Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-27 / 149. szám
4 unrnzn LÁTÓHATÁR 1991. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Béres Ilona boldog-boldogtalanságai 1964-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, de már 1962 óta rendszeresen játszik. Az 50. év küszöbén is szép, dekoratív jelenség, akit sajátos, mélyzengésű hangja egyénit. — Könnyen felvették a főiskolára? — Rögtön. Az első nekifutás- ra. — És mindig, csakis színésznőnek készült? — Igen. Körülbelül négyéves korom óta. El sem tudtam képzelni, hogy más legyek, úgy éreztem, semmi másra nem vagyok alkalmas, és senki sem állíthat meg. — Végül is szerencsésen indult, nagyon simán... — Igen, de aztán kaptam hideget is. Nagyon hideget... — Mit ért ezen? Mikor jött az első ,,hideg"? — Huszonhárom éve, a balesetem. Addig nem ért semmi rossz. Révész Györggyel az Egy szerelem három éjszakája című filmet forgattam, februárban. Volt egy jelenet, ami a Dunán egy csónakban játszódik. Ez a filmen csupán néhány képsor, amit négy napon keresztül vettünk fel. Rajtam egy piros selyemruha volt, tűsarkú cipővel. Rettenetesen átfagytam, és súlyos ízületi gyulladást kaptam. A forgatás végére már kórházba kerültem. — És a filmesek? Meglátogatták? — Egyszer sem! Talán, ha csak egyszer is bejöttek volna a kórházba, akkor nem lett volna később egy nagy per. Mert kiderült, hogy a magyar színésznek semmiféle biztosítása nincs és nincs felelőse a balesetének. Azóta már más a helyzet, túlzás nélkül állíthatom: nekem is köszönhetően. Szóval, bepereltem a Magyar Filmgyártó Vállalatot. Ezt a pert pedig megnyertem. Hát, azóta a lábam be nem tettem a filmgyárba... A kártérítés anyagilag szinte semmi volt, fillérek a rettenetes szenvedésemért, és a maradandó egészségkárosodásomért. — De ebből már nem látszik semmi... — Hát igen. Huszonhárom év után végre fájdalommentesen élek. A férjem elvitt egy kijevi orvoshoz, aki kiegyenesítette a gerincemet. De azért teljesen egészséges soha nem leszek, mert olyan sokáig éltem különböző gyulladásokkal, hogy azok maradandó károkat okoztak. — Hogyan őrizte meg derűjét, jó kedélyét, lelki egyensúlyát ilyen szörnyűség után, amibe más talán beleroppant volna... — Nagyon erős egyéniség vagyok... Es a szenvedés sem mindenkiben pusztít. Bár, nagyon könnyen kiborulok, és labilis, túlérzékeny vagyok. De hát az ember mindig a harmóniára törekszik. — Mikor ment férjhez? — 30 éves koromban találkoztam a férjemmel, és azóta is együtt vagyunk, ennek már 19 éve. O négy évvel idősebb nálam. Béres Ilona a Báthory Erzsébet című történelmi drámában, a Gyulai Várszínházban. Abszolút „civil”, közgazdász. Nagy ajándéka volt az életemnek ez a találkozás, és nagy szerencse az is, hogy már érett, felnőtt fejjel jöttünk össze, mert fiata- labbként talán elszúrtuk volna, elmentünk volna egymás mellett... Nagyon boldogok vagyunk, egy dolog hiányzik csak — lám, semmi sem tökéletes —, hogy sajnos nincs gyerekünk. — Sokat foglalkoztatott színész? — Engem nagyon nem foglalkoztatnak mostanában. Az idén én jószerint, csak néző vagyok a színházamban, a Nemzetiben. Dehát ez majd változik. Nem akarok panaszkodni, mert azért én stabilan a pályán állok. Nem vagyok boldogtalan, kielégület- len ember. Eöry Éva Telefeleség A házasságok nem az égben, hanem a tévében köttetnek. Ez lehetne a jelmondata annak a jó üzleti érzékkel megáldott római filmproducernek, aki fölismerte, hogy a vasfüggöny lebontásával nemcsak az elzárt szomszédok, hanem a szívek is egymásra találhatnak. Meo úr tehát megindította a menyasz- szonyexportot. Videokazettára vette azoknak a lányok-asszo'S 16. rész A házassági vonal megtörése, vagy kettévágása egy másik vonal által jelzi, hogy házasságunkban nem leszünk boldogok, és rövidesen elválunk. Az elválás rendszerint annak a hibájából történik, akinek kezén a fentebb leírt jel látható. Nők kezén a kettétört vonalak száma mutatja, hogy hány törvényes férjük lesz életükben. Férfiaknál néha csak hosszadalmas szerelmi viszonyokat jegyeznek a harántvonalak. A boldog házasság jelvénye mindig mély és egyenes vonal. Késő öregségig tartanak e házasságok, és csetepaték nem zavarják. Nyugodt emberek jelvénye, akik a házasságban nyugalmat, csendet, megelégedést keresnek. Jutalmuk puha ágy, csendes meleg, gyermekek. Karácsonykor hálósipka, később érmelegítő. Az özvegységet a színvonal felé elhajló házasságvonal jelzi. Az lesz özvegy, akinek kezén a jegy van. A szívvonal felé hajló házasságvonalon nyoknak a csábos mosolyát, domborulatait — ki mit kínált —, akik keresik a latin—esetleg germán — férfiideált. A szláv feleségre vágyó férfi a képi ajánlatokhoz, prózaként, a jelölt legfontosabb adatait is megveheti: a nevét, az életkorát és testmagasságát. A háromperces nyilatkozatba olykor még az is belefér — ha a hölgy ezt tartja fontosnak —, hogy szeret úszni Krúdi Gyula mutatkozó pontocska: özvegységünket erőszakos haláleset idézi elő. A halálesetnek jelvénye még a mellék házasságvonalnak feltűnő rövidsége. Ez a rövid vonal első szerelmünknek korai halálát jegyzi. Erre a szerelemre egész életen át gondolunk. Bármi történik velünk, ennek a halottnak emléke sohase halványodik el. Melankolikus embereknél némi boldogtalanságot jelent. Ez a mély szerelem, amely rossz napjainkban sóhajt lelkűnkben. Férfiak kezén az apró házassági vonalak a szerelmi viszonyok kalendáriuma. A nőtlenség, vagy vénleány- ság jelvénye a kisujj alá hajló házasságvonal. Szerencsétlen jegyesség: a kétfelé váló házaséi hobbija az irodalom. Vagy a hegediilés. A kazetta megvásárolható, s aztán a többi már a vevő dolga. ,.Varsóval kezdtük, most Prága következik, azután pedig Budapest" — nyilatkozta Meo úr a La Repubblicának. Azt is sietett leszögezni, hogy szó sincs üzletről, itt igazi szociális szolgáltatás történik, amit az is bizonyít, hogy most már az ötvenen felüli hölgyekkel is bővülni fog a választék. De ki fogja bevallani az ötve- net? ságvonal. A tenyér szélén kétfelé váló vonal: mi leszünk a szenvedők. Északi vidéken lakók mély házassági vonala: örök hűség. Délen: nem lankadó forró szerelem, amely a legkésőbb korig mulattatja a házastársakat. Az Egyenlítő táján nagy érzékiség jele. A Balaton mentén csókos házasság. József napján világra jöttéknél: a házasságot korán kötik. Szökőévben heves, de változékony szerelmeskedés. Csuklóvonal Hármas, karperec alakú: késői örömök jelvénye. Jelez örökségünkben való gazdagságot, jótékonyságot, tisztességet, városatyaságot, megbecsülést az egyházközségben. A kéz könyve Tenyérjóslások Hálaadó szentmise Szécsényben Te deum laudamus .Az Úr az erősségem és ménedéként, / O lett szabadítom. / 0 az én Istenem, őt dicsőítem.” I Ószövetség: Kivonulás 15. / Hazánk történelmének szomorú lapjain új fejezet kezdődött 1944. március 19-én. Ezen a napon a hitleri német csapatok bevonultak Magyarországra, és ezzel elveszítette szuverenitását Magyarország. Magyarország' már évek óta háborúba állt, megpróbáltatásai a megszállással tovább súlyosbodtak. Nemcsak a fronton harcoló katonák és munkaszolgálatosok élete forgott veszélyben, hanem hazánk zsidóközösségének, a háború ellenes pártok, mozgalmak híveinek kálváriája is beteljesedett. A német háború befejeződött 1945. május 9-én, de reményeinket hamar elhervasz- totta az orosz béke. Újra benépesültek az internál ótáborok. Ártatlan férfiak, nők, fiatalok málen- kij robotra hurcolva gyarapították az évekig hadifogságban tartott katonáink mártír seregét. Idegen fegyverek árnyékában megszületett a demokrácia, de függetlenség híján népi demokráciává torzult. Rákosi Mátyás ÁVH-s legényeivel új bilincseket rakott a nemzetre, legjobbjait halálba, Szibériába, börtönbe, vagy emigrációba kényszerítve nem kímélve a kommunistákat sem. Az egyházat is béklyóba verte. A népet „bűnös nemzet” vádja alá helyezte. Mégis maradt a nemzetromboló rákosista évek után a magyarság nagyobb részében annyi erő, öntudat, mely képes lett volna 1956-ban kiharcolni egy jobb jövő lehetőségét. Tizenegy napig tartott a függetDísztávirat lenség reménye, melyet idegen tanktömegek hervasztottak el, a demokratikus hatalmak tétlenségét kihasználva. Ismét temetők és börtönök csendje borult az országra, melyet megtört ugyan még néhány sortűz — például Salgótarjánban 1956. december 8-án —, hogy utána még félelmetesebb legyen a hallgatás. Az árulók babérokkal takarták el bűneiket. . A világkommunizmus válsága mégis megindult. Újabb állomásai: Csehszlovákia, 1968, Lengyelország 1980-as évek. Napjainkban már csak néhány végvára áll. A nyugati demokráciák változatlanul tétlen szemlélők. Hamis volt tehát az imperialista veszéllyel való ijesztgetés. Párt- kongresszusok ugyan a kapitalizmus válságának elmélyülését deklarálták, de Gorbacsov már felismerte, hogy az USA gabonaszállítása nélkül éhínség lenne birodalmában, az úgynevezett szocialista államok életszínvonalát pedig dollármilliárdok kölcsönfelvétele biztosította. A válság tehát a vasfüggöny keleti felén mélyült. Le kellett bontani a vasfüggönyt: ebben is az élen jártunk! Lebontottuk az egypártrend- szert. Már nem féltjük a szocializmust sem a kisvállalkozóktól, sem demokratikus pártoktól, sem a tőkétől. Mégsem látunk ki az alagútból! Sovány vigasz, hogy sorstárs országaink még mélyebben járnak. Hitünket is elvesztettük? A kommunizmus nemzetromboló negyvenöt esztendeje után nem maradt bennünk annyi etnikai erő, öntudat, hogy képesek legyünk kiharcolni egy jobb jövőt? Hová jutottunk 1956 óta? Ma már nem hogy életét és vérét áldozná valaki függetlenségünkért, hanem életszínvonala átmeneti csökkenését sem szívesen. Mégis forradalomban élünk. Hála Istennek, csak anyagiakat és nem életeket követelő forradalomban. Békés ez a forradalom, Nem létesítünk új recski táborokat, senkit sem telepítünk városi (esetleg rózsadombi) lakásából a hortobágyi juhhodályokba. Börtöneinkben csak közbűntényese- ket tartunk (emberi körülmények között). Az ellenünk elkövetett bűnöket, főleg az árulást mégsem szabad elfelejteni, mert akkor az erkölcsöt felejtenénk el. A bűntényeket el kell ítélnünk még akkor ’is, ha a bűnöző kaphat kegyelmet, ha megbánja bűneit, hiszen keresztények vagyunk. Minden nehézségünk dacára van okunk bízni, örülni, hiszen 1991. június 30-ig az utolsó idegen katona is elhagyja hazánkat. 1956 áldozata nem volt hiábavaló. A nagyhatalmak vezetői a bölcsesség békés útjára léptek. „Adj Uram azoknak, akiket vezéreinkül kívül rendeltél, hivatásukban bölcsességet, a balsorsban bátorságot, a szerencsében mérsékletet.” „Parancsolataidról megfeledkezett népedet néhanapján a szolgaság jármával sújtod, hogy megtörjed gőgjét, s amint a büntetésben igazságot adtál, a megbocsátásban újból kegyelmet nyújts neki.” (Részlet II. Rákóczi Ferenc imájából.) A Kereszténydemokrata Néppárt — 1705-ben a szécsényi országgyűlésen fejedelemmé választott — II. Rákóczi Ferenc jelmondatát tűzte zászlajára: „CUM DEO PRO PÁTRIA ET LIBERTÁTE” (Istennel a hazáért és a szabadságért). 1991. június 30-án, vasárnap 9 órakor, ünnepi nagygyűlést tartunk a Szécsényi Művelődési Házban, majd 11 órakor, a ferencesek templomában hálaadó szentmisére hívjuk mindazokat, akik hazánk függetlenségének visszanyerése alkalmából velünk együtt kívánnak hálát adni Istennek. ( Kovács Gábor országgyűlési képviselő, a KDNP Nógrád megyei elnöke Egyenes vonal: nyugodalmas életet mutat. Láncos, ágas-bogas csuklóvonal van a küzdelmes, sokat fáradozó, nehezen boldoguló emberek kezén. Minden jel, kereszt, vonal: a csalódások jele. A Vénusz-gyürü a középső ujjnál kezdődik és a gyűrűs- és kisujj között végződik. Szerencsétlenek azok a nők, akiknek tenyerén mutatkozik. Soha sem nyugszanak meg a féltékenységtől, a kielégítetlen szenvedélytől; rendesen szerencsétlenül szerelmesek, és féktelen vágyukban ölni is képesek. Őrjöngő düh és elvakult, mindent megvető érzés a főtulajdonságuk. Óvakodjatok e jelzésű nőktől, férfiak! A kettétört Vénusz-gyűrű: hűtlenség, őrjöngő érzékiség, fékevesztett szerelmeskedés, vad perverzitás jelvénye. Az elálla- tiasodott szeretkezés viseli e jelet. Útonjáró nőknél jelent erőszakos halált idegenben. (Folytatjuk) A kórokozó is megsül, a hallal együtt Az Új Nógrád 12-i számában „A tyúk, vagy a tojás” című képen két csinos hölgy napozik egy horgászstégen. A kísérőszövegből kiderül, hogy azért csak napoznak, mert fürödniük tilos a Bánki-tóban, ugyanis az fertőzött. (Hogy melyikük a tyúk, melyikük a tojás, az nem derül ki az írásból?!) Aztán egy logikusnak tűnő, de laikus eszmefuttatás következik: ... ha én úszkálok, megfertőződök... a fertőzött vízből kifogott fertőzött haltól még senki nem került kórházba? Hogyan lehet ez?! A számtalan ok közül csupán kettőt említek: 1. Sok — az emberre veszélyes — kórokozó a halakra veszélytelen. ■ 2. A vízben lévő Kolibacilus és egyéb kórokozó, ha mégis a halba kerül, a sütés, főzés alkalmával a hőtől elpusztul. Érdekes, az fel sem merül az emberekben, hogy a sertések és baromfiak számukra többször fertőző táplálékot is fogyasztanak és semmi bajuk, ha a húsukat elfogyasztják. Nyilván a tudósító ezt nem gondolta végig, vagy nem tudhatta, amire utal is: „E sorok írója csak annyit tud egy-egy tóról, hogy lehet-e benne fürdeni, csónakázni, horgászni”. Ivitz Zoltán Geiger-számlálóval az infarktus ellen — (Ferenczy-Europress) Egy új eljárással megelőzhető az infarktus. A vizsgálat úgy indul, hogy az orvos a beteg vénájába egészen gyenge radioaktív anyagot fecskendez be, ami a szívizomban koncentrálódik. Az onnan kiáramló radioaktív jeleket egy komputer felerősíti és egy monitorra kivetíti. Ez a modem vizsgálati módszer, a Herz-Sintigra- phie pontosan megállapítja, hogy hol van a szívizomkárosodás. A 45 éves dr. Bernd Dörflinger Münchenben már több mint 500 betegnél alkalmazta ezt a módszert. Minden harmadiknál kimutatta a szívizom kisebbfokú károsodását. Mede Andrásnénak, Salgótarján, Munkácsy út 6. 56. születésnapja alkalmából sok boldogságot kíván férje, gyermekei: András és Attila, menyei: Alice és Márta, unokái: Krisztina és Nikolett.
