Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

1991. JÚNIUS 22., SZOMBAT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE unrnzz] 5 Képviselő-testületi ülésszak Salgótarján. Június 24-én hét­tőn 14 órára összehívták az önkor­mányzati testület ülését. Napiren­den szerepel az önkormányzat és szerveinek szervezeti és működé­si szabályzata. Javaslatot tárgyal­nak meg a városban bevezetésre kerülő helyi adóról szóló önkor­mányzati rendeletekről. Az ülés­szak második napján július l-én hétfőn 14 órakor meghallgatják a városi televízió helyzetéről szóló beszámolót, valamint a kábeltele­víziós-rendszer további működte­tésének lehetőségével foglalkozó előterjesztést. Szó lesz az önkor­mányzat nemzetközi kapcsolatai­ról is. Várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd dr. Lipták Ferenc ren­dőrkapitány tájékoztatóját a város közbiztonsági helyzetéről. A na­pirendtárgyaláshoz meghívták dr. Rafael Károly megyei rendőrfő­kapitányt. Az ülésszak második napján vitatja meg a képviselő­testület az Ingatlankezelő és Szol­gáltató Vállalat átszervezésére vonatkozó elképzelést. Javaslat hangzik el a „Salgótarjánért" ala­pítvány létrehozására. Módosít­ják és kiegészítik a tanácsi rendel­kezésű lakások és telkek elosztá­sáról, a lakásokkal való gazdálko­dásról és a lakásigények társadal­mi elbírálásáról szóló — már ed­dig is többször módosított — ren­deletet. Az egyebekben iskolai­gazgatók kinevezéséről, a Petőfi Sándor Általános Iskola névvál­toztatásáról lesz szó. Napirendre kerül a pedagógusok nyelvi átkép­zésének, finanszírozása. Tájékoz­tató hangzik el a középfokú be­iskolázás helyzetéről, az iskolák részéről felmerült pótigényekről. Végezetül javaslat hangzik el a Karancs—Medves természetvé­delmi terület és Salgói vár alapít­vány támogatására. Az ülésszak nyilvános. Lakástüz és huzavona — Tessék elképzelni, még ta­valyjúliusban megégett a házunk de úgy, hogy lakhatatlan — pana­szolja a kazári Nagy Károlyné. — A polgármesteri hivatalban akkor megígérték, hogy segítenek, ke­resnek nekünk egy másikat. Talál- tak is, de nem a faluban, hanem Székvölgyön, ami azért nem felel meg, mert az élettársamnak onnan nagyon körülményes lenne lejárni Gyula-rakodóra dolgozni! Utána azt mondták, lesz ház Mizserfán! Dehát azóta sincs! Lyukas a tető, a bútor szinte mindig nedves. Mire kiszáradna, ismét elered az eső — hangzik a további sirám, s azt sem hallgatja el Nagyné, hogy a huzavonát megelégelve egyszer mérgében behurcolkodott egy üres szolgála­ti lakásba Kazáron. Persze ott sem maradhatott, így visszaköltözött a romos, tönkrement sajátjába. Hogy mi lesz velük ezután, nem tudja, de azt érzi, hogy már nem szívesen látott vendég a hivatal­ban. — Akár már most is kiköltöz­hetnének Székvölgyre, ha nem lenne kifogásuk az ingázás ellen — mondja dr. Domonkos Imre, Kazár polgármestere, s felsorolja az összes többi lehetőséget, me­lyeket Nagyéknak eddig kínáltak: — Mátraszelén is szerettünk volna venni nekik egy házat, de a tulajdonos talált egy neki megfe­lelőbb vevőt. Javasoltuk, vegye­nek fel kedvezményes hitelt, erre egy másfélét igényeltek, vagyis már nem hitelképesek. Megadtuk az engedélyt a felújításra, de a mai napig sem kezdtek hozzá, ellen­ben azt szeretnék, hogy adjunk nekik lakást. Megértem őket emberileg, de ez nem áll módunk­ban. Hajók az értesüléseink, az épü­let rendbehozatala mintegy 150 ezer forintba kerülne, annyi vi­szont nincs ennek a két ember­nek... — Ha maguk csinálnák, bizto­san olcsóbban megúsznák — mondja erre a polgármester, s hozzáteszi: természetesen nem zártuk le ezt az ügyet, tovább ke­ressük a megoldást. Nem titok, hogy megpróbálunk tetőt keríteni a fejük fölé Mizserfán. Ennek si­kere viszont kétséges. Amennyi­ben kedvező eredményre jutunk, a költözésre akkor is csak ősszel kerülhet sor. (Mihalik) ÖT VÁLLALAT ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG C 1 Hivatalos adatok szerint a megyék közül az első fél évben dobogós helyet — második — vívtunk ki magunknak a gyors ütemben növe­kedő munkanélküliséggel. Vajon a soron következő fél évben meg­tartjuk-e eddig kivívott „előkelő helyünket”, netán egyet lépünk felfelé, vagy... A Nógrád Volánnál beindult szervezetkorszerűsítés eredmé­nyeként az 1990. december 31-i létszám 1991. május végére 236 fővel csökkent. E mögött nem­csak a vállalat részéről történő fel­mondások húzódnak meg. A moz­gás, az új vállalkozási forma, a haszonbérleti szerződés beveze­tésével indult el. A legfrissebb adatok szerint 51 tefu, 21 pótko­csi, 4 rakodógép talált új gazdára a vállalkozók között. Ezzel egyidő- ben új kft.-k is létrejöttek, ame­lyek hetven főt foglalkoztatnak: a vállalat dolgozóiból verbuválód­tak, és az új gazdasági formában tevékenykedők munkáját segítik —, elsősorban fuvarvállalással, valamint a szükséges adminiszt­rációs munkák elvégzésével. A második fél évben, az áru- szállítás után, a karbantartóknál és az alkalmazottaknál kerül sor az újabb karcsúsításra, mintegy 200—250 fővel. Az előbbiek kö­zül nem mindegyikük válik mun­ka nélkülivé, mert az újabb kft.-k létrehozásával hetven, hetvenöt főnek teremtenek kenyérkereseti lehetőséget. * A Salgótarjáni Öblös­üveggyárban a vállalat vezetősé­ge az első öt hónapban 11 dolgo­zónak mondott fgl átszervezés, létszámleépítés illetve alkalmat­lanság címén. A nyugdíj korhatárt elért dolgozók távozása mellett a gyár vezetése élt a kedvezményes létszámcsökkentés lehetőségé­vel. Korkedvezményes nyugdí­jaztatással 65-en váltak meg a gyártól. Ebben a kedvezményben azok részesültek, akiknek egy-két évük van hátra a rendes nyugdíjig, és helyüket nem kellett új dolgo­zókkal betölteni. A második fél évben a gyár ve­zetése a szakszervezeti bizottság­gal egyetértésben — továbbra sem kívánják növelni a munkanél­küliek táborát. Újabb és kifizető­dőbb megrendelésekkel szeretnék a folyamatos termelést fenntarta­ni. Mivel privatizáció előtt áll a kollektíva, nem tudni, hogy az új tulajdonostárs mennyiben osztja és fogadja el a jelenlegi gazdasági és szakszervezeti vezetés felfogá­sát és az ehhez igazodó gyakorla­tot. Az elbocsátás helyett pillanat­nyilag elsősorban bizonyos szám­ban fizikai dolgozókat vesznek fel, üveg- és bankafúvói beosztá­sokba. Ezen kívül egyes szakterü­leteken szívesen fogadnak képzett szakembereket. * A piaci igények erőteljes visz- szaesése miatt, az első fél évben jelentősen csökkent a fizikai dol­gozók száma az ötvözetgyárban. Az eltávozott 63 főből 30-an kor­kedvezményes nyugdíjban része­sültek. Többen korengedményes nyugdíjjal köszöntek el munka­társaiktól. A távozók listáján sze­repel még a rendes nyugdíjazás, a kilépés. Ä fizikai állomány erőtel­jes karcsúsodásával egyidejűleg a szellemi dolgozók létszáma 12 százalékkal csökkent. Mivel a gyár piaci pozíciója továbbra sem biztat jó kilátásokkal, a jelenlegi termelés pedig nem bírja el a meglévő szellemi — alkalmazotti létszámot, ezért a gyár vezetése kénytelen lesz csaknem újabb tíz fővel mérsékelni létszámát. * Megrendeléshiány miatt az első fél évben 50 dolgozó vette át a munkakönyvét a Vegyépszer Rt. salgótarjáni gyárában. A máso­dik fél évre olyannyira lecsökkent a partnerek kívánsága, hogy csu­pán egyik napról a másikra tudják ellátni majd munkával a dolgozó­kat. Jelenleg a létszám harminc százalékának az év végéig van folyamatos megbízása. A fenn­maradó 70 százalék csak július végéig ismeri tennivalóit, eddig érezheti magát viszonylagos biz­tonságban. Az újabb megbízások elnyerését szolgáló, és elküldött árajánlatokra való reagálás és a folyamatban lévő tárgyalások eddig nem sok jóval biztattak és biztatnak. A gyár vezetői foglalkoznak a részmunkaidő bevezetésével. Erre valószínű már a jövő hónap­ban sor kerül a műszaki és alkal­mazotti állományban, az elvég­zendő feladatok függvényében. * A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár az első fél évben megközelítőleg annyi létszámmal oldotta meg termelési—gazdál­kodási feladatait, mint az azt megelőző fél évben. A rendelke­zésre álló kapacitás egy részénél túlterheltség következett be, az öntödében viszont még tudtak volna különböző megbízásoknak eleget tenni. Összességében a gyár folyamatosan oldotta meg termelési feladatait. A kollektívának a második fél évre is jelentős exportfeladatai vannak. Ezért a vezetés konkrétan nem foglalkozik létszámleépítés­sel. A július 1-vel bevezetésre kerülő profitcenter gazdálkodási forma viszont arra kényszeríti az ottani vezetőket, hogy az eddigi­nél jobban gazdálkodjanak a lét­számmal. Vagyis számolni kell átcsoportosításokkal, némi lét­számmérsékléssel . Venesz Károly Táboroznak a nagycsaládosok gyermekei Miközben a szülők a hatvan fokos melegben a kemence felett izzadnak vagy a csiszolókorongok felett gör­nyednek, gyermekeik felhőtlenül pi­hennek, strandolnak a salgótarjáni gyermektáborban. Az Öblösüveggyár vezetése és a szakszervezeti bizottság idén már a ki­lencedik alkalommal — tíz napos tábo­rozást szervezett a nagycsaládos gyári dolgozók gyermekeinek. A harmincöt apróságra a Kossuth Művelődési Ház dolgozói vigyáznak, s hasznos programokat szerveznek ré­szükre. A Gyermekekért Alapítványtól sikeres pályázattal a kulturális foglal­kozások eszközeire és a legnehezebb anyagi helyzetben lévő gyermekek támogatására hozzájárulást kaptak. A táborozok szabad levegőn, kelle­mes körülmények között töltik idejü­ket. Játszanak, vetélkednek, agyagoz- nak, festenek, sorra látogatják a város­ban lévő múzeumokat. A gyári busz elviszi őket egri városnézésre és bo­gácsi fürdőzésre is. Kút­lezárások takarékosság­ból A salgótarjáni Tározó úton (Ferenc-telep) két közkút műkö­dött eddig, s az egyiket nemrégen lezárták. Az érintett családok közül ez azokat érinti kellemetle­nül. akiknek a házában nincs víz­ellátó berendezés. Úgy hírlik, idő­vel a másik közkút is az előző sor­sára jut — panaszolták az ott la­kók. Miért vonják ki a használat alól ezeket — kérdeztük Borbás Csabától, a megyei víz- és csator­namű üzemmérnökségének he­lyettes vezetőjétől, aki a követke­ző választ adta: — Takarékossági intézkedésre történt a lezárás. A város önkor­mányzata ugyanis olyan tetemes vízdíjat fizet egy évre, hogy azt mindenképpen csökkenteni kí­vánja. mivel nincs elegendő fede­zete erre. S igaz a hír, miszerint idővel a másik közkút sem lesz használható ugyanezen okok miatt. Fiatal, barátságos, kedves, mosolygós és orvos: Dr. Mester Mária Karancslapujtő körzeti or­vosa és a „Karancs" Mgtsz üzem­orvosa. Gimnazista korában hatá­rozta el, hogy orvos lesz, annak el­lenére, hogy a családban még a nők is műszakiak. Férje ellenben fogorvos. Öt és fél éves a kislá­nyuk. — A legjobbkor jött — fogad —, mert már hosszú idő óta ez az első estém, hogy itthon lehetek. Hangulatos szobában kínál hellyel. — Mintegy háromezer ember él körzetemben. Leggyakoribbak a légúti és mozgásszervi, reumati­kus megbetegedések. Sajnos egy­re gyakoribbak a daganatos meg­betegedések is. Később elmeséli egy átlagos napját: — Hat, fél hét között kelek. Mostanában megreggelizem, ko­rábban ez elmaradt, s néha egy egész nap nem jutott az evésre időm. Hetente kétszer fél 8-tól 9-ig a Karancs téeszben az üzem­orvosi teendőket látom el. Heten­te egyszer van tanácsadás, ekkor csecsemőket, kisdedeket vizsgá­lok. szűrök és védőoltással látom el őket. Ezután a körzeti orvosi rendelőben dolgozom, s mire vég­zek, délután négy óra. Ha délelőt­tös vagyok, akkor délután, ha dél- utános, akkor délelőtt megyek ki a fekvőbetegekhez hívásokra. Ilyenkor néha este hat órára vég­zek a munkával. Ehhez jön még a A doktornő receptje Több szeretetet egymás iránt központi ügyelet. A múlt hónap­ban például 112 óra. Mint értelmi­ségi, szeretnék az emberek gon­dolkodására, életmódjára hatni. Ezt a célt szolgálta, hogy a min­dennapi munkán kívül vezettem egy testsúlycsökkentő kurzust. A „Kezdj el élni”! programban tar­tottam egészségügyi előadásokat. Elsősegélynyújtókat is képeztem és a helyes életmódra oktattam embereket. Sajnálom, hogy kevés időm marad az ilyen tevékenysé­gekre. — Mi az a többlet, amit öntől kaphat a beteg? — Érdekel a természetgyó­gyászat, sok esetben ilyen termé­szetű tanácsot is adok. Törekszem a helyes étkezési szokásokra, a helyes életmód alapelveire bátorí­tani az embereket. Különösen a testmozgást propagálom. Ha rossz tartású gyereket látok, felhí­vom rá a szülők figyelmét és ta­nácsot adok nekik. Áz óvónőkkel együtt felfigyelünk a gerincferdü- léses, lúdtalpas gyerekekre is. Ha az adott helyzet megengedi, igyekszem a betegeket felvidíta­ni, megnevettetni. Meghallgatom a beteget a kevés idő ellenére is, mert sokszor erre nagyobb szük­ség van, mint a gyógyszerre... Mikuláskor egy nagy tábla édes­séget teszünk az asztalra, és min­den gyermeket, aki a rendelőben megfordul, megkínálunk. így old­juk a bennük lévő feszültséget. Sokszor a kisgyerek megmutatja a kisautóját, azt megcsodálom, megnézegetem,. és csak azután látok munkához. —Hogyan látja a körzeti orvosi intézmény jövőjét? — Várom az új társadalombiz­tosítási törvényt. Akkor talán nem egy sablon, hanem a végzett mun­ka alapján fizetik az orvost. A családorvoslás talán majd előtér­be kerül. Ma a klinikusokat tekin­tik igazán az orvostársadalom vezető rétegének, a körzeti orvo­sok a perifériára szorultak. Az új rendszerben a szakterület is visz- szanyeri tekintélyét. Dolgoztam kórházban sok osztályon szakmai gyakorlatom idején, de úgy ér­zem, hogy én körzeti orvos szeret­nék lenni. Munkája rendkívül változatos. Felöleli az egész medicinát, és az újszülöttől a százévesig mindenki hozzá tartozik. Ezért is kell széles látókörűnek lennie. — Milyen receptet írna fel az olvasóknak? — Jó egészséget, jó hangulatot és nagyon sok türelmet egymás­hoz és a változásokhoz. Több sze­retetet egymás iránt. Schaffer István Salgótarján és környéke Tiszta vizet a bölcsődékbe! Salgótarján. A jó minőségű ivóvíz alapvető emberi szükség­let. Különösen fontos ez a fejlő­désben lévő gyerekek, legfőkép­pen a csecsemők számára. Erre való tekintettel a szakemberek a város bölcsődéiben víztisztító be­rendezéseket szerelnek. Az ötlet dr. Ulveczki Erzsébet gyermek- gyógyásztól és dr. Bercsényi La­jos önkormányzati képviselőtől származik. Lényege, hogy a böl­csődékben CLearbrok CT 100-as víztisztító filtert építenek be, amely teljes egészében kiszűri a vízben található legkisebb szeny- nyeződést is. A szerelési munká­kat a városháza műszaki osztálya és az AQUF1LTER Kft. végzi. Alapítvány óvodai célokra Kazár. Alapítvány létrehozását kezdeményezték a helyi óvoda dolgozói, elképzelésüket az ön- kormányzati képviselő-testület is támogatja. Az alapítvány pénzét óvodai kiscsoport indítására, nyelv-, illetve zenei oktatásra for­dítanák. Dorogra utazik a bányászkórus Szombaton bányászénekkarok kétnapos országos találkozója lesz Dorogon. A minden évben már hagyományos zenei sereg­szemlén Nógrád megyét a salgó­tarjáni bányász munkás énekkar képviseli. A 32 fős énekkart Fehér Miklós karmester vezeti. Ez az első nagy erőpróbája a kórusnak mióta január I óta újra ideális körülmények között próbálhatnak Salgótarjánban az MSZMP Rá­kóczi úti helyiségében. Száz adagot főzhetnek Mátraszele. Befejeződött az óvodakonyha bővítése, felszere­lése a községben, s ezzel a szociá­lis étkeztetést a helyi önkormány­zat veszi kézbe. Eddig ugyanis a mizserfai szociális otthonból hoz­ták az ebédet a szelei időseknek. A századagos konyhát a hónap vé­gén helyezik üzembe. Cserkészcsapa­tok alakulnak Salgótarján. Június 24-én dé­lután öt órai kezdettel a salgótarjá­ni városháza ötödik emelet 518-as szobájában megbeszélést tartanak a salgótarjáni és a környékbeli falvakban megalakítandó cser­készcsapatok ügyében. A meg­beszélésre várják a régi cserkésze­ket, hogy tapasztalataikkal segít­sék az új csapatok megalakulását. Nem akadt jelentkező Karancskeszi. A helyi kultúr- ház működtetése évente 1,3 millió forintjába kerül az önkormány­zatnak, ezért nemrégiben a pol­gármesteri hivatal hasznosításra meghirdette. A meglévő kulturá­lis tevékenység megtartása mel­lett kívánták bérbe adni, azonban a felhívásra nem akadt jelentkező. A kultúrház további sorsáról a képviselő-testület a közeljövőben tárgyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom