Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

1991. JÚLIUS 20., SZOMBAT Hobbija a fafaragás Büszkesége az ebédlőgarnitúra ban mentem el az ötvözetgyárba dol­gozni, onnan is kerültem nyugdíjba. Azóta a ház körül tevékenykedem, és több idő jut kedves elfoglaltságomra, a fafaragásra. Már gyerekkoromban is szerettem fával dolgozni. Eleinte kapanyelet, baltanyelet készítettem, ami a házhoz kellett. Rá voltam kényszerítve, hogy csináljam, mivel apám nem foglalko­zott ezzel. Az egyik szomszédom asztalos volt, segítettem neki asztaltetőt gyalul­ni. A másik bognár, akinek az eszter­gát hajtottam. így kerültem közelebbi ismeretségbe a fával, mint anyaggal, és lett hobbim a faragás, ' — Honnan veszi az ötleteket mun­kájához? — A pillanatnyi benyomások szá­mítanak leginkább. Egyébként saját magam terveztem a felhasznált motí­vumokat. Nem akarok olyat csinálni, mint más.-— Erdei állatokat mintázok, ékszer­dobozokat, gyertyatartókat, faliképe­ket készítek saját lakásom díszítésére. Büszkeségem ez az ebédlőgarnitúra — mutatja a mesterien kifaragott bútorokat. — A lányomnak készítet­tem nászajándékba, aki a napokban megy férjhez. A másik lányomat is szeretném valami széppel megajándé­kozni. Ez jár mostanában a fejemben. Susán Fotó: Rigó c SALGÓTARJÁN ES KÖRNYÉKÉ D L^jTjznu 5 Ezt a figurát egyetlen darab dió­fából formázta a mester. Nagy a sürgés-forgás Csernus Jó- zsefék zabari házában. Lagzira készül a család. A házigazda tömérdek tenni­valója ellenére szívesen beszélget hobbijáról, a fafaragásról. A szobá­ban, ahol leülünk minden a mester keze munkáját dicséri. Csemus József népes családból származik. Az öt testvér közül ő a legidősebb. — Már tizennégy éves koromban dolgozni kellett — mondja. — Favágó lettem a helyi erdészetnél. Sokan voltunk, kellett a zsíros kenyér. 1963­Operaénekes a szentmisén Cered. Július 21-én délelőtt különleges eseményben lesz részük a fél tizenkettes szentmisén részt vevő hívőknek. A templomban ez alkalommal Tálas ErníTa Stockholmi KifáiyTÓpéía ^listá­ja' énekel. A magángazda megelőzte korát Két versenylóról álmodik Baksa Sándor karancslapujtői mezőgazdasági üzemmérnök akkor kezdte magángazdaságá­nak kialakítását, amikor az még nem szerepelt a kormányprogra­mokban. Jó üzleti érzékére és szakmai támogatóira támaszkod­va nagyüzemi környezetben fo­gott hozzá az egyéni gazdálko­dáshoz. Az új agrárprogram időszakában is a „vegyes gazda­ság” elvét vallja, vagyis az élet­képes, alkalmazkodni tudó nagy­üzem és a folyamatosan kialaku­ló farmergazdaságok egyidejű jelenlétét. A nagyüzemi termelé­si múlttal rendelkező, egyéni gazdálkodást folytató szakem­berrel munkájáról beszélgettünk: — Jelenleg tizenegy darab fejőstehenem van, kétszáz anya­juhom és hat lovam. Lósporttal 1979-től foglalkoztam, sajnos az anyagi lehetőségeim nem enged­ték meg, hogy folytassam. — A gazdálkodáshoz mekkora földterület áll rendelkezésére? — Ebből most gondjaim van­nak! Az őseim révén száz arany­koronához hozzájuthatnék a kár­pótlási törvény révén. Ezek a földek a karancslapujtői termelő- szövetkezet gazdálkodásához tartoznak a baksaházi határban. A termelőszövetkezetünkkel sem­mi gondunk nincs, mert nagyon előrelátó a vezetése. Bérbe adnak földet, és ígéretet kaptunk arra, hogyha a földtörvény azt lehető­vé teszi, visszaadják a földjein­ket. Jelenleg a földterületeimet bériem. Nekem jogost jussom •^-L ha kicsi is — lenne, de ezzel szemben már az idén 135 ezer forintot fizettem ki kaszálóért. — Mekkora bérleti díjat kell fizetnie hektáronként? — Ez nagyon eltérő, mert a műveletlen föld, az nagyon olcsó, viszont mi jelentős mértékben bériünk elvetett gabonatáblát, amelynek az ára a mezei leltár értékétől függ. A kaszálóterülete­ket pedig lábon vesszük meg. — Milyen saját gépekkel ren­delkezik? A betakarításhoz szük- séges-é gépet bérelnie? — Egy részét bérbe veszem, a másik része viszont saját tulajdo­nom. A gépeimet úgy fejlesztet­tem, hogy a munkák nagy részét saját magam meg tudom oldani. Vásároltam egy erőgépet és ren­delkezem takarmánybetakarító gépekkel is. A gépvásárlásaink óriási pénzeket emésztettek fel, és az a gond, hogy ez a befektetés nagyon hosszú idő alatt térül meg. —Milyen tapasztalatai vannak a hitelfelvétel területén? — Magam is részt vettem egy hosszú és körülményes pályázati rendszerben. Szerintem itt a megyében is vannak erre alkal­mas bankok és jól felkészült szakemberek, de a kereskedelmi bankok ezt saját szakállúkra nem tehetik meg. Annyit példálózunk Nyugattal! Azt tapasztaltam kül­földön, hogy ott az állami köz­ponti pénzből kedvező kamatozá­sú hitelekkel támogatja a mező- gazdaságot. — Jelenleg a nagyüzemekre köthetii mezőgazdasági biztosítá­sok teljes köre nem terjed ki a magángazdaságokra. Tudomá­sunk van arról, hogy a biztosító- társaságok korszerűsíteni kíván­ják jelenlegi biztosítási konstruk­cióikat. Milyen fontos körülmé­nyeket kellene a jövőben figye­lembe venniük? — Figyelemmel kell lenni az állatállomány értékére és a mezőgazdaság jövedelmezőségé­re. Ha túl nagy díjtételekkel dolgoznak, akkor vállalnunk kell az elhullás kockázatát, és nem kötünk biztosítást. Azt is figye­lembe kellene venniük a biztosí­tóknak, hogy a magángazdák jobban tudnak vigyázni az állata­ikra, így kevesebb a kockázat. — Ón a magángazdaság kiala­kításában néhány évvel megelőz­te korát, mégis nagyon sok gond­dal küszködik. Mit tudna javasol­ni azoknak, akik most kezdik el? — Azt, hogy aki most akar farmergazdaságot kezdeni, és annyi pénze van, amennyi 20 hektár megműveléséhez kell, az tegye be inkább a bankba és pihenjen nyugodtan. — Ez bizony nem túl derülátó vélemény. Ön viszont mégis gazdálkodik, földet bérel és komoly összegeket fektet be. Mi ad erőt ahhoz, hogy évről évre újrakezdje a termelést? — A föld szeretete, az állatok szeretete. Ez a szakmám és ez az életem. Hiszek abban, hogy talán egyszer a farmergazdaságból nyugodtan el tudom tartani a családomat és mellette még két versenyló tartása sem lesz elérhe­tetlen vágyálom a számomra. Srancsik Józsefné dr. Waldorf — a szabadság iskolája Egy salgótarjá­ni pedagógus há­zaspár — Kuncz Orsolya a Bolyai Gimnázium és Skoda Róbert a Madách Gimná­zium tanára — szeptembertől egyéves képzésen vesz részt Német­országban, ahol az úgynevezett Wal- dorf-módszerrel ismerkednek meg közelebbről. Ho­gyan sikerült el­nyeri ezt az ösz­töndíjat? — kér­deztem tőlük ta­lálkozásunkkor. — Három-négy éve foglalkozunk ezzel a kísérlettel autodidakta mó­don — válaszolta Skoda Róbert — s így kerültünk kapcsolatba Ve- kerdi Tamással, aki szintén ér­deklődik e terület iránt. O taná­csolta, hogy jelentkezzünk a Török Sándor Waldorf Pedagó­giai Alapítvány pályázatára. A sikeres felvételi vizsga után jutot­tunk el a witteni tanárképző főis­kolára, ahol egyéves posztgra­duális képzést kapunk. A Waldorf iskola lényegét Kuncz Orsolya foglalta össze: — Az iskola pedagógiája Rudolf Steinicz filozófiáján, ismeretelméletén alapul, mely a nevelést nem egyedül a tudás átadásaként fogja fel, hanem sokkal inkább az emberi lét fej­lesztéseként. Célja az ember ál­talános képzése. Optimista mosoly az utazás előtt — Mit jelent ez a. gyakorlat­ban? — A gyerekek életkoruknak megfelelő ismereteket kapnak — veszi át a szót újra Skoda Róbert —, s ezeket játékosan, stressz és kényszer nélkül sajátítják el. Nem érnek el olyan látványos eredményeket az első időszak­ban, mint a ma Magyarországon működő intézményekben — pél­dául egy év múlva nem olvasnak folyamatosan —, de tudásuk alaposabb, komplexebb. Tizen­három évig járják az iskolát, tizenkét évig tanulnak, az utolsó esztendőben pedig rendszerezik ismereteiket, felkészülnek az állami érettségire. Ez alatt az idő alatt ugyanabban a közösségben élnek és ugyanah­hoz a pedagógushoz — mondjuk úgy osztályfőnökhöz — kötőd­nek, aki így igazán megismerheti őket, s hatékony segítséget nyújt­hat a tanulásban. Ebben az iskolában nincs ér­demjegy sem, csak szóban érté­kelik a gyerekeket. A tantárgya­kat történelmi korszakonként tanulják, nemcsak évszámokat, eseményeket sajátítanak el, ha­nem az adott időszak, filozófiai, matemetikai, biológiai, művésze­ti eredményeit is megismerik. Emellett periodikusan ismétlőd­ve, tömbösítve tanulják az egyes tudományokat — például néhány hétig csak fizikával foglalkoznak —, s így házi feladatot sem kell írniuk a gyerekeknek. A tudás átadásának módszerei változatosak. Elsősorban a ta­pasztalaton alapuló ismeretszer­zésre támaszkodnak a tanárok — az oktatás az élet minden területét felöleli az elméleti, művészeti képzéstől a gyakorlati ismerete­kig. — Gondolom a Németország­ban tanultakat hasznosítani sze­retnék hazatértük után, — Igen, Itt Salgótarjánban vagy valahol Nógrád megyében szeretnénk a közeljövőben létre­hozni egy Waldorf iskolát. A város önkormányzata már ígért némi támogatást, s ha a szülők részéről mutatkozna érdeklődés, kereslet vállalnánk a szervezést. Aki szeretné,,ha a gyermeke ilyen jellegű iskolába járna tőlünk kérhet részletesebb felvilágosí­tást, s néhány év múlva talán Nógrád megyében is megszület­hetne a „szabadság iskolája”. „ -Ozsvárt­NAGYGYŰLÉS Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, ma Salgó­tarján vendége dr. Antall József, a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke. Délelőtt kilenc órakor a József Attila Művelődési Központban mond beszédet, majd 10.30 órakor megkoszorúzza az 1956. december 8-i mártírok emléktábláját. Közmegegyezésre van szükség! Természetvédők levele a köztársasági elnökhöz Rónafalu. Mint ismeretes a ceredi önkormányzat, a szénbányák vállalat és a ceredi termelőszövetkezet közös vállalkozásban szénbányát kíván nyit­ni a Rónabánya-telep és a volt Főtáró közti területen. A külszíni fejtés be­indításával a környék lakosságát és intézményeit kívánnák ellátni olcsó és jó minőségű szénnel. Számos terület- bejárás, vita, falugyűlés volt már az ügyben, de eddig nem született meg­egyezés a kezdeményezők és a kör­nyező települések lakói között. Leg­főbb érveik a természetvédőknek vannak, akik a közelmúltban az üg­gyel kapcsolatban 643 támogató alá­írással a tervezett bánya megnyitása ellen levelet intéztek Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Ennek ered­ménye, hogy a ceredi önkormányzat levelet kapott az Ipari Minisztérium­ból, amelyben a helyi társadalmi egyetértés kialakítására szólítják fel az érdekelteket. A műszaki és üzemi tervek elkészítése mellett az egyezség, a megállapodás a legszükségesebb — hangsúlyozza a minisztérium levele. Ennek érdekében pedig újabb tárgya­lások várhatók a leendő kft., a lakos­ság és a természetvédők között. Salgótarján és környéke Konténeres benzinkút Zabar. Készek a tervek. Megs­zületett az egyezség a kivitelező-* vei egy konténeres benzinkút lé-j tesítéséhez külső Zabarban, a'ij SVT helyi kirendeltsége közeié^ ben. A két darab egyenként 20 ezer literes tartályban gázolajat és 92-es oktánszámú benzint árusítanak majd. A létesítmény építését az indokolja, hogy 20 kilométeres körzetben nincsen benzinkút, miközben a környék autó- és buszforgalma a domahá- zi út korszerűsítése miatt meg­nőtt. Képzőművészeti kiállítás Salgótarján. A Balassi Bálint Asztaltársaság és a megyei könyvtár rendezésében az asztal J társaság tagjainak kiállítása nyfí lik július 22-én, 16 órakor a megyei könyvtár emeleti csarno­kában. Megnyitót mond Kun Zsuzsa, a városi önkormányzat kulturális és sportbizottságának elnöke. Személyi változások Salgótarján. Júliu? elsejétől új vezetőket neveztek ki a városi rendőrkapitányságon. , A kapi­tányság vezetőhelyettese, egyben a bűnügyi osztály irányítója Juhász István rendőr őrnagy, a vizsgálati osztály vezetője Nagy Károly rendőr őrnagy, az igazga­tásrendészet vezetője, dr. Tanner Miklós százados, a közbiztonsági osztály vezetője Tóth Zoltán rendőr alezredes lett. Vandálok a Petőfi-kunyhónál Somoskö. Korábban egy lelkes természetvédő panaszolta szó morúan: vandálok jártak a község egyik féltett idegenforgalmi he lyén a Petőfi-kunyhónál. Ajta. beverték, ablakait betörték. Kényük, kedvük szerint randalí­roznak benne a csavargók. 1 egu- tóbbi ottjárttunkkor még áz elmondottak szerinti leh toló kép fogadott bennünket. A szo­morú látvány taszítja az ideláto­gató turistákat. Legújabb int*.y mációnk szerint néhány jó érzésű természetvédő kezdeményezi a vandál rongálás következnie nyeinek a megszüntetését. Kala­pácsot, fűrészt fognak, ablakot üvegeznek, új zárat szerelnek. Megpróbálják eltüntetni szé­gyenfoltunkat. — szgys — Az öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házá­ban működő népszerű szabadidős-centrumban eddig is minden korosztály megtalálhatta a kedvé- revalót, de az elkövetkező hét végék programjai igazán minden fiatal igényét kielégítik. A szervezők kizárólagos jogot szereztek attól a budapesti menedzserirodától, amelyik a Sing Sing, a Piero és a Republik együttesek turnéit rendezik. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy még augusztus­ban és szeptemberben a Moho Sapiens, az R-GO, valamint a Pa—Dö—Dö is teljes „mellszélességé­ben” a Vidor színpadára libbenjen. A szombati klubestek közül kiemelkedik az „ÉV BULIJA” augusztus 3-án, melyre óriási az ér­deklődés és nem csupán Salgótarjánból. A Re­publik-estre a férőhelyek korlátozott száma miatt, csak azok juthatnak be teljes biztonsággal, akik az előző két szombat valamelyikén, megváltják á belépőket. Az árakról csupán annyit, hogy azok a pestiek szerint rendkívül alacsonyak, hisz máshol egy-egy koncert belépője 200—300 forint, míg a Vidorban a pluszprogramok ellenére is csupán a felét fizetik a fiatalok. Jó idő esetére életre kel az oly régen várt szabadtéri színpad is, ahol az Impulzus együttes előzenekarként mutatja be nagy sikerű, a hely­színen is megvásárolható zenei anyagát. A koncer­teket közönségtalálkozó, tombola és diszkó teszi teljessé 20 órától hajnali 3-ig. Ha szombat, akkor... Sztárparádé a Vidorban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom