Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-06 / 131. szám

n't'Vrjwi HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. JUNIUS 6., CSÜTÖRTÖK Kérdőjelek Dollárt érő tanácsok? (Ferenczy—EUROPRESS) Jó hangulatú tárgyalások tapasztalataival ám jelentő­sebb fejlesztési segélyek ígérete nélkül ért véget az amerikai alelnök budapesti látogatása. Csökkent volna a lelke­sedés? Elmúlt volna a nem­rég még tetőző érdeklődés a „reformok élvonalában” haladó Magyarország iránt? Szerencsére nem erről van szó. Közép- és Kelet-Euró- pa és benne Magyarország ma is magára vonja a wa­shingtoni diplomácia figyel­mét. Emelt összegű dollárinjek- ciók, újfajta Marshall-terv? Ilyen szuper-segélycsoma­gokról szó sem esett a Quayle-vizit során. Az Egye­sült Államok — ez mind világosabb — inkább konk­rét programokat pártol: az energiarendszer-korsze­rűsítés. menedzserképzés, környezetvédelmi tanács­adás, magánberuházások és oktatási reform. Ezekre az óceánon túl is könnyebben rábólintanak. Nem lenne itt az ideje megérteni, hogy ezek jelen­tik az igazi hosszú távú tá­mogatást, s nem az egyszer­egyszer szivárgó miniók? Néha a tanácsok is érhet­nek annyit, mint a dollárok — tanácsok nélkül. Szegő Gábor Tájékoztató a társadalombiztosítási reform koncepciójáról (Folytatás az 1. oldalról) vőjéről. Bevezetőben utalt rá, hogy a társadalmi, gaz­dasági kényszerhelyzet által kiváltott társadalombiztosí­tási reformkoncepció május végén elkészült, s az Ország- gyűlésre vár, hogy napirend­re tűzze, s elfogadja. A miniszteri biztos hang­súlyozottan emelte ki, hogy a társadalombiztosítás régi struktúrája tarthatatlan to­vább, hiszen ez a járulékok további növekedésével jár­na. A feladatokat már lehe­tetlen megoldani, az egycsa­tornás finanszírozással, ugyanakkor mind súlyosabb tehertételeket ró ránk a de­mográfiai helyzet, a nyug­díjasok számának növekedé­se — mondta indoklásul. A társadalombiztosítási koncepció megalkotásáról elmondta, hogy sok külföl­di tapasztalatot használtak fel a munkák során, ámde egyetlen működő rendszert sem lehetett átvenni sehon­nan, mint, ahogyan nem te­hették ezt a tarifarendszerrel sem. A társadalombiztosítás szisztémáját nekünk ma­gunknak kellett megalkot­nunk, a mi körülményeink és lehetőségeink számbavé­telével. Ezt nem is lehetett másként tenni, hiszen egy társadalombiztosítási rend­szer mindig a nemzetgazda­ság függvénye. A társadalombiztosítás új koncepciójában a biztosítási elvet próbálták érvényesíte­ni, s noha — ahogyan a mi­niszteri biztos mondta — házánkban elveszett a finan­ciális szemlélet, s nincs költ­ségérzékenység, ezt megke­rülni nem lehet. Végezetül elmondta, hogy országosan nincs még egyet­értés a teendőkben, belső ellentétek is akadályozzák a munkát. Ehhez egyes sajtó­orgánumok, újságírók is hozzájárulnak tájékozatlan, és szakmailag kifogásolható írásaikkal. Dr. Botos József államtit­kár, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője aki megyebeli látogatásának ré­szeként találkozott az újság­írókkal, lényegében nem is szigorúan vett tájékoztatót tartott, hanem — kissé el­lenpontozva a miniszteri biz­tos ismertetését — összefog­lalta és a saját véleményé­vel kiegészítette Mikola Ist­ván által elmondottakat. Az államtitkár szerint a társadalombiztosításnak nem 1s annyira a Népjóléti Mi­nisztériummal vannak nézet- eltérései a koncepcióval kap­csolatban, mint inkább a pénzügyi kormányzattal. Vé­leménye szerint a pénzügyi kormányzat úgy akarja meg­reformálni a társadalombiz­tosítást, hogy az ne kerül­jön pénzébe a költségvetés­nek. Ezzel kapcsolatban em­lített pozitívumként külföl­di példákat, ahol a kormány­zat reálisabban támogatja a társadalombiztosítást, mint nálunk. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy nagyobb áldozatvállalásra lesz szük­ség az állampolgárok részé­ről is. Szemléletes példá­val erősítette meg állítását, hivatkozva a salgótarjáni bányamúzeumban tett láto­gatására, ahol megszemlélte egyebek között a bányatárs- ládát, is, ami a hazai bá- nyászság önsegélyző készsé­gének korai felismerését iga­zolja. Az ismertetőket követően az újságírók kérdésére vála­szolt dr. Botos József. Mun­katársunk három kérdést in­tézett az államtitkárhoz. Az interjút holnapi számunkban közöljük. — p. a. — Herczeg János is felszólalt az Országgyűlés szerdai munkanapján (MTI) Pető Iván, SZDSZ- frakcióvezető napirend előt­ti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés plená­ris ülése. A politikus nehez­ményezte, hogy a televízió nem közvetíti az Ország­gyűlés szerdai munkanapját, de még videofelvétel sem készül a Parlament belső tv-láncán. Szabad György házelnök arról tájékoztatta a képviselőket. hogy bár ősszel a tárgyalások megsza­kadtak a Magyar Televízió­val, ő folyamatos kontak­tusban van annak vezetői­vel. A tv delegációja szerdán délután Bányai Gábor inten­dáns vezetésével folytatni kívánja a megkezdett meg­beszéléseket a Parlament vezető tisztségviselőivel, hogy tisztázzák a közvetítés­sel kapcsolatos problémákat. Elmondta azt is, hogy a rádió jelen van az ülésen és közvetíti az elhangzottakat. Ezután az elnök bejelentette, hogy az ügyrendi bizottság és az alkotmányügyi bizott­ság javaslatára a jövő hét­főn kezdődő ülés tárgysoro­zatára felkerül a kárpótlás­ról szóló törvényjavaslat. E bejelentés után folytató­dott az immáron harmadik hete tartó általános vita az egyházi ingatlanok sorsát rendező törvényjavaslatról. Éles polémia alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Előb­biek sorozatban adtak hangot értetlenségüknek ami­att, hogy a törvénytervezet szellemével, törekvéseivel minden honatya deklaráltan egyetért, ám az ellenzékiek különböző kifogásokkal igye­keznek megtorpedózni a tör­vény elfogadását. Az ellen­zék részéről leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény nem tisztázza az állam és az egyház viszonyát, pontosab­ban e kapcsolatrendszerben esetenként meghatározó sze­repet kapna az állam, s ez a napi életben az elmúlt év­tizedekben tapasztaltaikhoz hasonló anomáliákat okozna. A legélesebb bírálatot az SZDSZ-es Szigethy István fejtette ki. Szerinte a terve­zet alkalmatlan a megvita­tásra, alkotmányellenes vol­ta miatt — ez volt az al­kotmányügyi bizottság állás­pontja is — nem lehet rész­letes vitára bocsátani. Mivel kétharmados törvényről van szó, „ígéretet tett arra”, hogy ha az önkormányzato­kat érintő problémák ügyé­ben nem sikerül kompro- m.isszufnot kötni — ebből a tervezetből nem lesz tör­vény. Hasonló szellemben szólt Tamás Gácpá*r Miklós (SZDSZ), aki szerint az ál­lam és az egyház szétvá- lasztása nem szükségszerű, de ha ezt nem teszi meg a törvényhozó'. ekkor az ál­lamnak vállalnia kell az ebből adódó következmé­nyeket. Nagy vihart kavartak és több „kétperces” felszóla­lást váltottak ki Giczy György (KDNP) szavai. Az SZDSZ és a Fidesz képvi­selőit azzal vádolta, hogy szívesen adnak koncepció­kat, csak ingatlanokat nem. Arra is figyelmeztetett, hogy ha valaki keresztény kur­zust „kiabál” akkor ne csodálkozzon, ha válaszolnak neki. Giczy György „új frontot” is nyitott a vitában azzal, hogy az ellenzék „egyenlősí- tő” szándékát bírálva határo­zottan kiállt az egyházak dif­ferenciált megközelítése mel­lett. Szerinte a történelmi egyházaknak kultúrateremtő erejüknél fogva, a magyar­sághoz fűződő régi kapcsola­tuk miatt elsőbbségük kell, hogy legyen az új egyházak­kal szemben. A vita során számos konk­rét javaslat is megfogalma­zódott, így például Herczeg János (KDNP) Nógrád me­gyei képviselő szerint kisebb földingatlanokat, 30—40—50 hektáros birtokokat is visz- sza kellene adni az egyhá­zaknak. Horváth József, (MDF) külön törvényben javasolta rendezni azoknak az egyházaknak a helyzetét, amelyeknek korábban nem volt tulajdonuk, így a mosta­ni jogszabály nem javítja működésüket. Hajdú Zoltán (SZDSZ) szerint hiba lenne összefonódást teremteni az egyházak működése és a költségvetés között, ehelyett lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az egyházaknak nyújtott adományok értéke levonható legyen az adóalap­ból, illetőleg a befizetett sze­mélyi jövedelemadó néhány százalékának felhasználásá­ról maga az állampolgár dönthessen. A felszólalások egy-egy megfogalmazása azonnali re­agálást váltott ki a padso­rokból, s az elnöklő Szűrös Mátyásnak többször a csen­gő megszólaltatásával kel­lett fenntartania a tanácsko­zás rendjét. Ez történt, ami­kor Gadó György (SZDSZ) valamilyen összefüggésben az 1919 utáni magyarorszá­gi társadalmi rendszert em­lítette, s az ellenforradalmi jelzőt használta. A kérdésről külön vita bontakozott ki, amelyet Dénes János (füg­getlen) érzelmektől telített felszólalása után Szűrös Má­tyás azzal zárt le: talán nem volna most célszerű Horthy Miklós, személyének, a nevé­vel fémjelzett korszak' ér­tékelésének a megvitatása. Az Országgyűlés az esti órákban fejezte be ülését. A parlamenti munka bizott­ságokban folyik tovább.1 Afgán gép bombázott Moszkva. (Reuter) — Ä szovjet külügyminisztérium szerdai közleménye szerint az afgán kormányerők egy repülőgépe bombázott előző nap reggel egy határmenti szovjet falut, abban a hi- szemben, hogy a felkelők egy táborát támadja. A köz­lemény szerint a kabuli kormány hivatalosan elné­zést kért az incidensért, amelyben a tadzsik falu négy lakosa életét vesztette. A minisztériumi közlemény szerint az afgán kormány tragikus tévedésnek minő­sítette az esetet, s Nadzsi- bullah elnök személyesen Mihail Gorbacsov államfő­nek ajánlotta fel. hogy az afgán fél kártérítést fizet az áldozatok családjainak s helyrehozza az okozott anyagi kárt. A szovjet tör­vényhozásban több képvi­selő is magyarázatot köve­telt Dmitrij Jazov védelmi minisztertől arra. hogy az afgán gép miképpen tudott akadálytalanul átrepülni a határon. Egy rossz szellem halála (MTI) Akinek halálhírét keltik, sokáig él — ez a mondás igaz volt Csiang Csingre, a néhai Mao Ce- tung özvegyére is. A véres kulturális forradalom volt irányítójáról börtönévei alatt már többször híre kelt, hogy bevégezte földi útját — ám eddig mindig hamisnak bi­zonyult a hír. Most azon­ban hivatalosan is megerő­sítést nyert, hogy a kiderít­hetetlen korú, ám nyolcvan év körüli hölgy valóban ön­gyilkos lett. Ne a munkavállalók fizessenek! A III. vállalkozási konferencia Pécsett (MTI). Módosítsák a fog­lalkoztatási törvényt, a mun­kavállalókat mentesítsék a 0,5 százalékos szolidaritási be­fizetés alól — hangsúlyozta több szakszervezeti szövet­séggel egyeztetett vélemé­nyét a Munkástanácsok Or­szágos Szövetségének képvi­selője az Érdekegyeztető Ta­nács munkaerő-piaci bizott- ______________!______________ s ágának szerdai ülésén. Ne a bruttó keresetek szerinti 1,5 százalékos munkáltatói és a 0,5 százalékos munkaválla­lói befizetések jelentsék a munkanélküliek ellátását biztosító Szolidaritási Alap bevételét — hanem a költ­ségvetés vállalja magára ezt a kiadást — mondotta. (MTI) A magyar vállalko­zási struktúra, az Európá­hoz való felzárkózás kulcs­kérdése, ezért fejlesztése stratégiai fontosságú — ál­lapították meg Pécsett, a szerdán megnyitott III. vál­lalkozási konferencián. A kormány gazdasági program­jának a vállalkozásokat érin­tő elemeiről tartott előadá­sában Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára leszö­gezte: az egyik legfontosabb cél a magánszektor erősíté­se, a növekedésre még a re­cesszió körülményei közt is képes vállalkozások támoga­tása. valamint újak létre­hozása a privatizáció révén. A bürokratikus kötöttségek' tői mentesülő gazdasági kör­nyezet ideálját követve azon­ban nem szabad megfeled" kezni a verseny- és szektor­semlegességről, azaz hosz- szabb távra tekintve tart­hatatlan, hogy a magánvál­lalkozás az állami vállal­kozás nyereségadójának csupán a felét fizesse, vagy hogy az illegális lehetősége­ket kihasználva ne is adóz­zon. A helyettes államtitkai azt is kifejtette, hogy a két- három éven belül remélhe­tőleg konvertibilissé váló forint nyitja majd meg a vállalkozók előtt a szabad beszerzés valódi lehetősé­gét. Uj mezőgazdasági biztosító (MTI). A szükséges enge­délyek beszerzését követően valószínűleg még ez év őszén új mezőgazdasági biztosító kezdi meg működését ha­zánkban — jelentették be szerdán a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) és a belga Általános Paraszt Szövetség biztosítójának (ABB) képviselői a Béke Szállóban, ahol az új biztosí­tótársaság alapításáról szó­ló szándéknyilatkozatot ír­ták alá. Az új biztosítótársa­ság Argosz néven működik majd. Lebukott a bankókészítő és a megrendelő „fi kormány vérszemet kopott** Biztonságban vannak (MTI) Biztonságban van­nak az Algériában tartózko­dó magyar állampolgárok — közölte az MTI telefonon feltett kérdésére Horváth Tamás, hazánk algériai nagy­követe, néhány órával az ostromállapot kihirdetését követően. Elmondta, nogy összesen 151 hivatalos kikül­dött, illetve családtagjai tar­tózkodnak Algériában, nagy többségük a fővárosban, Al­gírban. Arra a kérdésre, hogy felkészültek-e a ma­gyarok evakuálására, a nagy­követ azt mondta, hogy je­len pillanatban nem indo­kolt ilyen intézkedést tenni, de ha a magyar állampolgá­rok biztonságát veszély fe­nyegetné, akkor megteszik a szükséges intézkedéseket. Jugoszláv állampolgár megbízásából egy tatabányai betéti társaság Tatán üzeme­lő fénymásoló berendezésén hamisították, sokszorosítot­ták a közelmúltban forga­lomba hozott t hamis ötezer forintosokat és 1000 schillin­geseket. A hamis bankjegyek készítőjét — a bt. vezetőjét, — és a megrendelőt 'letartóz­tatta a Győr-Moson­Sopron Megyei Rendőr­főkapitányság. A nyo­mozást néhány nap leforgá­sa alatt Győrből, Budapest­ről, Mosonmagyaróvárról és Pápáról érkezett állampolgá­ri bejelentések nyomán ren­delték el. A vizsgálat kézde- tén három, fénymásolási el­járással készült 5000 forintos és 7 darab hamis 1000 schil­linges került a rendőrség bir­tokába. Küllemük alapján joggal feltételezték, hogy azonos személy ugyanazzal a géppel sokszorosíthatta a magyar és az osztrák fizető- eszközöket. A bankók ugyan­is egyformán fényesek, si­ma felületűek, a valódiaknál vastagabbak, mivel két ol­dalukat külön-külön fény­másolták, majd ezt követően ragasztották össze. összesen 750 ívet fénymá­soltak, ez azt jelenti, hogy ugyanennyi hamis pénz ké­szülhetett. 710 bankjegyet még keres a rendőrség, mi­vel mostanáig 40 hamis ban­kót foglalt le, a magyar és az osztrák pénzen kívül 100 dollárost, régi és új 100 már­kást, 5 fontost és 1000 cseh koronást, továbbá 10 literes benzinjegyet. Az utóbbiak valódi példányaival Cseh­szlovákiában lehet tankolni. (Folytatás az 1. oldalról) rendelkezését, akárcsak a társadalmi megbékélést. Fennáll az a veszély, hogy a visszaigénylések után egészségtelenül nagy arányt fog élvezni az egyház az is­kolák és az oktatási intéz­mények területén. Ha a tervezetben megfogalmazott - reprivatizáciá megtörténik, a katolikus egyház egyértel­műen előnybe kerül a töb­bi felekezeti el szemben. Az MSZP „Van más meg­oldás” elnevezéssel készítet­te el csomagtervét a témá'- ról, melyet a parlamentbe, az általános vita lezárása előtt nyújtanak be. Jánosi György szerint, a • kormány a nagy vihart ka­vart kárpótlási törvény után vérszemet kapott, amit ez a törvénytervezet is igazol. Ebben nincsen felső határa a visszaigénylésnek, nincsen jogvesztő hatályú bejelentési határidő és nincsen használatbavételi kötelezett­ség sem. A törvénytervezet korántsem zárja ki egy ke­resztény kurzus beindulását hazánkban. Az MSZP alelnöke, abban az esetben, ha mégis a kormány törvénytervezetét fogadják el a hona.rák. va­lószínűnek tartja, hogy ez a törvény is az Alkotmány­bíróságon köt/ki, hiszen az alkotmányban rögzített jogok megsértésére ad lehetőséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom