Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
8 [znjjnn MOZAIK 1991. JÚNIUS 1„ SZOMBAT BgB HUNGÁRIA FBBIZTOSÍTÓ^ Döntsön Ön... O t évvel ezelőtt, amikor 1986-ban megszűnt az állam biztosítási monopóliuma, amelyet a régi állami biztosítón keresztül gyakorolt, kevesen gondolták, hogy napjainkra 10 biztosító harcol majd a „biztosító világ” újrafelosztásáért. Arról van szó elsősorban, hiszen a biztosítottak vagy legalábbis a biztosíthatók köre nem változott, így legfeljebb az újabb és újabb szolgáltatásokkal lehet versenyezni. A „világ” újrafelosztása? Két biztosítási ágazatban egész biztosan erről van szó. Mint köztudott, az első nagy felezéskor” az új Állami Biztosítónál maradtak a lakásbiztosítások, míg a Hungária Biztosító Rt. az autóbiztosítás gazdája, s a kötelező felelősségbiztosítás kizárólagos kezelője lett. A lakásbiztosítások ügyében már két éve megkezdődött a verseny, a felelősségbiztosításért most indulnak harcba a biztosítók. Jelenleg a magyar biztosítási piacon 10 magyar és nemzetközi, illetve csak külföldi tőkével alapított biztosító- társaság működik. Közülük hat úgy döntött: beszáll a kötelező felelősségbiztosítási piacba. — Ennyire jó üzlet a kötelező felelősségbiztosítás? Kérdezem Szilágyi Lászlót, a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatóját. — Nézze, a biztosítás kockázatot is magában rejtő üzleti vállalkozás. Egy valóságos piacon, valóságos versenyben nyilvánvaló, hogy egyetlen biztosító sem kíván kedvezőtlen üzletet kötni. Persze, az üzlet minősége ez esetben mindig a díjtételeken és a feltételrendszeren múlik. Tehát a biztosítási díjakat és a feltételeket a piacnak kell kialakítania. Ma Magyarországon senki sem tudja megmondani, hogy a meghirdetett díjtételekkel milyen üzlet lesz a kötelező felelősségbiztosítás. — Furcsa, hogy ezt a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatójától halljuk, hiszen ha valakinek lehetett tapasztalata a kötelező felelősségbiztosítás nyereségességéről, az éppen a kizárólagos joggal rendelkező Hungária Biztosító. — Sokan jóindulatúan félreértik ezt a „múltat”, s vannak egy páran, akik ebből talán némi rosszindulattal tőkét kívánnak kovácsolni. De hát ez is a versenyhez tartozik. A korábbi „rendszer” idején a Hungária Biztosító a kifizetett károk mértékét kapta meg a benzin árában lévő ,,díj”-ból és a költségvetési kiegészítésből. Ezt fejelte meg egy fejlesztést nem segítő költséghányad. Hogy milyen díjtételek mellett kifizetődő a kötelező felelősségbiztosítás, az talán az év végére már sejthető, s talán ezért is az állam által csupán fél évre meghatározott a mindenkire kötelező díj. — Térjünk vissza a harcra, vagy fogalmazzunk finomabban: a kötelező felelősségbiztosítás kapcsán pár hete megkezdődött versenyre, a Hungária Biztosító, mintha önmagához képest visszafogottabban folytatná propagandáját. — Örülök, hogy ezt mások is észrevették. E visszafogottság most része részvénytársaságunk filozófiájának, és a versenyben betöltött pozíciónk megítélésének is. Úgy véljük, hogy miután hosszú évekig mi voltunk a gazdái a kötelező felelősségbiztosításnak, szolgáltatásainkkal, azok minőségével megismerkedhetett az autós közvélemény. — Azért jócskán akadtak haragosok, panaszosok is. A mikor több millió szerződésről és szerződésbeli vállalások teljesítéséről van szó, bár nyilvánvalóan mindenki a hibátlanságra törekszik, előfordulnak hibák. Sokéves tapasztalatunk, hogy a felelősségbiztosítás területén egy százalék alatt volt a reklamációs ügyek száma. — Véleményük szerint, milyen arányban csökken az önöknél kötött kötelező felelősségbiztosítások száma? — Számításaink és várakozásaink szerint közel 50 százalékkal. — Ez meglehetősen soknak tűnik. — Mi nem tartjuk annak. Közel hárommillió személyautó, tehergépkocsi, autóbusz biztosításának „felosztásáról” van szó, s nyilvánvaló, hogy a versenytársaink, a másik öt biztosító igyekszik most beinduló új biztosítási szolgáltatást úgy szervezni és úgy propagálni, hogy azok valamiféle szolgáltatási többletet, újabb minőséget ígérjenek és ha lehet, teljesítsenek. — És önök? — Hadd térjek vissza itt az ön által említett visszafogottságra. A mi szolgáltatásaink propagandája eddig végzett munkánk, s tulajdonképpen talán furcsának találja: de a tervezett 50 százalékos csökkenés is. — Ezt, hogy érti? — Úgy, hogy míg a prognózisok szerint a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos ügyfeleink száma felére csökken, mi az e területen dolgozó létszámot, a szakemberek számát nem csökkentjük, s ez már maga egyfajta reális ígéret, felgyorsul a munkánk, s változatlan, — hitem szerint — jó körülmények között gyorsabb lesz az ügyintézés. Természetesen jól tudjuk, hogy bár jelenleg az országban a felelősségbiztosítás területén mi rendelkezünk talán a legnagyobb hálózattal és a legnagyobb szakismerettel, mindkettőt bővítenünk kell. Elképzeléseink szerint a már jelenleg is velünk szerződésben levő több száz autójavító műhely számát növelni fogjuk, s az optimális célunk pedig az, M HUNGÁRIA rSBIZTOSlTÖ. hogy minden velünk szerződő autós lakóhelye vagy munkahelye közelében találjon olyan szervizt, ahol szakszerűen, gyorsan intézik a biztosítás „papírügyeit” a javítások mellett. — Visszatérve a most elkezdődött versenyre. Önök meglehetősen egyszerű utat választottak: minden Casco- biztosítottuknak elküldték a kötelező felelősségbiztosítási díjhoz a csekket. — Azért az ügy nem ilyen egyszerű. Ezt természetesen mi is igénybe vesszük a Hungária Biztosító Rt. szolgáltatásainak .propagálásához. A csekk? Úgy gondoltuk, hogy a velünk évek óta kapcsolatban álló autós elég érett és bölcs ahhoz, hogy döntsön, velünk marad. Igaz, az ön által említett csekk mellett egy levelet is talál, amelyben szolgáltatásainkról és terveinkről tájékoztatjuk. Természetesen a főállású ügynökeinken kívül több ezer megbízottunk — köztük egyetemisták, főiskolások — kese- rik fel a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket, hogy felajánljuk további együttműködésünket. Célunk az, hogy minél több családnak és vállalatnak legyünk a biztosítója. — Úgy tűnik, a Hungária Biztosító Rt. éppen múltjából adódóan ekönyökkel indult ebben a versenyben. ■ ■ Ö rülök, hogy így fogalmaz, hiszen ha rosz- szul dolgoztunk volna, akkor ez a múlt hátrányokat jelentene számunkra. ROBOTGITAROS HONGKONG.Robotgitáros szórakoztatja a közönséget a 150 európai, amerikai es ázsiai cég részvételével megrendezett kiállításon. A japán csodazenész nem áll egyedül, mert a zenekarban együtt játszik egy szaxofonossal és egy dobossal, „akik” szintén — robotok. Mi is reménykedhetünk? Moszkvába is betört a „magyar kaszinó”? Esztergomi alapítvány — A zöld városért A Zöld Városért elnevezéssel alapítványt jegyeztek be Esztergomban, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy megakadályozzák a környezetszennyezést, növeljék a település vonzerejét. Az ötletet az első francia zöld várostól, Besancontól vették át; ebben a kisvárosban a lakosság, az üzemek és intézmények hasonló alapítvánnyal átlagon felüli eredményeket érnek el a környezetvédelemben. Nemrégiben a Fidesz országos irodája franciaországi tanulmányutat szervezett — pályázat alapján — az önkormányzatokban dolgozó szakemberek részére. (Ilyen módon tanulmányozhatták Esztergom képviselői, lokálpatriótái is Besanconban. hogy milyen eszközökkel és hatásfokkal védik a lakosság környezetét. Az esztergomi Zöld Város Alapítvány teljesen nyitott, bárki csatlakozhat hozzá adománnyal és szaktudásának felajánlásával is. Pártoktól függetlenül működik. Feladata a többi között az, hogy felkutassa és nyilvánosságra hozza a környezet-' károsító problémákat és javaslatot tegyen azok megoldására. A tervek között szerepel például a szelektív hulladékgyűjtés, az egyes újra felhasználható hulladékok összegyűjtésének megszervezése is. Tanulmányt készítenek a környezetkímélő energiaforrások felhasználására. Alapvető törekvésük az ifjúság oktatása, hogy a fiatalok is óvják és védjék lakóhelyük rendjét, tisztaságát. A Zöld Város Alapítvány céljairól tájékoztatták Paskai László bíborost, prímást, esztergomi érseket, aki támogatásáról biztosította a példaértékűnek ígérkező kezdeményezést. (MTI) Magyarország is reménykedhet? Bár a világgazdaságban még nem ért véget az átmeneti lejtmenet, júliustól fellendülés várható a nemzetközi üzleti életben. Ez a végeredménye annak az 57 országban, összesen 500 menedzser és vállalkozó körében végzett felmérésnek, amelyet a müncheni Nemzetközi Kutatóintézet (IFO) készített. A várva várt fellendüléshez, mint kiderült, a beruházók igencsak számítanak a kelet-európai országokban kínálkozó üzleti lehetőségekre, amelyek a nyugat-európai partnereket középtávon jelentős megrendelésekkel kecsegtetik. Mindeme remények ellenére a keleteurópai országok mostani gazdasági helyzetét a müncheni intézet rossznak értékeli. Azért a javulás esélyeit is megpendíti. A következő 12 hónapra Lengyelországot említi az első helyen a térség országai között. A startra a tanulmány szerint csak a második fél év kezdetéig kell várni és azután remélhető a lassú fellendülés. Lényeges, nagy beruházásokkal a menedzserek azonban csak 1992 közepétől számolnak. A Nobel-díjas Lawrence R. Klein, a leghíresebb ökono- metrikus, vagyis matematikai statisztikai módszerekre épülő prognózismo- dell szellemi atyja főként azért derűlátó. mert úgy véli. az előreláthatólag 1997-ig tartó konjunktúra akár erősebb is lehet, mint az, ami annak idején, 1982 utolsó negyedévében kezdődött. Ebben szerinte a most alacsonyabb inflációs küszöbnek is szerepe lesz. A konjunkturális helyzetet értékelve, a legjobb osztályzatokat Európában, Ausztriaés az NSZK kapta. Őket Portugália, Hollandiags Svájc követik, míg a tekintélyes Nagy-Britannia és Svédország most lemaradtak. A mezőny végén Görögország és Finnország kullog. A müncheni intézet szerint. Észak- Amerika —, bár a gazdaságot ott most a visszaesés jellemzi — érezhető fellendüléssel számolhat, az exportnövekedés és a jelenlegi kamatpolitika jótékony hatására. Az ázsiai térségben a mezőny élén most is Japán, Szingapúr, Malajzia és Indonézia áll. (Ferenczy—EUROPRESS) A „magyar kaszinó” megérkezett a Szovjetunióba. A moszkvai Mezsdunarodnaja Szálloda előtt lehorgonyzód az Alexander Block nevű folyami gőzös, melynek fedélzetén júniustól—dollárért — megpezsdül az élet a rulettasztal körül. A „Casino Austria” — Magyar- országról kiindulva— 10 év alatt meghódította szinte az összes volt szocialista országot, s így jutott végül a Szovjetunióba is. Az osztrákok részesedése a szovjet üzletben 60 százalék, a maradék 40 százalék egy szovjet—szingapúri vegyes vállalat tulajdonában van. A cég első fecskéje 1981-tjén a budapesti „Hilton” Szálloda játékterme volt, — ezért nevezik nem hivatalosan „magyar kaszinónak”, —ahol akkor még kizárólag külföldiek játszhattak, nyugatnémet márkáért. Az alapítás nemrégiben megünnepelt 10. évfordulóján Leo Wallner vezér- igazgató 70 milliós bevétellel büszkélkedhetett, melynek nagy része a magyar állam zsebébe vándorolt. Az MTI értesülései szerint, a japán Toyota cég üzletházat kíván építeni Budapesten, s ennek érdekében már jelentkeztek is a Főpol - gármesteri Hivatalban. Az általuk kiszemelt, az Üllői és a Baross utca között fekvő Kálvin téri telekhez, azonban csak az Állami A csehek első kaszinója 1988- ban Karlovy Varyban nyílt, a császári fenségek egykori tornatermében. Azóta már majd fél tucat városban gurulnak az elefántcsont golyók Csehszlovákia kaszinóiban. A lengyelek sem akartak lemaradni: 1989-ben Krakkóban, később további négy városban nyitottak játéktermet, legutóbb idén pünkösdkor Gdanskban. Közben megalakult a román— osztrák Casino-társaság, és Bulgária is érdeklődik az üzlet iránt. A volt NDK — erről tudósít most a Die Welt — Honecker idején még ellenállt a csábításnak, Modrow miniszter elnöksége alatt viszont már megszületett a játéktörvény. A döntés kaszinók létesítésére vonatkozóan Németországban egyébként a tartományok kezében van, ezért az új tartományokban is készülnek már e fontos rendelkezések. A sachsen- anhalti tartományi gyűlés már tárgyalja is az erre vonatkozó törvénytervezetet. (Ferenczy—EUROPRESS) Biztosító, a IX. kerületi önkormányzat és a Fővárosi önkormányzat megegyezése, telekcseréje után juthatna hozzá a Toyota cég. A cserében ugyanis érintett még a Ráday utca 6., valamint a Múzeum utca és az Üllői utca közötti üres telek. TOYOTAkészülődés
