Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-27 / 149. szám
1991. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE [lEUnnU 5 C ) 800 éves az apátság A pásztói ciszterci apátság alapításának 800 jubileumi ünnepségét rendezik meg a városban, június 28-án. pénteken. Az ünnepi koncelebrációs szentmise délelőtt 10 órakor kezdődik a Szent Lőrinc plébániatemplomban. A koncelebrációt vezeti és homiliát mond dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki kar elnöke. Az ünnepi ülésre a művelődési házban kerül sor 11 óra 30 perctől. Először Händel Vízi zenéjéből ad elő részletet a zeneiskola kamarazenekara, majd dr. Dobrovoczky István polgármester nyitja meg az ülést. A cisztercieknek népünk életében betöltött szerepéről emlékezik meg dr. Zakar Polikárp, a Ciszterci Rend generális apátja. Ez után a pásztói apátság történetét és a legújabb feltárások eredményét ismerteti dr. Valter Ilona, a kutatásokat vezető régész. Pásztó város egykori díszpolgárát és nagy ciszterci egyéniségét, dr. Rajeczky Benjámint munkásságát dr. Nagy Lajos gyöngyösi apátplébános méltatjaAz egyes műsorszámok között ének- és zenei betéteket adnak elő a helyi általános iskola és a zeneiskola tanárai és növendékei. Az ünnepi ülés és a fogadás után dr. Entz Géza Herder-díjas professzor nyitja meg a helytörténeti kiállítást az apátsági épületben. Befejezésül az ünnepi ülés résztvevői megkoszorúzzák Rajeczky tanár úr sírját. Minőség és árak Jó vizet adnak Hasznoson A Cserhát legerősebb embere Hagyományok és nyitás Keresztesen Alsótold. Jűnius első napján került sor az általános iskola névadó ünnepségére, ekkor vette fel az intézmény Toldi Miklós nevét. A Csorba József plébános által megszentelt iskola falára az Antal Gergő keramikus által készített emléktáblát és címert helyezték el. Az ünnepi programot vidám délután követte. Játékos vetélkedőkön, ügyességi versenyeken mérték össze tudásukat a résztvevők. Az önkormányzatok válogatottja és az intézményi válogatott futtballmeccsét az utóbbiak nyerték 1—0-ra. A női kézilabdamérkőzésen az óvoda és az iskola dolgozói versenyeztek, ez a meccs 3—3-as döntetlennel végződött. Az egyik erősségi számban tőkét kellett vinni fél kézzel, húszméteres szakaszon. A tét: a rajta lévő pohár bor. A Toldi Miklós Általános Iskola körzeti intézmény, ide járnak hat falu gyerekei: Alsó- és Felsőtoldról, Cserhátszentiván- ból, Bokorról, Garábról, Kutasóról. Elsősorban a szülők vettek kelhető valamilyen változás a gyerekekben? — Először is évek óta csökken a gyereklétszám. Tíz évvel ezelőtt még 30—35 nebuló is járt hozzánk: ma csak tizenhatan vannak. Ezen kívül azt tapasztalom, hogy a szülőknek kevesebb idejük jut a velük való foglalkozásra. Persze nem lehet általánosítani, de egy megnyilvánulásból, egy köszönésből sok mindenre lehet következtetni, még az is látszik, a szülőknek mi a véleménye a nevelőről. A mai gyerekek agresszívab- bak is, ami szerintem a sok tévénézésnek köszönhető. Amit látnak, azt a viselkedésmintát elevenítik fel, így aztán időnként elég sok közöttük az összetűzés. Változás az is, hogy most már nemcsak játszani kell a kicsikkel, de bizonyos dolgokat meg is kell tanulniuk. Én legszívesebben dalokkal, versekkel, mesékkel próbálom őket játékosan oktatni, s így könnyebb felkelteni az érdeklődésüket. — A pedagógustársadalomban ön szerint milyen helyet foglalnak el az óvónők? — Az óvodában a nevelés, az iskolában a tanulás, a tananyag elsajátítása az első. Szerintem ez a szakadás problémát is jelent a gyerekek életében, mert azt az intenzív nevelést, amit mi adunk, hatéves kor után nem kapják meg. Jobban el kellene ismerni anyagilag is a munkánkat, hiszen óriási az idegi megterhelés, a felelősség. Már csak néhány évem van a nyugdíjig, de egy kicsit elfáradtam, jól jönne a korkedvezmény. — Hogyan értékeli nevelői pályáját? — Nem bántam meg, hogy óvónő lettem, bár először gyógyszertárban szerettem volna dolgozni, mert kedveltem a csendet és a tisztaságot. De most már hiányozna a gyerekzsivaj, az óvoda duruzsolása. Úgy érdemes ezt a hivatást csinálni, ha reggeltől estig a gyerekekkel foglalkozunk. Velük kell élni, és akkor ők is észreveszik, ha történik valami az ember életében. (ot) Kamattámogatás Szirák. A képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta a la- káskamatterhek támogatásáról szóló rendeletet. E szerint 300 forintot kaphat havonta az a család amelyben ez egy főre jutó jövedelem 20 százalékát meghaladja a fizetendő kamat összege. A legmagasabb támogatási ösz- szeg 1500 forint, amennyiben a jövedelem 60 százalékát haladja meg a kamatteher. Az igényeket a polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani, az önkormányzat erre fordítandó kerete 260 ezer forint. Fehér Sándorné 1964 óta dolgozik a kisbágyoni óvodában, s mióta az intézmény önállóvá vált: óvónő, élelmezésvezető, munkáltató egyszemélyben. Egy szakácsnő és egy dajka segítségével ügyel a tizenhat vegyes csoportba járó apróságra. Szabolcsban született, az érettségi után választotta a pedagóguspályát, 1958-ban végezte el Kisvárdán az óvónőképzőt, majd Vanyarcra került. Később Kisbá- gyonban szolgálati lakást ajánlottak fel neki, így családjával ide költöztek. Saját házuk felépítése pedig végleg a faluhoz kötötte életüket. — Nagyon jó a kapcsolatom a helybéliekkel — meséli az óvónő — s bár az ilyen kis közösségekben mindig fenntartással fogadják az idegeneket, nekem sikerült teljesen beilleszkednem. Előfordult, hogy szerettek volna egyesek kitúrni az állásomból, de a szülők kiálltak mellettem, s azóta is sokat segítenek a társadalmi munkában. — Az eltelt évek során érzérészt a „Ki a legerősebb a Cserhátban?” versenyen. Több mint húszán gyürkőztek neki a feladatnak: Egész pontosan egy 2,20 méteres hosszúságú rúd megtartásának. A szabályok szerint a rúd vége nem érhetett feljebb az általános iskola karbantartójaként dolgozik. A „Cserhát legerősebb embere” feliratú emlékplakett mellett az azóta otthon őrzött rúd is emlékeztetheti majd a győzelemre. (íyurkó—Dudellai Sándor László a győztes alkartól. A 31 éves Sándor László bizonyult a legerősebb embernek, hét másodperces „kitartással”. A győztes alsótoldi lakos, szakmája festő, három éve az Az alsótoldi Toldi. A falumúzeumban tükröződik a múlt. Hasznoson, a Közép-Nógrád Mátravidéki Regionális Vízmű, mint az Észak-magyarországi Regionális Vízművek üzemrészé érintett a cég részvénytársasággá való átalakulásában. Az előzetes felmérések szerint az itt dolgozó negyvenöt ember háromszázezer forint értékben jegyezne vagyonjegyet, mely aztán részvénnyé válna. Köves Tibort, az üzem vezetőjét arról kérdeztük: változik-e ezzel valami a hasznosi telepen? — A változás annyi, hogy a részvénytársasággá alakulás után nemcsak a termelést, hanem a fogyasztást is kézben tudjuk tartani. Ennek azonban csak akkor volna jelentősége, ha az állampolgárok olcsóbban kapnák a vizet, de mi hatóságilag megállapított árral dolgozunk, s a vállalat ezt nem befolyásolhatja. Megmaradunk, mint szolgáltató üzem, hiszen vízre szükség van bármilyen áron. — Ón szerint volna lehetőség az ár csökkentésére? — Jelenleg valamivel több mint huszonegy forintért adunk egy köbméter vizet, amelynek az önköltsége harminc forint. A vízmű kihasználtsága azonban csak 50—60 százalékos, s ha ezt sikerülne 90 százalék fölé vinni, a fogyasztók akár húsz forint alatt vehetnék a vizet. Most mi eladjuk a vizet a Víz- és Csatornamű Vállalatnak, amit ők a pluszköltségeik miatt magasabb áron adnak tovább. Ha a termelést és az értékesítést összevonnánk az megtakarítást jelentene. — Hogy állnak a víz minőségével? — Viszonylag jó minőségű nyersvízzel rendelkezünk, így az ivóvizünk is kielégítő. A vízgyűjtő területünk teljes egészében magyar területen van. egy ellenőrizhető. Nagy része erdő, kevés a mezőgazdasági terület. A nyersvíz biológiailag másod, kémiailag első osztályú. — Ebből olcsóbban lehet ivóvizet előállítani? — Igen. Kevesebb vegyszert kell felhasználnunk, sőt az üzemegység sajátossága — ami szintén csökkenti a költségeket —, hogy az egész víztisztítási folyamat gravitációs energia igénybevételével történik, csak a segédberendezéseket kell más energiaforrásra kapcsolni. A víz minőségének vizsgálatára saját laboratóriumunk áll rendelkezésre, melyben a vállalat többi üzemrészének is dolgozunk. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy az ivóvíz minősége belül van minden biológiai és kémiai paraméteren, jobb vizet tudunk adni, mint például a mihálygergei tározó. (). T. Szabadidős társaság alakult Mát- rakeresztesen 1990-ben azzal a céllal, hogy felkutassák a település múltját, néprajzi hagyományait, tárgyi emlékeit. A társaság tevékenységének eredményeképpen így jött létre egy kicsiny falumúzeum, melyben a falu öregjeinek, fiataljainak és gyerekeinek segítségével összegyűjtött anyagot állítottak ki. A mátrakeresztesi művelődési házban láthatók a régi bútorok, ruhák, gazdasági és háztartási eszközök, a mindennapi élet kellékei, a csak Keresztesre jellemzően megkötött egyedi fejkendő. A kiállítás egyelőre minden hétfőn és csütörtökön várja a látogatókat 14 órától 18 óráig — bár a ház dolgozói az érdeklődőknek bármikor szívesen bemutatják „kincseiket”. A hosszú távú tervek között azonban önálló épület — lehetőleg egy parasztház — megvásárlása is szerepel, ebben kényelmesebben, mutatósabban elhelyezhetnék az összegyűjtött anyagot, és bővítésre is lenne lehetőség. „Kicsit magukra vagyunk hagyva, el vagyunk zárva” — panaszolják gyakran a keresztesiek, s remélik, hogy a hagyományőrzés egyúttal magában hordozza a nyitást is, a múlt megismerése pedig a falu összetartozását, népességmegtartó erejét. A falumúzeum megnyitó ünnepségére vendégeket is hívtak a környékről. Ez jó kezdeményezésnek bizonyult, hiszen az ecsegiek már viszonozták a meghívást, s erősödni látszanak a kapcsolatok a települések között. — Ozsvárt — Fotó: Gyurkó Vendég: Tölgyessy Pásztó—Salgótarján. Dr. Tölgyessy Péter szabaddemokrata országgyűlési képviselő lesz a művelődési ház vendége június 29-én. szombaton délután 3 órától. Az előadás és a beszélgetés után Salgótarjánban, a Balassi Bálint Nóg- rád Megyei Könyvtárban este 6 órakor találkozhatnak az érdeklődők a volt frakcióvezetővel, az ismert politikussal. Lesz jegyző Mátraszőlős. Társadalmi munkában újjáépítették a polgármesteri hivatalt (a régi tanácsháza épületét), már csak a víz bevezetése van hátra. Teljessé válik az apparátus is: három pályázat érkezett a jegyzői munkakör betöltésére. Erről pénteken rendkívüli testületi ülésen döntenek a képviselők. Sztahanov még vár Pásztó. Több utat visszakereszteltek már eredeti nevére, az úgynevezett első ütemben. így lett a Marx út új neve Szentlélek, a Lenin úté Deák Ferenc, a Szabadság téré Fő tér, a Mező Imre téré Szent Imre tér, a Felszabadulás tér pedig Csillag térre változott. Az önkormányzat a megyei levéltárat bízta meg a felmérések folytatásával. Lesz munkája, hiszen Pásztón még Sztahanov út is van. Napirenden a veszélyes hulladék tárolása Jobbágyi. Csütörtökön ül össze a képviselő-testület, hogy eldöntse, hozzájárulását adja-e az Apcon tervezett veszélyes hulladéktároló megépítéséhez. Az alumíniumkohó salakját helyeznék el a tárolóban, a szakhatóságok megadták az engedélyeket, már csak a község véleménye hiányzik. Utcanévváltozásról is döntenek, továbbá a működési szabályzat és a tavalyi pénzmaradvány felosztása is az ülés napirendjén szerepel. Közvilágítás, felújítás Egyházasdengeleg. Folyamatban van a közvilágítás korszerűsítése a Sport és a Petőfi úton. A Sport út égy szakaszának felújítására az egri útépítőkkel kötött szerződést az önkormányzat. A felújítás befejezését augusztus közepére tervezik. Önállóság előtt? Hasznos. A városrész Pásztótól való teljes elválására vonatkozó helyi népszavazás kezdeményezése a település egyik aktuális kérdése. A hitelesített nyomtatványokat eddig közel 400 lakos írta alá. Mivel 850 körül van a hasznosi választásra jogosult polgárok száma, ennyi aláírás már elég lenne, hogy kiírják a szavazást. De ahhoz, hogy az esetleges népszavazás esetén az önállóságot is elnyerjék, a lakosság biztos támogatására van szükség. A nagy kérdés eldöntésére Pásztó polgármestere és Hasznos képviselője július első felében falugyűlést kíván összehívni. „Nem bántam meg, hogy óvónő lettem” Együtt élni a gyerekekkel Pásztó és környéke
