Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. JÚNIUS 22., SZOMBAT Csak rosszabb ne lenne! MÉRLEGEN A SZÍNHÁZI SZEZON Schütz Ila és Koncz Gábor az elmúlt évadban gyakori vendégek voltak Salgótarjánban Fotó: R. Tóth S. A tavalyihoz hasonlóan, az 1990/91-es színházi évad is „két félidős” volt Salgótarjánban. Azaz a József Attila Művelődési Központ külön-külön bérletsorozatot hirdetett meg az őszi, illetve a tavaszi időszakra. Az elv — mely szerint néhány hónap programja jobban belátható, átfogható mind a szerződő felek, mind a nézők számára — nem rossz. Sajnos azonban a gyakorlat nem igazolta vissza a rövid távú tervezés feltételezett előnyeit. Ebben kizárólag a vidéki vendégszereplést vállaló, majd ilyenolyan hivatkozással lemondó társulatok a ludasak. Nem okozott persze kisebb gondot az időpontok gyakori cseréje sem. Talán kevesebb volt az olyan előadás, amelyik a meghirdetett időben került színre. Még szerencse, hogy — tanulva az előző évek tapasztalataiból általában csak hónaphoz kötve propagálják a műsorokat. A kényszerű módosulások következtében így is többször előfordult, hogy egymásra torlódtak az előadások, máskor meg hetekig színházi program nélkül volt a város. A színházaknak való kiszolgáltatottságot látványosan bizonyítja a tartalmi gerincnek ígérkező darabok viszontagságos sorsa. Őszről tavaszra került (volna) a nagy érdeklődéssel várt Pendregon legenda feldolgozás -— Bencsik Imre Úri ember jó kriptából című alkotása —, Ibsen Nórája, de akkor is elmaradt. Ugyancsak nem sikerült Salgótarjánba hozni Zemlényi Zoltán—Mészöly Gábor Hoppárézimi című— különleges fogantatású és témájú — darabját. Az ezek helyett, illetve bérleten kívül „besorolt” művek közül Bródy Sándor A tanítónő és Illyés Gyula A kegyenc — már-már klasszikusnak számító — drámája, valamint Görgey Gábor Ko- mámasszony, hol a stukker? című groteszkje képviselt komoly értéket. Az előbbi kettőt a József-vá12. rész Nézzük most a szívvonal alakját. A villa alakú szívvonal a legkedvezőbb jel. Úgy férfinál, mint nőnél: a szívnemesség, nagylelkűség, hűség jelvénye. Az ilyen jelű férfiak csak egyetlenegyszer szeretnek életükben. Ez a szerelem nem alkuszik, nem tétovázik, nem okoskodik: olyan szilárd, mint a vallás. Sohasem múlik el, és mindvégig haljandó a nő segítségére lenni, még a késő öregségben is. Ezek a férfiak, ha szerelmüket nem érhetik el. agglegények maradnak. Nőknél ugyancsak életbevágó jelentősége van a szívvonal villájának. Ugyancsak egyszer szeretnek, mint az Azrák. Bármily távol, bármily messzire távozott el a szeretett férfi: sohasem felejtik. De szerelmük hűséges marad a halott szerelemmel is. Ezek a nők mindvégig szeretik a férfiakat, akiket tömlöcbe zártak, akik háborúban fogságba estek, akik messzi idegen országokba kivándoroltak, akik valamely véletlen folytán eltűntek. A hűség, a nemfelejtés az ő hitük. Meghalnának, ha örök szerelmükben megingatni akarná őket valaki. Nyugodt lehet az a férfi, aki a messzi tengereket járja, és a csillagos égboltozat alatt hazagondol, neje nem felejti el őt, kedvese visszavárja. A vándorlók felhős országutain a nők szemei reménykedve követik a férfiak lépteit. A szívvonalról lefelé hajló rosi — időközben Budapesti Kamaraszínházzá vált — társulat mutatta be: megbízható, korrekt szakmai szinten. Élményszerű előadást produkált a Madách Kamara a Görgey-darabbal, főként a kitűnő szereposztás — Koncz Gábor, Lőte Attila, Szered- nyei Béla és mások — révén. Ugyancsak e kategóriába sorolható az Egri Gárdonyi Géza Színház La Mancha lovagja című musical előadása, elsősorban a színpad- raállítás igényessége következtében. Az összes többi előadás a köny- nyed szórakoztatás jegyében szerveződött. Érdekes, hogy a Madách Kamara két olasz művet — Nino Manfredi—Nino Marini Könnyű erkölcsök és Darib Fo- France Rame Nyitott házasság című komédiáját — is „elhozott” a nógrádi megyeszékhelyre. Mindkettő szellemes sztorira épült és mindkettőt kiváló humoristaként számontartott színészek — élükön Schütz Ilával és Hau- mann Péterrel — vitték sikerre. Az összhatás miatt volt jó a Budapesti Kamaraszínházi Charley nénje. Önmaga nívójához képest viszont haloványabbnak tetszett az egriek „Szabin nőkje”. A „fuKrúdy Gyula ágacskák a szokásos magyarázat szerint testvéreinket, rokonainkat jelentik. Ezek a láncok, keresztek csalódásokat jegyeznek atyánkfiáiban. A férfiak kezén itt vannak a bosszúállás vonalai is. Kemény, határozott alakú kezeken féljünk a bosszú vonalaitól. Ha a szívvonal a mutatóujj és a hüvelyk között találkozik a fej- és életvonallal: jelentősége borzasztó. A meggyilkoltak kezén találtak ilyen jelet. Gonosz ösztönök, bűnös hajlamok mutatkoznak a szív- és fejvo- nal érintkezésében. A középső ujj alatt kezdődő szív vonal erőszakos szerelmeskedés képe. Ha ugyanitt megszakad a szívvonal; korai halált mutat. Az alattomos, hízelkedő kétszínű hűtlen jellemek tenyerén a szívvonal a fejvonal közelében húzódik. Végére hagyjuk a boldog emberek szívvonalát. „Ha a szívvonalról egy ágacska a mutatóujj alatti dombra megy, egy másik ágacska pedig a mutatóujj és a középső ujj közé: családi boldogság”. Halak jegyében születetteknél a szerelemvonal sápadtsága: önszerelmet, nemegyszer termétottak még” csoportba illeszthető a Budapesti Kamaraszínház Naf- talin előadása és a közelmúltban —évadzáró programként—látott Örökké . veled című Maguham darab egy alkalmi társulat — Bajor Imre, Fehér Anna, Pécsi Ildikó, Tahi Tóth László és mások — színrevitelében. A szezon leggyengébb — hakniszerű — előadását a kecskeméti Katona József Színház művészeiből verbuvált „csapat” produkálta a Paprikáscsirke című zenés tákolmánnyal. Legtöbbször — négy alkalommal — tehát a Budapesti kamaraszínházjárt itt, alig marad mögötte a Madách Kamara három előadással. Ezen kívül az egri, a kecskeméti és a „vegyes” társulat tartott előadást. Ez összesen öt „alakulat”, kettővel kevesebb mint tavaly. Különösen fájó a szblnoki Szigligeti Színház véglegesnek tetsző elmaradása. A bemutatott darabok száma viszont éppúgy tizenegy volt mint a korábbi évadban. Hasonló az arány a tavalyihoz a komoly és a vidám eseteket tekintve is. Mint mindennek, ennek is több oldala van. A közönségigény — no és a bevételi terv — szetellenes szerelmi hajlandóságot jegyez. A „görög szerelem” gyakori az ily nők életében. Szapphó tenyerén volt e jel. Bö- köly jegyében; a szívvonal erőteljessége hosszú, megelégedett, csendes családi életet is jegyez. Általában, akik a téli hónapban születtek: inkább bízhatnak a szívvonal jóslatában, mint a Szent Iván napján világrajöttek. Útonjáróknál a szívvonal fejlettsége szép s/crencsél jelez nők körül. Az ilyen embernek egyszerre több női ismerőse is lehet, aki szerelemmel gondol rá. Férjes asszony szerelme miatt sok gyötrelme lesz. De a szőke nők viszont őmiatta gyötrődnek. Óvakodjon egy vereshajútól, aki elvágja szívvonalát. A fejvonal Ez a legkomolyabb vonal a tenyéren. Jelentősége legtöbbször a jellemre, az úgynevezett férfias karakterre vonatkozik. Nőknél a legfontosabb bizonyíték. A fejvonal közvetlenül a szív„szentesíti” a gondűző, helyenként „limonádéjellegű” darabokat, a színházi kultúra terjesztésének szükséglete viszont megkívánná, hogy több rangos produkcióban legyen része az ilyesfajta kiadásokra még mindig áldozni kész és képes publikumnak. Nem lenne teljes a számvetés, ha nem szólnánk a Balassi Pódium, illetve Pódium című előadássorozatokról, valamint a Thá- lia mosolya diákszínpadi programokról. Sőt, volt irodalmi vonatkozása a Négy évszak című zenés esteknek is. Az igazán nagyvonalú választék keretében jeles művészek sora — a már említetteken kívül Balázs Péter, Bács Ferenc, Hacser Józsa, Hegedűs D. Géza, Moór Marianne stb. — fordult meg Salgótarjánban. Az 1990/91-es szezon feltétlenül jobb volt a megelőzőnél a reklám, a propaganda szempontjából. hisz a nézőkhöz lényegesen több információ jutott el mind a bemutatókról, mind azok elmaradásának, átprogramozásának okairól. Ez kamatozott is a közönség elfogadható létszámában. Jó lenne kevesebbet visszaélni türelmükkel és pénzükkel! A függöny legördültével a figyelem — legalábbis a kulisszák mögött — már az új évadra irányul. Látva a színházak és a fogadó intézmény bizonytalan financiális helyzetét, nem könnyű megítélni a kilátásokat. Ahol van állandó társulat, ott annak fenntartása, működtetése, ahol meg nincs, ott a rentábilis, megfizethető, kelendő, de mégsem talmi, értéktelen műsor biztosítása okoz gondot. Ráadásul e két dolog szorosan összefügg, s nincs kizárva, hogy éppen ebben az egymásrautaltságban lehet bizakodni. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy egyhamar nem lesz Salgótarjánnak olyan gazdag színházi programja, minta most zárult — kritikával is illetett — szezonban volt. dr. Csongrády Béla vonal alatt fut, majdnem mindig párhuzamosan, miután előbb a mutató- és hüvelykujj között egyesült az életvonallal. Jelez: tiszta ítélőképességet, ha egyenes és hosszú. Öreg bíráknak, államférfiaknak tenyerén igen mély ez a vonal. De látható uzsorások, pénzzel kereskedők tenyerén, amikor is csaknem a tenyér széléig ér. Ilyenkor nagyfokú kapzsiság, sőt undok fösvénységjelvénye. Költők kezén a fejvonal a csuklóvonal felé hajlik. Idealistát, tisztalelkű, ártatlan szívű embert lehet sejteni az ilyen fejvonal mögött. A nők bizonyosan rabszolgájukra akadnak e férfiakban, akiket hazugságaikkal könnyen félrevezethetnek; de jaj annak a nőnek, aki túlságosan visszaél az idealista férfiak hiszékenységével. Csúf, keserű kiábrándulás jön a rajongás nyomán. Nők kezén.a fejvonal gyakran a csuklóvonalig ér. Babonát, álomlátást, misztikusságot jelent ilyenkor e vonal. Az ilyen nők hisznek álmaikban, és fanatikusan ragaszkodnak a babonához. Sohase mernek beleszeretni abba a férfiba, akivel pénteki napon ismerkednek meg. Legjobb nem bolygatni hitükben e nőket, bűbájosságuk gyakran tragikusan hat környezetükre. Ha ilyen nő álmában ablakokat látott, nem mer elmozdulni hazulról, fél az időváltozástól. (Folytatjuk) A kéz könyve Tenyérjóslások A keserves huszas évek és a jelen Az 1920-as évek elején, közepén, vesztett háború, a Tanács- köztársaság bukása után, s talán az 1929. évi világgazdasági válság előjeleként immár megyénkben is sorra jelentkeztek az egyre nyomasztóbbá váló gazdasági nehézségek. Az akkor érvényes fizetőeszköz, a korona értékének csökkenése, a sorozatos munkáselbocsátások, az egyre nehezebbé váló megélhetési viszonyok főképp a munkások számára jelentettek a nélkülözésen túl létbizonytalanságot. # Nyomor, nyomor... A munkanélkülivé válás réme, a csekély bérek, a salgótarjáni tisztiorvos által észlelt — és leírt — magas gyermekhalandóság, a tüdőgümőkór, alkoholizálás, az egészségtelen lakások nem csak az ipari munkások helyzetére jellemzőek. Az elszegényedés, az alamizsnákon élés, az ingyenkonyhai ebédek (egy adagra 10 filléres ráfordítással), a közszolgálati alkalmazottakat is sújtották, de talán ennél is nyomorúságosabb viszonyok közt élt Salgótarján lakosságának zöme. 1926 elején még a korona volt a forgalomban. Hogy a kétségbeejtő helyzeten könnyítsen, Salgótarján képviselő-testülete — megyei jóváhagyással — és a Népjóléti Minisztérium által engedélyezve — több milliárd forintos kölcsönt vett fel nyomorenyhítő akció céljára. A nyomor azonban csak nem enyhült. Förster Kálmán polgármester 1928. november 14- én többek között ezt írta az alispánnak: „Jelentem, hogy Salgótarján bányász és gyári munkásságának körében az általános gazdasági pangás és az ezzel összefüggő egyéb körülmények következtében az alsóbb néposztály nyomora olyan szembeötlő, hogy szükségét láttam, miképp már korábban is, úgynevezett szükségmunka szerzése útján a szegény néposztályt kereseti alkalomhoz juttassam...” Prostituáltak Szociális nyomorúság mellett nem voltak mentesek ezek az évek az erkölcsi nyomorúságtól sem. Részbeni közegészségügyi vonatkozásai miatt szükséges volt a társadalom számkivetettjeinek életét szabályozó, a prostituáltakról szóló rendelet is. Balassagyarmat városi közgyűlése hozott ilyet 1926-ban. A prostituált rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állt, s ha nemi betegséget észlelt, köteles volt azt azonnal jelenteni. Csak a városszéleken, vagy mellékutcákban lakhatott, templommal, iskolával, közhivatalokkal egy utcában nem; kivételes esetekben esetleg ezektől háromszáz méterre. Lakásváltozását 24 órán belül jelentenie kellett. Ha az utcában egyetlen személy is kifogást emelt ottlakása ellen, a rendőrség azonnal eltávolította. Látogatót csak a találkahelyen (nyilvánosházban) fogadhatott, lakásán csak külön engedéllyel. Albérlőt nem tarthatott, női szolgálót is csak negyven éven felülit. Az akkor 16 ezer lakosú Salgótarján város hasonló szabályrendeletet hozott. A rendőrkapitányság vezetője itt a Kis, Menház, Somlyó, Salgó, Kővár, Karancs és Bányász utcákban engedte meg 16 prostituált letelepedését. Kísért a múlt Hallgatom a rádiót, olvasom a lapokat, nézem a televíziót, és igencsak elszomorodom... Gyárak, üzemek megszűnése, növekvő munkanélküliség, forintleértékelés. Elszabadult árak, infláció, tömegek létbizonytalansága. Ingyenkonyhák, felhívások, alapítványok, gyűjtés itthon el nem végezhető műtétek külföldön történő elvégeztetéséhez. Kamatadó, lyukas szociális háló, megannyi rossz hír. Eközben viták a parlamentben a hatalom kérdéséről, választási ígéretek be nem tartásáról. A lottóban közben százmilliós összegek halmozódnak, a televízióban a napokban fejeződött be a percek alatt ezer-tízezer forintokat „kereső” kéjnőkről készült filmsorozat. A huszas éveket és mindennapjainkat is megélve, látva, hallva, tudva a század első két évtizedében született sorsverte korosztály ma is élő tagjai közül sokakban felvetődhet a gondolat: Mennyi a hasonlóság! Van-e új a Nap alatt? Vagy kísért a múlt? H.Z. Képzőművészek a zenéért Salgótarján és a megye 12 képzőművészének alkotása a zsűriértéktől szerényebb áron megvásárolható a József Attila Művelődési Központ belső klubjában, június végéig. Akik a művekből vásárolnak, azok a befizetett összeggel a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekart támogatják! DÍSZTÁVIRAT
