Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám

1991. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP m-r-iT-r-i 3 Segítség az autósoknak Gépkocsik vizsgázhatnak Pásztón Csodaforrás víz nélkül A gyógyulás megmaradt reménynek Pásztori és körzetében az autó­soknak nagy gondot jelentett a kocsik műszaki vizsgáztatása, ugyanis Salgótarjánba, Hatvan­ba, vagy Egerbe kellett menniök, ha lejárt az autó forgalmi enge­délye. A Salgótarjáni Autójavító Kisvállalat nemrégiben új telep­helyet nyitott Pásztón. Pila Sán­dor telepvezetőt kérdeztük céljai­król: — Újdonságnak számít ná­lunk, hogy elvégezzük a kocsik műszaki vizsgáztatását, méghoz­zá zárt technológiával. A gyakor­latban ez annyit-jelent, hogy a tulajdonos behozza hozzánk a kocsiját, aztán visszakapja megú- j'ítött forgalmi engedéllyel. A szerelők átvizsgálják a gépkocsi­kat, kijavítják, kicserélik a hibás alkatrészeket, ezzel a tulajdonos­nak semmi dolga. De más újdon­ságunk is van... — Mégpedig? Az elmúlt hétvége változékony időjárása sem szegte kedvét annak a lelkes csapatnak, mely­nek tagjai Diósjenőn táboroztak három napig, a NODISZ által immár évente hagyományosan megrendezésre kerülő kemping­találkozón. A diósjenői kemping­ben kétszázan laktak, de a péntek esti Republik-koncerten több mint hatszázan voltak. A táborla­kók elmondták, hogy bár zömé­ben NODISZ-osok, de ez nem jelenti azt, hogy csak tagjaik közül kerülhettek ki a kemping­találkozó résztvevői. Pártállásra, felekezetre való tekintet nélkül, mindenki lesátorozhatott, aki a részvételi díjat befizette. A köz­ségben gyakran lehetett találkoz­ni a nyakukban madzagon lógó, azonosító cédulát hordó fiatalok­kal, akik kihasználták ezt a három napot, és ismerkedtek a megye ezen részével. A tábor szervezői gondoltak a — Az autósoknak sokat je­lent, hogy ugyanebben a mű­helyben elvégezzük a vonóho­rog vizsgáztatását is. Ilyen ezen a környéken eddig nem volt. — Milyen kocsikkal foglal­koznak? — Elvállaljuk a volt szocia­lista típusú kocsik, utánfutók, személygépkocsik műszaki vizsgáztatását. Mindez költség- és üzemanyag-megtakarítást jelent az autósoknak. Ha valaki kéri, akkor új rendszámot is felszerelünk. Reggel hattól este hatig tartunk nyitva. Vásárolni is lehet nálunk kocsikat. Tar­tunk négyütemű Wartburgokat, 126-os Polski Fiatokat, Yugo Skála kocsikat, valamint áru­lunk Maruti márkájú autókat. Remélhetőleg sokan veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Mert az sem mindegy, hogy mennyit kell autózni ahhoz, hogy a kocsival kapcsolatos ügyeket elintézzük... színvonalas ellátásra, így a három nap alatt a kemping területén alkalmi büfét működtettek, ahol az élelmiszereken kívül üdítőita­lokat és sört is árultak. Az első nap estéjén — pénte­ken — a Republik-koncert volt a legfőbb esemény, szombaton vérremenő foci és sakkcsaták folytak, amelynek döntőit, és a díjak kiosztását vasárnap tartot­ták. Szombaton délután a kem­pingben felállított alkalmi szín­padon „szabad volt a vásár”, bármelyik olyan együttes, fellép­hetett, amelyik érzett magában annyi bátorságot, hogy közönség elé álljon. A kemping többi lakó­jára való tekintettel, az esti órák­ban már csökkentett hangerővel szóltak a hangfalak. A tizenegy óráig tartó nonstop koncert há­rom sztárvendége az El Cojote, a Gólem, és az AMD együttesek voltak. Sólymos (Folytatás az 1. oldalról) Délután 1 óra: Távolabbról búcsús énekeket hallok. A vontatott dallamokra lassan halad a sokaság a meredek gyalogösvényen. Elől fehér ruhás szüzek fehér gerbera­Gvógyulásra várva csokrokkal. Utánuk Karman Istvánná szintén hófehérben üdvözült tekintettel. A soka­ságban asszonyok, férfiak, gyermekek vegyesen. Először a gyalogút melletti nagy fe­születnél imádkoznak, éne­kelnek, majd a sziklaoldalhoz jönnek. A felszentelés előtt a Szen­tek Istene segítségével a gyó­gyításhoz lát hő7zá'r*Karmán Istvánná. Az embeíejf, lehet­nek százötvenen: mind első­nek akar meggyógyulni. Tola­kodnak, veszekednek. Egy magaslatról figyelem őket, milyen alázatosan és milyen hittel tátják ki a szájukat, hogy a szent manna a szájukba repüljön. Egy nyírségi asszony fél szemére vak. Szüntelenül fáj a látó szeme, s attól fél, hogy arra is megvakul. Karman Istvánné a fény felé fordítja az asszony fejét, és imádkozik. — Jöjj el, Szentek Istene, áraszd reá fényességedet? Egy balatonfelvidéki asz- szony az egyik fülére süket. Messziről érkezett, hogy hal­lását visszanyerje. — Jöjj el, Szentek Istene, hogy meghallja hangodat? A Cserhátból jött egy férfi öszezsugorodott kézfejjel. Karman Istvánné szétfeszíti a beteg ujjakat, és örömmel nézi a csodát. — Hála néked. Szentek Iste­ne, hogy megszánod a nyomo­rultakat.^ ™ Ä ceremóniák végeztével odalépek a betegekhez, s meg­győződöm: a vak asszony nem nyerte vissza látását, a süket a hallását, a béna ujjai pedig újra összezsugorodtak. Később sokat beszélgetek, javulások felől érdeklődöm. Többen kisebb gyógyulásuk­ról, fájdalmakról beszélnek. Csak egy van, aki teljes gyógyulásról tesz tanúságot. Fiatalasszony a Cserhátból. — Súlyos hipertóniám volt, rosszullétek fogtak el. Buda­pestre jártam kezelésre ered­ménytelenül. Mióta Kaiman Istvánnénál jártam, teljesen rendbe jött a vérnyomásom, és ennek már két éve. Hálából a férjem készítette el a vízcsa­pokat a forrásnál. * Délután 5 óra: A tömeg erősen megfogyatkozik. A tá­vollakók csalódottan indulnak hazafelé a szemerkélő esőben. A csodát már nem láthatják, mert indul az autóbuszuk, a vonatjuk. Még ma haza kell érniük Szlovákiába, a Nyír­ségre, a Jászságba, a Dunán­túlra, Budapestre,... és ki tudja még hová. A közelállók pedig elzarándokolnak a kápolná­hoz Karman Istvánnéval, ahol egy hosszú óráig imádkoznak, énekelnek. A szertartást a gyógyító asszony vezeti, aki többször szólózik, saját szer­zeményeit adja elő. * Este fél 7: Erősen szürkülni kezd, apró szemekben hull az eső. A maradék hívő rendezet­len csoportokban jön újból a forráshoz* Éhe^k.“* fáradtak, de azért még kicsit várnak. Megfogyatkozott hitük még tartja őket. A víz azonban nem jön, egy árva csepp sem. A csoda elmarad. Aztán behú­zott nyakkal, szótlanul sietnek lefelé a széles gyalogösvé­nyen. Talán kicsit szégyellik magukat? Nagy Zoltán Terítéken a család- történet Salgótar ján. A Múzeumba­ráti Kör tagjai legközelebb au­gusztus 26-án, 17 órakor talál­koznak a Nógrádi Történeti Múzeum tanácskozó termé­ben. Foglalkozásuk témája a családtörténet lesz, amellyel dr. Benkó János ismerteti meg a résztvevőket. Könyv­bemutató Szirákon Nógrád megyében, a sziráki Hotel Kastélyban mutatják be a Folium Könyvkiadó legújabb könyvét, az ízek Magyarország című kiadványt. A bemutatóra augusztus 27-én kedden délben kerül sor, a könyv a közeljövőben kerül kereskedelmi forgalomba. Módosították a hatás­köröket Bátonyterenye. A képvise­lő-testület a legutóbbi ülésén módosította a szervezeti és működési szabályzatot, s e- szerint a helyi önkormányza­tokról szóló törvényben bizto­sított hatáskörök közül, bizo­nyos feladatokat átruházott a polgármesterre, illetve a bi­zottságra. A legtöbb kötelezettséget Nagy Mihály polgármester kapta, így pél­dául ezután ő dönt a rendsze­res és rendkívüli segélyek odaítéléséről. Kérelmekről döntenek Salgótarján. Az SZMT-szék- házban szerdán augusztus 28-án, délelőtt 10 órától tartja ülését a Nógrád Megyei Társadalombiz­tosítási Tanács. Az ülésen jogor­voslati, méltányossági és kivéte­les kérelmekről döntenek. Táborozás Diósjenőn Remekelt a Republic Nem mindennapi mes­terséget választott magá­nak Nagy Ágoston és Ivacs Dezső erdőkövesdi lakos, hiszen faszénége­téssel foglalkoznak. Za- bar határában rakják boksába az óriás méretű fahasábokat, melyből főiddel lefedve, lassan égetve képződik a faszén. A nomád életet élő mesterek kora tavasztól késő őszig dolgoznak. Tíz éve gyako­rolják a ritka mesterséget, melyről képriportunk ké­szült. — Rigó Tibor képriportja — FASZÉN­ÉGETŐK

Next

/
Oldalképek
Tartalom