Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-06 / 131. szám
1991. JÚNIUS 6-, CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Meg sem született, de haldoklik... (Folytatás az 1. oldalról) — Egyszerű: a Bükki Nemzeti Park helyi megbízottja nem engedi. Pedig én itt tartom az erdészet lovait is, és vállalnám a tatarozást. Márton úr viszont nemet mondott minden felújítási munkára. A ló nem illik a környezetbe? — Egyedül vágott bele a lovasiskola létrehozásába. Vannak-e azóta támogatói? — A Medves Hotel vezetése, a Somosi Fogadó vezetője, a tarjáni önkormányzat irányítói mind fantáziát látnak a vállalkozásomban, de úgy tűnik a nemzeti parkkal szemben ez kevés... — Mire alapozza ezt? — Többek között arra, hogy Márton úr, a BNP helyi megbízottja kijelentette, hogy a ló nem illik ebbe a környezetbe! És az ő szava a mérvadó ebben az esetben. Ezek után nézzük a dokumentumokat. Kondor End re, az Ipolyvidóki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója ez év április 17-én azt írta Fülöp Sándornak, hogy hozzájárul az istálló, és az építmények megvá'ár’á- sához, ehhez azonban szükség van az egri erdőíelügye- lőség és a Bükki Nemzeti Park engedélyére !s. Április 11-én Széli József csoportvezető írta alá azt a levelet a polgármesteri hivatal nevében, amely támogatja Fülöp Sándort a lovasiskola létrehozásában. Szabó Ferenc, a salgótarjáni erdészet vezetője is hozzájárult a terület rendezéséhez. És a leveleket még lehetne tovább idézni. Engedélyek után jöhetnek a tervek Márton Ferenc, a Bükki Nemzeti Park Nógrád megyei irodájának vezetője: — Én azt nem mondtam, hogy a ló nem illik a környezetbe. Én csak az istállót kifogásoltam! Annak tatarozásához nem járulok hozzá, annak helyén egy újat kell építeni. Amint annak tervei elkészültek, és azt véleményeztetésre hozzánk is beadják, semmi akadálya annak, hogy egy környezetbe illő épületben, annak környékén egy lovasiskola működjön. Amint Fü- löp Sándor megkapja az erdőgazdaságtól, mint jogi személytől, illetve az ingatlankezelőtől a szükséges engedélyeket, mi átvizsgáljuk a terveket, és indulhat az építkezés. Pereskedés, huzavona, hercehurca. Sajnos, ez a jellemző az önmagukat még mindig pallosjoggal bíró hatóságnak képzelő hivatalokra. Nem kellene már túl lépni ezen? Mert mi a fontosabb? Megmutatom, hogy én vagyok valaki, vagy az, hogy vonzzuk az idegent Nógrád megyébe, Salgótarjánba, és idejét tartalmasán tölthesse itt ki. Vagy úgy távozzon, hogy na, itt is voltam, de minek? Sólymos László UkL-LAilü Klill Körzetszám: Kedves Olvasónk! Befejeztük Bótonyterenye, Mótramindszent, Nemti, Dorog- háza, Szuha, Mátranovák, Homokterenye és Jánosakna települések telefonelőfizetői névjegyzékének közlését. Az adatokat lapunk készen kapta. Olvasóink észrevételei alapján sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy a telefonelöfizetők megnevezése és a távbeszélőszámok némelyike pontatlan. Ezért és a fokozott érdeklődés miatt a listát, a helyesbítéseket figyelembe véve, pár hét múlva, az Új Nógrád ingyenes mellékleteként ismét megjelentetjük. Kérjük a névjegyzékben szereplőket, hogy helyesbítési, pontosítási igényüket mielőbb juttassák el szerkesztőségünkbe levélben (3100 Salgótarján, Postafiók: 96.), vagy telefonon: (32) 16-455. Fáradozásukat előre is köszönjük. Egyedül nem megy Beszedes szamok a gazdaságról Dr. Balogh Miklós neve legutóbb akkor szerepelt az Új Nógrád hasábjain, amikor lemondott önkormányzati mandátumáról. Ezúttal nem a politikust, hanem a közgazdász szakembert, a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetőjét faggatom közérzetéről : — Másfél éve kerültem szervezet élére s úgy érzem, sikerült beilleszkednem. Jól tudom hasznosítani korábbi ismereteimet, a speciális tudnivalókat pedig igyekeztem gyorsan elsajátítani. Sokat köszönhetek ennek a kollektívának, amely befogadott, mint „kívülről jöttét”. — Milyen igény van manapság — a megváltozott politikai rendszerben, az új irányítási szisztémában — a statisztikai hivatal szolgáltatásai, a számokból levonható következtetések iránt? — A mi tevékenységünk nagy részét az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás képezi. Munkánk fontos eleme azonban a gazdasági folyamatok elemzése is. Mind az általános tendenciákra, mind az egyes ágazatok helyzetére figyelmet fordítunk. Vizsgálataink döntő többségét saját elhatározásunkból kezdeményezzük és végezzük. Szeretnénk minél több megbízható információval szolgálni a helyi szerveknek a döntések megalapozott előkészítéséhez. Sajnos a — szerintünk — szükségesnél kisebb igényt tapasztalunk adatbázisunk, elernző kiadványaink iránt. — Mit mondanak az 1990- es esztendő, illetve az idei első negyedév számai a megye gazdaságáról? — Nem sok optimizmusra adnak okot. hisz a válság- jelenségek tovább erősödtek s fokozódott Nógrád lemaradása. A termelés visz- szaesése nagyobb, a bérnövekmény kisebb volt, mint az országos átlag. Ennek következtében az infláció itt súlyosabban hatott, mint az ország más térségeiben. Az ipar nyeresége például, amely 1989-ben egy milliárd forint volt, 90-re 155 millióra esett vissza. A veszteséges vállalatok száma viszont egy év alatt 16-ról 54-re nőtt. Az első negyedévben is folytatódott ez a kedvezőtlen tendencia. A kényszerű munkabeszüntetések is azt jelzik, hogy kicsi a rendelésállomány, sok a kiesés a KGST-piac beszűkülése illetve megszűnte miatt. A mezőgazdaság minden eddiginél rosszabb évet zárt 1990-ben. Ezt mutatja, hogy amíg 89-ben csak négy, az elmúlt esztendőben már tizenhét termelőszövetkezet volt veszteséges. S ezt nem is az aszály okozta elsősorban, hanem a feltételrendszer alakulása. Sok helyen ugyanis önállósult az úgynevezett alaptevékenységen kívüli ágazat, amely eddig a nyereséget biztosította. De a felvásárlás és a hitel kondíciói sem alakultak kedvezően. — Nyilván a foglalkoztatás területéről sem lehet rózsás képet festeni. — Nem bizony, hisz közel duplájára — 4146-ról 7500-ra — nőtt a munka- nélküliek száma. A munka- nélküli ráta — amely a munkanélküliek és az aktív keresőig arányát mutatja) — csak Szabolcs megyében rosszabb Nógrádnál. Miután a gazdálkodó egységek helyzete nem látszik javulni, nincs remény a munkanélküliek csökkenésére sem. Sőt, a privatizáció első lépcsője, valamint a nagy létszámú fiatal korosztály megjelenése is fokozza majd a munka- nélküliséget. — Semmi biztatót nem sugallnak tehát a hivatal tényei? — Két pozitív előjelű dolgot említhetek mindössze. Egyrészt harminc százalékkal növekedett az export, miközben a volt szocialista piac szinte teljesen bedugult. Kérdés az, hogy a megszerzett piaci pozíciókat — árat, minőséget, határidőket tekintve — sikerül-e megőrizni. Ugyancsak jónak értékelhető a külföldi tőke beáramlásának relatív- felgyorsulása. A kis szervezetek, a vállalkozások száma ugyan megsokszorozódott, de továbbra sincs igazán prosperáló húzóágazat. — Milyen terápiát javasol a beteg gazdaság gyógyítására? — Mindenképpen a szerkezetmódosítást, az átala* kulást. Ha pusztán a piac dönt, akkor csak azok a vállalatok maradnák meg, amelyek életképesek. Ez pedig tragikus lenne a foglalkoztatásra nézve. Az látszik, hogy saját erőből a megye képtelen kilábalni ebből a súlyos helyzetből. Ezért döntő fontosságúnak tartom a központi segítség sürgetését mindazok ‘ részéről. akiknek módjuk van ezt megtenni. Csongrády Béla „lói kell lakni!" Ez a mottója a NODISZ rendezvényének, amelyre június 7-én, 14 órakor kerül sor Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központ előtt. A fiatalok ily módon akarják felhívni a figyelmet az Országgyűlés elé tervezett „nemzeti lakáskoncepció" hiányosságaira. Számítógép a községházán Berkenye. Mercury típusú számítógép segítségével végzik a község polgármesteri hivatalában a beérkezett levelek archiválását, a testületig határozatok nyilvántartását, hogy ezzel is áttekinthetőbbé tegyék az adminisztrációs tevékenységet. Jótékonysági hangverseny Balassagyarmat. Jótékony- sági hangversenyt rendeznek június 9-én, 16 órától a sza- lézi templomban. Fellépnek az 1-es, a 3-as, és az 5-ös óvoda keresztény csoportjainak tagjai, a Rózsavölgyi művészeti csoport, valamint a Mátyás Levente által vezényelt Balassi, Bálint Gimnázium énekkara. A műsort Csábi István vezeti. Az adományokat a keresztény óvodai csoportok eszközeinek gyarapítására fordítják. Adomány az iskolának Bátonyterenye. A 3. számú általános iskola közérdekű kötelezettségvállalás címén nemrégiben nyitott számlájára (száma: MHB 370-97538-7313) befizették az első nagyobb összegű adományt, A Magyarországi Cigányok Igazság Szövetsége ugyanis harmincezer forintot ajánlott fel az iskolának. Szécsénkei magángazda Szalatnyai Ferenc 1966-ban kapta vissza földjét a szécsénkei termelőszövetkezettől. Azóta fia segítségével műveli a tizennégy holdas területet, melyen jelenleg is gazdálkodik. Felvételeink a község határában található Kecskeakó-dűlőben készültek, ahol az állatállománynak szükséges silókukoricát vetették.-Rigó Tibor képriportja-
