Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-26 / 199. szám
4 imnumj LÁTÓHATÁR 1991. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ A zarándokút állomásai POPSAROK Jövőképünkben igazságosság és béke NÉGYEN ALBIONBÓL II. János Pál üzenetei hat helyszínről a magyarsághoz Amikor három évvel ezelőtt! az akkori reform (átmeneti) kormány magyarországi látogatásra meghívta a pápát — a korabeli (párt) sajtó „elfelejtett” felhördülni és kurzust kiáltozni. (A kurzus amúgy mindig erőszakkal párosul, a pápától ez áll a legtávolabb, és Magyarországon a maga telivérségében mindössze a kommün bukását követően 1921-ig Bethlen István konszolidációs politikájáig volt valóban érvényben). A három év előtti kormány meghívását tehát a mai realizálta, ám akkor természetesen senki nem számolgatta — mibe kerül majd 11. János Pál magyarországi útja! Azóta tudjuk: fejenként hetven forintba. Valójában xelbecsülhetlen az értéke. A pápa magyarországi zarándoklata — amelyből válogatást nyújtunk — jelentősen növelte hazánk nemzetközi tekintélyét. Ennek gazdasági, politikai pozitív következményeit esetleg majd újra elfelejtik észrevenni, mérlegelni. Pénzben kifejezhetetlen értéke a pápai vizitnek a mindenkihez szóló üzenet: az ellentéteket félretéve lehet csak az új magyar otthont felépíteni, szomszédokkal közösen pedig az európai házat. Ez együttes érdek. Biztatást adott a pápa a mindenkinek. Biztatást, ami ma a leginkább hiányzik, de ami nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet. II. János Pál hat helyszínen találkozott a magyarság százezreivel. Beszédeiből, amelyek nem a liturgia keretében, hanem világi méltóságként szólva értékelhetők, azokat a részleteket emeltük ki, amelyeket különösen fontosnak tartunk. Ferihegyi érkezését követően emlékeztetett válaszbeszédében a három évvel ezelőtti meghívásra, majd így folytatta: ,.Három esztendő múlt el és most örülök, hogy itt lehetek és megoszthatom veletek a kivívott szabadság örömét. Persze időközben azt is megtapasztalhattátok már, hogy a szabadság felé való haladás nincs kockázat nélkül. Hogy meg kel! fizetni az árát és ez bizony igen nagy is lehet”. Később kiemelte: Az igazságosság és a béke — amely a valóban emberi társadalomnak elengedhetetlen követelménye — csak azokra a végső és örök erkölcsi értékekre épülhet, amelyek minden emberi élet alapját alkotják". Esztergomban, a magyar katolicizmus központjában, az egyház fiaival és lányaival találkozva a fiatal papok, szerzetesek és szerzetes nővérek példáját emelte ki, majd a szlovák zarándokokat nyelvükön üdvözölte: ..Imádkozzunk együtt a testvéri szerétéiért egymás iránt, az győzi le a múlt minden elválasztó akadályát". Pécsett, ahol nemcsak a magyar ajkú hallgatósága, hanem német, horvát és szlovén is volt prédikációjának (őket anyanyelvükön köszöntötte, s buzdította a pápa), homiliá- jában kiemelte: ,,Magyarországon az egyház nem egyszer megtapasztalhatta a harcot a történelem folyamán... Az utolsó negyven évben egy vasöklű szervezet ateista álkultúrát és életformát kényszerített a nemzetre. Ezekhez a külső erőkhöz csatlakozott a rosszra való hajlam... Márpedig ez szétroncsolja az emberi lelket, és még a hívőket is magával ragadja a hitetlenség és a bűn szakadékába.” A horvát hívőkhöz anyanyelvükön szólva említette, hogy bízik abban — egy nem távoli napon hozzájuk is ellátogathat. Máriapócson, ahova a szomszédos országokból is érkeztek zarándokok, az ukránokat anyanyelvükön figyelmeztette, hogy fontos békében élni minden kereszténnyel és jóakaratú emberrel. A szlovákok és magyarok együttélését az egység és a kölcsönös tisztelet jegyében így fejezte ki: ,,A keresztényeknek mindig tiszteletben kell tartaniuk mások jogait és kultúráját". Ugyanebben a szellemben szólt a románokhoz is, miközben hosszabban megemlékezett a kisebbségek jogairól, kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvűk használatának védelméről. Debrecenben az ökumenikus istentiszteleten együtt imádkozott protestáns testvéreivel. Személyesen bizonyította, hogy lelkipásztori utazásnak egyik legfőbb célja: újra megerősíteni — a katolikus egyház visszavonhatatlanul az ökumenikus mozgalom része. A pápa Debrecenben megkoszorúzta protestáns hitükért Nápolyban gályarabságra elhurcolt magyar protestáns lelkészek emlékoszlopát. Még aznap este az apostoli nuncia- túrán találkozott a magyar Izraelita Közösség vezetőivel. Itt többek között kiemelte, hogy az emberek lelkiismeretét arra kell nevelni, hogy az antiszemitizmus minden formáját bűnnek tekintsék. Szombathelyen megemlékezett a jelenlévő cigányokról is és hangsúlyozta a magyarországi egyházak megújulásának szükségességét. Figyelmeztetett a nem hívőkkel való helyes kapcsolattartásra is. Budapesten, a Népstadionban, az ifjúsággal találkozva, őket a magyar egyház élő reménységének, hazánk ígéretes tavaszának nevezte. ,JLe- gyetek erősek!... Ne várjátok, hogy mások gondoskodjanak rólatok. Legyetek vállalkozó szelleműek és nagylelküek!" A Hősök terén, Szent István napján elmondott beszédében hallhattuk: „Ma Magyarországon új helyzet állt elő... az szükséges, hogy lakói legyőzzék önző, gátlástalan érdekeiket, legyőzzék az ellenségeskedés kísértését." Az országnak meg kell szabadulni a lelki rabszolgaság belső kötelékeitől is. Ugyanitt emlékezett meg, a Szovjetunióból érkező híreket hallva, Gorbacsovval történt találkozásairól, kifejezve reményét a helyzet rendeződésében. Hazautazásakor a Ferihegyi repülőtéren mondott beszédében sürgető felhívással fordult a magyarsághoz: az állam és az egyház egyesítse erőit a közjó szolgálatában. Összeállította: T. Pataki László Igazán semmi különösebbre nem kívánom felhívni a figyelmet, csak mintegy mellékesen említem meg, hogy míg Magyar- országon sok-sok éve már nincs kislemez (SP), vagy csak alig- alig egy-kettő — az is teljesen funkciótlanul, kallódban, plusz senki nem tud róla, persze, hogy nem keresik, nem veszik —, addig (például) Angliában maradéktalanul becsülete van, sőt úgynevezett „nyújtott” (EP) kislemezeket is kiadnak, melyeken négy, esetleg több szám található, és 45-ön vagy 33-on forognak. A „Blindfold” (Merészen) című EP-nek köszönheti szép sikerét a Curve páros, Toni Haliday énekesnő és szövegíró s Dean Garcia mindenes zenész (basszus, sampler, gitár...), meg természetesen John Peel rádiós disc-jockey pártfogásának, aki kijelentette; szerinte Toni és Dean azt fogja jelenteni az 1991- es évnek, mint amit a Happy Mondays jelentett 1990-nek, vagy amit a Stone Roses 1989- nek. S kijárta a BBC 2 főnökeinél, hogy a „Blindfold” videoklipje a lemez megjelenése előtt a Snub című zenés tévéműsorban már népszerűsíthesse védenceit. Abból is, amit az újságok írnak az tűnik ki, hogy a kezdeti bátortalanság után — gondolván arra, hogy az inkább érzelmes, emocionális dalok nem fognak senkinek sem tetszeni, kivált Dave Stewart-nak nem, aki a szóban forgó EP-t kiadó vállalat főnöke — a Curve szárnyakat lapott. A szakma egy része, nem is rossz nevek, és néhány lap, no meg a televízió, kitűnő kezdést biztosított nekik, mostmár csak dolgozni kell s bízni a publikumban. így tesz a Ten Little Girls elnevezésű csoport is, de rögtön meg kell jegyezni, hogy ők magabiztosab50 év hallgatás A Gyöngyössy Imre—Kabay Barna—Petényi Katalin alkotóteam két filmje is részt vesz a közeljövőben nemzetközi filmszemléken. Az „50 év hallgatás” című dokumentumdrámát az edinburghi filmfesztiválon augusztus utolsó napjaiban mutatják be, azt követően pedig a „Száműzöttek” című játékfilmjüket vetítik a Montreali Nemzetközi Filmfesztivál főprogramjában. A pápa Esztergomban, a várakozók sokasága körében Fotó: Rigó Sírjunk, vagy nevessünk? POSTÁNKBÓL Régi mondás, hogy a nevetés öl, de hozzáteszem: a hosszan tartó nevetségesség beteggé tesz. Néhány héttel ezelőtt önfeláldozó munkáját Moszkvában elvégző és gabonahősként hazatérő Thür- mer Gyulát, a megújult MSZMP vezetőjét számos interjúban kérdezték a nagy sikerrel végződött tárgyalások részletei felől. A Munkáspárt (MSZMP) elnöke büszkén és elégedetten jelentette ki, hogy „tárgyalásértékű negyedórás telefonbeszélgetést” folytatott Gorbacsov elnökkel —- Moszkvában. Bizonyára rossz volt a telefonvonal a IX. kerületi MSZMP-székház és a Kreml között. Szerencsére az elmaradott infrastruktúra okozta nehézségeket sikerült Moszkvában legyőzni. Azóta a haldokló kommunizmus konzervatív erői — a régi jól bevált recept szerint — éltek az „emberarcú szocializmus” biztosította jogokkal, és tankokkal betegágyba kényszerítették az addig látszólag egészséges Gorbacsovot, és átvették a hatalmat. A hadsereg vezetőjéből, a KGB főnökéből és a szimpatikus Ja- najevből álló orvosi konzílium nemcsak Gorbacsov egészségi állapotát ítélte súlyosnak, hanem a beteg társadalom azonnali gyógyítását, a széteső birodalom egységének helyreállítását ígérte a Szovjetunió népeinek. A puccs vezetői természetesen hivatkoztak a változást követelő szocializmushoz hű tömegek támogatására és a hozzájuk áramló forró üdvözlésekre. Thürmer Gyula augusztus 21-én véleményt mondott: „A Janajev- bizottság által meghirdetett szándék alapján megindulhat a konszolidáció.” Tudjuk jól, hogy 1956 után Magyarországon, 1968 után Csehszlovákiában is megindult a konszolidáció. A magyar konszolidáció értelmi szerzője az energikus Hruscsov, a csehszlováké a kicsattanó egészségű Brezsnyev volt. Az MSZMP elnöke szerint a legújabb szocialista konszolidáció vezetője Janajev „felkészült, széles látókörű politikus” és vele „rendszeres telefonkapcsolatot tartunk”. Thürmer Gyula a lényegre világító politikai helyzetelemzés után a magyar kormányt és a politikai pártokat önmérsékletre inti, sőt kész Antall Józseffel is konzultálni a szovjetunióbeli eseményekről. Ha a katonai puccs bohózatba illő jelszavai, hibátlanul együgyű kommunista szervezése (a gyanútlanul üdülő, csak kisebb fejfájásos panaszokról beszámoló főtitkár váratlanul súlyos, heveny betegségbe esik, s nehogy fertőzzön még házi őrizetbe is veszik stb.) ellenére nem követelt halálos áldozatokat, akkor azt mondanám, hogy a Thürmer Gyulához hasonló önkéntes tanácsadók, konziliárusok történelmi szerepe véget ért, és remélem ő lesz a legutolsó, akihez a miniszterelnök tanácsért fordul. Sajnos, vannak még elegen az országban, különösen Nógrád megyében, akik úgy gondolják, hogy ismét eljött az ő idejük, akik hisznek abban, — hogy Thürmer Gyula szerint — az MSZMP ismét az ország vezető ereje lesz, a mérkőzés még nem ért véget, és megrendezhetik a rendszerváltás visszavágóját. Szerencsére a józanabb erők győztek a Szovjetunióban, Gorbacsov hirtelen meggyógyult, újra munkaképes lett, és átvette az irányítást. Remélhetjük: ő is rájön arra, hogy rendszere reformálhatatlan, gyó- gyíthatalan beteg és megszabadul a betegséget előidéző kórokozóktól. Sok sikert kívánunk neki ehhez és a sokat szenvedett szovjet népnek. Mi pedig majd eldöntjük, hogy sírjunk, vagy nevessünk Thürmer Gyula diagnózisértékű nyilatkozatán. Dr. Novák László a pásztói SZDSZ vezetője ban indultak Stewart cégének egy másik márkáján. Mindent csinálnak ami manapság divatos: zajosak, bolondosak, a rap sincs ellenükre, és dévajul mulatozva tapossák a wah-wah pedált. A Dr (Docto) Phibes — trió. Tajai: a néger gitáros és énekes ifj. Howard King (haja dread- lockba csigáztatva), az indián és fehér keverék Keith York, a dobos, és a fehér basszusgitáros, akit Lee Belsham-nek hívnak. A nevük, elárulom, jóval hosszabb és cifrább mint itt fönn látható, együttesen úgy két-két és fél sort venne el nyomtatásban. Fontosabb talán az, hogy a három fiatalember a liverpooli úgynevezett „újjáéledő hatvanas évek” irányzatának elhivatott és lelkes képviselője. A Liverpool melletti Crewe- ből jöttek, és a „Stoned Again” című tisztelgő (hommage) válogatásukból kivett „2000 light years from home” (Kétezer fényévre otthontól — Rolling Stones, 1969.) átdolgozásával említésre méltó sikert arattak. Lassan múló hatása lett „Sugar- blast” című maxi kislemezüknek (!), melyen őrjöngve dolgozik a basszus, keményen üt a dob, lélekgyönyörködtetően (pszike- delikusan) libabőrözteti az ember bőrét, állítja fel hátunkon a szőrt King hangja, s játszik mindenesetre utánozhatatlan funky színekben a rockot sem cserbenhagyó gitárja. Részint nyugatról, részint Guildfordból származnak a Sun carriage tagjai — Mathew Watts: gitár, ének (szakáll), Sarah Wills: basszus, Michael Ryan: dob —, és Eszak-London, közelebbről Camden zenei életét gazdagítják, noha nem itt telepedtek le! —, így aztán a hámoréhoz tartoznak. Ha skatulyásan, szigorúan nézzük a dolgot mint a Silverfish, a Nilk vagy a Faith Healers. Érződik, hogy Lydie Barbarian nagy huncut kuncogással adja tovább a rosszmájú vélekedést, miszerint Camden (Town) piacát bárki jobban ismeri mint ezeket a zenekarokat. Ugyan-ugyan! Legalább a Silverfish azért még itt Nógrádban is jelent valamit, igaz? No, hát ha nem ezen a helyen telepedtek meg, mint mondtam, hogy kerülnek mégis ide, hogy sorolják őket ide? Camden két kis hangverseny- termében, a Falconban (Sólyom) és a White Horse-ben (Fehér ló) egy szép napon hangversenysorozat indult, és a Sun Carriage is fellépett. A Fehér ló termében készített felvételekből „Now, that’s disgusting music!” (Hát ilyen az undorító zene!) címmel válogatás jelent meg lemezen. Lehet, hogy John Wills, s helybeli Wiiija lemeztársaságtól, meghallgatta ezt az albumot, de az biztos, hogy egy klubban mutatkozott be Wattséknak két szét között, és kérte őket, keressék fel az irodájában. Ott aztán megmondta nekik, hogy egy EP, „nyújtott” kislemez erejéig producerük lesz, ha ők is úgy akarják. A többit majd meglátják. A Sun Carriage ráállt a dologra, és nemsokára megjelent a lemez, rajta főcímmel: Sarah. Nem, nem a basszusosról van szó, hanem egy elhunyt barátnőről. Rá emlékeznek a szomorú, lassú dalban, melyben mintha Hendrix gitárja szólna néha, s bizony — ha jól figyelünk — ott leselkedik a groove pajkos, a legszentebb gyászra is fittyet hányó jókedve. De hát nem volt- e Sarah vidám és jókedvű? Érdekes, hatásos, mint ötlet — elgondolkodtató felvétel. A többit majd meglátjuk. Vass Imre Mit ígér az új tanév? Szűk esztendő mindenkinek (FEB) Az anyagi problémák minden bizonnyal rányomják bélyegüket — nemcsak a szeptemberi tanévkezdésre, hanem az oktatási év egészére is — hangzik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakembereinek prognózisa. A szülőknek például meg kell birkózniuk a papír- és nyomdaköltségek emelkedése miatt bekövetkező tankönyv- és taneszköz-áremelkedéssel. A szülők növekvő terheit azonban az önkormányzatok segélyezési, illetve támogatási rendszerükkel mérsékelhetik. Több önkormányzat már döntött arról, hogy egyes iskolatípusoknak anyagi segítséget biztosít vagy más módon ad támogatást a rászorulóknak. Több helyütt a munkahelyek szakszervezetei is erejükhöz mérten könnyítik a gyermekes dolgozók anyagi terheit. További lehetőség a gondok enyhítésére: a különböző alapok és alapítványok pénzügyi támogatásának igénybevétele — hangsúlyozzák a minisztérium illetékesei. Erre pályázati úton van lehetőség, s elsősorban a sürgető fejlesztések finanszírozása indokolhatja a jelentkezéseket. Ezért fontos, hogy az intézmények ismerjék meg a különböző alapítványok céljait, kísérjék figyelemmel a pályázati kiírásokat. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a szakoktatásban — a szerkezetváltással párhuzamosan — ismét lehetőségük nyílik az intézeteknek arra, hogy a szakképzési alapból fejlesztési terveik megvalósítására támogatást kérjenek. A pályázatok elbírálását már most, a tanévkezdés előtt megkezdik. Az úgynevezett önkéntes vállalati befizetésekből keletkezett alaptól egyébként a gimnáziumok gyakorlati fakultációik fejlesztésre is kérhetnek anyagi támogatást. Pé. Gé. Menekültek megsegítése Az első jugoszláviai menekültek befogadása óta nyújtott ruha- és élelmiszersegélyek nyomán a Magyar Vöröskereszt ruha- és élelmiszerraktárai mára kiürülőben vannak. Ezért a szervezet arra kéri a lakosságot, hogy amennyiben a menekülteket ruha- és élelmiszer-adománnyal kívánja segíteni azokat a hat érintett határszéli megye megyei vöröskeresztes vezetőségeihez juttassa el. Pénzadományt a Magyar Vöröskereszt a Magyar Külkereskedelmi Bank 203-29725-7007 számláján fogad jugoszláviai menekültek megsegítése megjelöléssel. (MTI)
