Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

8 iinnnnu MOZAIK V * 1991. JUNIUS 29., SZOMBAT SIRRABLOK KÉSZÜLHETTEK! A régészek tudják a legjobban, hogy az utóbbi néhány száz év nem kedvezett egy korábban jól fizető foglalkozásnak, a sírrab­lásnak. Nem volt érdemes ásni. Ki újíthat ezen a téren is? Termé­szetesen a japánok. Azazhogy egy japán, bizonyos Saito úr, aki úgy döntött, hogy amikor eljön érte a halál angyala, magával viszi a kincseit is: egy Van Gogh- és egy Renoir-festményt. A Daily Telegraph híre pánikba ejtette a művészettörténészeket. London­ban azt fontolgatják, hogy az emberi jogok bizottságának min­tájára létrehozzák a műtárgyak bizottságát is. A két kép ugyanis rendkívül nagy értékű. A Gachet doktor portréját száz esztendeje festette Van Gogh, és két hónapja vette meg Saito úr 82 és fél millió dollárért. Renoir Le Moulin de la Galette címen ismert képéért 78,1 milliót adott. így tehát elhunytá- val a családi bánatot sokszorosan felülmúlná a világ vesztesége, hiszen a 160 és fél millió dollárt is meghaladná a gyász, ha a képek elvesztését pénzben ki lehetne fejezni. Saito a májusi, New York-i árverésen vette a képeket. A brit lap azt is tudni véli, hogy részvényeket és telkeket adott el azért, hogy kifizethesse a vételá­rat. Tette mindezt bosszúból, azért, mert tíz éve, amikor a pa­pírgyára csődbe jutott, a bankok nyomására meg kellett válnia hí­res japán képgyűjteményétől. Amennyiben nem beszéli le őrült ötletéről az utolsó útjára szólító normális angyal, akkor valószínű, Saito úr sírja lesz a vi­lág legjobban őrzött nyughelye. Kerékpárral a piramisokig (AN) Az UNESCO támogatá­sával szervezett kerékpártúrát nyolc, 60—80 év közötti veterán orosz kerékpáros a Közel-Kelet és a szovjet kaukázusontúli terü­let országútjain. A kezdeménye­ző Georgij Kraszovszkij, a Pá­rizsban megjelenő Új Humaniz­mus című lap főszerkesztője. Kraszovszkij évek óta él Francia- országban, s több hasonló akciót szervezett. — Az útvonalat már 1990-ben összeállítottuk — mondja. Az öbölháború miatt azonban megta­gadták tőlünk az iraki vízumot, ezért tervünket meg kellett vál­toztatni. Először a kaukázusontú­li szovjet köztársaságokat keres­sük fel, Azerbajdzsánt, Örmény- országot, Grúziát, majd Török­országon Szírián, Líbián, Jordá­nián és Izraelen keresztül jutunk el Egyiptomba. Utunk végállo­mása Alexandria. Célunk az el­lenséges érzelmeket tápláló né­pek közelítése, a népek közötti együttműködés erősítése. Vala­mennyi városban, ahol fogadnak bennünket, egyperces néma tisz­telgéssel adózunk valamennyi háború minden áldozatának em­léke előtt. Tiltakozunk az értel­metlen fegyverkezés, valamint a környezet mindenfajta pusztítása ellen. Joggal kérdezhetik, miért ép­pen a kerékpárt választottuk? Az a számos túra, amit 20 év alatt Eu­rópában és Észak-Afrikában szer­veztem, arról győzött meg, hogy a kerékpáros akciók keltik fel leg­inkább a sajtó, a rádió és a televí­zió figyelmét, hogy ez a legjobb eszköz a közvélemény befolyáso­lására. Nem találtam jobb mód­szert, minthogy ismét nyeregbe szálljunk, és bejárjuk a Kaszpi- tenger partjaitól az egyiptomi pi­ramisokig vezető utat. Bízunk benne, hogy akciónk­kal hozzájárulunk az emberiség túléléséhez. A nemzetközi együttműködés jegyében szervezett kerékpártúra résztvevői Brigitte Bardot a vegetáriánus Fiatalsága a férfiaké volt, bölcsessége az állatoké (Ferenczy-EUROPRESS) „A fiatalságomat és a szépségemet a férfiaknak ajándékoztam. Böl­csességemet és tapasztalataimat az állatoknak adom” — mondta Brigitte Bardot a Springer Tudó­sítói Irodának (S AD) adott exklu­zív interjúban. Ő volt a világ legs­zebb és legérzékibb nője. Amikor barnára sült, hosszú lábai fölött derékig felgombolt szoknyában mambót táncolt a kis párizsi lány, a szemtelen csitri egy csapásra botrányos sztárrá vált. Roger Vadim egyetlen filmmel megal­kotta a 60-as évek szexszimbólu­mát. B. B. sugárzó életöröme, lát­szólagos gondtalansága egy egész nemzedéket elbűvölt. 18 éve azonban egyáltalán nem fil­mez, s bár állandóan ajánlatokkal ostromolják, az 56 éves sztár kije­lentette, soha többé nem áll felve­vőgép elé. Moziban sem járt 17 éve. Ha megnézi a tv-ben régi filmjeit, az az érzése támad, hogy a képer­nyőn valaki idegen szerepel. Szőke hajzuhatagába már ősz szálak vegyülnek, mindig barnára sült arcán mély ráncok. Fiatalos alakja ellenére B. B. öregebbnek hat, mint amerikai kolléganői, Shirley MacLaine vagy Jane Fon­da. Nyomot hagyott rajta az idő s szerelmi csalódásai. „Magá­nyomban gyakran sírok az élet kegyetlensége miatt. Mi lesz eb­ből a világból?” — írta röviddel ezelőtt Rene Kolldehoff berlini színésznek. Életét 17 éve az álla­toknak szenteli. „Ők segítettek nekem, hogy élhessek, én pedig segítek nekik, hogy túlélhessék a bajokat. Kell, hogy az embernek célja, szenvedélye legyen” — mondja B. B. Az általa létrehozott alapítványért, — melynek idő­közben 3000 tagja lett —, négy évvel ezelőtt elárvereztette az összes ékszerét és filmkarrierje emléktárgyait. Az egykori film­sztár még attól a három zafírral, gyémánttal és rubinnal kirakott gyűrűtől is megvált, melyeket harmadik férje, Gunter Sachs 1966. július 14-én megtartott es­küvőjükre ajándékozott neki. Menyasszonyi ruhája, melyet Roger Vadim filmrendezővel kötött házassága alkalmából vi­selt, szintén kalapács alá került. „Vidéken élek és kevéssel is beérem. Alig járok el hazulról, így nincs szükségem ruhatárra” — állítja Bardot, aki Vegetáriánus lett. „A kutyáim és macskáim egész napra elfoglaltságot adnak, hiszen enniük kell és szeretik, ha simogatják őket.” Képes naponta legalább egy órát a tűzhely mellett tölteni, hogy kedvenceinek húst, rizst és zöldséget főzzön. Amikor három angol szetterje, Macho, Milóu és Muulin születésnapját „ünnepel­te”, nagy csont formájú tortát sütötf nekik és 15 szál gyertyát gyújtott. Hasznos búvóhelyek Németországban mind több helyen hagynak a szántókon ke­zeletlen szegélyeket és sövé­nyeket, hogy ezeken a vegysze­rektől háborítatlan „érintetlen foltokon” a kártevők természe­tes ellenségei meg tudjanak húzódni. Cukorrépával végzett megfigyelésekben például azo­kon a táblákon, ahol csak pará­nyi kezeletlen területet hagytak meg, ott 14—18-szor nagyobb volt a levéltetű-fertőzöttség, mint olyan táblákon, ahol a te­rületnek 7,5 százalékát tette ki a kezeletlen szegélyek és sövé­nyek nagysága. Ezeknek kö­szönhetően a levéltetvek okozta fertőzöttség visszaszorult, így kevesebb rovarirtó szeres keze­lésre volt szükség — vegyszert takarítva meg, és a környezetet kímélve. Hofi figyel és véleményt mond (Ferenczy-EUROPRESS). A „Hofi” véleményt mond napi dolgainkról, bosszúságainkról és örömeinkről a maga sajátos, utá­nozhatatlan stílusában. — Sokszor megkérdezik, hon­nan veszem a témáimat. Nos, azoktól, akik az utcán jámak-kel- nek. Egyszerűen megkérdezem őket, s ők elmondják, mi tetszik nekik és mi nem. Az ő vélemé­nyük adja műsoraim mondaniva­lóját. Ha nem arról beszélek ott fenn, amiről hallani szeretnének, akkor a humorom nem több, mint íróasztal mellett kiagyalt humo- rocska. De ha ott lenn úgy vélik, hogy lám tudja a Hofi, miről be­szélünk egymás között, akkor ez már politikai kabaré. — Ki mellett áll a Hofi? —Mindig a kisember, mindig a melós mellett.-— A rendszerváltás jelenségeit is kritizálod? — Én még mindig várok vala­mit tőle. Nincs jogom nem elfo­gadni bármit is én legfeljebb véle­ményt formálok, de ehhez jogom van. Elég föllapozni az újságot, van belőle bőven. Az átlagembert nem érdekli a gyilkos politikai küzdelem. Nem kevés idő telt el a hatalom átvétele óta, végre tör­ténnie kellene valaminek, már rá kellene csodálkoznunk valamire. — Tehát újra a ringben és újra a régi módon öklözöl? — Soha nem tartoztam azok közé, akik a könnyebb megoldást választják. Most megint félreáll­hattam volna: beteg vagyok és kész. Kellemesen is eltölthetném az időt olvasással, zenehallgatás­sal, közben a nyugdíj meg havon­ta jön... Csakhogy ha előbbre akarunk jutni, nem adhatjuk fel. — Nem félsz egy második in­farktustól? — Félek. De ha nem folytatha­tom tovább, akkor minek éljek?! (széman) Madonna rendre kihúzza a gyufát (Ferenczy—EUROPRESS). „Tehetségtelen és modortalan” - ilyen és ennél jóval keményebb szavakkal illetik mostanában Madonnát, sokak kedvenc popsztárját. Cher, az amerikai rivális, még azt is hozzáfűzi, hogy szerinte Madonna „nem éppen” a sor elején állt, amikor a tehetséget osztogatták. Nem is szép, de mogorva. Sok idő kell még neki, amíg színésznőnek nevezheti magát”, hangzik a lesújtó véleméÜrjfc Cher szavai mögött bizonyára nemcsak a féltékenység rejlik, hiszen többé-kevésbé kiábrándító álláspontjával nincs egyedül. Olliver Stone rendezőt például az idegesíti, hogy Madonna egy­szerűen mindenhol ott van és minden lében két kanál, „ahelyett, hogy végre lemezt, vagy valami rendes filmet forgatna”. A 31 éves Madonna, aki haját szőkére festeti, és állítólag máj­foltja sem igazi, tudatosan Marylin Monroe hasonmása akar len­ni. Szerinte olyan csábosán néz ki, hogy „akár zsákot is húzhat magára, akkor sem veszt vonzerejéből”. A túlzott önbizalom mindenesetre már eddig is sok ellenséget szerzett neki. Kim Basinger, aki egyébként lemezfelvételre ké­szül, nem hagyja válasz nélkül, hogy-Madonna kritizálta őt. „Mielőtt szépségét sebésszel hozatja rendbe, nem ártana az agyát is helyrerakatni”, hangzik aZ epés jótanács. Madonnát még Michael Jackson sem kíméli. Szerinte ugyanis sokak eme bálványa úgy néz ki, mint egy „földöntúli lény — női ruhába bújtatva”. Ez ügyben — akárhogy is dúljon a sztárok között a háborúskodás—a végső szót alighanem úgyis a rajongók mondják ki... Szőlészeti, borászati múzeum Nagyrédén Cousteau tervei Cousteau kapitány, akitfilmjeiből, könyveiből Magyarországon is jól ismernek a Föld arcának tisztán tartására irányuló szándékáról, kör­nyezetvédő-kutató tevékenységéből, sziszifuszi harcához új szövetsége­seket keres. A Paris Matchnak elmondta, hogy az ENSZ-hezfordul azért, hogy a közgyűlés ismerje el „ünnepélyesen és végérvényesen az utánunk következő nemzedékek jogait.” Cousteau az eddigi negatív tapasztala­taiból azt a következtetést vonta le, hogy új szövetségeseket kell keresni, név szerint azonban csak Magyarországot említette. „Már 1980-ban felkértem négy szakértőt, hogy fogalmazzanak meg egy nyilatkozatter­vezetet, melyet az akkori főtitkárnak, Kurt Waldheimnek átadtam. O ezt érdeklődéssel fogadta. Ahhoz azonban, hogy a közgyűlés elé kerüljön, legalább két országnak javasolnia kellett volna. Én Franciaországra gondoltam, mert természetesnek vettem, hogy az emberi jogok első megfogalmazója kiáll mellettem. Nos, a magas politikai köröket nem érdekelte a dolog. Mindeddig semmilyen konkrét lépést sem tettek... Amit azonban ez ideig nem sikerült elérni Franciaországgal, azt talán most elérhetem a kelet-európai országokkal, például Magyarországgal és más Duna menti országokkal. Ezekkel máris dolgozunk. Sugárzás­mérés Ukrajna déli részén helyezték üzembe a Szovjetunió első auto­matikus sugárzásmérő rendsze­rét. A tizennyolc sugárzásmérőt a nyikolajevi terület különböző te­lepülésein helyezték el. Ezek a műszerek több nagyságrenddel érzékenyebbek az egyénileg használatos sugárzásmérőknél és jelzik a legkisebb háttérsugárzás­ingadozásokat is. A rendszer révén naprakészen és hitelesen nyomon követhető a nagy nyugat-ukrajnai atomerőmű térségének sugárzási szintje. A Nagyrédei Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szőlészeti, borászati múzeumot létesített az egykori borház helyén. A kiállításon látható tárgyak, dokumentumok gyűjtésé­ben, tárlattá rendezésében a Mezőgazdasági Múzeum szakemberei nyújtottak segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom