Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
8 a'r»jj!'/•!•] MAGAZIN 1991. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP II. János Pál pápa Magyarországon „Teljesen a Tied!” Hasznos tudnivalók Merre járt, merre készül a katolikus egyházfő? Oldalt: Magyar zarándokok között A Szentatya rövid életrajzi kronológiája — Botot, ernyőt, üveget... biztonsági okokból nem lehet a helyszínekre bevinni. — A szektorokban ülőhely nem lesz. Aki szükségesnek tartja kis összecsukható széket hozhat magával, illetve a helyszínen vásárolhat. — A látogatás összes ügyeit a Pápalátogatást Előkészítő Püspökkari Iroda koordinálja. Bármilyen problémával kapcsolatban szívesen ad felvilágosítást. Helye: Bp. V., Eötvös Loránd u. 7. Telefonja: 13-73- 684. Postai címe: 1446. Bp. Pf. 301. — Ha képeslapot, kegy- és emléktárgyat vásárol, elsősorban olyan tárgyak közül válogasson, melyeken szerepel az iroda hitelesítő jele: az M jel (Magyarország, Mária és a kereszt egysége.) Ezen tárgyak művészi mivoltát az iroda garantálja. Tanulmánykötet Szent István és Európa A Művelődési és Közoktatási 1932. Meghalt orvos bátyja, aki gyógyító munkája közben vörhenyfertőzést kapott. 1931—1938. Gimnáziumi tanulmányok szülővárosában. Könnyen tanulta a nyelveket, szerette az irodalmat, tagja, majd vezetője az iskolai Mária-kong- regációnak. Az intézeti színjátszó kör aktív résztvevője. Kiválóan énekelt, táncolt, elsajátította a drámai rendezés elemeit. Jól úszott, síelt, futballozott. Bekapcsolódott az ű. n. reneszánsz mozgalomba (vezetője Stefan Wyszynski egyetemi tanár, a későbbi lengyel prímás), amely a nemzeti-hazafias, vallásos szellemű művelődést tűzte maga elé. 1938. Apjával Krakkóba költözik, és beiratkozik a Jagelló Egyetem bölcsész karára, lengyel irodalmat és nyelvet, illetve filozófiát tanulni. 1939. szeptembere. A németek hat nap alatt elfoglalják Krakkót. 1939—1942. Fizikai munkás a krakkói nagy szódagyárban (Solvay-művek). Este illegális egyetemi előadásokat látogat. 1941. Szívrohamban elhunyt édesapja. Minisztérium //. János Pál pápa első magyarországi látogatása alkalmából tanulmánykötetet jelentetett meg Szent István és Európa címmel. A hét tanulmányt tartalmazó könyv egyes munkái magyar, latin, francia és spanyol nyelven íródtak, s a műveket 25 színes és fekete-fehér kép díszíti. Közismert, hogy első királyunk szerepe hazánk és a hazai kereszténység történetében korszakos jelentőségű, s életműve, munkássága sok vonatkozásban ma is aktuális, mert tanulsággal szolgál országunk Európához való kapcsolódására. Már Szent István akarata volt az európai normákhoz való felzárkózás, illetve azoknak a követése. Az általa megkezdett integráció — történelmi körülmények folytán — több ízben megszakadt, ez azonban soha nem jelentette azt, hogy Magyarország megszűnt volna Európa része lenni. A kötetben közzétett tanulmányok többsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éve megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadások bővített szövegváltozata. Hamza Gábor Szent István törvényeit elemzi európai nézőpontból. Erdő Péter ugyanebből a közelítésből a Szent István-i egyházszervezést taglalja. A spanyol Angel Sánchez de la Torre, a korona szimbolikáját magyarázza az indo-európai népeknél, Kállay István, a legendákról jegyezte le gondolatait. Bertényi Iván, a heraldikáról. Sz. Jónás Ilona, az európai Szent István- kép kialakulásáról értekezik. Tóth Endre Valeria tartomány kereszténységének történetéhez fűzött megjegyzéseket. A Szent István és Európa című tanulmánykötet díszpéldányát. II. János Pál pápa augusztus 17- én vette át Budapesten. Az érdeklődők a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási és kutatási főosztálya segítségével szerezhetik be. Karol Wojtvla 1978 óta pápa Államalapító királyunk, Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából kapott állami és egyházi meghívást Magyarországra Vatikán városállam feje, Krisztus földi helytartója. II. János Pál pápa. Az elfogadás, azaz a teljesítés időpontja akkoriban szinte beláthatatlannak tűnt. S íme most bekövetkezett, — amit előre kevesen láthattunk: megváltozott, illetve folyamatosan változó politikai és gazdasági. társadalmi körülmények között. A Szentatya itt-tartózkodása alkalmából tekintjük át életének fontosabb eseményeit. 1920. május 18. Megszületik Karol Wojtyla Dél-Lengyelországban, Galíciában, a krakkói vajdaság Wadowice nevű kisvárosában. Apja az osztrák—magyar császári és királyi hadsereg őrmestere, anyja egy mélyen vallásos litván eredetű katolikus polgári család gyermeke. 1927—1931. Az elemi iskola elvégzése Wadowicében. 1929. Szülés közben meghalt — a csecsemővel együtt — édesanyja. Az apa többé nem nősült meg. SZENT IS IVAN ÉS EURÓPA Darázsfalvi emlékeztető II. János Pál pápa 1988 nyarán látogatott el Ausztriába, ahová sok magyar katolikus hívő is elzarándokolt. Az ausztriai látogatás második napján a burgenlandi Darázsfalván (Trausdorf) horvátok, vendek, svábok, osztrákok és magyarok százezernyi serege előtt tartott istentiszteletet. 1942. Elhatározta, hogy pap lesz. Felveszik a krakkói érsek titkos szemináriumába. 1946. november 1. Sapieha krakkói érsek pappá szentelte Karol Wojtylát. Majd Rómába, a világ katolicizmusának a fővárosába utazott. Róma óriási élményt jelentett. 1948. Újra Krakkóban. 1949. Jóváhagyták doktori disszertációját. Segédlelkész Niegowic nevű falucskában, majd ismét Krakkóban kapott megbízatásokat. Csakhamar az egyetemi lelkipásztori munka irányítója lett. 1951. Tudományos tevékenységet folytat. A német Max Scheler filozófiáját tanulmányozza. 1958. július 4. Címzetes püspökké nevezte ki a pápa. A krakkói nagy főegyházmegye kormányzati teendőiben működött közre. Folytatta tudományos munkáját, könyveket, verseket (korábban drámákat) ír. 1962. október 11. — 1965. december 8. Részt vett a II. vatikáni zsinaton. Folyékonyan beszélt angolul, németül, franciául, olaszul, oroszul, spanyolul és latinul. 1964. január 18. Krakkó érsekévé nevezték ki. Egyházi ideálja: a szolgálat. 1967. július 26. A pápa bíborossá kreálta. 1978. Október 16. A vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből felszállt a fehér füst: Karol Wojtylát pápává választották. Pápaként is megtartotta püspöki címerét és jelmondatát. A címer: kék színű pajzs mezejében arany színű kereszt, jobb oldalt alul nagy M betű, ami Máriára utal. Jelmondata: Totus Tuus! (Teljesen a Tied!) Mindezek II. János Pál mély Mária-tiszteletét jelképezik. II. János Pál pápa címere II. János Pál pápa, Vatikán városállam vezetője az előzetes terveknek megfelelően augusztus 16-án pénteken délelőtt repülőgépen Budapestre érkezett. Délután Esztergomban meglátogatta Mindszenty József bíboros sírját, majd szentmisét tartott a bazilika előtti téren, s papokkal és szerzetesekkel találkozott. Az esti órákban hajóval utazott a fővárosba, s a Parlamentben meglátogatta a köztársasági elnököt, találkozott a kormány tagjaival. Augusztus 17-én, szombaton délelőtt Pécsett pontifikáit szentmisét a katolikus egyházfő, míg délután a helyi, rendkívüli szépségű és értékű székes- egyházat tekintette meg. Este Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a tudomány és a művészeti élet kiemelkedő képviselőivel találkozott. II. János Pál további itt-tar- tózkodásának programja: Augusztus 18., vasárnap: 9.35: A Szentatya megérkezik Máriapócsra, 10,15: Szentmise (bizánci szertartás szerint). 12.00: Úrangyala. 13.10: A Szentatya Nyíregyházára indul. 13.30: Megérkezik a nyíregyházi stadionba, majd a püspökségre megy. 16.20: A stadionból Debrecenbe indul. 17.15: Debrecen, Református Nagytemplom: ökumenikus istentisztelet. 20.00: Budapest: Találkozás az izraeliták képviselőivel. Augusztus 19., hétfő: 9.35: Szombathely: megérkezés a repülőtérre. 10.00. Szentmise a repülőtéren. 15.35: A Szentatya a Haladás stadionjából visszaindul Budapestre 19.00: Népstadion: Találkozás a fiatalokkal. Augusztus 20., kedd: 8.15: Budapest, Szent István- bazilika: II. János Pál öregekkel és betegekkel találkozik. 9.15: Elindul a Szent Jobbal a Hősök terére. 10.00: Hősök tere: Szentmise. 16.45: Ferihegy í.: búcsúzás. 17.15: II. János Pál visszatér Rómába. (MTI-fotó) II. János Pál pápa áldást oszt
