Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT uumnu 5 Bíznak az önkormányzat ígéretében Pesszimistán optimista a Mentor Miközben a rendőrségre is egyre nagyobb terhek hárulnak a növekvő bűnözés elleni küzdelemben, több jel mutatja, hogy a társadalom önvédelmi reakciója is megmozdult. Szervezetek, vállalkozások szállnak be a ringbe és veszik fel a kesztyűt a hétpróbások elleni csatában. így van ez Nógrádban is, ahol idén februárban „a kihívásra” megalakult a salgótarjáni Palóc Men­tor Őrzésvédelmi Betéti Társaság. Mint a frissen alakult hasonló jelle­gű vállalkozás az országban számos nehézséggel küzd. De nem mondott le tervéről, amely a bt. legfőbb célkitű­zése: megszervezni Salgótarjánban a város közbiztonsági járőrözését ku­tyákkal és gépkocsival, természetesen szoros kapcsolatban a városi rendőr­séggel és segítve annak munkáját. Céljuk az, hogy egyes üzletsorok, butikok éjszakai őrzését, más objektu­mok környékén az éjszakai járőrözést vállalják. Természetesen közben segí­tenék, hogy az amúgy is megcsappant állampolgári biztonságérzetet növel­jék. Hiszen a lakás- és gépkocsifeltö­rések Salgótarjánban is mindennapo­sak. A megyeszékhely éjszakai élete is kitermelte már a maga gorillafalkáit, s találkozni lehet nem ritkán védelmet nyújtó — de a törvényt nem tisztelő nehézfiúkkal. Sajnos minden bizon­nyal lesz munkája, vagy inkább lenne munkája a Mentornak. Most, amikor kutyás, gépkocsis járőrözést adóvevő­vel szeretnének végezni, s a jövőben — nem kell hozzá különösebb fantá­zia, hogy elképzeljük — amikor tömböket átfogó védelmi rendszereket kell kiépíteni házi mozgásérzékelővel, riadó- és diszpécserközponttal. De maradjunk a mostani eredeti tervek­nél. A társaság bírja a polgármesteri hivatal teljes erkölcsi támogatását. S egy ígéretet arra, hogy a közeljövőben a városházán megszerveznek egy szakmai találkozót a Mentor képvise­lői és azon kereskedők és vállalkozók között, akiket, potenciálisan veszé­lyeztet a növekvő bűnözés és anyagi­lag támogatván a vállalkozás sikeres menetét. Nagyon várják, hogy létrejöjjön a megígért találkozó, mert ezzel lénye­gesen előrelendülhet a vállalkozás ügye. Csillog-villog a cerediek büszkesége Kis beteg a rendelőben Fotó: Rigó Nemrégiben fejeződött be Cereden az orvosi rendelő épí­tése, amelyet a téesziroda egy részéből alakítottak ki. A gyö­nyörű, modem beruházás másfél millió forintba került. A havonta kijáró nőgyógyász, gyerekgyógyász külön helyi­ségben látja el a betegeit. A körzeti rendelés a létesítmény egy másik részben folyik. Mindenhol rend, tisztaság, csillogó, villogó új eszközök, berendezések láthatók. Még EKG és kardioszkóp is talál­ható a rendelőben. Ebben az irigylésre méltó kömyzetben fogadott bennünket dr. Erdő- dy Zsuzsanna, aki közel húsz éve látja el ezt a közel három­ezer embert számláló körze­tet. Nemcsak Cered, hanem Zabar és Szilaspogony betegei is hozzá fordulhatnak. — Az új rendelő nagyon megkönnyítette a munkámat — mondja a doktornő. A régi nagyon zsúfolt volt. Sok az idős beteg, nagy a forgalom. Most a kapálási, gyümölcs- szedési szezonban keveseb­ben vannak ugyan, de aztán inkább megnövekszik a de­rékfájásról panaszkodók szá­ma. — Mik a további tervek? — Szeretnénk egy fogorvo­si rendelőt is berendezni. A fogorvosi szék már megvan, de az egyéb eszközök még hiányoznak. Ezen kívül jó lenne egy labort is berendezni, mivel három napba kerül, míg a lelet visszakerül hozzám. Laboránst is találtam, szeret­nék státust szerezni neki. Közben beteg érkezik. A dok­tornő kedves szavaitól meg­nyugszik a kisfiú. Már egyál­talán nem fél. Nem csoda, hiszen dr. Erdődy Zsuzsanna megnyerő, közvetlen egyéni­ség, kedvessége már fél gyó­gyulás a beteg számára. SALGÓTARJÁN ES KÖRNYÉKÉ ) A szimfonikusok élni akarnak Zenekar karmester nélkül Június közepén került sor a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar évadzáró hangversenyére a József Attila Művelődési Központban. A nézőtéren helyetfoglaló véleménye szerint régen játszott olyan cso­dálatosan a gárda, mint ezen a koncerten. Még a fél ház — egyébként elkeserítő látványa — sem befolyásolta a vonósok, fúvósok játékát. Ebben a szép produkcióban, összeszedettségben talán volt valami más is: dac, bizonyítani vágyás és élni akarás. Küzdelem a talpon mara­dásért. Búcsúkoncert is volt ez egy­ben. Deák András, aki majd hat évig vezényelte a szimfonikuso­kat, ezen az estén dirigálta utol­jára a zenekart. Vajon mi késztet­te a mindössze 31 éves, nagy tehetségű karmestert a karmesteri pálca letételére? Erre próbálunk választ keresni úgy, hogy figyel­münket már a zenekar további munkájára is fordítottuk, mert a salgótarjáni szimfonikusok sorsa nemcsak a város, hanem az egész megye ügye. Már a művelődési házon kívül van Deák András. Munkakönyv­vel a zsebében. Gondterhelten kortyolgatja kávéját. — Belefáradtam az értelmet­lennek tűnő harcba, amelyet mint munkáltató a munkaadóval, a művelődési ház vezetőjével, Szabó Károllyal vívtam. Valójá­ban vita volt ez, amelyet a zene­kar költségvetésének drasztikus csökkentése váltott ki közöttünk. Anélkül, hogy a zenekar sikerei­ről beszélnék — amelyben vala­hol az én munkám is benne van — most is az a véleményem: 745 ezer forintból, amely pályázaton nyert 200 ezer forintot is tartal­mazza, csak a vegetálásra elég. Pedig ez a negyvenöt fős gárda önszorgalomból dolgozik. Egy- egy próbán vagy koncerten való részvételért, munkáért 250 „kemény" forint üti markukat. Csak a zene szeretete és a közön­ség tisztelete tartja össze a társa­ságot. A másik takarékossági intézkedés szerint a főállású dirigenst ki kell iktatni és „ösz­vérmegoldásként”, pályázat útján olyan embert keresni, aki zeneis­kolai korrepetitorként és karmes­terként is helyt tud állni. Vélemé­nyem szerint ez megvalósíthatat­lan elképzelés. Kínlódik majd az, aki elvállalja. — Pályázik a kettős állásra? — Elmondtam róla a vélemé­nyem. Nem valószínű. Bár a lehetőség adott számomra is. Tulajdonképpen, amikor bele­mentem a költségvetési vitába, a karmester-foglalkoztatás kérdé­sébe, tudtam, hogy az állásom­mal játszom. Jól gondoltam. Hogy hogyan tovább? Vissza Pestre, a családhoz. A feleségem gyermeket vár. Sajnos nem kap­kodnak most munka nélküli karmester után. Ennek ellenére bízom benne, hogy ez az állapot nem tart sokáig. * — A sors érdekessége, hogy Szabó Károly a művelődési ház direktora augusztus elsejétől Kispestre ,,távozik" müvelődési- ház-igazgatónak. — Nem volt semmilyen sze­mélyes ellentét Deák András és köztem. Ami volt, az munkaadói és munkavállalói konfliktus, a költségvetés-csökkentés miatt. Amikor megyei helyett városi intézmény lettünk, itt maradt a város „nyakára” a zenekar. Raj­tunk kívül még más együttesek is, olyanok amelyek 15—20 éve képviselnek országos értékeket! Támogatásukról közös összefo­gással kellene gondoskodni a városnak és a megyének. Termé­szetesen sokat segíthet szponzo­rok felkutatása. Egyébként sem a zeneiskola, sem az önkormányzat nem vállalta át a karnagy bérkölt­ségét. A zenekar nem ment bele abba a kényszermegoldásba, hogy a karmester bérét a zenekar költségvetéséből fizessük ki. maradt a félállásos megoldás. András ezt nem vállalta. Ám megjelent a kamagyi pályázat, így ő is pályázhat. * Amikor a zenekar feje fölött januárban gyülekezni kezdtek a felhők, érdekvédelmi célból megalakult a zenekari tanács. Egyik tagja és a szimfonikusok titkára: Kmetty Józsefné. — Véleményem szerint Deák és Szabó konfliktusából adódóan a zenekar lett a legnagyobb vesztes. Az igazgató a ház szűkös költségvetését védte, a karnagy a zenekar érdekeit. Az, hogy a munkakönyv-átadásig jutott az ügy, szerintem a kölcsönös tola- rencia hiányát mutatja. Sokan szerettük a karmesterünket, keve­sebben voltak, akik ellenszenvet éreztek iránta. Lehet, hogy rap- szodikus természetével időnként okot is adott erre, de nagy szak­mai, művészi hozzáértéséhez nem férhet kétség. A zenekar túl akarja élni ezt a sokkot. Sok aggódó ember kérdezte tőlem is, mástól is: tényleg megszűnik a zenekar? Megnyugtatásukra mondom: mi hisszük, hogy ez nem történhet meg. A szimfoni­kusok élni akarnak. Szabó Gy. Sándor Rókafarm a felhők szomszédságában Zabaron járva érdekes hír jutott a fülünkbe. Megtudtuk, hogy egy rókafarm működik a he­gyekben eldugott településen. Az állatokat Kovács Elemér gondozza. — A fiam ötlete volt a farm létrehozása — mondja a bácsi. — 1988 decemberében tíz ezüstrókával indultunk. Egyenként tizenhét­ezer forintba kerültek. Jelenleg huszonnyolc állatunk van a telepen. Egyet sem adtunk még el közülük, csupán háromnak a bőrét készítet­tük ki saját részre. A rókák látogatásunk közben nagyon nyug­talanok lettek, mivel nem szeretik az idegene­ket. Hatalmas zajt csapva futkostak ketreceik­ben. — Most nem a legszebbek — vélekedik a gazda —, mert vedlenek, de ősszel gyönyörű lesz a bundájuk. Egyébként nem sok baj van velük. A nagyobbak egyszer kapnak enni naponta. A kicsiket kétszer kell etetni, amíg meg nem erősödnek. Általában darált húst, darát kapnak. Nem nagyon szeretek velük foglalkozni, inkább a fiam kedvéért gondozom őket. Egy „ravaszdi” és gondozójuk Fotó: Rigó A rókák egyre rémültebben rohangálnak, és igen bizalmatlanul néznek ránk. Ezért inkább búcsút veszünk az erdőszéli kis tanyától. Susán J. Salgótarján es környéké Volt-nincs Karancskeszi. Mivel eddig csak névleg működött, illetve nem lehetett mozgósítani a helyi önkormányzat önkéntes tűzol­tóság tagjait, az önkormányzat úgy döntött, hogy feloszlatja az egyesületet. A testület birtoká­ban lévő buszt felújítják, majd ennek segítségével bonyolítják le az ebéd kiszállítását, napkö­zi otthonos iskolába és juttatják el a szociális étkeztetésben ré­szesülőkhöz. Szüret Karancslapujtő. A község lakosai közül sokan beültették ribizlivel a kiskertjüket. A ribiz­li felvásárló árának csökkenése miatt rohamléptekben halad a szüretelés, melyre sok nyugdí­jas és munka nélküli ember is vállalkozik, mivel ez jó kereseti lehetőség. Céltámogatás Szilaspogony. Vízvezeték­rendszer építése folyik a köz­ségben. A település a beruházás elkészítéséhez másfél millió fo­rint céltámogatást kapott. A ge­rincvezeték már el is készült. Mintegy 30 család igényelte eddig a vezetékes vizet. Czeizel-előadás Cereden A napokban Czeizel Endre tartott előadást Cereden a tele­pülés lakóinak. A téma: egész­séges életmód és helyes táplál­kozás, egészséges utódvárás volt. Vállalkozik a hivatal Zabar. A polgármesteri hiva­tal vállalkozásaként benzinkút létesítését határozta el. A mun­kát már meg is rendelték a TÁRNÁ EP-FU Kft.-től. A tervek szerint a munkálatok 1-2 hónapig tartanak. A beruhá­zást az elképzelések szerint októberben helyezik üzembe. Olcsóbb szolgáltatás Vizslás. Július 3-tól anagybá- tonyi városgazdálkodási üzem végzi a településen a szemét- szállítást, a salgótarjáni helyett, így a korábbi 700 forint helyett „csak” 500 forintot kell a pol­gároknak évente ezért a szolgál­tatásért fizetni. Iskolaigazgatói kinevezések Salgótarján-Baglyasalja. A területen eddig nem volt gázve­zetékrendszer. A helyiek össze­fogásával jött létre a Lakossági Kötvénytársulás. A szervezés nyomán megindult a tervek el­készítése. A tervezett négy km-es szakasz helyett hét km, a négy­száz leágazás helyett körülbelül ötszáz megvalósítása várható. A költségek 76%-át — csatlakozó vezetékenként huszonnyolcezer forintot — a lakosság, a fennma­radó 24%-ot az önkormányzat fizeti. A munkálatokról, a felmerülő problémákról beszélgettem Zsé- dei Sándorral a Palóc Mérnökiro­da illetékesével, és Kádasi Zol­tánnal, az építés vezetőjével. — Mikor kezdték meg a rend­szer kiépítését? — Eddig elvégeztük az előze­tes munkákat, például a vasútát- fúrást. A helyszíni kezdésre az engedélyt június 13-án kaptuk meg. A jelenleg engedélyezett szakasz hossza 1400 méter. — Terv szerint alakulnak a munkálatok? — Akadnak csúszások az engedélyezés miatt is, és néhány más jellegű probléma is közbe­jött. Az út, amelyen dolgozunk három rétegű. Eredetileg a patak is ezen a vonalon folyt, aminek támfala 60 cm-es. Ez a betonréteg a csatlakozó vezetékek miatt okoz gondot. A talajvizes terüle­tek feltöltése is folyamatban van. — A járdák megtisztítására nincs mód? — Ezt még a mai nap (csütör­tök) megoldjuk. — Tudna-e pontos időpontot mondani a befejezésről? — Úgy vélem, ezen a szaka­szon egy hónapon belül elkészü­lünk. Lengyel Katalin Salgótarján. 1991. augusztus 1-étől öt tanévre tehát 1996. július 31-ig az önkormányzati testület megbízta: Vojtekné Németh Margitot a IV. Sz. Napköziotthonos Óvoda vezetőjének, Somogyiné Qual- lich Lenkét a Csizmadia Úti Általános Iskola igazgatójának, Ruzsányi Jánost az Egészségügyi Szakközépiskola és SzakEkcia igazgatójának, Orosz Sándort a Kós Károly Építőipari Műszaki Szakközépiskola igazgatójának, Dr. Rozgonyi Józsefet a Táncsics Mihály Közgazdasági és Keres­kedelmi Szakközépiskola, Gépí­ró és Gyorsíró Szakiskola igazga­tójának, Gecse Gabriellát a Furák Teréz Leánykollégium igazgató­jának. A Stromfeld Aurél Műszaki Szakközépiskola igazgatói állá­sára új pályázatot hirdetett. Nincs gáz — lesz gáz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom