Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
1991. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP TÁRSADALOM ES KULTÚRA 11EFHZZJ 7 Kazári hagyományőrzők Fellépés előtt A kazári hagyományőrző együttes 23 éve nagy lelkesedéssel és jókedvvel viszi tovább táncaival a népművészet értékeit. Természetesen az évek során a tagok cserélődtek, de mindig ügyeltek a táncok eredetiségére, hogy — amint azt nevük is jelzi — valóban a hagyományok ápolása legyen fő céljuk. A harminchat főből álló együttes tagjainak nagy része a fiatalabb generációba tartozik, de akad köztük hetvenéves is. A híres kazári népviseletbe öltözött táncosok ruhái eredetiek, maguk gyűjtötték, újították fel és tartják nagy becsben az öltözékeket. Bodor Pálné közel tíz éve a hagyományőrzők vezetője. Évről évre nagy gonddal, szívvel-lélek- kel készíti fel a csoportot a sikeres fellépésekre: — Hetente egyszer tartunk próbákat, de ha meghívást kapunk, gyakrabban frissítjük fel tudásunkat. Szívesen vagyunk együtt a magánéletben is, baráti a viszony, kellemes az összejövetelek hangulata. — Ki az együttes fenntartója? — Munkánk sikeréhez a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti bizottsága járul hozzá támogatásával. Ezenkívül több helyről is érkezik segítség: a falu önkormányzatától. a termelőszövetkezettől és a TESZ-től. — Hol lépnek fel az utóbbi időben? — Ez évben kétszer szerepeltünk Budapesten a várban, illetve a városligetben. Részt veszünk a megyei rendezvényeken. — Külföldön szerepeltek-e már? — Több helyen is jártunk az idén. Vendégeskedtünk Csehszlovákiában, Lengyelországban és Franciaországban. — Hol láthatja legközelebb önöket a közönség? — Vendégeskedünk 18-án, a magyamándori aratóünnepségen, majd hétfőn Hollókőn. A salgótarjáni Vidám Vásáron is fellépünk. Készülünk a Szent István- napi kazári hagyományőrző együttesek fesztiváljára, ahol szlovák, francia és török csoport is fellép. Palóc Szőttes Népművészeti Találkozó 1991. augusztus 18—19. Hollókő Augusztus 18., vasárnap 18.00 órakor Vendégváró címmel néptáncest Fellép: a ráckevei Kéve néptáncegyüttes, kisterenyei népdalkor és a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes. Augusztus 19., hétfő 10.00 órakor ÜNNEPI köszöntő A találkozót megnyitja: Nagy Ignác Hollókő polgármestere. 10.15 órától Művészeti csoportok bemutatója I. rész. Fellépnek: hollókői asszonykórus, mihálygergei IPOLY néptáncegyüttes, mihálygergei IPOLY néptáncegyüttes utánpótlás csoportja, mihálygergei hagyományőrző együttes, mihálygergei szájharmonika zenekar, nógrádmegyeri asszonykórus, Kéknefelejcs citerazenekar — nagyoroszi, kazári hagyományőrző együttes, előadóművész együttes — Bércéi, vendégegyüttes Franciaországból. 14.00 órától Művészeti csoportok bemutatója II. rész. Nógrádsipeki Pávakör, „Kenderike” gyermek és ifjúsági néptáncegyüttes, Gyebnár László — népi furulyán játszik, „Ránciska” hagyományőrző csoport — Cered, ceredi asszonykórus, Boróka néptánccsoport — Szécsény, Csaba Kinga — szólóének, Tóth Balázs — tekerőlant, salgótarjáni zeneiskola citerazenekara, herencsényi népdalkor, vendégegyüttes Törökországból, Viganó táncegyüttes — Salgótarján. Egyéb programok 9.00 órától: Népművészeti vásár. A nap folyamán az ófaluban több alkalommal lesz térzene, illetve zenekarok, táncegyüttesek tartanak bemutatókat. Múzeumok, kiállítások: A rendezvények ideje alatt nyitva tartanak a település múzeumai: falumúzeum, postamúzeum, faluház, szövőház, tájvédelmi múzeum. Hollókői látkép Palotási Kenderikék Gyerekek énekelnek, táncolnak a színpadon. Vidáman, lendületesen. Érezni lehet a közös tánc, a játék örömét. Ok a Kenderikék. Egy nyáron- télen nálunk élő, vidáman éneklő kismadárról, a kenderikéről kapták nevüket. Palotáson, a Mihályfi Ernő Művelődési Házban tizenkét esztendeje folyik néptáncoktatás. Tulajdonképpen két Kenderike csoport van. A kicsik, vagyis a gyerekcsoport, amelynek tagjai hét-nyolc évesek, és a nagyok, akik már.valóban nagylányok és -fiúk, mert 15—16 évesek. Jelenleg a két csoportnak hetvennyolc tagja van, de volt olyan időszak is, amikor százhúszan voltak. Az együttes vezetője Gergelyné Tóháti Ilona. — Miért szeretik a gyerekek az együttest? — Táncolhatnak, mozoghatnak, sok mindent megismernek, mert elsődleges célunk, hogy őrizzük a magyarság, a szülőföld népszokásait, tánchagyományait és azt előadások keretében be is mutathassuk azokat. A két csoport neve azért egyforma, mert a Kenderike elnevezést szeretnénk olyan hagyománnyá tenni, amely csak nálunk van. De igyekszünk más népek kultúrájának megismerésére, a nemzetek közötti barátság elmélyítésére is. Sokfelé léptünk fel, rendszeresen részt veszünk gyermekfesztiválokon. — A Kenderike meghívást kapott a hollókői Palóc szőttes bemutatóra. Milyen műsorral lépnek fel? — Hollókőn a kicsik egy gyermeklakodalmast mutatnak be, a nagyok pedig székelyföldi táncokat, amely nagyon látványos, érdekes. Egy gondunk van, még nincs eredeti ruhánk, remélhetőleg azt is beszerezzük. — Mégpedig? — A régi néptáncok, lakodalmasok, játékok megtartása mellett táncszínházát is szeretnénk. Táncol a palotási Kenderike Állandó szereplők A hollókői asszonykórus állandó szereplője a seregszemlének. Az Európa-szerte ismert, népviseletbe öltözött helybeli lányok és asszonyok helybeli dalokkal és hagyományok felelevenítésével kedveskednek a községbe látogatóknak. —RT— Szemünk fénye Ki pártfogolja a világörökséget? „Világörökség a falu a vár alatt, maga a vár is, meg a nógrádi táj e szelíd szeglete, amely szerelmesként öleli két lágy dombja közé az ifjú mátkát, az ősi falut...” Lehetne-e ennél szebb szavakkal bemutatni Hollókőt, mint Ács Irén fotóalbumának előszavából önkényesen kiragadott sorokkal? Aligha. A könyvművészeti ritkaságnak is beillő kiadvány Nagy Ignác polgármester íróasztalának féltett kincsei közé tartozik. Egy a sorból, amely bemutatja Hollókő múltját és jelenét, ünnepi szokásait és dolgos hétköznapjait. Most mi nem ebből, hanem Nagy Ignác rendhagyó idegenvezetéséből tájékozódunk, a mai Hollókőről. A világörökséggel járó nagy megtiszteltetésről és az ehhez kapcsolódó gondokról. Nagy Ignác: Ofalu es újfalu együtt, számunkra ezt jelenti Hollókő. \ — Én két Hollókőt ismerek — mondja a polgármester. — Az egyik amelyen rajta a világ szeme, s az egyetlen európai élő skanzenek egyike: az ófalu. A másik, amely számomra legalább olyan fontos és egyúttal kötelesség az újfalu sorsa az itt élő 520 lélek minden gondjával és örömével való törődés. Hiszen a fényképezőgépeiket kattogtató turista —, s ez természetesen — csak a skanzen világára, az árusok portékájára kíváncsi, s az ellátás színvonala érdekli. Nem törődik a mi gondjainkkal. Az ófaluban elsőként felújított házat ismét tatarozzák, s ez jelzésértékű mindenki számára. >4 legfontosabb teendők, hogy az „élő” skanzen valóban élő maradjon. Azt szeretnénk, ha az újfalu lakóit érdekeltebbé tehetnénk a skanzen működtetésében, s ezzel a munkával tisztes megélhetéshez juthatnának. Magyarul: egy egészséges összhang alakulna ki a két falurész között, hiszen erre egy ilyen kis község esetében nagy szükség van. — Az itt élő emberek végtelen türelmesek és vendégszeretők. Tudják, hogy a világörökség részének lenni óriási megtiszteltetés. De jelenleg inkább csak az erkölcsi támogatást érezzük. Az anyagit kevésbé! Pedig ahhoz, hogy megőrizhessük az elért színvonalat és megfelelhessdünk az UNESCO elvárásának, ahhoz pénz kell és nem is kevés! Ezt — minden e témában tőlem jártasabb — szakember is tudja. Jelenleg úgy érzem, amit a népköztársaság évekkel ezelőtt a világörökség garanciájaként megítélt, arról eddig a köztársaság megfeledkezett. A közeljövőben számos ön- kormányzati vagyonnal kapcsolatos kérdést is tisztázni szeretnénk a megyei idegenforgalmi hivatallal. Ugyanis jelenleg csak a forgalomképtelen vagyon a miénk. Igényt tartunk a jövedelmet hozókra is. Olyanokra, amelyek anyagi haszna segíthetné az egész falu fejlődését, az itt élők boldogulását. Szabó Gy. Sándor
