Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

1991. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP TÁRSADALOM ES KULTÚRA 11EFHZZJ 7 Kazári hagyományőrzők Fellépés előtt A kazári hagyományőrző együttes 23 éve nagy lelkesedés­sel és jókedvvel viszi tovább tán­caival a népművészet értékeit. Természetesen az évek során a tagok cserélődtek, de mindig ügyeltek a táncok eredetiségére, hogy — amint azt nevük is jelzi — valóban a hagyományok ápolása legyen fő céljuk. A har­minchat főből álló együttes tag­jainak nagy része a fiatalabb generációba tartozik, de akad köztük hetvenéves is. A híres kazári népviseletbe öltözött tán­cosok ruhái eredetiek, maguk gyűjtötték, újították fel és tartják nagy becsben az öltözékeket. Bodor Pálné közel tíz éve a hagyományőrzők vezetője. Évről évre nagy gonddal, szívvel-lélek- kel készíti fel a csoportot a sike­res fellépésekre: — Hetente egyszer tartunk próbákat, de ha meghívást ka­punk, gyakrabban frissítjük fel tudásunkat. Szívesen vagyunk együtt a magánéletben is, baráti a viszony, kellemes az összejöve­telek hangulata. — Ki az együttes fenntartója? — Munkánk sikeréhez a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti bizottsága járul hozzá támogatá­sával. Ezenkívül több helyről is érkezik segítség: a falu önkor­mányzatától. a termelőszövetke­zettől és a TESZ-től. — Hol lépnek fel az utóbbi időben? — Ez évben kétszer szerepel­tünk Budapesten a várban, illetve a városligetben. Részt veszünk a megyei rendezvényeken. — Külföldön szerepeltek-e már? — Több helyen is jártunk az idén. Vendégeskedtünk Csehsz­lovákiában, Lengyelországban és Franciaországban. — Hol láthatja legközelebb önöket a közönség? — Vendégeskedünk 18-án, a magyamándori aratóünnepségen, majd hétfőn Hollókőn. A salgó­tarjáni Vidám Vásáron is fellé­pünk. Készülünk a Szent István- napi kazári hagyományőrző együttesek fesztiváljára, ahol szlovák, francia és török csoport is fellép. Palóc Szőttes Népművészeti Találkozó 1991. augusztus 18—19. Hollókő Augusztus 18., vasárnap 18.00 órakor Vendégváró címmel néptáncest Fellép: a ráckevei Kéve néptáncegyüttes, kisterenyei népdal­kor és a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes. Augusztus 19., hétfő 10.00 órakor ÜNNEPI köszöntő A találkozót megnyitja: Nagy Ignác Hollókő polgármestere. 10.15 órától Művészeti csoportok bemutatója I. rész. Fellépnek: hollókői asszonykórus, mihálygergei IPOLY néptáncegyüttes, mihálygergei IPOLY néptáncegyüttes utánpót­lás csoportja, mihálygergei hagyományőrző együttes, mihály­gergei szájharmonika zenekar, nógrádmegyeri asszonykórus, Kéknefelejcs citerazenekar — nagyoroszi, kazári hagyományőr­ző együttes, előadóművész együttes — Bércéi, vendégegyüttes Franciaországból. 14.00 órától Művészeti csoportok bemutatója II. rész. Nógrádsipeki Pávakör, „Kenderike” gyermek és ifjúsági néptáncegyüttes, Gyebnár László — népi furulyán játszik, „Ránciska” hagyományőrző csoport — Cered, ceredi asszony­kórus, Boróka néptánccsoport — Szécsény, Csaba Kinga — szólóének, Tóth Balázs — tekerőlant, salgótarjáni zeneiskola citerazenekara, herencsényi népdalkor, vendégegyüttes Török­országból, Viganó táncegyüttes — Salgótarján. Egyéb programok 9.00 órától: Népművészeti vásár. A nap folyamán az ófaluban több alkalommal lesz térzene, illetve zenekarok, táncegyüttesek tartanak bemutatókat. Múzeumok, kiállítások: A rendezvények ideje alatt nyitva tartanak a település múzeumai: falumúzeum, postamúzeum, faluház, szövőház, tájvédelmi múzeum. Hollókői látkép Palotási Kenderikék Gyerekek énekelnek, táncolnak a színpadon. Vidáman, lendületesen. Érezni lehet a közös tánc, a játék örö­mét. Ok a Kenderikék. Egy nyáron- télen nálunk élő, vidáman éneklő kismadárról, a kenderikéről kapták nevüket. Palotáson, a Mihályfi Ernő Művelő­dési Házban tizenkét esztendeje folyik néptáncoktatás. Tulajdonképpen két Kenderike csoport van. A kicsik, vagyis a gyerekcsoport, amelynek tagjai hét-nyolc évesek, és a nagyok, akik már.valóban nagylányok és -fiúk, mert 15—16 évesek. Jelenleg a két csoportnak hetven­nyolc tagja van, de volt olyan időszak is, amikor százhúszan voltak. Az együttes vezetője Gergelyné Tóháti Ilona. — Miért szeretik a gyerekek az együttest? — Táncolhatnak, mozoghatnak, sok mindent megismernek, mert el­sődleges célunk, hogy őrizzük a magyarság, a szülőföld népszokásait, tánchagyományait és azt előadások keretében be is mutathassuk azokat. A két csoport neve azért egyforma, mert a Kenderike elnevezést szeretnénk olyan hagyománnyá tenni, amely csak nálunk van. De igyekszünk más népek kultúrájának megismerésére, a nemze­tek közötti barátság elmélyítésére is. Sokfelé léptünk fel, rendszeresen részt veszünk gyermekfesztiválokon. — A Kenderike meghívást kapott a hollókői Palóc szőttes bemutatóra. Milyen műsorral lépnek fel? — Hollókőn a kicsik egy gyermek­lakodalmast mutatnak be, a nagyok pedig székelyföldi táncokat, amely nagyon látványos, érdekes. Egy gon­dunk van, még nincs eredeti ruhánk, remélhetőleg azt is beszerezzük. — Mégpedig? — A régi néptáncok, lakodalmasok, játékok megtartása mellett táncszínhá­zát is szeretnénk. Táncol a palotási Kenderike Állandó szereplők A hollókői asszonykórus állandó szereplője a seregszem­lének. Az Európa-szerte ismert, népviseletbe öltözött hely­beli lányok és asszonyok helybeli dalokkal és hagyományok felelevenítésével kedveskednek a községbe látogatóknak. —RT— Szemünk fénye Ki pártfogolja a világörökséget? „Világörökség a falu a vár alatt, maga a vár is, meg a nógrádi táj e szelíd szeglete, amely szerelmesként öleli két lágy dombja közé az ifjú mátkát, az ősi falut...” Lehetne-e ennél szebb szavakkal bemutatni Hollókőt, mint Ács Irén fotóalbumának előszavából önkényesen kiragadott sorokkal? Aligha. A könyvművészeti ritkaságnak is beillő kiadvány Nagy Ignác polgármester íróasztalának féltett kincsei közé tartozik. Egy a sorból, amely bemutatja Hollókő múltját és jelenét, ünnepi szokásait és dolgos hétköznapjait. Most mi nem ebből, hanem Nagy Ignác rendhagyó idegenvezetéséből tájékozódunk, a mai Hollókő­ről. A világörökséggel járó nagy megtiszteltetésről és az ehhez kapcsolódó gondokról. Nagy Ignác: Ofalu es újfalu együtt, számunkra ezt jelenti Hollókő. \ — Én két Hollókőt ismerek — mondja a polgármester. — Az egyik amelyen rajta a világ szeme, s az egyetlen európai élő skanzenek egyike: az ófalu. A másik, amely számomra lega­lább olyan fontos és egyúttal kö­telesség az újfalu sorsa az itt élő 520 lélek minden gondjával és örömével való tö­rődés. Hiszen a fényképezőgé­peiket kattogtató turista —, s ez természetesen — csak a skan­zen világára, az árusok portéká­jára kíváncsi, s az ellátás szín­vonala érdekli. Nem törődik a mi gondjainkkal. Az ófaluban elsőként felújított házat ismét tatarozzák, s ez jelzésértékű mindenki számára. >4 legfontosabb teendők, hogy az „élő” skanzen valóban élő maradjon. Azt szeretnénk, ha az újfalu lakóit érdekeltebbé tehetnénk a skanzen működteté­sében, s ezzel a munkával tisz­tes megélhetéshez juthatnának. Magyarul: egy egészséges össz­hang alakulna ki a két falurész között, hiszen erre egy ilyen kis község esetében nagy szükség van. — Az itt élő emberek végte­len türelmesek és vendégszere­tők. Tudják, hogy a világörök­ség részének lenni óriási meg­tiszteltetés. De jelenleg inkább csak az erkölcsi támogatást érezzük. Az anyagit kevésbé! Pedig ahhoz, hogy megőrizhes­sük az elért színvonalat és megfelelhessdünk az UNESCO elvárásának, ahhoz pénz kell és nem is kevés! Ezt — minden e témában tőlem jártasabb — szakember is tudja. Jelenleg úgy érzem, amit a népköztársaság évekkel ezelőtt a világörökség garanciájaként megítélt, arról eddig a köztársaság megfeled­kezett. A közeljövőben számos ön- kormányzati vagyonnal kapcso­latos kérdést is tisztázni szeret­nénk a megyei idegenforgalmi hivatallal. Ugyanis jelenleg csak a forgalomképtelen va­gyon a miénk. Igényt tartunk a jövedelmet hozókra is. Olya­nokra, amelyek anyagi haszna segíthetné az egész falu fejlődé­sét, az itt élők boldogulását. Szabó Gy. Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom