Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-18 / 167. szám
1991. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK tinnnnn 5 r PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE „ANNYI VICCESET LÁTOK, HALLOK...’ No lássuk, milyen az élet a pásztói strandon! — gondoltuk egy kánikulai nyári délutánon. Fotós kollégám már nekigyürkő- zött a munkának, amikor a rövid párbeszédet emígyen zárta a strand portása, Gáspár Bálintné: —Az ki van zárva, hogy maguk ide bemenjenek! Megjegyzés: voltunk már olyan helyzetben, amikor a fegyveres őrség a Honvédelmi Minisztérium engedélyét kérte a belépéshez —, azt még meg is értettük. Am , felsőbb helyről” származó kérelem hiányában csak találgatni tudjuk, miféle csuda titkok létezhetnek a pásztói strandon, amiket harciason el kell zárni a nyilvánosság elől... (gyurkó—dudellai) A sajtónak tilos a bejárat A jobbágyi mamuttemető 1897-ben a MÁV Hatvan és Salgótarján között lefektette a második sínpárt. Apc—Zagyva- szántó és Jobbágyi állomások között a vonalat a Zagyva árterén át vezették, ezért szükség volt nagy mennyiségű töltésanyagra, amit Jobbágyitól délre termeltek ki, alkalmi külszíni fejtésből. A nagyszabású földmunka egy sajátos tudományos szenzációt is eredményezett: a Kárpát-medence leggazdagabb mamutlelőhelyét, mely kizárólag a jégkor végén élt őselefánt maradványait szolgáltatta szokatlan bőségben. Halaváts Gyula geológus leírásából tudjuk, hogy az 50—60 lépés hosszúságú szelvényen végighúzódott az a fél méter vastagságú réteg, amely kizárólag csontokból állt. A rendkívüli lelőhelyet a Magyar Királyi Földtani Intézet kutatógárdája is felkereste 1897. május 9-én Böckh János igazgató vezetésével. A szokatlanul gazdag leletanyagnak csak kis része került közgyűjteményekbe; főleg az ellenállóbb fogak és agyarak. A porlékony csontok konzerválására akkoriban nem volt lehetőség. A csontfelhalmozódás okát a korabeli szakemberek azzal magyarázták, hogy egy egész mamutcsorda fulladhatott itt mocsárba. A kérdéshez érdekes adalékot szolgáltatott 1986 novemberében a szurdokpüspöki Szár-hegy oldalában előkerült újabb mamutlelet, amely mellett egy szépen kidolgozott kovapengét is találtunk Lendvay Ferenc jobbágyi tanárral. A lelet felveti annak a lehetőségét, hogy az óriások tömeges pusztulásához talán az embernek is köze volt. A völgy a jégkorszakban a mamutok természetes országútja lehetett a tavaszi és őszi legelőváltások alkalmával. Néhány tízezer éve élt őseink számára ez a hely alkalmas lehetett a rendszeresen felbukkanó csordák idényvadászatára. Dr. Hír János A föld nyűgét senki sem akarja Nehéz helyzetben a bujáki gazdaság A bujáki mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége márciusban lemondott. A most éppen szabadságát töltő, nyugdíj előtt álló egykori elnök helyére a felállított jelölőbizottságnak nem sikerült megfelelő szakembert találnia. Nincs könnyű helyzetben a gazdaság, így nem szívesen vállalja senki az irányítást. Az átmeneti időszakban az elnöki teendőket Alexy Endre látja el. Őt kérdeztük a szövetkezet első fél évéről. — Hogy helyzetünk válságos, azt mindenki tudja. Ezért már korábban megkezdődött az ipari melléküzemágak felszámolása, megszüntettük a szakcsoportokat, fűrészgépjavító és takarítórészlegünket, a budapesti ipari ágazatunkat, fuvarozási tevékenységünket. Ez sajnos 40—50 ember elbocsátásával járt, bár egy részüket bedolgozóként foglalkoztattuk. — Történt-e változás a növénytermesztés struktúrájában? — Mivel műtrágya vásárlására nincs pénzünk, igyekeztünk olyan növényeket elvetni, amelyeknek nagyobb a tűrőképessége. Gyomirtást is csak ott végeztünk, ahol ez elengedhetetlen volt. így a tavalyihoz képest nagyobb területen foglalkozunk rozzsal, tavaszi árpával, kölessel, zabbal, viszont kevesebb őszi gabonát vetettünk. Az első negyedévben még senki nem láthatta előre, hogy ezek közül a termények közül melyik kelendőbb a piacon, melyikért kaphatunk többet, de arra nem számítottunk, hogy tovább csökken a gabona ára. Ráadásul most úgy tűnik, a napraforgó is olcsóbban kel el a megszokottnál. Az állattenyésztési ágazatban felszámoltuk juhállományunkat, hiszen a gyapjú manapság szinte eladhatatlan termék. A tavalyi készlettől is csak nemrégiben sikerült megszabadulnunk. — Milyen eredményeket várnak az év végére? — Kilencmillió forint pénzügyi fedezetlenséggel számolunk, ami nem azt jelenti, hogy veszteséget terveztünk, de korábbi adósságainkból várhatóan még ez az összeg megmarad. Ezt a hiányt a termelőszövetkezet vagyonának értékesítéséből szeretnénk fedezni, különböző épület, iroda- helyiség, szolgálati lakás eladásával. A gondot csupán az jelenti, hogy kicsi a fizetőképes kereslet. Amennyiben a kompenzációt ilyen módon nem sikerül megvalósítani, csődöt kell jelentenünk és a születendő csődtörvény értelmében megkezdik a szövetkezet felszámolását. — Ez hogyan érintené a tagokat? — A hitelezők követeléseinek kielégítése után a maradék vagyont felosztják közöttük, s ezt követően olyan formában működnek tovább amilyenben akarnak. — A dolgozók szorgalmazzák az átalakulást, a téesz felbomlását? — A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nem tartanak igényt a földre. Az az érdekük, hogy megmaradjon ez a rendszer, megkapják a különböző juttatásokat — pénzben vagy terményben —, de ne legyen övék a föld nyűge, baja. Csupán papírforma-átalakulást szeretnének. — Ozsvárt — Nyitány: július 23-án Telt ház a palóc táborban Szurdokpüspöki. Palóc népművészeti tábort szervezett a szurdok- püspöki hagyományőrző együttes július 23-a és ^9,-e, Áp?ötti idősíkokban. Az ízléses propagandafüzetet — melyben minden információ együtt van a faluról, és a névadóról — elküldték az ország számtalan településére, sőt a szomszédos Szlovákiába is, a CSEMADOK-szerve- zethez. Ennek eredményeként telt házzal kezdődhet el az országban elsőként a palócság népművészeti hagyományaira, értékeire épülő oktatóprogram, melyben népdalt, népzenét, néptáncot, népmeséket, anekdotákat, szövést, fonást, hímzést tanulhatnak gyermekek, felnőttek egyaránt. A szervezők elmondták: szűkebb hazájuk Nógrád — ezen belül természetesen, Szurdokpüspöki, Pásztó és körzete —, de Heves megye és a Felvidék dalkincsét, tánckultúráját, hasznos kézügyességet is fejlesztő kézművességét kívánják bemutatni a táborlakóknak. Céljuk: e sajátos kultúrájú etnikum értékeinek megismertetése, közvetítése honi és külföldi magyarokkal egyaránt. Örvendetes, hogy a néprajzosok, zenekutatók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a palócság népművészetére. A közelmúltban jelent meg a Palócok című négykötetes antológia, amely példás sokszínűséggel öleli fel mindazt az isAz idén még nem ettünk húst A nincstelenségböl nem lehet letiltani A sziráki kastély felé vezető út mellett, egy családi ház tövében gyerekek játszanak a porban. Rövidnadrágban, félmeztelenül, csupaszán. Megszámolni sem lehet őket, egyikük eltűnik, másikuk felbukkan. Csupasz a házfal is, a vörös téglák mint napszítta bordák merednek az er- rejáróra, jelzik, a vakolásra, be- pucolásra nem maradt már pénz. A nincstelenség előtt naponta több millió forint gurul négy keréken a hotel felé. Az épületben Puporka Pálék laknak — négy gyerek meg a szülők. Megszólítom a kifelé jövő asszonyt, Puporka Pálnét: —- Miből építették ezt a nagy házat? — Hát kölcsönből. Nyolcezer forintot fizetek havonta az OTP- nek, és a rezsiről még nem is beszéltem. —Telik mindenre a fizetésből? — Dehogy telik. Néhány hónapja nem tudok házadót fizetni, már tizenegyezer a hátralékom, most jön a letiltás. Csak azt nem tudom miből fogják letiltani. Én munkanélküli vagyok — Pesten dolgoztam a pamutgyárban, de több mint tíz év munka A hűtő áramtalanítva, úgysincs benne semmi után egyszerűen kirúgtak —, a férjem a közterület-fenntartóknál van, hatezer a fizetése. — Nem próbált máshol elhelyezkedni? — Ahhoz protekció kellene. Szívesen mennék én a kastélyba, vagy a Kaev-be, de cigányokat nem vesznek fel. — Hogy tudnak a férje keresetéből megélni? Ón kap munkanélküli-segélyt? — Eddig még nem kaptam, és a tanácson sem adnak. Sokszor tejre sincs pénz, ruhát egyáltalán nem tudok venni. Gyakran a számtól vonom el a falatot, hogy a gyerekek egyenek valamit. —- Mikor ettek utoljára húst? — Húst? Hű, könnyebbet kérdezzen. Az idén nem, az biztos. Most gombán élünk, meg csalánt szedünk, ötven forintot adnak kilójáért. Másfél kiló kenyér, zsír, meg cukor, ezt vásároltam ma. Többre nem jut. Hogy mit főzök ebédre még nem tudom, nincs itthon semmi. — Gondolom azért néha megiszik egy felest? — Dehogy iszom, azt a pénzt kenyérre adom. Még kólát sem tudok venni a gyerekeknek, nemhogy felest igyák. Rossz radiátorok fekszenek a földön járda helyett („majd, ha telik rá kiöntjük betonnal”) ezeken megyünk a ház felé („Majd, ha telik rá bepucoljuk.”) Az előszobában használt és új csempék fekszenek a földön. („Majd, ha telik rá felrakjuk őket.”) Az alsó rész lakatlan, csak a fenti három szobában vannak bútorok. Új szekrénysor — ifjúsági köl Ha telik rá, felrakjuk majd a csempét is csönből vették — és régi ágyak, székek együttese teszi eklektikussá a berendezést. A kamra üresen tátong, csak egy lomokkal teli polc és egy vaslétra árválkodik a helyiségben. A konyhában fatüzelésű sparherd, egy asztal, két szék, csorba edények, az ajtó nélküli szekrényben. Ősrégi hűtő a sarokban, kihúzva a konnektorból, úgy sincs benne semmi. Időközben összegyűlnek a szomszédok is, egész csapat kíséri távozásunkat. Még halljuk, ahogy az egyik asszony utánunk kiált: „Szeretnénk mi megélni, csak nem tudunk!” Ozsvárt Tamás meretanyagot, amit e népcsoportról és művészetükről tudnunk kell. Erre épülnek többek között szakmai programjaik is. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott népművészeti tábor változatos szakmai és szórakoztató programot kínál a 130 gyermek, és 56 felnőtt részt vevőknek. Faludiné Molnár Gabriella, a szurdokpüspöki együttes vezetője és a tábor lelkes szervezője örül ennek a „telt háznak”, ami annak is betudható, hogy igen alacsony a részvételi díj ösz- szege. Ezzel lehetővé vált — s különösen a kispénzű családok számára fontos, — hogy a gyermekek olcsón jussanak egyhetes, gazdag programot kínáló táborozási lehetőséghez. Bár emiatt tetemes oktatói, előadói díjat, s egyéb dologi kiadásokat (amely közel 120 ezer forint) a szervezőknek kell előteremteniük pályázatokkal, és szponzorok segítségével. Ennek érdekében életre hívták a „Rajeczky Népművészeti Tábor és Hagyományőrzés Szurdokpüspökiben” elnevezésű alapítványt, melynek bejegyzése most van folyamatban, s csekkszámlát nyitottak, hogy támogatók segítségét kérjék céljaik megvalósításához. Ennek száma: OTP Fiók Pásztó, 379—98051 jelzőszám, 753—001296 csekkszámlaszámon. Az első sikerélmény az volt, amikor a PRO CULTURA RENOVANDA Alapítvány — pályázatuk eredményeképpen — 60 ezer forintot átutalt a frissen megnyitott csekkszámlára. S végül ízelítőül két nyitott program az egész heti kínálatból: július 24-én Rajeczky-emlékest lesz, melynek felvezetője Tari Lujza, zenekutató. Közreműködnek gyermek- és felnőttkórusok, a pásztói zeneiskola művész tanárai, Budai Ilona és Szvorák Katalin népdalénekesek, Fajcsák Attila és Szabó Viola népművészek, valamint népdalkörök. Július 27-én „Palócország virágai” címmel hagyományőrző találkozó lesz, ahol bemutatkoznak a gyöngyöspatai, kazári, pásztói, berceli hagyományőrző és tánccsoportok, népdalkörök. Az est házigazdája, a televízióból jól ismert Vass Lajos karnagy. d. i. Pásztó és környéke Intézményvezetők kinevezése Egyházasdengeleg. A település önkormányzata még az év elején pályázatot hirdetett a napközi otthonos óvoda és az általános iskola igazgatói posztjának betöltésére. A pályázatra egy-egy pedagógus jelentkezett, a két intézmény eddigi vezetője, így a következő öt é%en az óvodában továbbra is Koncsek Pálné, az iskolában Vincze Dezső lesz az igazgató. Eladták a kutat Palotás. Már egy jó éve bejelentette a pásztói áfész, hogy eladja a palotási benzinkutat, mivel nem tudja üzemeltetni. Kérték az önkormányzattól a telek megosztását is, de minden maradt a régiben. A polgármester nem kapott hivatalos tájékoztatást az áfésztől, pletykaszintű információ volt, hogy egy budapesti kft.-nek adták el a benzinkutat. Az áfész részéről Sándor Emőné erősítette meg a hírt, azzal kiegészítve, hogy azért nincs mozgás, mert a kft. megbízottja beteg. Nem tudni, mikor működik újra a kút, amikor átadták, üzemképes volt. Nem fogadták el az ultimátumot Az intézményes szemétszállításról a tanácsok és a szolgáltató vállalatok kötöttek szerződést. Az önkormányzatok megalakulásával új megegyezésre volt szükség. így a Pásztói Közszolgáltató Vállalat is megküldte feltételeit az egyházasdengelegi önkormányzatnak. A hivatalhoz eljuttatott levélben azonban szinte ultimátumszerű kikötések szerepelnek. A vállalat ugyanis azt szeretné, ha ezentúl helyette az önkormányzat gondoskodna a szemét- szállítási díj beszedéséről, és a területen üzemelő gépkocsi cseréjéhez az érintett többi településsel közösen bizonyos összeggel hozzájárulna. Ezeknek a feltételeknek a teljesítésére azonban a hivatal szerint nincs mód, hiszen nem áll rendelkezésre megfelelő pénzösszeg, s ilyen tétel a költségvetésben sem szerepel. Hogy a kikötéseket mindezek ellenére elfogadják-e, annak eldöntésére a közszolgáltató négy teljes napot adott. Az egyházasdengelegi önkormányzat végül is úgy döntött, nem él az ajánlattal, s egy magánszeméllyel kötött szerződést, aki 15%-kal olcsóbban szállítja el a szemetet. O. T.
