Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
6 ím-nzz] TÁRSADALOM ES KULTÚRA 1991. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP Palóc szőttes — Hollókő / Az Uj Nógrád melléklete' 1991. augusztus A hollókői szabadtéri színpad inár több mint tíz éve állandó helyszíne a Palóc Szőttes Népművészeti Találkozónak. A festői környezetben található színpad és környezete az ünnepség során minden év augusztus 20.-a tájékán benépesül. A hagyományőrző egvüttesek itt adnak egymásnak randevút. —RT— Gyerekek őrzik a néphagyományt A Viganó táncegyüttes 1985- ben alakult a Nógrád táncegyüttes utánpótláscsoportjaként. Tagjai salgótarjáni gyerekek és a megye más általános iskoláiban tanuló diákok. A magyar paraszti tánc, a néphagyomány és a zenei örökség megismerését és színpadra állítását tartják fontos feladatuknak. A csoport az évek során sikerrel szerepelt a hazai és nemzetközi fesztiválokon, 1991-ben egy finnországi meghívásnak tettek eleget. Közel ötven fiatal dolgozik együtt, és mintegy negyven perces önálló műsorral rendelkeznek. A csoport fenntartója a salgótarjáni táncház, de működéséhez nagyon sok segítséget nyújtanak a gyerekek szülei is. A csoport vezetője: Szmolenszky Gábor. Egy falu négy nóta A sipeki nyárfának de magas a teteje... Száll a dal az éteren keresztül. Érezni, hogy a dalosok beleadnak „anyait, apait”, s az eredmény — egy csodálatosan szép zenei élmény. A kedves , ajándékot augusztus 14-én, szerdán délelőtt kapták a hallgatók a Kossuth rádió hullámán keresztül a nóg- rádsipeki asszonykórustól. S csupán véletlen, hogy éppen ez idő tájt jártuk a sipeki utcát, de az nem hogy kevés emberrel találkoztunk. Aki tehette azt a néhány percet inkább a rádió hangszórója mellett töltötte, hallgatva az otthoniak országnak, Világnak szóló dalos üzenetét. Kelecsényi István a község' nyugdíjas kántora, egyben a Pávakörként indult asszonykórus vezetője, immár 18 éve. A türelem mellett természetesen óriási lelkesedésre volt szükség neki is, s a kórus tagjainak egyaránt, hogy a kisebb-nagyobb hullámvölgyekből fölemelkedés is legyen. S hogy van ilyen is, azt a hét szerdájának rádióműsor is ékesen bizonyítja. 8 hogy a valamikori ötven-hatvan fős hagyományőrzőcsoport most csak 26 lelket számol az sem kedvetlenül el őket. Pista bácsi örömmel újságolja, hogy vannak fiatalok is a csoportban. Pontosan az asszonykórus műsorát színesítendő jött létre és május elsején mutatkozott be először a fiatalok tánccsoportja. A sok ingázó, kollégiumban élő miatt a próbák rendszerint vasárnap délutáni litániák után zajlanak. Ekkor lehet igazán összehozni a társaságot, s ez a legjobbb alkalom a lélek és a szív tréningjére. S hogy dr. Manga János néprajzkutató felfedezettjei rászolgáltak a sze- retetre és a törődésre, azt a kiváló minősítés, illetve annak arany fokozata is ékesen bizonyít, nem beszélve a rádiószereplés lehetőségeiről, amely szintén egyfajta értékmérő is. S hogy mi lesz a tarsolyukban a hollókői Palóc szőttesen? Eredeti, az öregektől hallott, átvett és megőrzött sipeki népdalokkal, népmesével és citeraduóval lépnek majd a szabadtéri színpadon közönség elé. —szgys— A hagyomány éltetése Uj motívumokkal, nagy várakozással A rokka meg nem áll: a Palóc Szőttes Népművészeti Találkozó tovább szövi rajta a különleges kelmét, melynek hagyományápolás a neve. Dallamokból, színekből, táncmotívumokból készül, miként eddig. Rangos eseménynek számít, akár csak az ezt megelőző években. Ismert nógrádi, megyén túli és külföldi együtteseket sorakoztat fel, amint korábban. De a szervező, á Palóc Kulturális Társulás várakozása méreteiben felülmúlja az eddigieket. Nagy jelentőségű országos esemény, a pápalátogatás osztja meg ugyanis az érdeklődők figyelmét, s ezzel a társulás csapatának is számolnia kellett. Más időpontot viszont legfeljebb elképzelni tudtak, választani nem. Erejüket jó időre a nagy eseményhez való igazítás, igazodás kötötte le. — A fellépőknek, tehát nekünk is úgy kellett kalkulálnunk, hogy ä rendezvények időben véget érjenek — bocsátja előre Kiss Tiborné,- a társulás titkára, aki segített bepillantani az előkészületek kulisszái mögé. Egy diszkrét sóhaj után általános gondjukról ejtett szót, nevezetesen arról, hogy intézményi Kiss Tiborné: Jó, hogy adhatunk... háttér, támogatás híján jóval nehézkesebbek, bár anyagi problémákból fakadó panaszaiknak szerencsésen elejét vették pályázati sikereik. — Az egyik elnyert összegből valósítjuk meg a találkozót, a másikat szétosztjuk a leginkább támasz nélkül álló kulturális csoportoknak. Nem nagy pénzről van szó, de jó,, hogy adhatunk. Sok tennivalójuk lesz még Hollókőn, ezekhez is pénz és pénz kell majd a továbbiakban. Bizakodásra azonban van jó okuk: tevékenységükhöz megbízható segítőket találtak: — A hollókői polgármester, a falubeliek, a rendőrség, a rétsági Girasek Károly jó partnerünk a munkában. Itt említeném meg, hogy jó úton halad az a törek vésünk is, amit az előzőek sejtetnek: a község fiataljait bevonjuk a rendezésbe. Idén a nagyobb hírverésre komolyabb gondot fordítottak. Ez is kiderül a titkár szavaiból. — Nem csupán a megyében propagáltunk, hanem a fővárosban is. Azonban — okulva a tavalyi tapasztalatokból — csak egy héttel, pár nappal az esemény előtt mertük kirakni a plakátokat, hogy túl hamar le ne tépjék... Tavaly mintegy tízezren voltak kíváncsiak a népművészeti találkozóra. remélhetően most is megüti ezt a mércét a kétnapos rendezvény. A bevételen való osztozkodás mindenesetre a következő szisztéma szerint történik: a társulásé lesznek a belépőjegyek árából összegyűlt forintok, a falué pedig a vásározók helypénze és a parkolási díjak beszedéséből származó összeg. —mihalik— Tizednyi község a színpadon — Igaz, hogy a mihálygergeiek négy csoporttal is fellépnek a Palóc szőttes programjában? — kérdezem dr. Egyed Ferdinándtól, a községi József Attila Művelődési Ház tiszteletdíjas igazgatójától. — Valóban így van, hisz a tizenöt éves Ipoly néptáncegyüttesen kívül ott lesz Hollókőn utánpótláscsoportunk, a hagyományőrző, valamint a szájharmonika együttesünk is. Tehát három önálló műfajban képviseljük Mihálygergét. Összesen mintegy nyolcvanan lépünk színpadra s ez a létszám egytizede az összlakosságunknak. — Mennyiben különbözik egymástól a táncosok és a hagyományőrzők műsora?--—A Tari Antal vezette együttes különböző tájegységi koreográfiákat táncol színpadi változatban. A hagyományőrző csoport pedig, — dr. Miklós Zoltánná irányításával — kifejezetten mihálygergei tradíciókat dolgoz fel speciális stílusban. Ilyen műsorszám például az úgynevezett Menyecske-sor, ami egy farsangi népszokást elevenít fel. Az országban is egyedülálló ez a produkció, igazi kuriózum. — Ez így nagyon szépen hangzik, különösen manapság, amikor az emberek figyelmét főleg a megélhetés, az érvényesülés gondjai kötik le. Hogyan tudják mozgósítani a tagságot az együttesekbe? Dr. Egyed Ferdinand: Mi- hálvgergén él néhány megszállott ember — Van néhány fanatikus ember a községben, akiknek komoly szerepük van. A már említetteken kívül feltétlenül ki kell emelnem Zsélyi Gyula polgármestert — a korábbi tanácselnököt —, dr. Miklós Zoltánt, a termelőszövetkezet elnökét, Egyed Jánost a szájharmonika együttes és Gordos Máriát, az utánpótlás csoport vezetőjét, valamint Lenkó Alfrédnét, az Ipoly együttes „pótmamáját”, aki több mint tíz éve gondoskodik a ruhákról. — És miből élnek? Honnan van az anyagi fedezet munkájukhoz? — Nos ez valóban nehéz kérdés, még akkor is, ha a vendégszereplések költségeit mindig a hívó fél vállalja. 1990-ig egyébként nem volt különösebb problémánk, mert a helyi tanács és más szervezetek biztosították a legszükségesebb feltételeket. Az önkormányzat a lehetőségéhez képest jelenleg is támogat bennünket, de nagyon hiányzik egy tehetősebb szponzor. Annál is inkább, mert több országos pályázatunkat is elutasítottak, nem tudni miért. Én ennek ellenére optimista vagyok s abban is bízok, hogy az őszi megyei pályázaton meghallgatásra talál majd szerény kérelmünk. — Tudom, —Jászén a közelmúltban vele is beszélgettem —, hogy az Ón felesége szintén a népi kultúra megszállottja, a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolásában jeleskedik. Nem sínyli meg a családi élet az Ónok szenvedélyét? — Egymáshoz megértőek vagyunk, mert azonos módon gondolkodunk. közös célt szolgálunk. A gyermekekre, a két fiű nevelésére viszont valóban kevesebb idő jut. mint szeretnénk. Egyébként a munkahelyi vezetőimnek — az AFÉSZ-elnököknek is — köszönhetem, hogy a MÉSZÖV megyei titkáraként is hódolhatok a talán mások számára sem haszontalan kedvtelésemnek... Csongrády Béla Holló képében jöttek az ördögfiak... ,,Esténként ez a táj misztikussá és valószínűtlenné válik" — írja Szabó Zoltán Cifra nyomorúság című irodalmi szociográfiájában Hollókőről, majd így rajzolja tovább a képet: „A hegy tetején omló vár olyan ilyenkor felnyúló tornyaival, mint óriási barna, égbemarkoló kéz..." Ezt a várat 1960-tól folyamatosan újítja fel az Országos Műemlékfelügyelőség. A teljes rekonstrukció után a palotaszámyban kiállításokat fognak rendezni. Az itt élők és a helyhez vonzódok remélhetően beláthatatlan ideig őrzik a köveihez fűződő legendát: az egyik hűbérúr (valószínűleg a Kacsics nemzetségből) egy közeli várból ellopta a várúr szép feleségét és egy külön szobába záratta. A köveket azonban, melyeket a kőművesek a szépasszony szobájának falaként felraktak, a hollók képében megjelenő ördögfiak minden éjszaka elhordták. Ezek ugyanis az asszony boszorkány dajkájának szövetségesei voltak. így kapta volna a történet szerint a helység a Hollókő nevet. Az erőd mintegy száz-százötven katona szálláshelyéül szolgált. Belső udvarában egy nagyméretű vízgyűjtő kút látható, melyhez monda fűződik: egykori urai itt rejtették el kincseiket, a környéken rabolt ékszereket. (m. j.) Az újjáépülő hollókői vár Hollókői tájkép
