni, annak elsőként a saját munkáltatójához kell fordulnia. Ha a munkáltatója ezt nem vállalja, vagy nincsenek meg a jogosultság feltételei, ilyen nyugdíjazásra nem kerülhet sor. Átszervezésnél és létszámleépítésnél a munkáltató is kezdeményezheti, de a dolgozó beleegyezése ilyenkor is szükséges. (Mindkét változatnál a munka- vállalók helyi érdekképviseleti szervének az egyetértése is nélkülözhetetlen.) A korengedményes nyugdíj összegének megállapítására és folyósítására a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései az irányadóak. [Jogszabály: 5/ 1990. (I. 18.) MT rendele-..] (Dr. Verebélyi)
